Kelet-Magyarország, 1964. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

XXI. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ÁRA: 50 fillér 1964. JANUÁR 9 CSÜTÖRTÖK KÖZÜGY Hivatalos adatok szerint a mezőgazdaság össztermelésé­nek értéke tavaly alacsonyabb lett ugyan a tervezettnél, de 4—5 százalékkal így is meg­haladta az 1962. évi ered­ményt. A felvásárlás összes mennyisége nagyobb arány­ban növekedett, mint a ter­melés, nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. Abban, hogy a közismert nehézségek ellenére így alakult a helyzet, a szántóterületünk 80 százalé­kán gazdálkodó termelőszö­vetkezeteknek van a legfon­tosabb szerepük. S elsősorban a nagyüzemi társas gazdasá­gokon múlik az is, hogy az idén további 4—5 százalékkal termeljen többet a mezőgaz­daság, s 7,4 százalékkal adjon több árut. Köztudomású, hogy álla­munk kezdettől fogva sok irányú és jelentős támogatás­ban részesíti a termelőszövet­kezeteket. 1958-tól 1963 végéig több mint 30 milliárd forin­tot tett ki az az összeg, ame­lyet az állam a tsz-ek meg­erősödésének fejlődésének elő­segítésére fordított. Idei nép- gazdasági tervünk 10,5 mil­liárd forintot fordít mezőgaz­dasági beruházásokra. Ez az összeg 2,8 milliárd forinttal több annál, amit ötéves ter­vünk erre a célra szánt 1964- ben. S mint eddig, most is a termelőszövetkezetekben va­lósul meg a beruházások leg­nagyobb része. A termelőszövetkezetek ál­lami támogatásának rendsze­rét 1958 óta a 3004-es számú kormányhatározatok foglal­ják egységbe. Ezeknek a ha- tároztoknak az alapelvei év­ről évre változatlanok. Lénye­gük az, hogy a termelés és az árutermelés növelésére, az azt előmozdító beruházásokra, valamint a szövetkezeti veze­tés megjavítására adott ked­vezményekkel segíti az ál­lam a tsz-eket. így járul hoz­zá a termelési színvonal eme­léséhez, a közös vagyon gya­rapításához, a tagok jövedel­mének fokozásához. Minden új 3004-es határozatnak van­nak azonban az előző évitől eltérő vonásai. Természetes ez, hiszen egészen más a ter­melőszövetkezetek helyzete ma, mint például amilyen 1958-ban volt. Sőt, a körül­mények egyik évről a másik­ra is változnak, s mindig adódnak olyan tapasztalatok, amelyeket éppen a támogatás hatékonysága érdekében hasznosítani lehet. Ezért jele­nik meg minden esztendőben a tsz-ek állami támogatásáról szóló kormányhatározat. A 3004-es számú határozat, amely erre az évre vonatko­zik s január elsejével lépett életbe, már tavaly szeptem­berben nyilvánosságra került. .Azóta módjuk van a szövet­kezeti vezetőknek arra, hogy a tagsággal együtt tanulmá­nyozzák ezt a számukra el­sőrendűen fontos jogszabályt. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy sok he­lyen még a szövetkezeti veze­tők sem olvasták el a 3004/6-ost. Ez pedig súlyos hi­ba, mert a határozatban fog­lalt intézkedések ismerete nélkül nem tudnak élni azok­kal a lehetőségekkel, amelye­ket az állam nyújt a szövet­kezeteknek. S ha ezekkel Hárommillió szőlőolivány a Nyírség homokjára nincsenek tisztában, akkor az éves terv kidolgozásánál sem tudják figyelembe venni, hogy akár a termeléshez, akár a beruházáshoz milyen segítsé­get meríthetnek 1964-ben. De nemcsak erről van szó. A 3004/6-os határozat jelentő­sége sokkal nagyobb annál, ami