Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

Események sorokban \ párizsi Mutualité-csar- nokban szerdán Jacques Due­ros. aa FKP Politikai Bizott­sága tagjának elnöksége alatt megnyílt a „Marxista-elmé­let- hete”. Az FKP Tudomá­nyos Intézete, a marxista ta­nulmányi és kutató központ most már harmadszor rendezi meg ideológiai előadássoroaa­Brazilia Párái ba tartomá­nyának Sape nevű f alvóban szerdán heves összetűzésre ke- 11;,‘^ sor a földfoglaló parasz­tok és az ellenük kivezényelt rendőrök között. A halottak szama 12, a sebesülteké 21. A tartomány kormányzója a ka­tonaságot bízta meg a rend helyreállításával. A Jemeni határ mentén, Adentől északra angol pa­rancsnokság alatt álló két zászlóaljnyi katonaság vadászj- repülőgiepek és helikopterek támogatásával valóságos haj- tovadászatot tart az egyik ..lázadó” tora? ellen, amely a hegyes vidék szinte hozzá­férhetetlen barlangjaiban he­lyezkedett el. Az amerikai légierők szer­dán sikeresen lőtt ki 5800 mérföldre kitűzött célpontjá­ra egy Titán IX. rakétát a flo­ridai Cape Kennedy támasz­pontról. Sukarno indonéz elnök csü­törtökön találkozott első ía- ben Ikeda japán miniszterel­nökkel, hogy vele Malaysia kérdéséről tárgyaljon, mielőtt ezt a kérdést megvitatja Ro­bert Kennedy amerikai igaz­ságügyminiszterrel. Kcldis akadémikust, a Szov­jet Tudományos Akadémia el­nökét nevezték ki a tudomá­nyos és műszaki Lenin-díj bi­zottság elnökévé. Az eddigi bizottság megbízása, lejárt, összetételét új j á alakították: 121 tagja között ismert tudó­sok, gazdasági vezetők, mun­kásújítók vannak. A latin-amerikai Egységes j Szaksaervezeti Szövetség ala­kuló kongresszusára Brazíliá­ba utazott a szovjet szakszer- vezetek küldöttsége J. Cserd- [ nyicsenkonak, a Szovjet Szak­szervezetek Központi Tanácsa elnöksége tagjának vezetésé­vel. Szerdán éjjel Piombino vá­rosában a munkaköavetítő hi­vatal épülete előtt bomba robbant, súlyos károkat okoz­va. Ez volt Olaszország­ban a harmadik fasiszta me-i rénylet aaóta, hogy a múlt '.léten merényletet követtek el az Olasz Általános Munkás-1 szövetség római székháza el­len. Az arai» államfők értekezlete Egységes arab katonai parancsnokság alakul Terv Jordán vizének felhasználására Támogatják a palesztin»! nép karcát . Kairó, (MTI): Az arab csúcsértekezlet szerda délpíán is ülést tan­tort. Az államfőkön kívül az ülésen részt vettek a külügy­miniszterek, valamint Abdel Hakim Amer, az EAK fegy­veres erőinek helyettes főpa­rancsnoka és Ha&szuna, az Arab Liga főtitkára is. Az ülés után Nasszer vacsorát adott az arab államfők tisz­teletére. Egy kairói szóvivő újságírók előtt szerdán kije­lentette, hogy az értekezlet gyakorlatilag befejeződött, s most már csak a program- tervezet kidolgozása van hátra, amelynek alapjaiban egyhangúlag megállapodtak. A csúcsértekezleten elfoga­dott elvekről és határozatok­ról közelebbi részleteket ed­dig még nem közöltek, de a kairói rádió és az A1 Ahram csütörtöki száma a követke­zőket emeli ki azok közül a kérdések közül, amelyekben megállapodásra jutottak: 1. Megalakítják az egysé­ges arab katonai parancs­nokságot „pénzügyi és ad­minisztrációs hatáskörrel”; 2. arab terveket dolgoz­nak ki a Jordán vizének fel­használására; 3. határozatot hoztak a „Palesztinái közösségről’1, amelynek alapján a Paleszti­nái nép az összes arab or­szágok támogatásával foly­tathatja harcát hazájáért. Az értekezlet munkájával párhuzamosan állandóan folynak a külön tanácskozá­sok. A külön tanácskozások eredményeként döntés szüle­tett arról, hogy az EAK és Jordánia helyreállítja egy­mással diplomáciai kapcsola­tait. A két ország hamarosan kicseréli nagyköveteit. II. Hasszán és Burgiba is megállapodott abban, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatot Marokkó és Tu­nézia között. A nagykövetek kiküldése a közeli napokban megtörténik. Hasszán király áprilisban hivatalos látoga­tást tesz Tunéziában. Április­ban látogat el Tunéziába Aref iraki elnök is. Külpolitikai hírmagyarázónk írja: Valószínűleg a világ eddi­gi legkülönösebb és legszo­katlanabb csúcsértekezlete ért véget tegnap Kairóban. A tanácskozáson az összes arab államok „első emberei’’ részt vettek. Ennek az adott különös jelentőséget. hogy a részt vevő országok poli­tikai rendszere és módszerei között rendkívül mélyek vol­tak a különbségek. A feudá­lis Szaud-királytól a szocia­lista politikai célkitűzéseket követő Ben Belláig.az arab világ egész „politikai szín­képét" vendégül látta a fő­városban a Nasszer által ve­zetett Egyesült Arab Köztár­saság. A különbségek azonban nemcsak elvi, társadalmi- politikai szintre korlátozód­tak. Igazán „egyedülállónak” azért nevezhető ez a tanács­kozás, mert olyan államfér­fiak vettek rajta részt, akik egyes esetekben eddig jófor­mán „beszélő viszonyban” sem voltaic egymással. Sőt, olyanok is, akik gyakran használták a fegyveres puccs­kísérletek, nyílt fegyveres konfliktusok módszereit. A mostani csúcsértekezlet azon­ban átnyúlt a diplomáciai protokoll feje felett és Husz- szein, Jordánia királya, va­lamint Nasszer elnök megbe­szélésein már szó került a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről. Valószínűleg ez lesz a Kai­róban tartott „arab csúcs" legkomolyabb és legtartósabb eredménye. Nasszer elnök érettségének és politikai rea­litásérzékének komoly sike­re ebből a szempontból a kairói konferencia. Világos természetesen, hogy az arab országok nagyon is különbö­ző politikai kötöttségei nem kerülnek azonos nevezőre az egyik esztendőről a másikra. Még kevésbé valószínű, hogy a belpolitikában és a társa­dalmi rendszer alakulásában jelentkező különbségek, s az ebből faliadé ellentmondások feloldódnak. A kairói csúcs után azonban minden esetre lehetővé vált, hogy bizonyos, meghatározott, döntő politi­kai kérdésekben azonban vagy egymáshoz legalábbis közel álló álláspontokat dolgozza­nak ki, az ellentéteket pedig az eddigieknél fejletteb mód­szerekkel, kölcsönös tárgya­lások után küszöböljék ki. Ebben az értelemben jelen­tett fordulópontot a kairói tanácskozás az arab államok epymás közötti kapcsolatai­ban — s éppen ezért vilá­gos, hogy nem egy fejlődéi lezárását, hanem egv még sok fordulatot tartogató fo­lyamat kezdetét jelenti. Az arab egység körvona­lainak felvázolása tehát a kairói csúcs legértékesebb eredménye. Olyannyira, hogy mögötte „második vonalba” szorul az a probléma, amely miatt a tanácskozást volta­képpen összehívták, s arnioen az összes részt vevők alapve­tően egyetértenek: a Jordán folyóra vonatkozó izraeli csa­tornázási terv elvetése. Is­meretes, hogy az izraeli kor­mány a Negev sivatag ön­tözésére óhajtja használni a Jordán folyó vízét. A csa­tornarendszer már el is ké­szült, s Izrael számít a veze­tő nyugati nagyhata’mak tá­mogatására. A Jordán eltérí­tése természetesen rendkívül komoly gazdasági károkat okozna az érintett arab or­szágoknak. *. Nasszer elnök ' beszédének nyilvánosságra került része minden esetre világossá tette, hogy az EAK jelenleg sem lehetségesnek, sem célravezető­nek nem tartaná az