Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
Gazdacsizma és mohair sebb bundacipők épp úgy kellenek mint a városon s a tű- sarkú cipő sem kelt már meglepetést Hosszú, egész testet borító téli kabátot vesznek a férfiak, kedvelik a pantallót, a nők a mohair-t, a műszálas készítményeket. Ezekben a napokban egymás után érkeznek a falusi üzletek rendelései a központhoz: készülnek a zárszámadásra. Ne- gyedmilliárd forint értékű áru — a tavalyinál 20 millióval több — áll megyénk 1107 falusi kiskereskedelmi boltjának rendelkezésére. A jelek szerint némi utánpótlásra lesz szükség, vagy számolni kell egyes hiánycikkekkel is. A csengeti Járás előzetes jelzése legalábbis ezt sejten. A szamosbecsiek pé’dául elsősorban lakásberendezési tárgyakat: fürdőszoba felszerelést, cserépkályhákat, mosó- és porszívó gépeket igényelnek a zárszámadásra. A helyzet másutt is hasonló. Ma már tehát mind nagyobb jelentése van a szokvány-mondatnak: „A kereskedelem felkészült a várható nagy forgalomraFalvaink lakóinak állandóan növekvő igénye az eddiginél maga- sabbrendű áru terí test, a választók szélesebb skáláját teszi szükségessé. Az alkalomszerű hálózatfejlesztés helyébe a piackutatással, a sorozatos vevóankétoikkal megalapozott tudományos szintű tervezésnek kell lépnie. Ma még csupán 163 önkiválasztó és önkiszolgáló boltjuk van megyénk falvainak. Az ellátási körzetek kialakításával egyidóben tovább növelik ezeknek a korkövetelte üzleteknek is a számát Szükség van határozottabb szakosításra is, amely első lépés a városias áruválasztékhoz. Közös gazdaságaink fokozatos anyagi megerősödése, az egyéni jövedelmek emelkedése máris próbára teszi a kereskedelmet. Előrelátó megfontolással kell tehát a változó emberek változó igényeihez igazítani a falusi kereskedelmi hálózatot Anrval Sándor Akik rendszeresen figyelemmel kísérik megyénk vásárlási igényének alakulását — mint ahogyan ezt a hivatásos piackutatók teszik — könnyűszerrel felismerhetik azt az ugrásszerű változást, amely Nyíregyházán és a párszáz lelkes községekben is tapasztalható. Legszembe tűnő ben itt mérhető a város és a falu közé korábban ékelődött választóvonal elmosódása. Nemcsak arról van szó, hogy napjainkban a televízió a szabolcsi falvakba is betör, s fokozatosan közszükségleti cikké válik. Kedvező irányú fordulatnak lehetünk szemtanúi az élelmiszer, a ruházati és a tartós fogyasztási termékek kereslete tekintetében is. Piackutatóink jelentéseiből kiderül például, hogy a fogyasztás iránya — szüntelenül emelkedés közepette — falun is kezd eltolódni tez ipari és a vegyes ipari cikkek javára. Egy közeli példa: megyénk falusi, földműves- szövetkezeti forgalmában 1983-ban az élelmiszerfogyasztás 10 százalékos emelkedésével szemben a ruhavásárlás 17, a vegyesipari cikkeké — vas-műszaki, háztartási termékek — pedig 19 százalékkal emelkedett 1962- hőz képest Tehát korántsem arról van sző, hogy 1963-ban kevesebb élelmiszer került volna a falusi fogyasztók asztalára. Sokkal inkább arról, hogy a. táplálkozás további javulása mellett több ruhát, kultúrcikket, háztartási gépet és lakberendezési tárgyat kértek az eladóktól, mint bármelyik megelőző évben. Leltározásoknál kicönik, hogy a nem is olyan régen még tipikus falusi árucikkeknek nincs nagy keletjük. — Gyakran „visszáru” a gazdacsizma, a priccses nadráfc, a mikádó. Nem kellenek az úgynevezett „B”-e áruk, a gyengébb minőségű alsóruházati féleségek: a