a tervkészítésben betöl­tött szerepéből fakad. Na­gyobb, mert az egész szövet­kezeti gazdálkodás sarkalatos kérdéseivel foglalkozik. Már­pedig minden tsz alapszabá­lyában benne van, hogy a nagyüzemi társas gazdálko­dás valamennyi fontos prob­lémáját a tagsággal együtt kell megvitatni, eldönteni. Nem kizárólag a vezetők és a szakemberek joga, kötelessé­ge tehát az sem, hogy elha­tározzák, miképpen haszno­sítják a tsz-ben a 3004/6-os határozat adta lehetőségeket. Az egész tagság ügye ez, mint ahogyan a termelőszö­vetkezet sem csupán a veze­tőké, hanem a benne tömö­rült embereké, családoké. Nélkülük dönteni sem a hite­lek felvételéről, sem a talaj- javításról, vagy a szakmai irá­nyítás javításáról, sem más lényeges dologban nem sza­bad. De más oka is van annak, hogy az állami támogatás rendszerét, mértékét, módo­zatait a tagoknak is ismer­niük kell. Nevezetesen az, hogy a szövetkezeti tagok csak így láthatják világosan, milyen nagy gondot fordít az állam a nagyüzemi társas gazdaságok felvirágoztatásá­ra. S ha ezzel tisztában van a tagság, akkor még szíveseb­ben, még lelkiismeretesebben dolgozik. Azt pedig igazán fe­lesleges volna bizonygatni, hogy a szövetkezeti családok helytállása, szorgalma miiven nagy erő, mennyire nélkülöz­hetetlen az állami támogatás jó hasznosulásához is. Éppen elég ok van hát ar­ra, hogy. a 3004/6-os határo­zattal megfelelőképpen fog­lalkozzanak a termelőszövet­kezetekben. A mostani idő­szak bőven kínál erre lehető­ségeket. Tanfolyamokat, elő­adássorozatokat tartanak a falvakban, a tsz-ekben. Az is­meretterjesztés különféle for­máiba sikeresen be lehet Ik­tatni olyan tájékoztatókat, beszélgetéseket, amelyek meg­ismertetik a szövetkezeti ta­gokkal a 3004/6-os határoza­tot. Természetesen az a he­lyes, ha nem elvontan, ha­nem a helyi, adottságokkal, szükségletekkel összefüggés­ben vitatják meg a határozat egyes részeit, intézkedéseit. Mindenütt elsősorban azokat, amelyek a helyi tsz szempont­jából legfontosabbak. Most még van idő arra, hogy ezt a munkát jól meg is szervez­zék, elvégezzék, ahol eddig el­hanyagolták. A termelőszövet­kezeti vezetőség, a pártszer­vezet, a tanács, a népfront együttesen feltétlenül képes arra, hogy az állami támoga­tás rendszerét közismertté tegye a községben. S ha a já­rási irányító szervek is kel­lőképpen törődnek ezzel a feladattal, akkor a 3004/6-os határozatiján foglaltak meg­valósítása méginkább köz­üggyé válik a termelőszövet­kezetekben, mint eddig. Gulyás Pál. A nyírségi tályon nagy ere­jű lánctalpas traktorokkal rigalérozták a szélhord- ta homokbuckákat, hogy a szőlőtelepítésre kijelölt területeken megváltoztat­hassák a talaj mostohasá- gát. Az eikék nyomán keletkezett mély barázdákat nem simítot­ták él az ősszel, hogy felfog­hassák a hólevet, esőt. Nagy szüksége van a csapadékra ennek a sivár természetű hoz­moknak. Szinte teraszoknak is beillő területek képződtek a gépek nyomán, még a me- redekebb domboldalakon is. így nagy tömegű víz szívódik fel a megművelt földbe és ta­vasszal az eddigieknél evd- ményesebben végezhetik el a szőlő telepítését a nagyüze­mek. Nemes szőlőfajtákat ültet­nek a buckákra, mert a jövőben el akarják ke rülni azt, hogy kora nyáron más megyéből „Importálják” a kellemes ízű, ropogos