izraeli terv végrehajtásának fegy­veres megakadályozását. Ily módon mindenekelőtt az vár­ható, hogy oz arab országok megszilárdított egységük bir­tokában hatásos és erőteljes politikai küzdelmeit indíta­nak majd az izraeli Jordan­iern ellen. A kairói konfe­rencia eredményei azt jelzik, bog:,’ a nyugati nagyhatalmak rendkívül kényes és kínos helyzetbe kerülhetnek az iz­raeli terv makacs támogatá­sa esetén. Sőt, azzal is számolniok kell, hogy ezzel. az arab vi­lágon belül éppen természe­tes szövetségeseik: a feudális és félfeudális monarchisták — Marokkó, Szaud-Arábia, Jor­dánia — helyzetét gyengítik; akaratlanul is hozzájárulnak ahhoz, hogy a. kairói csúcson kibontakozott egységtörekvé­seken be1 ül a gyarmatosítás ellen határozott fellépést kö­vetelő irányzatok váljanak hangadóvá. 89. — Hm. És aztán? — Ez egyelőre minden, dok­tor. Tegnap olyan kitűnő ko­nyakja volt, talán még maradt belőle? Az ügyvéd mosolyogva tette az asztalra az üveget és egy poharat. — Tessék, szolgálja ki ma­gát. Megszólalt a telefon. Dr. Werner felvette a kagylót, és figyelt. — Ki beszél? — kérdezte egy idő múlva. Aztán ismét hallgatott, majd letette a kagylót. — Ki volt az, doktor úr? — kérdezte Hasselberg, amikor dr. Werner fejcsóválva jött vissza. — Nem tudom. Valaki kiön­tötte rám ősgermán dühét, bü­dös zsidónak nevezett, na, a többit tudja már: tartsam tá­vol magam ettől az ügytől. — Nácibanda! — Hagyja csak, Hasselberg — mondta az ügyvéd kénysze­redett jókedvvel —, hozzá­szoktunk egyhez és máshoz. Ügyfelem ma egy nagy igaz­ságot mondott nekem. Nálunk is vannak jelentékeny de­mokratikus erők, csak fel kell rázni őket. A sebhelyes elleni per talán hozzájárul ehhez va­lamivel. Számomra szép búcsú lenne, és talán később is lesz­nek mások, akik ugyanebben a szellemben fognak tovább­dolgozni. Hasselberg felemelkedett. — Megteszem, ami tőlem telik, doktor. Most bocsásson meg, de valamit még ki aka­rok nyomozni. A Jakutek-cég egy alkalmazottja vár rám. — Vigyázzon magára. — Erre ne legyen gondja! — Hasselberg elbúcsúzott. ★ Egy újsághír.. DPA, AP — Eig. Bér. McGivney, az ismert ame­rikai újságíró nemrég interjút készített a Szövetségi Köztár­saság ismert politikusaival és nagyiparosaival az európai gazdasági integrációról vallott nézetei felől. McGivney meg­kérdezte Eschenbach vezér- igazgatót is, a többszörös mil­liomos művészbarátot és mű­pártolót, aki a legszerényebb viszonyok közül dolgozta fel magát tekintélyes kereskedő­vé és politikussá. Eschenbach vezérigazgató egyebek között ezeket mondotta az újságíró­nak: „Mi, kereszténydemokraták kezdettől fogva Nyugat-Euró- pa egységéért és szabadságá­ért szálltunk síkra. Európa gazdasági integrációjának vi­lágra szóló jelentősége van. Az európai népek családjának szüksége van gazdaságának biztos stabilitására és isteni küldetésébe vetett megingat­hatatlan hitére. Mi, keresz­ténydemokraták kifejezzük re­ményünket, hogy a német gaz­dasági csoda továbbra is meg­tartja gyümölcsöző befolyását e magasztos cél érdekében. A feladat az, hogy Nyugat gazdag kultúrkincseit meg­mentsük a pusztulástól! Ezért a szabad piac nemcsak a szo­ciális igazság záloga, hanem láthatatlan szöges drótkerítés is szabadságunk ellen irányuló bármely támadás ellen. Minden polgárnak legyen meg az esélye az üzleti érvé­nyesülésre. — E nélkül a gaz­dasági szabadság nélkül nincs egység, egység nélkül nincs béke, béke nélkül nincs hit, hit nélkül pedig hiú és meddő az ember minden tö­rekvése. Ez szilárd meggyő­ződésem. Adja