Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

Csak egy jobban n (sági gépekről, amelyek is­- mét hiányoznak a mezőgazda- j ság valamely területén, s- amely hiány miatt most nem- lesz időben elvégezve a a munka, s ez hiányzó élelmi-. szer alakjában esetleg vissza­hat éppen arra az emberre, . aki a maga posztján mulasz­4 tott. Állítom, hogy nicse- . nek kicsi dóig ♦ ; az élet nagy _ összetettségében az aprósá­goknak fontos szerepük van.- Gárdonyi Géza írta, hogy a t természetben a legapróbb je- . lenségnek is megvan a ma- „ ga szerepe, 9 kiesésével egy _ hosszú láncolatot is megboly­2 dithat. ' Jól és pontosan, becsülete-* í sen dolgozni, gondolkozni ■- azaz, hogy egy kiesivei job- *c ban, mint eddig. A sok ki- y cfeiből, végsősoron egy álta- t dános Jobb folyamat érik. 5 Látogatottabb lett a nyíregy- r házi színház és még látoga- V tottabb lesz ezután. A dö- i hánygyárban új kísérleti ' gépsorral minőségileg válm- f zik a termelés és olcsóbb * is lesz. A nagyüzemi gaz- e daságaink sikeresebb évet zártak, mint az elmúlt év. a Nincsenek nagy ugrások, de 7 évrői évié gazdaságosabb és ' jobb a münka. 1 Igen komoly értelmű ez az 3 év elején — tehát időben “*■ szárnyra kelt mondat: csak “ egy kicsivel jobban. Hozzá kell '• téinfiiünke még látszólagos 1 anyagi ellenszolgáltatás hél­* kül ’is. Nemcsak prémiumért. 1 nemcsak jutalomért, nagyobb ■ jövedelemrészesedésért. Ha- s nem másokért, a mások 3óbb 3 szebb életéért is. Azért * mondjuk, hogy látszólag * anyagi érdekeltség nélkül » mert ezek is mint minden z visszahatnak mindenkire, aki * társadalomban közösségben 3 él. Aki agy kicsivel jobban >■ dolgozik, cselekszik, törődik, * gondoskodik nemcsak mások- < nak, de saját magának is a 1 jobb és szebb élet megterem- y téséért fáradozik. z Csak egy kicsivel jobban ■* — érdemes ezt nagyon, na- í gyón komolyan venni. Az új év első napjaiban kelt szárnyra ez mondatocs- ka jelezte azt, hogy az új évtől nem csodákat, de ki­tartó komoly munkát, s en­nek eredményeképpen mégi* csak jobb, szebb életet vá­runk. Csak egy kicsivel jobban — szerény és igénytelen ez a mondat, de hatalmas erőtar­talékokat tárhat föl a sok ki­csi sokra megy alapján Hadd emlékeztessek egy va­lóban kicsi esetre: az egyik Kereskedésben egy háziaszt- szony citromot kért. de föl­hívta a figyelmet, hogy hi­bátlan gyümölcs legyen az tartósítási célra. A fiatal ke­reskedő visszavette az egyik hibás citromot és kényszeredet­ten újat adott. A vásárló csak otthon fedezte fel, hogy tyanazt a hibás citromot óta vissza. A keresi:odú ■n akarta kicserélni, bál nelessége lett volna, így .-át alakoskodott. Egy másik üzletben a vásárló iratszöge- ket keresett, s mivel a bolt tartalékja kifogyott, a keres­kedő saját lakásáról hozta be azt a néhány nélkülözhetet­len apróságot. A két példe .,:;en jellemző arra, hogy adott esetekben mennyi min­den függ egyes emberek .szándékától. Kis dolog, de ugyanígy sokakat érinthet, hogy bér a szódagyár ele­gendő szódavizet állít elő, egyes elárusító helyeken mégsem váratlan a kijelen­tés: nincs! Bár a kesztyű nem valutáért beszerzett kül­földi árucikk, mégis kevés r an belőle a boltokban. S folytathatnánk tovább a bosszúságot, amelyek na­ponta érik a vásárló embert. De nemcsak a vásárlókat. Az élet számtalan területén tá­ti Iko zhatunk kisebb nagyobb bosszantó jelenséggel, ame­lyek mind abból származ­nak, hogy az értük tehetők elmulasztottak valamit. Talán csak felü’etesek voltak, vagy nem gondolták át, hogy az másoknak fontos lehet. Sem­mit sem kellett volna tenniük csak jól és pontosan eljárni, úgy mint azt a dolog termé­szete é6 saját köte'.ességérze- tük megkívánta volna. Még csak azt sem tehát, hogy egy kicsivel jobban ennél. Az ér végi hajrák az üzemekben épp ilyen indokok alapján születnek. Évről év­re visszatérő gondolat, hogy legyen a termelés folyamatos éá egyenletes, s ne torlódjék a munka bizonyos elmaradt része az év utolsó heteire, napjaira. S bár äz üzemek is jól ismerik ezt, mégis évről évre visszatérő a tor­lódás. Különböző objektív akadályokra hivatkoznak, mélynek legtöbbje az anyag­hiány. A vizsgálatok aZon- bap kimutatják, hogy ha nem itt, akkor másutt. de valahol a termelés láncsze­mében akadtak