Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
Hruscsov és Castro kalinyini beszéde Moszkva, (TASZSZ): Anüut már jelentettük, Hruscsov és Castro beszédet mondott egy kali- nyini textilgyárban. Bevezetőben Hruscsov a szovjet nép gazdasági sikereiről szólt, s kijelentette, hogy a szovjet nép már nemcsak barátainak elismerését vívta ki, hanem a szocializmus ellenségeinek is számolniok kell azzal, mire is képes a munkásosztály, a dolgozó nép, ha kezébe veszi a hatalmat. A szovjet népgazdaság fejlődési üteméről s?ólva utalt arra, hogy Lenin annak idején 15 év alatt összesen másfél millió kilowatt teljesítőképességű erőművek építését tervezte. Ezt a tervet 11 esztendő alatt teljesítették. Ma pedig csupán 1963- bán a Szovjetunió tízmillió kilowatt együttes kapacitású elektromos erőművet épített, milyen léptekkel haladunk előre — mondotta Hruscsov. — Űrhajóink a szovjet kultúra, tudomány és technika tükrei, mutatják, milyen színvonalat értünk el”. Hruscsov csodatevőnek nevezte a vegyipart, amely most igen gyors fejlődésnek indult, s lehetővé teszi * a lakosság minél jobb ellátását, egyebek között a ruha- és cipőválaszték növelését. — Szívet-lelket örvendeztető érzés látni, mennyire megszédültek a szovjet városok, mennyire megváltozott az emuerek élete — folytatta Hruscsov, majd kijelentette: „de még távolról sem tettünk meg mindent, ez még csak a kezdet”. — Egyesek, akik kommunis- :ának nevezik magukat _ — folytatta — bírálnak bennünket, mert azt szeretnénk, hogy az ország gazdagabb legyen, hogy az emberek jobban éljenek. Furcsa logikájuk van ezeknek a kritikusoknak! Valahogy így elmélkednek: minél jobban élnek a szovjet emberek, annál nagyobb az elpolgá- riasodás veszélye. Mi viszont így gondolkodunk: ha valakir nek egy öltöny ruhája van, adja isten, hogy kettő, s később (tárom is legyen neki. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban a jelenlegi nehézségek mellett is biztosítva van a lakosság zavartalan ellátása. „A tőkések azt hitték, hogy a tavalyi rossz termést kihasználva torkon ragadhatnak bennünket — mondotta. — Azt akarták, hogy a világpiaci áraknál drágábban fizessük meg a gabonát. De mi szilárdan megmondtuk nekik: ha világpiaci áron adjátok, akkor megvesszük, de ha nem, süssétek meg magatok, mi nem vesszük meg. Erre mégiscsak világpiaci áron adták el a kenyérgabonát”, — Azt hiszem, a jövőben nem szorulunk majd rá, hogy tőlük vegyünk gabonát. Mindent megteszünk azért, hogy megteremtsük a igazi nagy vegyipart, hogy még több kenyeret, húst, vajat, ruhát, cipőt és más árut termeljünk, Utalt rá, hogy az amerikai íírszerzők nemrég egy össze- .abrikált hamis jelentésben azt állították, mintha a szovjet gazdasági élet az utóbbi két esztendőben lassabban fejlő- lőtt volna, s a Szovjetunióban levesebb árut termelnének. A 'ommunizmus ellenségei mindig a mi gazdasági kudarcainkkal álmodnak — folytatta. — Az ilyen szemfényvesztések szerzőinek csak azt mondhatjuk: előbb süllyed el magukkal a föld, mint ahogy mi gazdasági csődbe jutunk. — Jól mennek nálunk a dolgok, de azt szeretnénk, hogy nég jobban menjenek —mondotta Hruscsov. — Az életbe ültettük át a szocializmus elveit, mpst azonban már azért dolgozunk minden erőnkkel, hogy áttérjünk a társadalom egy magasabb fokára, vagyis felépítsük a kommunizmust, amelyben M emberek szükségleteik szerint részesülnek munkájuk eredményeiből. Hangoztatta, hogy ehhez fejleszteni kell a termelőerőket, át kell alakítani az emberek lelkületét és fokozni kell kommunista öntudatukat. Hruscsov ezután a szovjet nép, a párt és a kormány egységét