legtöbben jobbat, szebbet és drágábbat kérnek. Divatcikkekben sem szegényesek már a falusi boltok rendelései. A rövidszárú nói téli csizmák, az igényea dolgozók részére realizálni. A megyében a premizálás igen pozitív hatással van a termelés növelésére. Egyetlen esetet sem tudnék említeni, ahol a javasolt módszereket hegyesen alkalmazták, s az ne hozta volna meg a várt eredményt. Szükséges azt is mondanom, hogy a premizálás rendszerének a megteremtése és alkalmazása kezdetben legalább olyan nehézségekkel járt mint például a még nem kellően ismert új termesztés- és tenyésztéstechnikai módszerek bevezetóse. Még az elmúlt évben is találkoztunk olyan termelőszövetkezetekkel, ahol elsősorban a tsz-vezetők részéről nem talált megfelelő megértésre a va'óban a termelést. a tsz-tagok személy5 érdekeltségét is fokozó, egyben az egész gazdálkodást előbbre vivő premizálás. Az élet rácáfolt az i yen se trdeg se meleg, bizonytalankodó vezetőkre: sokszor abban az esetben voltak kénvte'enek céljutamazást alkalmazni, amikor már nem volt más k!úf juk a probléma megoldására. Ez aztán az esetek többségében élvtelenségekhez vezetett. Az 1964 évi premizálási javaslat idejében eljutott a terme' őszövetkezétekbe. T gy mód van annak alapos megvitatására arra, hogy a közösség, a tag, a család tervébe megalapozottan be tudják építeni. Szövetkezeti vezetőink most már szinte kivétel nélkül magukévá tettek az anyagi érdekeltség alkalmazásának fontosságát. Meggyőződésem, hogy javaslatainkat, a helyi adottságok között valamennyi szövetke-, zetben igyekeznek hasznosítani. Az elmúlt évi és a korábbi tapasztalatok figyelmeztetnek, hogy igen lényeges az anyagi ösztönzés rendszerének következetes véghezvitele, s az, hogy ehhez megfelelő feltételeket biztosítsanak és kívánalmakat állítsanak fel. Pé’dául több helyen előfordult, hogy a teljes termelési ciklus befejezése élőt* kiosztották a prémiumot, s esetenként ez nem volt kedvező hatással a még soron következő munkák zökkenő- mentes elvégzésére, mint amilyen a kukorica és napraforgó szárának a levágása, betakarítása, a burgonya válogatása stb. — Miért vált szükségessé a premizálási javaslat egyes részeinek jelentős továbbfejlesztése, módosí * i tása? — Közismert, hogy a mezőgazdasági termelésben egy két év alatt is nagy a változás, a fejlődés az új eljárások, az egyre gyarapodó gépek alkalmazása eredményeképpen. De kívánatos, hogy az ismert eljárások is tökéletesedjenek, s általánossá váljanak. A technika a mezőgazdaságban is mind több élőmunkát, emberi munkaerőt szabadít fel, teszi a munkát könnyebbé. Ennek a változásnak tükröződnie kell a premizálásban is. Például a kukorica vegyszeres gyomirtással való termesztése — a kézi csőtörés kivételével — alig igényel emberi munkát. Nyíl* vánvaló tehát, hogy itt'a pre- miaálás nem lehet azonos, múlt a hagyományos módszerrel termelt esetében. De éppen a vegyszeres j gyomirtással termelt kukori- , ca lehet példa arra is, hogy ; az új eljárások alkalmazását i megkülönböztetett figyelem- ] meg kell kísérni. Az újak alkalmazásánál nagy fontcs- ! sága van — rossz kifejezéssel élve — a vezetők hozzáállásán | nak, s ezentúl annak, hogy a j munkákban részt vevő traktoros milyen lelkiismeretesen, hozzáértéssel látja el feladatát. Ezért van szükség arra, hogy az új módszerek alkalmazásánál az ott dől goA helyes premizálás mozgósít a termelés fokozására Dr. P. Szabó Gyula megyei tanácselnökhelyettes nyilatkozata — Egyetlen gazdaságban és termelési ágban is különfélék az adottságok. Mennyire nagy a változatosság a megye összes terme őszövetkezeté- ben! A megyei premizálási javaslat a legáltalánosabb, a legjelentősebb termelési és irányítási tevékenységet képes felöle ni. A legfőbb elvek a javaslatban adva vannak, amelyektől elférni a gazdálkodási eredmény, a továbbfejlődés veszélyeztetése nélkül nem célszerű. Az ismertetett elvek segítségével már nem okozhat nehézséget a premizálási javaslat kidolgozása és alkalmazása speciális esetekben sem. Ahol és amely munkánál hasonlóság hiánya miatt vagy más oknál fogva, az általános elvek nem konkretizálhatok, de a munka elvégzése közvetlen vagy közvetve fontos a termelés síkére érdekében — a művelet jelentősége mértékében a ■* terrrelöszöve+kezeti vezetők alkalmazzák bátran a céljutalmazást. A premizálást feltétlen be kell építeni a gazdálkodási tervbe. A javasolt és még szükséges céljutalmazssokat is meg kell tervezni és az érdekelt dolgozók körében ismeríe’ni Az anyagi érdekeltség eszközének a helyes alkalma-á- sa leers komoly eszköz a vezetők kezében. Segítségével. mozgósítani lehet a szeltem! és fizikai tar+alékerőke* a nagvíizemi mezőgazdaság előtt álló fe’adatok megoldására, a termelés további fokozására. S ez eeyik komoly biztosíték arra, hogy az 1984 évi tejeinknek maradéktalanul eleget tegyünk. Samu András zók és irányítók érdekeltségét fokozzák. Korántsem közömbös a népgazdaság igényeinek a kielégítése. Az anyagi ösztönzésnél cél, hogy a termelés növelésében megkülönböztetett figyelem forduljon erre mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Megyénkben — a kenyérgabona termesztésén túl — kiemelkedő jelentőséggel bir a dohány, az öntözés, a zöldségtermesztés stb, az állattenyésztésben a tehén- és kocalétszám növelése, az á’lati termékek előállítsanak fokozása. Külön figvelmet kellett fordítani a gyümölcs- és szőlőteleoítvé- nyekre, azok szakszerű gondozására. hogv a befektetett társada'mi értékek majd megfelelően realizálódhassanak. A javaslatban szereplő módosítások elsősorban az ál- letten vésztés további eb esetését ré'ózzák, amikor a premizálásban n*ey súlvt fektetünk a borjú nevel ősre, a saiát tenyésztésű üszők beállítására. — A iava.°fat nem terhet ki m’nden részteriTe' re ffrry fro’k. hoj lűz^nvos tevék envsé vöknek az anyagi érdekeltség körébe való bevonása nem elégtré Csatázott, E’nökbelvettes elv- táren-ir mi a v-éleménve, hogyan oldhatják meg a tsz-ek ezeket a problémákat? ~ A termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségét fokozó megyei párt- és tanács vb javaslat rendszere több évre tekint vissza; évenként követve a közös gazdaságok szervezeti életében, a termelés szerkezetében bekövetkezett változásokat. A legutóbb közzétett javaslatban is meg- á lapította a két végrehajtó bizottság, hogy a legfejlettebb jövedelemelosztási forma is csaik akkor teljes, ha azt kiegészítik az anyagi ösztönzés legjobb módszereivel. — Munkatársunk felkereste dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, kérve, hogy tájékoztassa a lap olvasóit, a termelőszövetkezeti tagokat a premizálási rendszer fejlődéséről, az anyagi érdekeltség alkalmazásának kihatásairól. — Mi az elnökhelyettes elvtárs tapasztalata az anyagi érdekeltség alkalmazásáról milyen hatással van a premizálás a ter- me'őszövetkeze'ek megerősödésére, a termelés növelésére? — Adott viszonyaink között a premizálás nélkuöz- hetetlen része az előállított javak lehető legigazságosabb elosztásának, ügy is mondhatnánk, hogy ez az a finom mérce, amelynek segítségével sikerül megközelíteni az ember és a munka viszonyában a legfőbb elvet: mindenki az általa előállított érték arányában részesüljön a termelt javakból. A munkák minőségének a különféieségét nem lehetne egyértelműen mérni a különben fontos alappal, a munkaegységgel; ez még teljesen azonos jellegű munkák végzésénél is így van, mert például a munka minőségének a különbségéből adódik az, hogy egyik tag cukorrépából mondjuk 150, a másik 200 mázsás eredményt ér el, egyik állatgondozó megelőzi a másikat a tejtermelésben. Ezt a minőségi különbséget csakis az anyagi ösztönzők helyes alkalmazásával lehet Tsz panaszok — jogvédelem A Tsz Tanács megyei megbízottjának nyilatkozata nulmányozzák egyes tsz-vezetők a új jogszabályokat, ezért hoznak hátrányos helyzetbe tsz-tagokat. Ez főleg a szociális juttatásokra vonatkozik, melyeknek feltételei változtak, ugyanis a régi alapszabály szerint 2, az uj alapszabály szerint pedig már egy év után megilleti e juttatás a tagokat. Biztosítva van-e a tsz-ek és egyben a tsz-tagok jogvédelme? — A megye tsz-einek kilencven százalékban van jogtanácsosa, aki vitás kérdésekben nemcsak tanácsot ad, hane intézkedik is. Megyei jelleggel a megyei irodánk látja el a jogvédelmet, s foglalkozik azoknak a tsz-eknek a jogi problémáival, ahol még nincs jogász. A tsz-ek jogvédelmét szolgálta az az intézkedés, hogy minden járási tanácson jogügyi előadóidat állítottak munkába a mezőgazdasági osztályok. Milyen feladatok megoldása van most napirenden? — Hamarosan meg akarjuk oldani a pártolótagok helyzetének gondjait, tisztázni fogjuk az őket megillető járandóságokat. A másik nagy problémánk: a vállalatok és a tsz-ek kapcsolatának megjavítása. A megyében 150 szakember áll a tsz-ek rendelkezésére, hogy termelvényeik minőségének vitáinál igénybe vehessék őket. — E két nagyobb dolog mellett továbbra is folytatjuk o napi panaszok intézését, foglalkozunk a nyugdíjasok ügyeinek intézésével, . ismertetjük az új tsz-jogszabályokat nyilvános fórumokon és tsz-ekben, hogy mind kevesebb helyen sértsék meg az alapszabályt, s mindenütt a törvények és az emberség szerint intézzék a tsz-ek az ügyeket F. « Sok száz ügyes-bajos dologgal fordulnak a falusi dolgozók a Tsz-Tanács Megyei Irodájához, amely a megyei tanács épületében székel. Szabó Jánossal, az iroda megyei megbízottjával beszélgettünk a legjeLemzőbb problémákról. — Az elmúlt évben mintegy 900 esetben fordultak hozzánk a megye különböző tsz-eiből panasszal vagy kértek jogi tanácsot. Ugyanis a megyei iroda foglalkozik a tsz-ek jogvédelmével, figyelemmel kíséri, hogy betartják-e mindenütt az alapszabályt. Mit mutat a S3, évi mérleg? — Mind kevesebb a szociális természetű panasz, a tsz-ek egyre több gondot fordítanak a szociális ellátásra. Azonban ezzel nem azt mondom, hogy mindenütt megtesznek minden telhetőt az öregek és rászorulók segélyezésére, segítésére. A panaszoknak mintegy fele jogot és azokat orvosoljuk is. Azonban vannak olyan panaszok is, amelyek a közgyűlés hatáskörébe tartoznak. — Az elmúlt évben a legtöbb panasz a háztáji földek kiadásával kapcsolatban érkezett hozzánk, néhol a kívántnál kevesebbet adtak, ei főleg a nőknél és a közös háztartásban élő öregeknél volt tapasztalható. Ugyancsak figyelmen kívül hagyták sok tsz-ben, hogy a pártolótagokat is megilleti a háztáji Ezenkívül a földjáradék fizetésével, a betegség esetén járó munkaegységgel, a szülés idejére járó megállapítod munkaegységgel, és egyél ügyekkel fordultak hozzánk Hogyan ismerik a tsz-ek ai alapszabályt? — Sajnos, egyes helyeken kevésbé ismerik. Olyan esettel is találkoztunk, hogy a tsz a régi alapszabály szerini intézi az ügyeket, nem taRENDELETM AGYARÁZÓ: Mikor jár pótszabadság ? A munkaviszony megszakítása sző nőse feltéve, hogy a dolgozó legkésőbb a megszűnést követő 30 napon belül új munkaviszonyba lép. Az utóbbi rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a dolgozó munkaviszonya önkényes kilépés, fegyelmi elbocsátás, vagy bírói ítélet következtében szűnt meg, A fentebb említett 30 napos határidőtől eltérően az elmúlt időszakokban volt rendkívüli átszervezésekkel, illetve racionalizálásokkal kapcsolatban egyes rendelkezések hosszabb határidőket állapítanak meg. A fentiekben ismertetett szabályok szerint az 1964. évben a folyamatos munkaviszony alapján járó pótszabadság mértékét munkanapokban az alábbi táSááKattoan közöljük. Pótszabadság 1964-ftes: munkanap Í»S0 július 1—1936 július 1 12 j 1936 július 2—1939 július 1 11 1939 július 2—1942 július 1 1 j 1942 július 2—1946 július 1 1946 július 2—1948 július 1 1948 július 2—1050 július 1 1950 július 2—1952 július 1 1952 július 2—1954 július 1 | 1954 július 2—1956 július 1 1956 július 2—1958 július 1 3 1958 július 2—1960 július 1 2 1960 július 2—1962 július 1 1 Az itt ismertetett pótsza- minden dolgozót 12 nap alap- badságan kívül természetesen szabadság illet meg. eás, vttgv a vállalatnak más vállalattal történt egyesítése; továbbá as áthelyezés, valamint a Munka Törvénykönyve hatályba lépése előtt a két vállalat közös megegyezésével történt átvétel, illetve átadás; a baloldali politikai magatartás, a nemzeti, vagy fajüldözés .miatt történt elbocsátás; a katonai szolgálat; a hadifogság; a foglalkozási betegség, vagy üzemi baleset illetve az élelmezési iparban tbc. vagy tifuszgyanú következtében történt megszakítás; az előzetes letartóztat táfiba való helyezés és a szabadságvesztés büntetés; kivéve, ha a vállalat vagy a bírói ítélet a dolgooó munkaviszonyát, nem szüntette meg; régül a munkaviszonynak az 1958. évi szeptember hó 1. napja után történő megK. J. kisvárnál «(vasúnk kérésére az alábbiakban Ismertetjük, hogy hogyan történik a folyamatos munkaviszony alapján a pótszabadság kiseánatósa 1964 évben. A dolgozót folyamatos munkaviszonya alapján pótszabadság illeti meg. Az 1645. január 1. előtti időire három naptári évenként, 1945. január 1. utáni időre pedig két naptári évenként egy-egy nap. 1945. előtti és utáni éveket külön-külön kell a pót- szabadság kiszámításánál figyelembe venni. A pótszabadság mértéke napiári évenként 12 munkanapnál több nem lehet. Ha a munkaviszony évköB- ben kezdődött, a július 1. előtti kezdés esetén a kezdő- évet teljes naptári évnek kell tekinteni a pótszabadság megállapítása szempontjából, ha július 2-a után kezdődött a munkaviszony, akkor be első évet figyelmen kívül kell hagyni. A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendeletének 93. §■ (2) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, melyik nem szakítják meg a munkaviszony folyamatosságát. Ennek értelmében nem szakítja meg a munkaviszony folyamatosságát a vállalat tulajdonában beállott váltó-
