Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-10 / 288. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZA TMÁR MEGYEI BÍZOTT SÁ GA ÉS A MEG YEl TAN ÁCS LAPJA 3C. ÍVTOLTAM, 288. SZÁM Xra: 50 fiilép 1963. DECEMBER 1«., KEDD Hruscsov beszámolói« az SZÉP Központi Bizottsága plénumán Moszkva, (TASZSZ): N. iz. Hruscsov, az SZKP központi Bizottságának ilső titkára hétfőn a Kreml tongresszusi Palotájában i Központi Bizottság plé' mmán beszámolót tartott ,A vegyipar gyorsított fej­­esztése — a mezőgazda* ági termelés fellendítésé­nek és a népjólét emelke­­lésének legfontosabb fel­étele” címmel. A szovjet vegyipar fejleszté­sének az elkövetkező hét évre előirányzott méretei példa nél­­cül állanak a világ gyakorla­tában — állapította meg Hrus­csov. A vegyiparba f és a me­zőgazdaság komplex ke­­mizálásába eszközlendő be­ruházások teljes összege több, mint 42 milliárd rubel lesz. A párt és a kormány a szov­jet hatalom évei során először kapott lehetőséget arra, hogy ilyen hatalmas beruházásokat hajtson végre az ipar azon ágazataiban, amelyek közvet­len kapcsolatban vannak a nép szükségleteinek kielégítésével — mondotta Hruscsov, A szovjet nép a párt vezeté­sével elsőrendű nehézipart ho­zott létre. Az állam most óriá' si anyagi eszközöket fordíthat a vegyipar, a mezőgazdaság és a könnyűipar fejlesztésére an­nak érdekében, hogy több élelmiszert és egyéb, a nép szükségleteinek kielégítésére szolgáló árucikket termeljen. „A szovjet emberek jólété­nek fokozását célzó feladatok megoldása szilárd alapra he­lyeződik” — jelentette ki a Központi Bizottság első titká­ra. Az utóbbi tíz évben az ipar összes termelése 2,7-szeresére nőtt. Csaknem kétszeresére emelkedett a munka termelé­kenysége, 8500 új nagy üzemet létesítettek. Hruscsov megállapította, hogy az SZKP-t egész tevékeny­ségében, változatlanul Leninnek azok az utasí­tásai vezetik, amelyek sze­rint a forradalom győ­zelme után a kommuniz­musért folytatott harc fő munkaterülete a gazdasá­gi építés, a gazdaság, Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára összehason­lító adatokat közölt az utóbbi tíz év különböző ipari termelé­si ágak növeléséről. A kormány a nép érdekeit tartja szem előtt A mezőgazdaság jelentős si­kereiről szólva Hruscsov hang­súlyozta, hogy „ez az év idő­járási szempontból rendkívül kedvezőtlen volt. A zord? tél. ma'jd a kegyetlen szárazság kárt okozott az ország legfon­­tosabb mezőgazdasági terüle­teinek. A terméshozam kisebb volt a múlt évinél és sok mil­lió hektáron elpusztultak az őszi vetések”. ..Csak a kolhoz- és szovhozrcndszeren alapu­ló mezőgazdaság tudott szembe szegülni az ele­mek Ilyen támádásával” — mondotta Hruscsov. Bár az idén 85 millió púd­dal több szemes terményt bo­csátottak az állam rendelkezé­sére, mint 1953-ban „ebben az évben m szemes termények, főképpen a búza mégsem fe­dezik a szükségletet”. ,.A kormány kénytelen volt bizonyos mennyiségű gabonát külföldről beszerezni. Vannak emberek, akik így vélekednek miképpen lehetséges az, hogy régebben. amikor kevesebb '•olt a szemes termények össz­­hozama, gabonát adtunk el most pedig vásárolunk”. Az iiyen véleményekre válaszolva Hruscsov a következőket mon­dotta: „ha a lakosságot Sztálin és Molotov módszere szerint látnánk el gabonával, altkor ebben az évben is