Kelet-Magyarország, 1964. február (24. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
A megyében alig néhány tsz-nek van összesen min- j tégy 40 vagon b fogadóké- ; oességú tárolója, a csórna- i go ló színek zöme nedjg af múlt rendszerből örökölt szalmatetős hodály. Még mindig sok a panasz az áruátvételre. A szabvány helytelen értelmezése, valamint, hogy az átvevő tél a szerződés előírásai ellenére nem a kertben minősít, hanem gyakran 40—50 kilométeres .szállítás után. az export- telepen; a fölművesszövel kezet) átvevő túlságosan szigorúan minősít, „túlfedezi magát”, hogy az árut a MÉK- nek. biztosan tovább adhassa — sok vitát okoz. kom volt célom, hogy a témát kimerítve minden ex- portgátló. illetve az exportarány növekedését gátló tényezőt felsoroljak. Csak bizonyítani kívántam, hogy szorgalmas parasztságunk mindent megtesz az export- minőségű alma termelése érdekében. Nem „segítés" hanem kötelesség Az exportarány növelésének növényvédelmi lehetőségeit ts természetszerűen egyre tökéletesebben ki keli használnunk, de fel kell számolni egye» termeléshez kapcsolódó szerveknek azt a helytelen, úgynevezett „segítő* szemléletét, ahogyan a tsz almatermelési és bonyolítási problémáit megközelítik. Vegye észre mindenki, akit Illet, hogy neki ..segítés” helyett kötelességei vannak a tsz-ék iránt — többek között a járulékos beruházások biztosítása, a gön gyölcgellátés, ha kell, a szabvány módosítása, aa árak kialakítása, nz áruátvétel, a diszpozíció kiadása, a tsz közvetlen exportjának megszervezése (decentralizálás), vasútikocsik biztosítása, tárolók és hűtőházak építése stb., stb. Ez magától értetődően nem csökkentheti a közös gazdaságok önálló, saját erőfeszítéseit az exportarány növelése érdekében. A Hold „fény tükrözése“ Hoványi Ferenc Salamon György és Kovács Bertalan harmadéves «I» pcsztanulók már a szakmunkásvizsgára készülnek. Román Dénes Kétszáznegyven gyermek, fiatalember lakja a volt And- rássy grófi kastélyt. A gondozottak egy része általános iskolában, nagyobb része pedig ipari iskolában tanul. A nyíregyházi ktsz-ek tanműhelyeket nyitottak a gyermekvárosban, hogy a szakmunkásképzéshez segítséget nyújtsanak. Az otthonnak saját gazdasága is van, ahol a kertészeti tanulókat foglalkoztatják. A tisza- dobi gyermekváros az idén is ad szakembereket Szabolcs kisipari termelőszövetkezeteinek, nagyüzemi mezőgazdaságainak: asztalosokat, cipészeket, lakatosokat, kőműveseket, kertészeket. A tanulók fizetést kapnak: ennek egy részét kiadják zsebpénznek, nagyobb részét takarékba teszik, s az iskola elvégzésével egy összegben kapják meg. Gondoskodnak az iparosok továbbtanulásáról is, működik a dolgozók általános és a dolgozók gimnáziuma. termelőszövetkezetünkben van még mit javítani a növényvédelem terén, s a házikevti termelés körül is akadnak tennivalók, bár az idén már a háziker'ekben is 70 százalékban exportminőséeű alma termett. Állítom, hogy megyénkben a tanácsi szektor export arányának növelése — a korábbi évektől eltérően ma már nemcsak növényvédelmi kérdés. Az állami gazdaságúit a megközelítően azonos minőség ellenére a megtermc?tt alma 80—85 százalékát exportálják. a tanácsi szektor áiualmájának viszont 10 év óta csak 20—59,9 százaléka került exportra. Az állami gazdaságoknak van kereskedelmi irodája, s harcol a gazdaságok érdekeiért. A Hungaroíruct Vállalat közvetlenül exportál és ezért a szükségletnek megfelelően kapja a szállítási diszpozíciókat is. Az állami gazdaságoknak a tervezett almatermés 30—50 százalékára elegendő a saját szedőládájuk. Szedő- és export- ládát egyaránt időben kaptak, ezért nem kellett az almát földre szedve prizmáz- niuk. Az önállóan exportáló tsz-ek A tsz-eknek egyelőre nincs elegendő szjedőládájuk, almatárolójuk, nincsenek csomagoló színjeik stb, stb. Ezért a tsz-ek csak kivételes esetben tudnak önállóan exportálni. Ekkor sem úgy, mint az állami gazdaságok, közvetlenül a Hungarofruct- tal, hanem csak a MÉK bekapcsolásával. Az „önállóan” exportáló tsz-ele — így a szamosbecsi Dózsa, a nyírmeggyes) Petőfi, a tiborszállási Uj Élet, a tuzséri Rákóczi, a nyíregyházi Ságvári, a rakamazi Győzelem stb. — nem a csomagolás díjáért teszik ezt, ámbár ez is a tagok jövedelmét növeli, hanem azért mert ilyen módon 80—85 százalékos exportarányt érhetnek el. Ezt kell követnie