egyesek, akik felületesebben gondo’koztak a problémákról, talán azért, meri számukra nem térült meg anyagi érdekeltségben, talán azért mert nem gondol­ták át, hogy az másoknak mit jelent, hogy a kieső anyag kieső munkát is je­lent, hogy a kieső munka ke­vesebb bért jelent a munkás­nak, a terme'és elhúzódása valahol hiányként jelentkezik aZ életben aikár egv még be nem költözhető lakásról, akár egy hiányzó pár kesztyűről, akar gyermekcipőből van Há Vágy éppen mezőgazda­Sipkay Barna. A napokban az európai szo­cialista országok gazdasági együttműködésének, a szoci­alista nemzetközi munkameg­osztás fejlődésének újabb jelé­ről, sikeréről adott hírt a saj­tó. A kormány — a KGST Végrehajtó Bizottságának egyezménye alapján — jóvá­hagyta és az Elnöki Tanács elé terjesztette a KGST országok közös teherkocsi-parkjának megteremtésére vonatkozó csatlakozásunkat. A magyar v&suti forgalom jelentős ese­ményével kapcsolatban felke­restük Lindner József MÁV vezérigazgató-helyettest, és Berki Béla MÁV forgalmi és kereskedelmi szakosztályveze­tőt, akik kérdéseinkre az aláb­bi felvilágosítást adták: Milyen kölcsönös előnyök­kel jár a kocsiközössé" létrehozása? — A KOST kocsiközösség létrehozásának terve néhány éve a magyar kormány javas­lataként került a KGST Vég­rehajtó Bizottsága elé. A VB 1962-ben megvizsgálta, kimun­káltatta, s tavaly decemberben a tagországok képviselőinek útján azt egyezményben rögzí­tette. Eszerint Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország, Len­gyelország, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió vasutai —* az egyes országok forgalmának nagysága szerint — 1964-ben létrehoznak egy 100 ezer ko­csiból ólló közös vagonparkot.! A kocsik tulajdonjoga ugyan fennmarad, de az egyes orszá­gok az opv-jellel ellátott vala­mennyi vagont saját kocsijuk­ként korlátozás nélkül használ­hatják. Rendelkezhetnek azok­kal saját belföldi forgalmuk­ban, rakományaikat elküldhe­tik más, az egyezményben részt vevő országok vonalaira, sőt a nyugati államokba egy Mentőöv a kisliífföii <2. oldal* Mi van a Holdon? (6 oldal) Éjszaka a sütödéken <3. oldal) Totó tanácsadó (4. oldal) Olvasóink leveleiből (5. oldal) Magyar—román gazdasági tárgyalások Január 10-e és 13-a között mebeszétósek folytak Buda­pesten a magyar és a ro­mán gazdasági küldöttségek között, amelyeket dr. Ajtat Miklós, az Országos Tervhi­vatal elnöke, illetve Gaston Marin, a Román Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Ro­mán Állami Terv bizottság elnöke vezetett A barátság és a teljes egyetértés szelle­mében lefolyt tárgyalásokén megvizsgálták a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti gaz­dasági egvüttműködés kérdé­seit az 1966—1970 közötti idő. szakra. A két delegáció in- tézkeléseket dolgozott ki. amelyek a két ország közötti gazdasági együttműködés és az árucsereforgalom további növekedését szolgálják. Mmlmt tanból az Egyesült KHanokbaa Coloradóban mínusz 42 Celsius fok — Ködös idő várható Az Egyesült Államok keleti partvidékén és középső részén heves hóvihar tombol. A* órankint mintegy száz kilométeres szél hőtorla­szokat emelt az országuta­kon és a vasútvonalakon. New Yprkból többezer em­ber nem tudott hazatérni a város környékén lévő ottho­nába. Egész sor városból és környékéről jelentették, hogy az iskolákban szüneteltetik a tanítást, sok üzem is felfüg­gesztette a munkát. Az Egyesült Államok keleti részén a hőmérséklet jelenté­kenyen alacsonyabb, mint az ország többi részében. A Colorado! Frasterben a keddre virradó éjszaka Rákóczid Jánosné, rtz ajaki Rűzakalász Terme! őszö veik e.et női brigádvezetője, Homoki Jánossal, a munkacsapat veze­tővel egyezteti a női brigád döhánycsomózásónál elért napi teljesítményét. Futó. Hammel József. Ülést tartott a Kisvárdiai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága A kisvárdai járási tanács felvásárlási tervek irányszá­végrehajtó bizottsága kedden megvitatta az 1564 évi tér- rnairoi* melési és felvásárlási tervet, Tiszamogyarós községi ts- Tiszamogyorós községi tanács nács vb munkájáról szóló je- Végrehajtó bizottsága munká- lentés megállapította többeik járói «tóló beszámolót, Vala- között, hogy a tanács általá- mint napi ügyeket tárgyalt, ban