adhatnánk el gabonát külföldre. A mód­szer a következő volt: eladtunk a külföldnek gabonát és egyes vidékeken az emberek gabo­nahiány miatt az éhségtől fel­fúvódtak, sőt meghaltak. Igen, elvtársak, tény, hogy 1947-ben sok helyen az országban, pél­dául a kurszki területen em­berek éhenhaltak, s ugyanak­kor eladtak gabonát”. Hruscsov hangsúlyozta: „a párt határozottan el­ítélte és mindörökre elve­tette az ilyen módszere­ket”. „Az SZKP Központi Bizott­sága és a kormány a nép érde­keit szem előtt tartva —, hogy a lakosságnak ne támadjanak felesleges nehézségei — elha­tározta: megvásárolja a szük­séges szemes terményt. Úgy gondolom, hogy minden szov­jet ember helyesli a Központi Bizottságnak és a kormánynak ezeket az intézkedéseit” mondotta Hruscsov. A mezőgazdasági termelés növekedését elemezve a szó­nok kiemelte, hogy határozot­tan megváltozott az állami felvásárlások, különösen az állattenyésztési termékek fel­vásárlásának struktúrája, Ezt a változást nagy társadalmi és politikai győzelemként ér­tékelte. „Most a kolhozok és szov­­hozok — vagyis a szocialista szektor — és nem az egyéni parasztgazdaságok fedezik az ország gabona- és más élel­miszerszükségleteit, látják el az ipart mezőgazdasági nyers­anyaggal. Jogosan vagyunk büszkék erre a győzelemre.” A kolhoz és szovhoz­­termeiés teljes győzelme tönkreveri az ellenségnek azt az állítását, hogy az egyéni magángazdálkodás valamifajta előnnyel ren­delkezne a szocialista gaz­dálkodással szemben. A társadalmi termelés gyors növekedése révén a nemzeti jövedelem egy évtized alatt 2,3 szeresre gyarapodott. A dolgozók reáljövedelme egy dolgozóra számítva 61 szá­zalékkal emelkedett. A lakos­ság a társadalmi alapokból 17 milliárd rubellel többet ka­pott juttatásokra és kedvez­ményekre, ami 2,3-szeres nö­vekedésit jelent A szónok megemlékezett a lakásépítésben a múlt évii zed alatt elért eredményekről és közölte, hogy a városokban és munkás lakótelepeken több mint 17 millió lakás, a fal vakban kb. 6 millió ház épült A Szovjetunió lakosságá­nak majdnem fele, 108 millió ember költözött új lakásokba. Nyikita Hruscsov megálla­pította, hogy a gazdaság fej­lődésében óriási szerepet ját­szott a pártnak a műszaki fej­lesztés gyorsítására vett irányvonala. A múlt tíz év­ben a Szovjetunióban a tu­domány és a technika kor­szerű színvonalán álló több mint 22 000 űj típusú gépet, mechanizmust, készüléket és különböző berendezést terem­tettek meg. A múlt öt évben termelési állóalapok majdnem felét felújították. Hruscsov kifejezésre juttat­ta azt a meggyőződését, hogy a szovjet nép határidő előtt1 teljesiti, sőt túlteljesíti a hét­éves tervnek az ipari terme­lésre vonatkozó előirányza­tait. December tizenkettedikén összeül a megyei tanács Napirenden a megye 1964- évi lerve Fő feladat a mezőgazdaság fejlesztésében Ezután szólt azokról az okokról, amelyek miatt a párt olyan figyelmet fordít a vegyiparra, s hangsúlyozta, hogy ez a rendkívül fontos kérdés érinti a kommunizmus anyagi-technikai alapjának megteremtését szolgáló cél­szerű utakat és eszközöket. A vegyipar azért kerül most első helyre, a népgazda­ságban, mert a vegyipari ter­mékek és a műanyagok alkal­mazása mélyreható minőségi átalakításokat tesz ’ehetővé az anyagi termelés legfonto­sabb területein —, hangoztat­ta Hruscsov, A