a többi közös gazdaságnak is. Sok tsz-ünkben azonban elegendő ládája sem volt. Ez késleltette a szedést, nagyobb volt a hullás. Most már késő kutatni, hogy miért került 1000 vagon tsz-alma a földre, legalább 25 százalékos minőségi romlást szenvedvén, nem beszélve a felszedéskor felmerült munkaegység-ráfordításról. Rendeletmagyarázat: A sorköteles kor alsó határának leszállításáról A krimi obszervatóriumban Alekszsndr Pojarcsuk kandidátus az óriásteíesskópon a Napot figyeli meg. A korszerű harcászati elvek fejlődése, valamint a modern haditechnika megteremtése megköveteli, hogy sorkatonai szolgálatra is az arra legalkalmasabb, rátermett — fizikailag és lelkileg teljes értékű — fiatalok vonuljanak be. Más körülmények is indokolták, hogy a fiatalok közvetlenül, a középiskola elvégzése után —a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt — kapják meg honvédelmi kiképzésüket és csökkenjék azok száma, akik családi körülményeik — pl. korai házasságkötés — miatt nem kerülhettek igénybevételre. Ez csakis a sorköteles kornak 19. évről 18. évre történő leszállításával volt biztosítható. Gondoskodni kellett például a hadkötelesekre vonatkozó korlátozások és kedvezmények körében a sorkatonai szolgálat elhalasztásával, félbeszakításával és a sorköteles hadkötelesek behívása alóli ideiglenes mentesítésével kapcsolatos szabályok megalkotásáról is. A jogszabály e kívánalmaknak megfelelve, a szolgálat elhalasztásáról a következők szerint intézkedik: sorkatonai szolgálat elhalasztásának egészségi okból, családfenntartói kötelezettség fennállása miatt, tanulmány folytatása céljából és egyéb fontos okból van helye. Egészségi okból a rendelet szolgálathalasztást biztosít a gyógyulásig annak a hadkötelesnek, akit tartós betegsége gátol a katonai szolgálat teljesítésében. Családfenntartói szolgálat- halasztásban azt a hadkötelest lehet részesíteni, aki munka- képtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját egyedül látja el. A jogszabály részletesen meghatározza, hogy a rendelet alkalmazása szempontjából ki tekinthető munkaképtelennek, vagy eltartásra szorultnak. Eszerint munkaképtelennek kell tekinteni azt, aki munkaképességét teljesen, vagy legalább kétharmad részben elvesztette, abban az esetben is, ha ez az állapot nem végleges, de a bevonulása esedékes időpontjától számítva, előreláthatólag legalább 6 hónapig fennáll. Eltartásra szorulónak pedig azt a hozzátartozót kell tekinteni, akinek a keresete, vagy bármely forrásból származó jövedelme összesen községekben a havi 400, városokban a havi 500 forintot nem haladja meg. A sorkatonai szolgálat elhalasztása tanulmány folytatása céljából is történhet. A rendelet szerint a felsőoktatási intézmények nappali tagozató hallgatói részére tanulmányaik elvégzéséhez szükséges időtartamra szolgálathalasztást kell adni. A* ezzel kapcsolatos részletes szabályokat a honvédelmi miniszter külön jogszabályban állapította meg. Ennek fontosabb rendelkezései a következők: közvetlenül a középiskola befejezése után élőiéivé telt nyert és sorkatonai szolgálatra behívott hadköteleseket olyan időpontban kell leszerelni, hogy a behívásukat követő évben felsőfokú tanulmányaikat megkezdhessék. A rendelet alkalmazásában felsorolt tanintézetek az egyetemek, a főiskolák, a felsőfokú technikumok, a felsőfokú szakiskolák és a felsőfokú intézetek. A fentieken kívül a rendelet lehetőséget nyújt arra is, hogy bizonyos korú tartalékos hadkötelesek fontos állami, nép- gazdasági vagy személyi érdekből szolgálathalasztásban részesülhessenek. Az a tartalékos hadköteles, aki az állami, társadalmi életben vagy a tudomány, művészet területén kiemelkedő tevékenységet folytat, továbbá az iparban, közlekedésben vagy hírközlés területén, vagy a szocialista mező- gazdaságban egyelőre nem pótolható, a behívás alól ideiglenesen mentesülhet. Ezt a kiegészítő parancsnokság engedélyezheti. Hogyan növeljük az exportalma arányát? Szakmunkásképzés a tiszadohi gyermekvárosban A kaliforniai pajzstetű és az egyéb kártevők elleni védekezés rohamos fejlődését tükrözi a motoros növényvédő gépállomány és a növényvédőszer használat ugrásszerű emelkedése. 1953- ban 45. 1983-ban már 500 motoros permetezőgéppel rendelkeztek termelőszövetkezeteink. 1953-ban a tanácsi szektor 2 vagon nikotint használt fel, elsősorban a kaliforniai pajzstetű ellen, tavaly viszont a termelőszövetkezetek és házikert tulajdonosok egy vagon nikotint, több mint 8 vagon Wofatox-Spritz- pulver 30-at, 5 vagon Pnrat- hion 20-at szórtak, illetve permeteztek ki. A nagyarányú és a Növényvédelmi Szolgálat permetezési előírásait szem előtt tartó munkának meg is látszik az eredménye. A termelőszövetkezetek 1900 óta évről évre nagyobb területtel csatlakoztak a megyei téli alma termelési versenyhez. 1960-ban 45 tsz 2372 hold területtel, 1963-ban pedig már 87 tsz 51127 hold termő téli almással nevezett be. A versenyt értékelő bizottságainak jegyzőkönyved tanúsítják, hogy a nevezetitek nagy része az utóbbi években és tavaly is 90 százalékban pajzstetű mentes almát termelt. A tsz-ek többségének almája a minőség szempontjából évek óta felveszi a versenyt az állami gazdaságokéval. 10 évvel ezelőtt még viszont 20—50 százalékban pajzstetűvel fertőzött volt a tsz-ek almája. Nem válogatni kell A kereskedelemmel együtt vallom, hogy a pajzát élűmé ntes almát termelni, nem pedig válogatni kell! Több Alább rövidítve közöljük Hová- Byf VfTeiicneJc, a megyei tanács nü védelmi felügyelőjének a KoriKvőet és Szőlészet című szaklap számában megjelenő cikkét. a lap tevékeny szerepet vállalt az kiéi mezőgazdasági könyvhónap megrendezésében, s ennek keretében jelentette meg a Kertészet és Szülészet „szabolcsi számát-’. E számban — Hoványi Ferenc cikkén kívül — több szabolcsi szakember is írt. \ vásárolna menyi járás zöldségtermesztésének fejlesztéséről Bánőczi Gyula és Hegedűs Sándor, a telepítések néhány tanulságáról Herczegh Lajos, a télialma-éríéke- sítés 2 százalékos jutalékos lebonyolításáról Bőn István és Komo- röczi József, a gyümölcsfeldolgozás gondjairól Cséke László ta- lUiltflátiya jelent meg a szaklap 1964. február 3-1 számában. Szabolcs-Szatmár megve termelőszövetkezetei tavaly 7946 hold gyümölcsösben termeltek téli almát — há- Zikertbcm. háztájiban és szórványban pedig mintegy 2480 hold' adott termést. E 10425 hold termő területen tavaly mintegy 12 500 BÚlyvagon alma, ebből 10145 súlyvagon árualma termett. A felvásárolt gyümölcs 45,5 százalékát exportáljuk. Ezzel az export aránnyá? nem lehetünk elégedettek. Különösen nem, ha csak növényvédelmi szemlélettel nézzük a kérdést, tehát ha azt feltételezzük, hogy a megtermelt almának csak 45,5 százaléka volt exportra alkalmas. A tisztánlátás érdekében pillantsunk vissza: milyen utat tett meg a megye gyümölcsöseinek növényvédelme az utóbbi 10 évben? 43-ról 500-ra emelkedett a permetezőgép 1953-ban a termőfaegysé- genkénti átlagtermés téli almából^ 50 kilogramm körüli volt, 1963-pan pedig meghaladta a 120 kilogrammot és 10 éves átlagban 75 kilogramm feletti, 100 termőfa- egység (holddal számolva, holdanként 75 mázsa lett.) munkatársai most azon a megfigyelési programon dolgoznak, amelyet az idén január elsejével kezdődött nagy nemzetközi kutatási feladatterv tűzött elénk: a Nyugodt Nap Nemzetközi Évének programja. A Szovjet Tudományos Akadémia krimi asztrofizikai obszervatóriuma a Szovjetunió egyik legújabb ilyen jellegű intézménye. Ez az obszervatórium a Krím szívében feleszik, a sokatmondó nevű Naucsnij (magyarul: Tudományos) városkában. A legkitűnőbb szovjet csillagászok mellett a moszkvai, a ieningrádi és más egyetemeken végzett tehetséges fiatal tudósok dolgoznak itt. Nemrégiben az Andrej Szevemij akadémiai levelező tag vezetésével működő tudóscsoport érdekes megfigyeléseket végzett a Napkutatás területén. A munka eredményeként a tudósok felvázolták azt az utat, amelyen haladva eljuthatunk a napkitörések előre jedzéséhez. Márpedig — mint ismertes — a napkitörések a Föld atmoszférájának sok jelenségére vannak kihatással. De nemcsak a Napot figyelik meg a krími obszervatóriumban, hanem a csillagokat és a kozmikus sugárzást is. A közelmúltban az obszervatóriumban felállított óriásteleszkóp és e célra szerkesztett külön kvantumgenerátor segítségével elvégezték a Hold úgynevezett optikai lokációját. Ez azt jelenti, hogy a Holdra fénysugarat bocsátottak, amely a Hold felületéről visszaverődött az óriásteleszkóp tükörszerkezetére. Az ilyen megfigyelések lehetővé teszik, hogy igen nagy pontossággal határozzák meg, milyen távolságra esnek tőlünk a Holdfelszín különböző pontjai. A kími obszervatórium