át, Mister McGivney, ebből az alkalomból legmele­gebb jókívánságaimat az ame­rikai népnek és elnökének.” A tárgyalás Miután az esti újság nyil­vánosságra hozta az ügyet, az ügyvéd elhatározta, hogy az anyagot más sajtóorgánumok­nak is rendelkezésére bocsát­ja. Újságírók és riporterek egymásnak adták a lakása ki­lincsét. Garmadával érkeztek hozzá a fenyegető levelek és a szimpátianyilatkozatok. A Klaus Seiser elleni per kez­dete előtt két nappal a fő- államügyész ívása is megérke­zett. Azt a rövid közlést tar­talmazta, hogy a dr. Werner Békéi a hali rokon A Pravda cikke Moszkva, (TASZSZ) szór esett szó a tizennyoxeha­A Pravda csütörtöki száma talmi lesztórelési értekezleten, közli M. Lvov kommentárját A leszerelési tanácskozásokon a Szovjetunió újévi békeja- a nyugati hatalmak tudvale- vaslatának nemzetközi fogad- vőleg állandóan a területi vi­tatásáról. tokra és egyéb politikai prob­Sehol a világon senki nem lémákra hivatkoztak. mint vállalkozott arra, hogy egye- a leszerelési megállapodás nesen és nyíltan szembehe- akadályaira, lyeakedjen a szovjet javaslatok- A nyugatnémet revansis- kal -■ hangoztatja a cikkíró, táltat természetesen ijeszti -a — Ez természetesen nem je- két német állam jelenlegi lenti azt. hogy senki sem pró- határai nemzetközi jogi rög­bálja gátolni ezeknek a ja- zítésének lehetősége. „De va- vaslatőknalc a megvalósítását, jen kételkcdhet-e valaki is Az amerikai és a nyugat né- abban — jegyzi meg a szerei­met sajtó állhatatosan igyek- leíró —, hogy Európában és szik terjeszteni azt a gondo- az egész világon elképzelhe- latot. hogy a határok sértet- tetten a szilárd béke, amig •lenségéről szóló egyezmény a revensistákat nem fosztják megkötésére vonatkozó szov- meg veszélyes tevékenységük jet javaslat semmiféle új ele- folytatásának minden lehető­met nem tartalmaz, mivel a ségétől Nyugat-Németorsziág'-- területi sérthetetlenség elvét ban? Eflé'g feleleveníteni, ho­már az ENSZ alapokmánya gyón kezdődtek a múltban a is rögzítette. IIv módon pró- hóditó háborúk, hogy megért- bál.Iák a javaslatot ..prooa- síik áz agresszió 'és a revans- ganda gesztusként” Mtüntet- politika híveinek félelmét, ni. A világ közvéleménye aáon­A cikkíró részletesen élem- ban — állapítja meg Lvov — 7i ezeket aa „ellenérveket”, szilárdan és határozottan ál- Rámutat, hogy a szovjet indít- lást foglal aa új szovjet javas- vány messze túlhaladja az lat mielőbbi megvalósítása ENSZ alapokmányának tóté- mellett. Most azoíké a sző lett, konkretizálta, fejleszti, akikhez a Szovietunió javas- ’étiyegesen kiegészíti azokat, latét címezte. Európa. Ame- Az egyezmény megvalósítóra rika. Afrika. Ázsia kormá- faíytán széthiflüann nz a „hű- nvaié a szólás tóga. A népek vös kör”, amelyről oly sok- várják a választ.” Olasz—íiiaerikai tizes izleiliiv Washington, (MTI): Mint a nyugati hírügynöksé­gek közlik, szerdán este befe­jeződtek az amerikai—olasz tárgyalások. A tanácskozás után közös közleményt adtak ki. A két elnök kinyilvánította azt a nézetét, hogy aktív ke­reskedelmi tárgyalásokat kell a jövőben tartani a „liberáli­sabb” nemzetközi kereskede­lem ösztönzése végett. Mindkét elnök nagy jelentőséget tulaj­donított a gazdaságilag fejlett országok szerepének az elma­radott országok gazdasági és műszaki megsegítésében. A közlemény külpolitikai vo­natkozású záró részében rámu­tat annak a fontosságára, hogy törekedni kell a kelet—nyugati viszonyt megjavító eszközök megtalálására. Egyetértettek abban, hogy a soron következő genfi leszerelési