vegyipar fejlesztésének alapvető feladataival foglal­kozva a szónok megállapítot­ta, hogy hét év alatt körülbe­lül 200 új üzemet kell építe­ni és több mint 500 működő üzemet felújítani. Közgazdá­szok számításaira hivatkozva Hruscsov bejelentette, hogy a vegyipar bruttó termelése a (Folytatás a 2. oldalon) December 12-én, csütörtökön rendes ülésre hívták össze a megyei tanácsot. Az ülésen számos fontos napirendet vi­tatnak meg a tanács tagjai. Dr. Fekszi István elvtársnak, a végrehajtó bizottság elnökének a vb. munkájáról való beszá­molója után kerül sor a talaj­­védelem és talajerőutánpótlás helyzetéről készült átfogó je­lentés megvitatására. A máso­dik ötéves terv tanácsi beru­házásainak eddigi eredményei­ről szóló anyag megtárgyalását a megye 1964. évi tervének ismertetése és jóváhagyása kö­veti. EzutáA több időszerű kér­dés szerepel az ülés napirend­jén. A megyei tanács csütörtöki ülésére meghívták Szabolcs- Szatmár megye országgyűlési képviselőit is. Gépek a szabad ég alatt (3. oldal) Víz alatti robbantás a hszan (6. old*# Részletes tudósítások a hétvége sportiáról (4—5. oldal) Repülőszert n­esétlenség Amerikában (6. oldat) fi rádió karácsonyi műsora (6. oldal) December 16-ra összehívták a megyei népírontbizottságot Orosz Ferenc elvtárs beszéde a Hazafias Népfront elnökségi ülésén Hétfőn Nyíregyházán, a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Bessenyei klubjában ülést tartott a Hazafias Nép­front Szabolcs-Szatmár me­gyei elnöksége. Az ülésen meg­jelent Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság titkára, a me­gyei népfronbizottság elnö­ke, Koncz Károly, a megyei pártbizottság osztályvezető he­lyettese. A részt vevők előtt Orosz Ferenc elvtárs mondott bevezető beszédet. Előreyinni a megye boldogulását Bevezetőjében hangsúlyozta: a Hazafias Népfront tavasszal sorra kerülő XIII. kongresszu­sára való felkészülés az eddi­ginél jobb, eredményesebb munkát követel megyénk dol­gozóitól. A népfrontmunka se­gítse a termelés állandó fej lesztését, napi feladataink mi­nél jobb elvégzését, a VIII. pártkongresszus határozatai­nak maradéktalan végrehajtá­sát. Szólt Orosz Ferenc elvtársa megye ez évi feladatainak tel­jesítéséről, a mezőgazdaság, az ipar eredményeiről. Említette, hogy a népfront tevékenysége akkor lesz igazán jó, ha sike­rül összehangolni a párt fel­adataival. A kongresszusra va­ló felkészülés azt jelenti, hogy a Hazafias Népfront megyénk­ben működő bizottságai kér­jenek nagyobb részt a gazda­sági építőmunkából. — Akkor lesz értékes a nép­front munkája, ha előreviszi a megye boldogulását, ha előse­gíti a termelőszövetkezeti pa­rasztság gazdálkodását, az üze­mek 1D63. évi terveinek mara­déktalan megvalósítását. Beszédének további részé­ben foglalkozott azzal, hogy a megyei pártbizottság pozitívan értékeli a Hazafias Népfront­bizottságok eddigi munkáját. Az e tömegmozgalomban vég­zett társadalmi munka meg­tisztelő. Megbecsülés jár érte azoknak, akik részt kérnek a társadalom feladataiból. El kell jutni valamennyi falusi családhoz — Népfrontbizottságaink a tavaszi országos kongresszus előtt újra számba veszi a ten­nivalókat, értékelik az eddig végzett munkát. Nagyon sok olyan lelkes munkása van a népfrontnak, aki nemcsak ak­kor áll helyt, ha süt a nap, ha­nem akkor is, amikor esik az eső. Az újjáválasztásnál arra kell tehát törekedni, hogy mi­nél több ilyen bizottsági ta­gunk legyen a megyében. Azo­kat kérjük fel a bizottságok tagjainak, akiknek tekintélyük van lakóhelyükön, munkahe­lyükön és szívesen vállalják a megbízatást. A megye párt- és tömegszer­vezetei vállaljanak most na­gyobb részt a népfrontbizottsá­gok segítéséből. Segítsenek olyan emberek kiválasztásá­ban, akik nagyon komoly sze­repet játszanak, aktívan dol­goznak a mozgalomban. Hang­súlyozta: ezekben a hónapok­ban el kell jutni valamennyi falusi családhoz, sok ezer em­berrel kell találkozniuk a köz­ségek párt- és tömegszervezeti Vezetőinek, népfront aktivis­táinak. Ne legyen olyan fórum amit ne használnánk fel a munkánkról való beszélgetésre. — Igen hasznos lehetőség ez a forma arra, hogy a falvak­ban mindenki megismerje a reális helyzetet, azonnal vá­laszt kaphasson valamennyi kérdésére. Orosz Ferenc elvtárs beszéde további részében hangsúlyoz­ta: az állam demokratizmusá­nak szélesítésében nagy szere­pe Van a népfrontmozgalom­nak. Ugyanakkor jelentős fel­adat hárul a népfrontbizottsá­gokra a dolgozók tudatbeli fej­lődésének kialakításában, amely most egyik nélkülözhe­tetlen feltétele a szocializmus teljes felépítésének. Gazdasági, politikai és kul­turális életünk néhány prob­lémájának ismertetése után Orosz Ferenc elvtárs kérte a megyei elnökség tagjait: ja­vaslataikkal, a munkaterületü­kön, s az emberek között vég­zett tevékenységükkel vegyék ki részüket a népfront e nagy eseményének méltó előkészíté­séből. Ezután dr. Gombás Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára terjesz­tette elő a bizottságok válasz­tási tervjavaslatát. Az ülésen hozzászóltak: Faggyas Jenő, Havacs József, Kiss Elek, Ko­kas Ferenc, Porzsolt István, Udvarhelyi István, Valent Sándorné és Valkó Mihály el­nökségi tagok. Az elnökség elhatározta, hogy február 16-ra a megyei népfrontbizottság tagjait ülés­re összehívja. Az elnökség ez­után úgy döntött, hogy bel­ügyminiszterré történt kineve­zése alkalmából levélben fejezi ki jó kívánságait Benkei And­rás elvtársnak, Szabolcs or­szággyűlési képviselőjének. A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése Orosz Fe­renc elvtárs zárszavával ért vé­get. Hz ez évi gabenabehozatalról nyilatkozott Mulató János kül­kereskedelmi miniszterhelyettes Mulató János külkereskedel­mi miniszterhelyettes nyilatko­zott a Magyar Távirati Iroda munkatársának az ez évi ga­bonabehozatalról. Elmondotta, hogy ez évben — mint ismere­tes — a kedvezőtlen időjárás miatt az előirányzottnál lénye­gesen kevesebb lett a gabona­­termés. Ezért a kormány a szükséglet kielégítése céljá­ból — a felvásárolt mennyisé­gen kívül — mintegy nyolc­­százezer tonna kenyér- és ta­karmánygabona importját ha­tározta el. A határozat alapján külkereskedelmi vállalataink megvásárolták a szükséges ga­bonamennyiséget. Az import­­gabona 55 százalékát Európá­ban, 45 százalékát pedig az USA-ban vásárolták meg vi­lágpiaci áron, a jelenleg ki­alakult fizetési feltételekkel. A gabonaszállítmányok túlnyomd része még ez évben, a fenn­maradó mennyiség pedig 196-f február végéig beérkezik az or­szágba. Kenyérgabona szükségletünk így teljes mértékben, a takar­mánygabona ellátás pedig ki­elégítően biztosított

Next

/
Oldalképek
Tartalom