jól látja el feladatát, de Az ülésen megjelent és felszó- nem kielégítő a kulturális te- Ialt Nemes Imre elvtárs, a öle- vékenysége, gyei tanács végrehajtó bízott- Erre jellemző, hogy az el- ságának elnőkhetteée. múlt évben tanácsülésen A végrehajtó bizottság a mindössze egyszer szerepelt a felvásárlási csoport jelentését népművelés. Felhívta a figyél- kiegészíiéssel elfogadta és több met az oktatásra, a tovább- ponfcból álló fontos határoza- képzésére, az ismeretterjesz- tokat hozott a termetért ét tért feladatok végrehajtótól*. földi kereslet növekedett, hanem az exportlehetősé­gek is jók voltak. E probléma, mint a szakembe­rek rámutatnak, abból adódik, hogy a szedés munkaigényes­sége miatt ezek a gyümölcsök egyelőre nem igen alkalmasak nagyüzemi termelésre, tipiku­san háztáji cikkek. örvendetes, hogy az orszá­gos szervek felismerése össze­találkozott a telepítési, ter­melési kedv fokozódásával. A falusi lakosság felismer­te azt a lehetőséget, amely a kihasználatlan udvarok, szérűskertek betelepítésé­ben rejlik. Ezzel össszefüg- gésben országszerte meg­növekedett a háztáji gaz­daságok gyümölesfacseme* te-kereslete. F, kedvező helyzeten belöl azonban figyelemreméltó az az adott helyzet félreismerésére utaló körülmény, hogy sokhe­lyütt a háztájiban is ugyan­azokat a gyümölcsöket akar­ják termelni, mint a nagyüze­mekben, A íöldmúvesszövetkezetefc ennek megfelelően elsősorban is arra törekednek, hogy csonthéjas és bogyós gyü­mölcsfacsemetékkel lássák el a háztáji gazdaságokat. Ezekből — szilva-, cseresznye- tí meggyfa-csemetékből, számé ca, málha, fekete ribizli n&i porító anyagból — már a| idén viszonylag bőséges menyi nyiséget bocsátanak a ság rendelkezésén*, XXL ÉVFOLYAM, 11. SZÁM ÄRA: 50 fillér 1964. JANUÁR IS, SZERDA Közös tehervagonpark - kölcsönös előnyök Beszélgetés a MÁV vezérigazgató helyettesével az ügyrendet, s kijelöli a vég­rehajtó szerv, a közös kocsi­park üzemi irodája feladatait. Az iroda a közös vagonok napi kiegyenlítését, és a pénzügyi elszámolásokat végzi. A sze­mély és a technikai feltételek biztosítása titán méj) ebben az évben működésbe lép a KGST közös vagonparkja. Folynak-e tárgyalások a KGST-bcn a vasutat érin­tő más kérdésekben? — Természetesen. A megbe­szélések a személyforgalom megjavításáról, meggyorsításá­ról, a közös határállomások lé­tesítéséről jó mederben halad­nak. A tagországok közös erő­feszítéseket tesznek a nemzet­közi áruforgalom további gyor­sításával, és a nemzetközi te­hervonatok hálózatának széle- sítésévaf kapcsolatban is. Meg­győződésünk, hogy a szocialis­ta nemzetközi munkamegosztás további sikereket eredményez. ■ ország a kocsiparkból annyi va- í gont használhat naponta díj­• mentesen, amennyivel belépett • a közösségbe. — Bizonyos számítások és ■ tapasztalatok alapján az üresen “ visszatérő vagonok száma ily : módon 25—28 százalékra csök­• kenthető. Csökkennek a feles- i leges vontatások, hiszen a ko- i csipark a kiürítés után bárhol : megrakható. Optimális becslé- i sek szerint az üres futások 20 ■ százalékos csökkenése egy év • alatt több száz millió forint . megtakarítást eredményezhet a ’ szocialista országokban. i 1 Milyen lesz a kocsipark irányításának szervezeti • felépítése? — Miután a kormányok rnin- . den országban jóváhagyták, ■ Prágában, a szervezet székhe­lyén összeül az elvi irányító szerv, a közös kocsipark taná­, csa. Megtárgyalja és jóváhagy- í ja a működési szabályzatot, fazás. Mérsékelt szél. Kissé Mérséklődik a hideg. Várható egmagasabb nappali hőmér­séklet mínusz négy—mínusz diene fok között. mínusz 42 Celsius fokot i mértek. , Várható időjárás szerda es- 1 tig: borult, párás, helyenként £ ködös idő. Sokfelé kisebb ha- 1 Elegendő ggümslossssaeorífó anyag a háefáii gazdasagok és házikertek részére Cseresznyéből, meggyből, Bo­gyósokból, nyári almából, nyá­ri körtéből és még néhány nyári gyümölcsből a kereske­delem most már évek óta nem bírja kielégíteni az igényeket. A statisztika tanulsága szerint az összes felvásárolt és forgalomba került gyümöl­csön belül a nyári gyümöl­csök részaránya az 1958. évi 3S,2 százalékról 23,2 százalékra csökkent, ami­kor pedig nemcsak a bel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom