Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-17 / 294. szám

fl Szovietunló Kommunista Pártja Központi Bizottsága plénumának határozata ■foszkva, (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma jóváhagyta Nyikita Hruscsov beszámoló­ját a vegyipar továbofejlesz­­íésének programjáról az elkövetkezendő hét év (1964— 1970) során. Az egyhangúlag elfogadott határozat . megállapítja: „E program megvalósítását pár­­tünk és államunk legfonto­­sabb feladatának tekintjük. Végrehajtása érdekében az elkövetkezendő időszakban összpontosítani kell a párt és « nép erőit.” „Marxista—leninista pár­tunk, a szocialista forrada­lom pártja — hangoztatja • határozat. — Egész tevékeny­ségét tudományos alapra épi­ti fel és hatalmas forradalmi erőként jelenik meg az új világ építésében, a termelés, a tudomány és • technika fejlesztésében ..A kommunizmus anyagi­technikai bázisának sikeres építése sokban függ attól, mi- 1 yen széles körben és mér­tékben használják fel a nép­gazdaságban a tudomány és a technika legújabb vívmá­nyait.” Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma fő és sür­gős feladatának tekinti az eszközök összpontosítását és a hitálmas vegyipar létreho­zására irányuló erőfeszítése­idet. Az előirányzat értelmében az ásványi műtrágya terme­lése 1970-ig eléri a 70—80 millió tonnát, a gyomirtósze­rek és más növényvédő sze­rek termelése a 800—900 ezer tonnát, a kémiai rostszálak termelése az 1350 ezer tonnát, a képlékeny masszáké a 3,5— 4 millió tonnát A határozat hangoztatja, hogy a kémia nyújtotta ha­talmas lehetőségeket elsősor­ban a mezőgazdasági terme­lés további fellendítésére és az ország élelmezési bőségé­nek megvalósítására kell fel­használni. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma „legsürgő­sebb feladatának tekinti, hogy a bruttó-begyűjtés 1970- ben elérje a 15—16 milliárd pudot. Ez megteremti a lehe­tőséget arra, hogy teljes mér­tékben biztosítsák az ország kenyérszükségleténék kielégí­tését, kiegészítsék az állami tartalékokat és elérjék a hús, a tej és más mezőgazdasági termékek szüksége« mennyi­ségét A plénum az egyik legfon­tosabb feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás fejlesz­tését és az alapok megterem­tését ahhoz, hogy az öntözés alatt álló földeken szavatolta n elegendő mennyiségű szemes terményt, kiváltképpen rizst és kukoricát nyerjenek. A plenum legfontosabb feladatául tűzte ki, hogy a vegyi anyagok széles körű felhasználásával 1970-ig a termelés következő növekedé­sét biztosítsa: a szövetek gyártása elérje a 18 300 mil­lió métert, vagyis 1933-hoz viszonyítva majdnem másfél­­szeresére emelkedjék, a láb­belik gyártása elérje a 650 millió párt (a jelenleginek mintegy másfélszeresét.) Elha­tározták más közszükségleti cikkek gyártásának jelentős mérvű növelését is. Uj irányzatok kifejlődése a vegyiparban kedvező lehető­séget teremt a közszükségleti cikkek kiskereskedelmi árui­nak csökkentésére —, állapít­ja meg a határozat. Feladatként jelölték meg a színesfémeknek műanyagok­kal történő helyettesítését, el­sősorban az elektrotechnikai iparban, a vegyipari és a kőolajipari gépgyártásban, s ezen anyagoknak az építészet­ben történő széles körű fel­használására törekszenek. Elhatározták, hogy meg­szervezik az élelmiszeripari nyersanyagok teljes értékű szintetikus pótanyagainak gyártását és már 1967—1983-ig megszüntetik a gabonának, cukornak, növényi olajoknak és más élelmiszerip ári tér-Hruscsev befefentései a nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában Párizs: N. SZ. Hruscsov be­jelentése, hogy a Szovjetunió egyoldalúan csökkenti a fegy­verkezési kiadásokat és a fegyveres erők létszámát, nagy visszhangot váltott ki Párizsban, ahol a hét vé­gén egymást követték a NATO-tanácskozásra ösz­­szegyűlt nyugati politiku­sok megbeszélés«. A Saovjetuniórak a nemzet közi enyhülést szolgáló újabb lépése Rusk és Butler vasár­napi eszmecseréjének, majd ezt követően az angol, a fran­cia és a nyugatnémet külügy­miniszter tanácskozásának középpontjában állott. Egyes francia lapok rá­mutatnak, mennyire szem­betűnő a különbség a szo­cialista tábor és az Atlanti Szövetség magatartása kö­zött. A Combat kifejti: a Szovjetu­nió az utóbbi időben számos "amijeiét adta annak, hogy a. béke megszilárdítása érdeké­ben jó kapcsolatokat kíván teremteni a Nyugattal, a NATO-t azonban belső ellen­tétei mozdulatlanságra kár­hoztatják. Egyedül Nagy-Bri­­íannia keres kiutat ebből a tarthatatlan helyzetből. Hrus­csov beszédéből — hangoztat­ja a lap — a Nyugat bátorí­tást meríthet a békés együtt­éléshez. Az Humanité rámutat: aa atlanti hatalmak egy­re kevésbé tudják igazol­ni elutasító, vagy vonako­dó álláspontjukat a Szov­jetunió őszinte békeakara­tának bizonyítékaival szem­ben. Az Atlanti Szövetség a hideg­háború eszköze, puszta léte is egyre nehezebben indokol­ható a világ közvéleménye előtt. Bonn: A Frankfurter All­gemeine Zeitung és úgyszól­ván valamennyi más lap idé­zi Hruscsovnak azokat a sza­vait,. amelyek szerint ezek­kel a béke érdekeit szolgáló lépésekkel a szovjet állam is­mét elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülésének fo­lyamatát. A Reinsche Post különö­sen felhívja a figyelmet a beszédnek arra a részé­re, amelyben Hruscsov ja­vasolja, csökkentsék azo­nos színvonalra a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok fegyveres erőinek létszámát. és szállítsák le egyharmadá­­val a két német államban' tar­tózkodó külföldi csapatok lét­számát Szófia: A Rabotnicseszko Delo rámutat arra, hogy a szovjet vegyipar az elkövet­kező hét évben olyan ütemben fog fejlődni, amilyenre más országban még nem volt pél­da. A Szovjetuniónak, az SZKP-nak a fegyver és hábo­rú nélküli világ megteremté­sére irányuló rendíthetetlen törekvése új erővel nyilvánult meg a plénumán N. SZ. Hruscsov záróbeszédében — mutat ró Narodna Mladezs. <— A Szovjetunió újabb lé­pést tesz. a nemzetközi fe­szültség enyhítése felé — ezekkel a szavakkal kom­mentálja a Stockholm Tid­­ningen Hruscsov záróbe­szédének azt a neszét, amely bejelenti, hogy a szovjet kormány csökkenteni akarja az 1904. évi költségvetés védelmi jela­dásait Tokio: Hruscsovnak a ka­tonai kiadások csökkentésére vonatkozó bejelentése különö­sen fontos ma. amikor a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatokban Kennedy ha­lála után megtorpanás követ­kezett be — írja a Jomiuri. Mexico: •—i Hruscsov — írja a Dia című lap — meg­erősítette a Szovjetuniónak azt az elhatározását, hogy megvédi Kubát. A lap kie­meli a szovjet miniszterel­nöknek az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatai rendezé­sére vonatkozó szavait mékeknefc technikai célokra történő felhasználását. Az SZKP Központi Bizott­sága plénumának határozata rámutatva a berendezések gyártása fejlesztésnek fontos­ságára a vegyipar szempont­jából, a vegyipari gépgyártás gyors ütemű fejlesztését írja elő. Ebből a célból elhatá­rozták, hogy a szükséges mértékben növelik a meglévő üzemek kapacitását, speciali­zált gépgyártó vállalatokat­­építenek. A plénum hangoztatta, hogy „vegyipar fejlesztése ki­jelölt programjának megvaló­sítása megköveteli a vegyipa­ri vállalatok építése megszer­vezésének gyökeres megjaví­tását és azok berendezéseinek számbavételét. A plénum az egyik legfon­tosabb feladatnak tekinti a termelésből visszamaradó nyersanyagok és melléktermé­kek komplex felhasználásit a vegyiparon bélül és más termelési ágakban (kohászat­ban, a szón-, kőolaj-, cement, faiparban.) Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma felhívta a figyelmet annak fontosságá­ra, hogy összpontosítani kell a kémia területén dolgozó tudományos kutató szerve­zeteknek az erőfeszítéséit új anyagok és hatékonyabb ké­szítmények előállítására, egy­szerűbb és gazdaságosabb technológiai eljárások kidol­gozására. Fokozzák a vegyipar és a vegyipari gépgyártás káderei­­nak képzését, kiszélesítik a felső és középfokú különleges oktatási intézmények hálóza­tát. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma ama szi­lárd meggyőződését fejezte ki, hogy a vegyipar gyorsított fejlesztésének programját a párt és a nép olyan elsőren­dű állami fontosságú ügynek tekinti, amely hatalmas je­lentőségű a kommunizmus építése, az ország gazdasági élete, hatalmának megerősíté­se szempontjából. „A jelenlegi körülmények között — hangoztatja a hatá­rozat — az élet. a tudomá­nyos-technikai haladás íe>D- gosít arra, hogy a lenini kép­letet, amely szerint a kommu­nizmus egyenlő szovjet hata­lom plusz az egész ország villamosítása, 1>\egészítsük az egész népgazdaság kemizálá­­sára vonatkozó utalással. Ma már teljes joggal mondhat­juk: a kommunizmus egyen­lő a szovjet hatalom plusz az egész ország villamosítása plusz a népgazdaság kemizá­­lása.” Fagyos „iiíig v hé#** a \ÁTOrl»a Megkezdődött a NATO miniszteri tanácsának ülése 1963. december 17, A Ziergiebel: Párizsban hétfőn megkezdő­dött a NATO miniszteri taná­csának ülése. A tanácskozáson mintegy 40 miniszter vesz részt az Atlanti Szövetség 15 orszá­gából. A külügyminisztereken kívül jelen vannak a hadügy­miniszterek, a vezérkari főnö­kök és a gazdasági miniszterek is. A NATO tanács hétfő dél­előtti megnyitó ülésén Rusk elnökölt. Az amerikai külügy­miniszter tolmácsolta Johnson elnöknek a NATO tanácsához címzett üzenetét. A délelőtti ülésen Nagy-Bri­­tannia, Nyugat-Németország és Kanada külügyminiszterei szólaltak fel. Mindhárman el­sősorban a Kelet és Nyugat vi­szonyáról beszéltek.­Butler a kelet-nyugati pár­beszéd folytatása mellett fog­lalt állást. Ugyanakkor azt hangoztatta, a tárgyalásoknak nem szabad a „katonai egyénsúly”, vala­mint az atlanti egység rovásá­ra menniök és nem érinthetik a nyugati hatalmak érdekét Nyugat-Berlinben. A nemzetközi helyzetet a moszkvai atomcsendegyez­­mény megkötése után biz­tatóbbnak ítélte, elismerte, hogy a Szovjetunió javas­lata az atomfegyverek el­terjedését tiltó egyezmény megkötése reális, de ilyen megállapodásnak is az a feltétele — mondotta —, hogy ne érintse a Nyugat érde­keit. A brit külügyminiszter szerint „a katonai erőnek poli­tikai rugalmassággal kell pá­rosulnia”. Butler nem érintette a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak meg nem táma­dási szerződés tervét. Schröder nyugatnémet kül­ügyminiszter Bonn ismert ál­láspontját fejtette ki, miszerint a nemzetközi enyhülés elvá­laszthatatlan a nyugat-berlini problémától és „Németország egyesítésétől”, vagyis attól, hogy az NDK-t az NSZK-hoz csatolják. A moszkvai atom­­csendegyezmény csak egy pe­remkérdést oldott meg, a köz­ponti problémák azonban fenn­maradtak — mondotta. Schör­­der síkra szállt a multilaterális NATO-atomerő mellett, amely­nek létrehozását szerinte az atomfegyverek elterjedését til­tó esetleges megállapodásnak nem szabad megakadályoznia. Martin kanadai külügymi­niszter is helyeselte a kelet­nyugati kapcsolatok ápolását. Kanada — mondotta — nem ért egyet azzal, hogy a NATO korlátozza a szo­cialista országoknak nyúj­tandó kereskedelmi hitele­ket Hasznos kezdeménye­zésként értékelte Spaak belga külügyminiszter le* utóbbi varsói látogatása Martin beszélt az atornfegyx mentes övezetek tervéről, hangoztatta, hogy ez a t csak annyiban valósith meg, amennyiben nem ölel a NATO katonai övezetéi tartozó területet. Hétfő délelőtt óta ülése Párizsban az atlanti blokk. NATO külügyi, hadügyi pénzügyminisztereinek tanát Az ilyen, hagyományos év v gyülekezetét a nyugati sa rendesen „diplomáciai na* hétnek’ kereszteli. Ez a „naj hét” azonban minden jel s rint csak nagyon kis eredn nyékét szül. 1963. utolsó nt nyugati diplomáciai találko: ja a jelek szerint a téli fagy a teljes mozdulatlanság légi rében fog végződni. Az elő lek azt mutatják, hogy Jól: son amerikai elnök egyeli nem változtat Kennedy poli kai vonalán az Atlanti Szöv< ségben dúló belső harcokat letöen. A tanácsüléshez im zett elnöki üzenet, amelyet első napon Rusk olvasott f két lényeges pontot tartalmi 1. Megismétli azt a korát követelést, hogy a nyugat-e rópai tagországok hozzanak n gyobb anyagi áldozatokat NATO katonai erejének fen tartására. 2. Megismétli azt a „fogadj mat”, hogy az amerikai strat gia változásaiból következő á csoportosítások nem jelentik; USA csapataniak kivonás Európából: hat hadosztály t vábbra is Nyugat-Európábi marad. Ebből az üzenetből nyombí következik, hogy a korábbi e lentétek változatlanok marat nak: Franciaország továbbra vétót emel az amerikai strat* giai tervekkel szemben. Nyi gat-Németország pedig — ki lönösen a hatalmas anyagi á dozatokat követelő „többoldalú NATO-atomhaderö kérdésébe — továbbra is ingadozik Páriz és Washington között. Az esi menyek további fejlődési irí nyát egyetlen fejleniény jelé. Rusk amerikai és Butler ang< külügyminiszter tanácskozás; Butler a jelek szerint megkap ta az amerikaiak hozzájáruló sát ahhoz, hogy „előkészít munkát végezzen” egy maga szintű kelet-nyugati találkoz létrehozására 1964. tavaszát Ez a NATO belső helyzet szempontjából azt jek:, hogy De Gaulle és politiká ja mind jobban elszigetelődi! — miután Butler állítólag i nyugatnémetek vonakodó hoz zájárulását már korábban meg szerezte kísérletei számára. / NATO-tanácskozás így, ha köz vetlen változásokat nem isho; — minden esetre előrevetíti a: agresszív tömb belső hatalm. csoportosulásainak tavaszi küz­delmeit. — Találhat — ismerte be az ügyvéd. — A sebhelyes el_ ítéltetése nem utolsósorban időbeli kérdés is. Elévülési paragrafusaink ugyanis két és harminc év között mozog­nak. Az elévülési idő függ a kiszabandó büntetés nagysá­gától. Ha a sebhelyes például negyvenöt előtti bűntetteiért mondjuk tízévi fegyházat ér­demelne, akkor ezt a bünte­tést meg sem kellene kezde­nie, mert elévült.,: Dr. Werner lemondóan vonta meg vállát — Nálunk minden lehetsé­ges. Mindenesetre megteszem ami tőlem telik. Meg kell ta­lálnunk azokat akik a seb­helyes mögött állnak, akik támogatják. Meglátjuk. Most olvassuk tovább Seiser fel­jegyzéseit.. így talán vala­micskével előbbre jutunk. Az éjszaka csendjében, a négy fal között, a vádlott szavai mintegy Kufratnak, a sebhelyes engedelmes eszkö­zének késői felismeréséhez kapcsolódták: . a tegnap volt ő, és amerre járt a pusz­tulás kísérte.” Az ülés rnár négy órája tartott. A hőség elviselhetet­len volt. Eschenbach vezér­­igazgató erősen izzadt. Az ülésteremben valamennyi úr nagyon kimerült már. A vezérigazgató utolsó tá­madásra szánta él magát. — Bernhardt doktor úr, végső ajánlatom: „Dessiauer Gas" ötszáz és egy ponttal kevesebb és „Leuna” ötven­egy százalék. A jelenlévők felijedtek, és dr. Bemhardtra néztek. Ö hidegen mondta: — Engedjen meg egy pil­lanat gondolkodási időt. Bam­­bínger igazgató úrral szeret­nék beszélni. — Tessék. Dr, Bernhardt íelügyelőbi­­zottáagi elnök átment egy szomszédos szobába és tele­fonált. Időközben Eschenbach vezérigazgató úr a Glöckner­­konszem képviselőjével tár­gyalt. Kisebb részvénypaket­tekről volt szó, főleg thiirin­­giai és chemintzi .középüze­mekről. Az utolsó hetekben meglepően emelkedtek az ár­folyamok, részben két-három ponttal is. Eschenbacl} vezérigazgató minden pontért harcolt. El­méletileg a keleti zóna ipa­rának ötven százaléka immár a zsebében volt. Elméletileg ez alatt a négy óra alatt Eschenbach néhány kerek milliót keresett. Dr. Bernhardt visszajött. — „Dessauer Gas” élfogad­va, „Leuna-művek” 'ötven százalék, realizáláskor fél­millió levonással. — Vérszopó — mondta Eschenbach —, elfogadom. Tapsoltak. A egyik úr így szólt: — Remélem, barátaim, hogy tanácskozásunk rövidesen megérleli gyümölcsét az egész német gazdaság javára és épülésére. Ezt a reménységet minden jelenlévő osztotta. TALÁLKOZÁS BERLIN­BEN. Ennek a június tizedikének ünnepnapnak kellett lennie számomra. Szerény aggle­gényszobámba meghívtam ba­rátaimat, hogy a nagy ese­ményt velem együtt megünné­peljék. A nagy esemény pedig utolsó vizsgám volt, amelyet a Zeneművészeti Főiskolán le kellett tennem, az állam­vizsga befejezése. Csak az értheti meg, mit éreztem akkor délután, ami­kor becsuktam magam mö­gött a főiskola kapuját, aki már maga is átélt ilyesmit Minden jól ment — csaknem úgy ahogy barátaim és min­denekelőtt Johanna, főiskolai kolleginám elvárta, csupán abban a tárgyban ért kis híján kudarc, amelyben sem­miféle nehézségtől nem tar­tottam: zongorázásban. Játék közben különös idegesség fo­gott el, újra és újra felbuk­kant előttem az a nő, aki olyan tökéletesen ját­szotta ezt a zongoradarabot, és akinek előadásmódját hiá­ba próbáltam utánozni. Ke­servesen értem csak a darab végére, nem sejtve, hogy magam játszottam a nyitányt ahhoz, ami ezután követke­zett. Kinn, a meleg júniusi na­pon elhalványultak az emlé­kek. Több mint öt évnyi ta­nulmány volt mögöttem, előt­tem pedig a kecsegtető do­censi pálya. Örömömben leg­szívesebben hangosan énekel­tem volna. Kényelmesen ballagtam a villamosmegállóhoz. Az utca­sarkon virágárus asszonyok orgonát és tulipánt kínáltak. Egy nagy csokor világoskék orgonát vettem. Johanna, aki otthon várt, szerette ezt a színt Jobb kezemben a vi­rággal keresztülmentem a Friedrichstrassén. A másik oldalon volt a megállóm. Egyszerre hirtelen ijedség állított meg. Egy férfi haladt el mellettem, sietős léptekkel. Világosszürke nyári kabátot viselt, kezében egy barna bőrtáska volt Ami azonban megborzongatott, mikor ezt az embert megpillantottam, az az arca volt, amelyet pro­filban láttam egy másodper- C-S- Arcát a bal szemen ke­resztül a szájszögletig húzó­dó, széles sebhely torzított eL Néhány szivdobbanásnyí ideig gondolkoztam. „Leheted 'en — kalapált bennem —, ez nem lehrt ő! Tévedek, ez a zongorajáték megbolondí­totta Egy járókelőbe ütköztem. — Nem tud vigyázni?! — szidott. Néhány méternyire tőlem megállt/ a villamos. Bizonyta­lanul néztem az idegen után. Az utcakereszteződésnél vá­rakozott. Határozatlanul kö­zeledtem feléje, abban a meggyőződésben, hogy. érzéki csalódás űz velem rossz tré­fát. Folytai jak

Next

/
Oldalképek
Tartalom