cse­megeszőlőt. Ebből is kitűnik, hogy elmúlt már a „divatja” a direkttermő saőlő termesztésé­nek, s egyre kevesebb lesz a fa­nyar, élvezhetetlen, úgynevezett nyíri virköból. Rövidesen bebi­zonyosodik, hogy nem a tala j- ádottságók mostohasága, ha­nem a régi rossz szemlélet okozta a szabolcsi borok si­lányságát. fanyarságát, élvez- hetetlenségét. A tavasszal kezdődő nagy­arányú szőlőtelepítések a Nyírség szélhordta homokján kizárólag oltványokkal, és ne­mes gyökeres szőlővesszőkkel történnek. Teret hódít magának a csemegefajták néhány ki­válósága; a szőlőskertek királynője, a sas/) a, a Pan­nónia kincse. A borszőlő fajták közül az új tele­pítésekben a rizling, mé­zes fehér, hárslevelű, le­ányka vannak többségben. A csemege és nemes bort adó szőlőfajták oltványából és gyö­keres vesszőjéből csaknem há­rommillió kerül kiültetésre. A tervek szerint tizenötezer holdra bővül a csemegeszőlő övezet megyénkben. Tudományos és ismeretterjesztő filmeket mutat be a domb- rádi művelődési ház. A filmvetítéseken mindig nagy az érdeklődés. A képen: Veress Sándor, a művelődési ház igazgatója, és a vetítéseknél segédkező Ágoston Istvánná. Hammel J. 1/1 v. 53 család költözik új lakásba Az év első napjaiban 53 család költözik új lakásba Nyíregyházán. A déli-alközt- pontban készült el nagyblok­kos módszerrel — 5 és fél milliós költséggel — egy négy- emeletes, három lépcsőházzal rendelkező lakóház tömb, amelyet a napokban adtak át rendeltetésének. A tömbben 12 darab másfél szoba étkeaő fülkés és 41 darab másfél szobás lakás van. Konzervüzemet létesítenek Dmu/vr-ml Gondok a paradicsom és uborka JKürCSaim^n szerződéskötésével — Kilencezer hold zöldséget kötöttek le A földművesszövetkezeti kereskedelem mellett 1964- ben egy új „fogyasztó”, a Nyíregyházi Konzervgyár is jelentős részt kér a megye zöldségterméséből, s ez az Utóbbi akkora igénnyel je­lentkezik a szerződéses ter­meltetésben mint maga a MÉK. Tóth Bélától, a megyei tanács főelőadójától az iránt érdeklődtünk miként látják biztosítottnak a megnöveke­dett igény kielégítését. A konzervgyár igénye va­lóban komoly hatással van a zöldségtermesztés megkí­vánt alakulására. Egyes zöldségfélékből — mint a paradicsom, papri­ka, uborka, zöldborsó és zöldbab — többszörösét szerződi le mint a MÉK, hogy a feldolgozási szezon­ban kihasználhassa meg­lévő kapacitását. A fenti zöldségekből a kon­zervgyárnak 4300, a MÉK- nek 1340 hold termésére van szerződéskötési terve ebben az évben. A konzerviparnak például paradicsomból 1600, uborkából 1000 hold a megyei szükséglete. Ez idő szerint a konzerv­ipar zöldségtermesztési ter­vének háromnegyede, a MÉK-nek fele van leszerződ­ve. Figyelembe véve azt, hogy a termelőszövetkezetekben ebben az Időszakban készül­nek a termelési tervek — ez az eredmény nem meg­nyugtató. Ebben nem kizáró­lag az nyilvánul meg, hogy a közös gazdaságok nem szívesen akarnának zöldség­tél ék termesztésével foglal­kozni. Sajnos, sok köze van hozzá a fel­vásárló kereskedelemnek, amely az elmúlt évben nem minden esetben tar­Kccsis József (balra), a szabolcsveresmartl Tiszagyöngyc Tsz tagja — alkalmi böllér, ifjabb Balogh Sándorckr.ál a második hízó földi maradványait dolgozza föl. Kolbásztöltés. Bz idén Is iíjfsrsitoft iissm&en fejlődik a vetíijar A magyar vegyipar terme- esztendőkben éreztetik májd lése az 1960. júniusi pártha- nagyobb mértékben hatásu- tározat irányelveinek és a má- kát. Az év második felében sodik ötéves terv célkitűzései- befejezik a Tiszai Vegyikombi- nek megfelelően 1964-ben is nát nitrogénműtrágya gyárá- gyorsitott ütemben fejlődik. nak építésék Az utolsó ne- Ebben az évben nem növek- gyedévben megkezdi az üzem- szik számottevően a műtrágya- próbát, 1965-ben pedig mar gyártás, mert a folyamatban 410 000 tonna 20,5 százalékos levő és az idén befejeződő be- pé' isóval növeli a nitrogéh- ruházások csak a következő műtrágya gyártását, tehát egy­maga több pétisót állít elő, mint jelenleg a Borsodi Ve­gyikombinát és a Péti Nitro­génművek, amelyek az elmúlt évben 370 000 tonnát termel­tek. Most hazai gyártásból körülbelül 50 kiló pétisó jut egy hektárnyi területre, a TVK gyárának belépésével 108—110 kilót szórhatnak ki hektáronként. Tovább bővül 1964-ben a Borsodi Vegyikom­binát nitrogénműtrágya gyára, s hozzáfognak a Péti Nitrogén- művek bővítésének tervezésé­hez. A szuperfoszfátgyártás jö­vőre megkétszereződik a Ti- szamenti Vegyiművek új fosz­for-műtrágya üzemének idei továbbépítésével. A Peremar- toni Ipari Robbanóanyaggyár szuperfoszfát üzemét ugyan­csak bővítik. A foszformű- trágya termelés felfuttatásához szükséges ként a szolnoki 100 000 tonna kapacitású új kénsavgyár adja, amelynek építése az idén fejeződik be. tóttá be a szocialista ter­melés és a kereskedelem egészséges viszonyának a — különben törvények által is megerősített — szabá­lyait. A közös gazdaságoknak vi­szont az idén is látniuk kell a helyi és népgazdasági igé­nyek kielégítésének a fon­tosságát, s majd szerződéses termelvényeik értékesítésénél igyekezzenek mindez gszköa- zel érvényesíteni jogaikat. A konzervipari szerződés- kötésekben a paradicsomnál, uborkánál jelentkeznek gon­dok, és többségében a nyír­egyházi járás termelőszövet­kezeteiben. ahonnan a oará­diósomnak többségét kell kapnia a feldolgozó iparnak. A helvi zöldségellátást nagy­mértékben meg fogja köny- nyíteni az, hogy a konzerv­gyár nem tart - igényt a ko­rai árúkra, azokat átadja a kereskedelemnek. A csengeti járásban — nagy távolsága miatt — nem terveztek szerződéses zöld­ségtermesztést. A járás ve­zetői kérték, hogy a foglal­koztatás fokozása érdekében a mezszünt porosaimat kendergyárat alakítsák át konzervüzemmé. Ennek a kérésnek a Nyíregyházi Konzervgyár eleget is kí­ván tenni, mivel a járás vezetői ígére­tet tettek a szükséges zöld­ségfélék megtermeltetésére. A járás tsz-ei szívesen is szerződnék a konzervüzem szükségletének a kielégítésé­re 400 holdon a zöldséget — többségében paradicsomot —t azonban a járás vezetői ezt az ilyen arányú nanraforgó trrü’et csökkentésével kí­vánnák megoldani. NviVán- való, hogy ezt a területet más nővénvtől szükséges el­vonni. de korántsem a nép­gazdaságig nagy fontosságú napraforgótól! A porcsalmai volt kender­gyár konzervüzemmé való átalakítására három-négy év alatt mintegy 50—60 millió forintot fordítanak, s terv szerint, az idei kon- aerviparf szezon kezdetére; az átalakítási munkálatok olyan stádiumba jutnak; hogy a 400 hold termését már ott dolgozhatják fel. & A»

Next

/
Oldalképek
Tartalom