tárgyalásokon új javaslatokat kell beterjesz­teni pozitív eredmények bizto­sítása végett. A hírügynökségek arról is tájékoztatnak, hogy Saragat olasz külügyminiszter szerdán rögtönzött sajtóértekezletet tar­tott „Olaszország külpolitikai céljai” címmel. Kérdésekre válaszolva Sara­gat közölte, hogy Olaszország még határozottan nem döntött a multilaterális NATO tengeri haderőben való részvételről s döntése csak a tervek beható tanulmányozása után várható. A szocialista országokkal folytatott kereskedelemről szól­va Saragat megállapította, hogy ez a kereskedelem csak javára válik a nyugatnak. Angol—nyugatnémet villongások a sziclalisla orszápkfial való kerasliedeleiü sutáit London, (MTI): Londonban olyan hírek terjedtek el, amelyek sze­rint Erhard kancellár londo­ni látogatásakor igyekezni fog rábimi az angol kor­mányt: korlátozza öt évre a szocialista országoknak nyúj­ügyvéd részéről Jakutek gyü­mölcslé-gyáros ellen tett fel­jelentés alapján nevezett ellen letartóztatási parancsot bo­csátottak ki. Dr. Werner újjongott. Fel­hívta barátját, dr. Fallrothot és boldog örömmel olvasta fel néki a hírt. Dr. Fallroth gra­tulált. Amint az ügyvéd ép­pen azon volt, hogy elmenjen hazulról, és ügyfelének is el­mondja a diadalt, a lakásajtó­ban Hasselberg felügyelőbe ütközött. — A legjobbkor jön! — kiál­tott dr. Werner jókevűen. —i Íme, olvassa... — Elmenőben Hasselbergnek nyújtotta az írást. A felügyelő elolvasta, de egy arcizma sem rezdült. — Egyáltalán nem mutat va­lami nagy örömet, Hasselberg! Ember, hiszen ez az ön sikere is... — Menjünk csak egy pilla­natra a dolgozószobájába — mondta Hasselberg nyugodtan. De siessünk, egy órára a vizsgálati fogházban kell len­nem. — Dr. Werner izgatottan előrement. — Tehát mi az új­ság? Sikerült valami újat ki­puhatolnia? — Hogyne, két szép újságot. Először: ez a letartóztatási parancs fenét sem ér. — Hogyhogy? — kérdezte dr. Werner nyugtalanul. Folytatjuk. tandó exporthitelek lejáratát és általában ■ „erőteljeseboen támogassa az Egyesült Álla­mok kormányának ama né­zetét, hogy a NATO-országok ne növeljék kereskedelmüket a keleti csoporttal.” Angol gazdasági körök han­goztatják, hogy Erhard kan­cellár vizet prédikál és sok bort iszik, mert Nyugat-Né- metország kereskedelme a kelet-európai országokkal, több mint kétszerese Anglia ilyen irányú kereskedelmenek és állandóan növekszik. Ang­liának sürgős létérdeke kö­veteli a kereskedelem lehető legnagyobb méretű növelését minden irányban. Heath kereskedelmi mi­niszter többször hangsúlyoz­ta, hogy Anglia nagyrabecsü- li a szocialista országokkal folytatott kereskedelmet és annak növelését kívánja. Az angol hivatalos állás­pont fontos irányje’zőjének tartják az Anglia és Csehszlo­vákia között rövidesen meg­induló tárgyalásokat a két ország közötti kereskedelem 1964. évi méreteiről. Az Egyesült Államok arra irányuló erőlködésével szem­ben, hogy fékezze a kelet és a nyugat közötti kereskede­lem növelését, a jelek sze­rint Angliának váratlan szö­vetségese akadt De Gaulle személyében. A Newsweek párizsi tudósítója arról érte­sült, hogy a francia pénzügy- mániszjtr rövidesen Moszk­vába megy és magával viszi De Gaulle ama felhatalmazá- zát, hogy felajánlhatja a francia—szovjet kereskedelem növelését évi ■ háromszáí millió dollárra, valamint automatizált elektronikus ké< szüléiteket, vegyi és műtrá­gyagyári berendezéseket kfr nálhat a Szovjetuniónak. ^ Ziergiebel: f n i ifiI VCC^ y otürlcL i auu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom