Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
Pártépítés : Toborzás nélkül A párt sorainak növeléséről, a tag és a tagjelölt felvételről napjainkban kevesebb szó esik, mint tíz-tizenkét évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy akkor közel kétszer annyi volt a párttagok száma. Azóta a történelem igazolta, hogy a létszám még nem miríden. A karrieristák, a meggyőződés nélküliek tízezrei léptek a párt soraiba, akik az elvi, és a cselekvési egységnek a megbontói lettek, s elvették a párt élcsapat jellegét. A párt soha nem válhat öncélú szervezetté. Azonban a társadalmi fejlődés kívánalmaihoz mérten tagjainak létszámát egy bizonyos egészséges szinten szükséges állandóan gyarapítani. A szektás elzárkó- zottság, a kiöregedés ellen csak úgy léphet fel a párt, ha folyamatosan friss erőkkel növeli sorait Nyíregyháza város alapszervezeteinek 1963. évi tagjelölt felvétele több szempontból is az egészséges pártépítést igazolja. Számszerűleg 1962-höz viszonyítva emelkedés van. Az akkori száz tagjelölttel szemben 1963-ban 116 fő nyert felvételt. A város alapszervezeteiben dolgozó összes párttagoknak mintegy háromszázalékos növelését jelenti a 116 fő felvétele. Ez körülbelül megfelel annak az aránynak, ami nem vezet fel- duzzasztáshoz, ugyanakkor biztosítja az egészséges utánpótlást. Eredményes munkát végeztek többek között a gumigyárban, a Ruházati KTSZ-nél, az AKÖV-nél, a Vegyesipari KTSZ-nél, a Dózsa és a Ságvá- ri Tsz-ekben. Annak ellenére, hogy növekedett a felvett munkások száma — héttel több, mint az előző évben — mégsem lehetünk valamennyi üzem munkájával megelégedve. Minden kampány és tervszám nélkül néhány ipari üzemben és termelőszövetkezetben szükség lenne f iatal fizikai dolgozókkal erősíteni a pártszervezetet. Indokolt lett volna a kenyérgyárban, a nyomdában, a tejipari vállalatnál, a minőségi ruhaüzemben és több termelőszövetkezeti csoportban tagjelöltek felvétele. Húsz üzemben nem volt tagfelvétel 1963-ban. Az elmúlt évben felvett tagjelöltek között emelkedett a nők száma, az előző évi 16 százalékkal szemben 18,1 a nők aránya. Ennek ellenére nincs ok a megelégedettségre, hiszen az új munkahelyekre elsősorban nők kerültek. Az almatároló, a gumigyár, a konzervgyár, mind olyan helyek, ahol a dolgozók többsége nő. Jelentősen növekedett a fiatalok száma. A tagjelölteknek közel 90 százaléka negyven éven aluli. A 116 főből huszonhárom 24 éven aluli. A fiatalok közül nyolcat a városi KISZ- bizottság ajánlott felvételre. Kedvezőbb lenne, ha még több tagjelölt kerülne KISZ ajánlással az élcsapatba. Ha valljuk azt. hogy a párt előiskolája a KISZ, akkor az eddiginél sokkal nagyobb arányban kellene a KISZ-tagok poraiból szerepelni a felveendő tagjelöltek között. Az iskolai végzettség tekintetében is javulás volt az elmúlt esztendőben. Míg az összes párttagoknak negyven százaléka nem rendelkezik nyolc általánossal, addig az elmúlt évben felvett tagjelöltek között elenyésző azoknak a száma, akiknek nyolc általánosnál kevesebb az iskolai végzettsége. A Dózsa Termelőszövetkezetben dicséretes munkát végeztek, hiszen három jól dolgozó tagot vettek fel tagjelöltnek, de az iskolázottságban már nem voltak elég igényesek. Az egyik 24 éves tagjelöltnek csak öt általános iskolája van. A vezetőség a felvétel után sem állított olyan követelményt, hogy már a tagjelöltség ideje alatt fogjon hozzá a tanuláshoz. A régi párttagok közül sokan tanulnak a városban, csupán 1963-ban 114-en végezték el a nyolc általánost, 97-tel gyarapodott az érettségizettek száma, és 45-tel nőtt a főiskolát, egyetemet végzett párttagok száma. A követelményeknek megfelelő műveltség megszerzésében csak akkor haladhatunk előre gyorsabb ütemben, ha a tagjelölteknél az eddiginél magasabbra emeljük a mércét. A párttagsággal járó marxista műveltséget elsajátítani, a tudásban is betölteni az élcsapat jellegét, ma már négy, hat elemivel nem lehet. összegezve: Nyíregyházán a tagjelölt felvétel terén előrelépés történt, jobb munkát végeztek az alapszervezetek. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy az 1963. évi tagjelöltek közül kevesebbet kellett visszautasítani a városi végrehajtó bizottságnak, mint az előző évi kisebb létszámból. A tagjelöltek számának növekedése egyben cáfolat is arra az állításra, amely azt mondja „mivel pártfunkción kívül minden vezetőállást betölthetnek a pártonkí- vüliek, így ezután nem érdemes párttagnak lenni”. Akik így gondolkoznak, azokra a karrieristákra nincs is szüksége a pártnak, jobb ha nem kopogtatnak a pártszervezet ajtain. Még jól emlékszünk arra, hogy mivé lett a párt, amikor a karrieristák elözönlötték. Ma elmondhatjuk, hogy a párt tagjainak túlnyomó többsége elvből, a társadalom feilődésének aktív önkéntes segítőjeként van a pártban. Természetesen az alapszervezetek a tagjelöltek jelentkezését nem bízhatják a véletlenre. A pártvezetőségek egyik fontos feladata, a min- denapos munka mellett gondoskodni a toborzástól és a szektás elzárkózástól mentes párt- építési munkastílus kialakítása. Cs. B. Kik az édes szülők? Erzsiké, Marika és Eszti mama, az új család Erzsikét és Marikát, a két Réth kislányt magáénak vallja a nyíregyházi Selyem utca 33 mindhárom lakója. Tóth Káro'yék éppen úgy, mint a két gyermekét nevelő, egyedülálló asszonyka. Farkas Jó- zsefné de talán legjobban a nyugdíjas boltvez tőnő Csaj- kovács Eszter, pk'nek éle'ét e két csöpség édesíti, boldogítja. ö a „mamuka”, aki őr- köd'k álmukon, mesével altatja, gyöngéden kelti kicsinyeit, ápolja, gondozza neveli őket. mos, vasal rájuk, ruhákat varr részükre, s óvja minden léptüket Édesanyjuk helyett „édesanya”, pedig egyiket sem ő hozta a világra. ENGEM SZÓLÍTANAK APJUKNAK — Hamarosan egy esztendeje lesz. hogy izgalomban tart bennünket a két kislány sorsa, jövője — mondja még mindig aggódva Tóth Károly- né. — Tudnak már a gyerekek sorsáról a munkahelyemen is, a nyíregyházi körzeti fjk-nál. Ugyanis, amikor el akarták vinni a két kicsit Eszti nénitől, telefonon értesítettem, hogy oda ne adja, mert elintéztük, s természetesen sírtunk mindketten. Kovács elvtárs az elnökük nem tudta elképzelni mi történhetett Mikor elmondtam megdöbbent és segített. Azóta rendszeresen meglátogatja a gyerekeket. Farkasné a kor- délyoscknál újságolta el a dolgot Gyűjtöttek is az asszonyok ruhákat, játékokat a két kislánynak. Eszti „mama” el is vitte őket a munkásoknak bemutatni — újságolja örömmel — Engem szólítanak apjuknak — jegyzi meg férje, Tefal Károly. „ERZSrKE BESZÉLNI SEM TUDOTT" Hallja, hogy hancúroznak, milyen jó kedvűek?! Behozzam őket, megmutassam?! csillan Tóthná szeme. — Pedig olyan elesettek voltak, amikor Eszti mama k hozta őket az otthonból. Erzsiké, a kisebbik még beszélni sem tudott. Mint egy riadt nyúl úgy ült az ölembe Mosolyogni sohq nem láttam. Olyan megdöbbentően szomorú gyermekarca volt. sz'nte sugárzott tekint téből a félelem. Először nem tudtuk, hogy m''ért. Mikor aztán egyik alkalommal az édesanyjuk meglátogató. ő megélte el, hogy az apjuk Marikát a kútba akarta dobni, az Erzsikét meg üldözte, azt mondta, hogy az nem az ő gyermeke — sorolja a szomorú történetet. — Aztán később a nagyobbik. Manka is elm-nd.ta, hogy apja részegen ment haza s úvy megverte az anyját, hogy vérzett. Ezek sebezték meg a gyermeki lelkeket. — Nem ismerték a tejet, otthon a csöpségokkel pálinkát itattak, s megtörtént, hogy éheztek. Ezért vet'ék őket ál'ami gondozásba. így került Eszti mamához, mikor haza hozta őket, első dolga az volt, hogy megfürösztötta őket. s már vett fürdetltek- nőt is. Mondják is a gyerekek, „mamuka, itt mindig szombat van?" Mert a szülei egyé'talán nem törődtek velük. Itt kulturált, jó körülmények között élnek és nevelődnek. Bejárnak hozzánk, Farkasnához de be is hozzuk, úgy szeretjük őket min ha a sajátunk lenne. Látta volna azt a szomorúságot levertséget amikor megtudtuk, hogy a járási gyámügyi hatóság vissza akarja adni a szüleinek? — Nem engedték? — Ha engedjük. a gyerekek ellen vétünk. Márpedig ezt nem teheti érző, gyermeket szerető és féltő ember. Tudom nehéz ezt megérteni, hisz én is anya vagyok. De képzelje csak el, hogy milyen nehéz sors várna egy idegbeteg, teljesen nem beszámítható anya é3 egy munkakerülő, züllött apa mellett ezekre a gyerekekre? Tóthné benn járt Hegedűs e'.vtársnál a járási gyámügyi előadónál és megfenyegette. Azt mondta, ha nem adja vissza a gyermekeit, felakassza magát. DÖNTÉS FENYEGETÉSRE Hegedűs elvtárs tudta, érezte, hogy helyi elenül, lel- kiismere e ellenére döntött. — Ezért szólt nekünk, hogy azonnal fellebezzük meg az á'tala hozott határozatot. Ezt tette a M gyri Gyermekvédő Otthon, s helyesli a kéki községi tanács is, akik jól ismer'k a Tóth házaspár élet- körülményeit. — A két kislány Erzsiké és Marika Eszti mamánál olyan bánásmódban részesül, hogy a megállapítod sze’lemi fogyatékosságuk is megszűnhet, s mint egészséges gyerekek kerülhetnek az iskolába. Most a Megyei Gyámügyi Hatóságon a sor. Nem lesz nehéz dönteniük Erzs ke és Marika jövője felől. Bármennyire is fájó, nem adhatók visz- sza szüleikn:k, mert nem lenne biztosítva jövőjük. Eszti mamánál viszont igen. Ragaszkodnak hozzá, szeretik, s jobb gondviselőjük szerény nyugdíjából is mint édes szüleik. Farka-« Kálmán A jog eszközeivel is segíteni kell a szocialista fejlődést Beszélgetés dir. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter helyeüess«^ Megyénkben február 22-én rendezték meg az immár hagyományossá vált jogász-napot Ez alkalomból Nyíregyházára látogatott dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-helyettes, aki a jogásznapon előadást tartott. Ezt követően nyilatkozatot adott lapunk munkatársának néhány kérdésére. — A jogalkalmazás jog- politikai elvei mennyiben érinti megyénk állami, szövetkezeti szerveit s az állampolgárok jogait? — A jogpolitikai elvek a megyék adottságaitól függően másként érinthetnek egyes területeket. Különösen jelentős lehet itt, az a jogpolitikai elv, mely a követelmények fokozását kívánja meg mint a népgazdaság erősítése, a szerződési kötelezettségek teljesítése terén, egyéb magatartások megítélésénél és az állampolgárok jogainak védelménél. Feltétlen szükséges, hogy a társadalmi és- az egyéni érdekek öszehangolá- sa és a szocialista szervezetek együttműködése jó legyen. Ennek hiányára Szabolcsban is akad példa. Észlelhető ez olyan felvásárlási vitáknál, amelyek nem rendeződnek az egyeztető bizottságoknál, hanem eljutnak egészen a bíróságokig. Mit bizonyít ez? Semmi esetre sem azt, hogy az érintett termelő és termeltető szervek mindent megtettek, a törvényes összhang kialakításáért. A jogalkalmazás során azonban figyelembe kell venni, hogy egyes helyeken mások az adottságok. Például jóval többet kell elvárni egy nagy, szervezett gazdaságtól, mint egy temelő- szövetkezettől. Jelentős a termelőszövetkezetek beruházásainak kérdése. A beruházó és a kivitelező között gyakoriak a viták. Vajon akkor is fennáll ez, ha mindkét fél figyelembe venné a jogpolitikai elveket? A mezőgazdaságban is egyre nagyobb teret hódít a gépesítés,és ezzel párhuzamosan nő a baleseti veszély is. A szükséges óvórendszabályok bevezetése és betartatása a dolgozók jogainak védelmét célozza. Fel kell számolni az itt tapasztalható lazaságokat. Megnyugtatónak tartom, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket érintő bíróság elé került ügyek hetven százalékában a szövetkezetek érvényesítik igényeiket másokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezetek ügyeinek intézése rendezettebb, mint azelőtt volt olyan értelemben, hogy kötelezettségeik mellett jogaikra is súlyt helyeznek. Nem egy munkafegyelmi, vagy munkaviszonnyal kapcsolatos kártérítési ügy utal arra, 'hogy a vállalat intézkedése sem ivóit mindig körültekintő. Nevelő, meggyőző munkára van szükség ezen a területen. — Pártunk VIII. kongresszusa főfeladatként jelölte meg a dolgozók szocialista tudatának fejlesztését. A jogpolitikai elvek, hogyan segítik elő azt a folyamatot? — A dolgozók tudatformálása nem pusztán jogalkalmazási kérdés. A bűncselekmények elkövetésénél egyes hatóokok feltárása, mint például az alkoholizmus, tudatlanság, laza, nemtörődöm ellenőrzés és ezek elleni küzdelem társadalmi kérdés, ami állami és társadalmi szervek összefogásával oldható meg. A nevelő célzatú intézkedéseknek, bűnügyeKDen az igazságos döntésnek, a társadalmi együttélés szabályai betartásának, tudatformáló szerepe van. Ki kell alakítani a felelősség- tudatot az emberekben egymással, a közösséggel és a családdal szemben is. Ez nemcsak a jogászok feladata. A jogpolitikai elveket a párt és a kormány betartja és betartattja. S ez nemcsak a jogalkalmazókra* hanem minden emberre vonatkozik. Pártunk egyenes vonalú politikájának következménye ez. A szocialista jogrendszer, már csaknem teljesen kiépült. Vannak azonban olyan jogszabályok, amelyek nem tartanak lépést a fejlődéssel. Mások a sok módosítás során áttekinthetetlenné váltak. Az ipar átszervezése például további új jogszabályok megalkotását teszi szüségessé, mert a jogalkotás és a jogalkalmazás együtt szoglálja a szocialista törvényességet. A szabolcsi jogásznap kérdései kifejezésre juttatják azt, hogy a jogalkalmazók munkájának is szolgálni kell, és a jog eszközeivel segíteni kell szocialista előrehaladásunkat, gazdasági, társadalmi viszonyaink erősítését, a dolgozók jogainak védelmét — fejezte be nyilatkozatát dr. Szilbereky Jenő, igazságügyminiszter-helyettes. Bogár Pereli« Tsz üzemorvosi szolgálat, központi ügyelet BaUtalórántházi tervek az egészségügy javítására (Munkatársunktól) A baktalórántházi járási tanács vb. a közelmúl ban tárgyalta a járás 3 éves egészségügyi fejlesztési tervét. Többek között két igen jelentős elképzelés is szerepelt a javaslatban: tsz üzemorvosi szolgálat létesítése, és központi ügyelet szervezése. Dr. Jakab András járási főorvos tájékoztatott ezekről a tervekről. — Országunk számos megyéjében bevezették már a tsz üzemorvosi szolgálatot. A tapasztalatok szerint mindenhol valóra váltotta a hozzáfűzött reményeket. Szabolcsban a baktai járásban szervezzük meg elsőként. A termelőszö- vetkeze eken múlik hogy minél előbb bevezethessük a szolgálatot. Az első lépés ugyanis az, hogy a isz-ek — anyagi erejüktől függően — l szerződést kössenek az orvos sál, aki hetente' legalább egy alkalommal felkeresi a brigádokat, munkahelyeket. Feladata nem annyira a gyógyítás, mint inkább a megelőzés lenne. Sajnos, még naponta találkozunk ..pókhálókúrával”, ami természetesen nem a gyógyulással, hanem a betegség mest írséges előidéző ével egyértelmű. Ha egy egy sérülés alkalmával jelen van az orvos is, aki bekö özi, elmagyarázza a következményeket, sokkal nagyobb hatást érhet el vele. mint egy ismeretterjesztő előadással. Tanácsokat adhat az érdeklődőknek, ellenőrizheti a munkát és a munkahelyeket egészségügyi szempontból. Különösen nyáron, a mezlg zda- sági munkák idején van ennek nagy jelentősége. Ilyenkor gyakoribbak a sérülések, nem megfelelő az ivóvízellátás stb. A tsz üzemorvosi szolgálat fontosságát ’közgyűléseken fogjuk ismertetni. Minden reményünk megvan rá, hogy a tagság szíveden fogadja a kezdeményezést, és így már a tavasszal bevezethetjük. — Az ügyeleti szolgálat szombat déltől hétfő reggelig tartana a petneházi. ramocsa- házi, ófehértói és a két baktalórántházi körze i orvos bevonásával. Felváltva adnák a szolgálatot, így egy-egy orvosra 4—5 hetenként kerülne a sor. Ha a környéken valaki bí teg lesz, akár a rendes postai vonalon, vagy a rendőrségi vonalon felhívhatja a központi ügyeletet s az orvos azonnal kocsiba ül, és a helyszínre siet. Harisnya?zem felszedést készít a tiszavasvári fmsz A| szolgáltató részlegénél Kálnitzky Lajosné.