méltatta. Á párt célja a nép boldogságáért, szabad, alkotó életéért, jólétéért folyó harc. A párt mindent megtesz azért, hogy kielégítse a nép anyagi és szellemi szükségleteit. — Az egyedül helyes lenini úton haladunk, s erről az útról senki sem téríthet le bennünket — folytatta. — Igaz, vannak külföldön olyan efetár- sak, akik azt mondják, Yiogy Hruscsov helytelenül viszi az ügyeket, hogy fél a háborútól. Én már nem egyszer szóltam arról, hogy ‘ szeretnék egyszer egy olyan ostoba embert látni, aki nem fél a háborútól. Csák a gyerek — aki még semmit sem ért — meg a bolond nem fél semmitől. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy két háborút élt át, s egyik fia, aki repülő volt, elesett a háborúban. „Mi tudjuk, mi a háború és mit hoz az emberekre. Ezért mindent megteszünk azért, hogy ne legyen háború! De azt is jól tadjuk, hogy puszta szóbeszéddel nem lehet az Imperialistákat, az ellenséget lebeszélni a háborúról. Mi sohasem könyörögtünk a békéért és nem ráolvasással igyekszünk elhárítani a háborút” — mondotta. Hruscsov utalt arra, hogy a Szovjetuniónak hatalmas hadserege, sok atombombája, rakétája, elsőrendű fegyverzete van, majd kijelentette: mi nem akarunk háborút, de ha ellenségeink ránk kényszerítenék, szétzúznánk az ellenséget, hiszen megvan mindenünk ahhoz, hogy ezt megtegyük. Ezt véssék emlékezetükbe az ag- résszorok. Az orosz nép — mondotta — amikor szabadságáért harcolt, saját erejére támaszkodott, s épített a világ dolgozóinak támogatására és szolidaritására is, mert akkor nem volt olyan állam, amely' segített volna neki. Ma mi már mindent megteszünk, hogy hozzásegítsük testvéreinket a- felszabaduláshoz. Amikor Kuba harcolt szabadságáért és függetlenségéért, szívünk együtt dobogott a kubai nép szívével. Később, amikor Kuba ellenségei invázióra készültek, a Szovjetunió rakétákat szállított oda. „Ez veszélyes dolog volt — folytatta Hruscsov — de az ellenséget csak úgy lehet visszatartani a háborútól, ha saját küszöbe előtt érzi a háború leheletét. A kubai nép hősiessége, a szocialista országok, az összes békeszerető erők támogatása a kubai nép forradalmának, elhárította a betörést”. Hruscsov ezután válaszolt azoknak, akik bírálták a Szovjetuniót azért, mert először rakétát szállított Kubába, később pedig elszállította azokat, „ígéretet kaptunk, hogy nem lesz invázió Kuba ellen — mondotta. — Ellenkező esetben á rakéták szovjet területről is célba találhatnak. Az Egyesült Államok kormányával kötött megállapodásunk ma Is érvényben van, s mi megtartjuk szavunkat, amíg a megállapodást tiszteletben tartják. Art hiszem, a másik félben is lesz majd annyi józan ész, hogy megértse, milyen következményekkel járna a megállapodás megszegése”. Ezután kijelentette, éppen ma olvasta a szovjet tudósok egy jelentését, amelyben közük, hogy egy új rakétát próbáltak ki. Hruscsov nagyszerűnek nevezte ezt a rakétát, majd így folytatta: de elvtársak, a rakétából mégsem lehet levest főzni, a rakétával nem lehet jólakni, a rakéta arra való, hogy védekezzünk vele. A társadalom fejlesztéséhez viszont az kell, hogy dolgozzunk, anyagi értékeket teremtsünk. Nehéz idők járnak ma az imperialistákra — folytatta. — Üt majd egyszer az óra és minden ncp elűzi utolsó elnyomóját is. Meggyőződésünk, hogy népek győzni fognak, ahogyan mi is győztünk! A kapitalizmust nem lehet szitkozódássai legyőzni. Konkrét harc keli, mégpedig nem paszta üköllel. Mi hozzásegítettük Egyiptomot, Indonéziát, Algériát, hogy megszabaduljanak ellenségeiktől. Más országokat nem is sorolok fel, úgyis tudják miről van szó. A Szovjetunió mindig is hangoztatta és ismét kijelenti, hogy minden szabadságáért harcoló nép számíthat a mi népünk rokonszenvére. Hruscsov kigúnyolta azokat az amerikai dajkameséket, hogy a panamai események Fidel Castro kezemun- kái. A panamai eseményeket az amerikai imperialisták rabló politikája okozta. Hruscsov jogosnak nevezte a panamaiak törekvését, hogy lerázzák az amerikai imperialisták igáját és kijelentette: mi a panamai nép mellett vagyunk. Meggyőződésünk. hogy előbb vagy utóbb minden nép kivívja valódi trtabadságát és függetlenségét, elűzi az imperialistákat saját földjéről. Ezért mondjuk: urak. vegyék elő jobbik eszüket — és menjenek el szépszerével. amig nem késő, amíg nem zavarták el magukat. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió üdvözli a kubai népnek a guantanamói amerikai katonai támaszpont megszüntetéséért vívott harcát. Guantanamó földje kubai föld, s Kubát illeti. — A szovjet emberek örülnek a kubai barátaik sikereinek, — folytatta. —• Meggyőződésünk, hogy a kubai nép a gazdasági építő munkában kivívja ugyanazokat az eredményeket, amelyeket a szovjet nép és a többi szocialista ország népe már elért. Castróhoz fordulva kijelentette: „Együtt vagyunk önökkel ma, együtt leszünk holnap is. Akkor is együtt leszünk önökkel, ha ellenségeink próbára akarják tenni, mit is jelent esr, a szó: együtt”. Befejezésül felhívna a szovjet embereket, támogassák külföldi , osztálytestr véreiket a kommunizmus építésében, hogy egységes, erős sorokban haladhassunk a közös cél felé. A kommunizmus nemcsak a Szovjetunió határain belül épül — mondotta —. mindent megteszünk azért, hogy világméretű győzelmet arasson. A kalinyini textilgyárban megtartott nagygyűlésen Fidel Castro egyebek között kijelentette: — A kubai szocialista forradalom azért vált lehetővé, mert előtte végbement az 191’?. évi szocialista forradalom. A mi népünk csupán kötelességét teljesítette, s ezzel kivette a maga részét az emberiség felszabadulásáért vívott harcból. Számunkra megkönnyítette e feladat teljesítését az, hogy élvezzük Lenin nagy hazájának támogatását. — Jól tudom — folytatta Castro —, hogy mindnyájuk szíve és szeretete a kubai forradalomé. Ebben is megnyilvánul a proletár nemzetköziség, amelynek érzését ily eredményesen alakította ki a népben a Szovjetunió Kommunista Pártja és Nyikita Hruscsov elvtárs. — Önök a mi országunkra gondoltak, mi pedig az önök országára szegeztük tekintetünket... A szovjet emberek érdemei nagyok, amint nagy az országuk. nagy a példájuk. nagy a történelmük. Gyönyörű az a jövő, amelyet ők tárnak fel az egész emberiség előtt Castro szólt a vegyiparral szorosain összefüggő kalinyini üzemekben szerzett tapasztalatokról és kijelentette: Hruscsov elvtárs helyesen mondja, hogy a kommunizmus felépítéséhez a vegyipar maximális fejlesztésére van szükség, hiszen — hogy az ő szavaival éljek — a kommunizmus azt jelenti, hogy az emberek szükségleteik szerint részesüljenek mindenből, az összes anyagi javakból. A Szovjetunió és Kuba ■megbonthatatlan barátságát méltatva Castro nagy -elismeréssel nyilakozott a kalinyini textilgyárban látottakról. — Armkor ezen a gyűlésen az üzem munkásnőinek és vezetőinek őszinte szavait hallgattam. a Szovjetunióra, a szovjet nép, a kommunista párt nagy történetére gon- doltám — mondotta. — A szovjet nép harca, önfeláldozó munkája, sok-sok példátlan győzelme járt az eszemben. Mindaz, amit az ember ma a Szovjetunióban lát, igazolja Leninnek pártjába és népébe vetett hitét. Franciaország a Kínai Népköztársaság elismerésére készül ? Párizs, (MTI): A nyugati hír- ügynökségek mértékadó körökre hivatkozva közük: Franciaország hivatalosan tájékoztatta szövetségeseit, hogy rövidesen elismeri a Kínai Népköztársaságot. Szombaton hattagú francia parlamenti küldöttség indult útnak Kínába, majd onnan tovább utazik a Vietnami Demokratikus Köztársaságba és Kambodzsába, Párizsi politikai megfigyelők a küldöttség látogatásában a francia—kínai diplomáciai viszony közeli felvételének előjelét látják. Ezen a héten De Gaulle elnök ebéden látta vendégségül az Egyesült Államok párisi nagykövetét és a hírek szerint közölte véle: rövid idő kérdése a Kínai Népköztársaság elismerése. A diplomáciai kapcsolatok felvételének időpontja még. nem ismeretes, de úgy hírlik.' hogy a nagykövetek cseréjét francia—kínai gazdasági ' és kulturális egyezmény megkötése előzi meg. Mind a francia, mind az aij-i goi sajtó, még a hivatalos bejelentés hiányában is, elintézett tényként fogadja a bírt. Washingtonból keltezett tudósítások szerint a Fehér Háa „a lehető legerélyesebben ki-’ fejezte rosszalását”. Panamsii helyzet kép Washington, (AP, TASZSZ, Reuter): Az amerikai külügyminisztérium szóvivője bejelentette: a panamai kormány visszavonja washingtoni nagykövetségének személyzetét. Ezzel egyidejűleg felszólították az Egyesült Államok panamai nagykövetségének tagjait a távozásra. Érdekeinek képviseletére a panamai kormány .Costa Rica washingtoni diplomáciai képviseletét kérte fel. A szóvivő szerint a panamai kormány a konzuli kapcsolatokat nem kívánja megszakítani és ezért Henry Taylor amerikai konzul Panamában marad. Az amerikai külügyminisztérium bejelentésével az amerikai kormány most már hivatalosan is elismeri a Panama és az Egyesült Államok közti diplomáciai viszony megszakításáról néhány nap óta elterjedt hírek valódiságát. Panama városában péntekéit este újabb tüntetés volt, a tüntetők követelték, hogy a panamai kormány csak abban áz esetben vegye fel újból a diplomáciai kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, ha áz hajlandó új szerződést kötni a Panama-csatorna használatáról. A város főterén összegyűlt néptömeg kórusban kiáltotta: „Chiari, ne engedje!*’ „Le a jenki imperializmussal!” A tüntetők később elvonultak. Kíúíuft Etiópia és Kenya viszálya a Szarnál! Köztársasággal Addis Abeba (Reuter, AFP) Nyugati hírügynökségeik jelentése szerint kiújult Kenyának és Etiópiának a Szomáli Köztársasággal támadt viszálya. Az etiópiai tájékoztatásügyi minisztérium közlése szerint etiópiai biztonsági erők szomálifdldi katonasággal keveredtek harcba. Huszonhat szomáli katonái megöltek, 25-őt fogságba ejtettek, A Szomáli Köztársaság Etiópiát vádolja az ellenségeskedések felújításával, Panaszt terjesztett az ENSZ íőtítklfíL elé, ebben art állította, hogf' etiópiai repülőgépek beháBot-’ tak területére és ott fegyveres támadást hajtottak végré. Etiópia és Kenya közös emlékiratot küldött az amerikai egysegszervezet ideiglenes titkárságának és ebben a Szomáli Köztársaságot „a területi terjeszkedéssel” vádolja. egy teherkocsit és nagyobb Mindkét ország vádat emelt, mennyiségű lőszert zsákmá- hogy „szomáli banditák” be- nyaltaid hatoltak területükre. A Ziergiebel: fvrril | r | VC / } e ű rl c L ( co auú 91 A hallgatóság íelmorajük. A fiöállamügyész önkéntelenül megfordítja fejét, ám csak a fal sötét faburkolata van mögötte. Dr. Wemer félfordulatot tesz ügyfele felé. — Mit mondtam magának Seiser!? — kiáltja diadaüal. — Nézzen csak a főállam- ügyész arcára^ egy széles sebhely! Az elnök dühösen az asztalra ver öklével és megvonja az ügyvédtől a szót: de ez a bírósághoz fordul. — Elnök úr, bíró uraim. Ez az ember a sebhelyes arr cú, nézzék csak a— , Félbeszakítja szavát. és iszonyodva néz a bírákra és az elnökre. A teremben siri csend van, Mindenki az ügyvédre néz, akinek vérbe borult az arca. Halántékán kidagadnak az erek. Hangja már alig hallatszik. — Hiszen ez lehetetlen — suttogja —, Seiser, nézze csak, az elnök is sebhelyes, és az ott,,' meüette... nézze csak... mindegyik sebhelyes! Az ügyvéd a közönség felé néz. és felfedezi barátját, dr. Fallrothot. — Günter! kiáltja hangosan. — Gyere ide. nézd ezt meg, győződj meg róla... a sebhelyes, a sebhelyes... Az utolsó két szó kereszlül- sivít a tárgyalótermen. Dr. Fallroth felugrik. — Vizet kérek! — kiáltja, és az ügyvédhez rohan. Későn. Dr. Werner a nyakához kap, és nyögve előreesik. ★ Amikor az ügyvéd magához tért, emlékezett rá. hogy egyszer már látta környezetét. A fehér szekrényt, a két fehér széket, egy nőt a háttérben és egy idősebb urat, aki előtte ül a széken. Az idős úr megfogta a beteg kezét. — Doktorira, öreg cimborái hát nem ismersz meg? Az ügyvéd dr. Fallrothra nézett és gondolkozott. Aztán egyszer csak mindent megértve elmosolyodott. — Günter, vén kuruzsló... — Végre! — Dr. Fallroth ■megkönnyebbülten lélegzett föl. Az ápolónőre nézett. — Hallotta ezt nővér? Kuruzs- lónak nevez. Nemcsak beszélőképességét, hanem a nyelve élességét is visszanyerte. Dr. Wemer megpróbált felülni. Az orvos támogatta. — Most újra megerősödsz, doktor. Négy hét múlva horgászcsónakban megyünk vízre. — Mi történt velem? — kérdezte dr. Wemer fakó hangon. Újra visszahanyat- lott a párnára. — Nem kis gondot okoztál nekünk, kedves barátom. Dr. Fallroth kíméletesen elbeszélte idegösszeomlását. — És mikor volt ez? — Körülbelül négy hete. — Meg akarta gátolni, hogy a beteg a perre terelje a beszélgetést, ezért gyorsan hozzátette: — Egyébként csodálatos foglalkozást találtam számodra. Amint megint talpra állsz, elköltözünk. — Elköltözünk? — Igen, és semmi ellentmondás. Időközben berendez- tettem a falusi házadat. Ha nincs ellenedre, kaktuszokat loglunk termeszteni, néhány csodálatos példányt már megrendeltem, például a ce- reus giganteust és a piros virágú szép opuntia cocci- nelliferát.. Dr. Wemer lehunyta szemét Túl gyenge volt még iihhoz, hogy hosszabb társalgást folytasson. — Csábító volt a gondolat amelyet barátja az imént sugallt neki: ritka kaktuszokat termeszteni, figyelni, amint a tüskés növényből a meleg vidékek színes virágpompája kibontakozik... De mi zavarja? Valami árnyék vetült erre a csábító képre. Ezen az árnyékon addig töprengett az ügyvéd, amig mélyen elaludt. Két hét telt el dr. Werner felgyógyulása óta, és két hónap a drámai bírósági tárgyalás óta. midőn egy férfi kerékpározott végig a vízparton. Egy kis öbölnél megállt, és a kerékpárját ' a sűrű puszpángsövénnyel körülvett vízparti teleikig tolta. A férfi a kertkapuhoz ment és csöngetett. Kis idő múlva egy idősebb úr jött a kapuhoz. Széles .karimájú szalmaka1 apót viselt, ínért forró nyári nap volt. Az öregúr egy pillanatig fürkészve nézett az idegenre, aztán felismerte, és szeme örömmel villant fel. — Hasselberg felügyelő űri — szólt örvendezve. — Pompás meglepetés, hogy felke-, resett bennünket ebben a remetelakban. — Szép jőnapót kívánok, Fallroth doktor úr — köszöntötte Hasselbert az orvost. — Remélem, nem jövök alkalmatlan időben... — Dehogyis, lépjen csak be — Dr. Fallroth kinyitotta a. kaput. — Dehogyis jösf a’kalmatlan időben — ismételte —. dr. Werner nagyot fog örülni. — Hát hogy van a bete-, günk? — kérdezte Hasse1 berg aggódva. Folytatjt®
