Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-10 / 288. szám
Hruscsov beszámolója az SZKP Központi Bizottsága plénumán (Folytatás az 1. oldalról) Sióban forgó időszakban 3- 3,5-szörösére növekszik. „Nem túlzó az a megállapítás, — jegyezte meg a szónok — hogy a gépesítés mellett a kémia meghonosítása forradalmasít;-* a mezőgazdaságot, utat nyit a legmagasabb munkatermelékenység eléréséhez, A Központi Statisztikai Igazgatóság adataira hivatkozva a beszámoló megállapítja, hogy 1970 végére a Szovjetunió lakossága mintegy 250 millió, 1980 végére pedig kölnidéiül 280 millió lesz. Magától értetődőén már most mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségben biztosítsak az ország akkori szükségletei számára a fogyasztási cikkeket és termékeket, lehetőséget kell adnunk népünknek, hogy élvezze a kommunista társadalom javait. „Ennek a szintnek az elérése a párt és a nép fő feladata a mezőgazdaság fejlesztésében. Ez lesz pártunk programjának gyakorlati megvalósítása”. A szovjet kormányfő ezután rámutatott, hogy valamennyi, illetve csaknem valamennyi mezőgazdasági termék termelése egyenesen és közvetlenül összefügg a gabonagazdálkodás fejlődésével. Ha lesz gabona, akkor lesz hús, tej és más — mondotta Hruscsov Új üzemek sora kell Hruscsov részletesen foglalkozott a szovjet gabonaprobiéma megoldásának történetével. Hangsúlyozta, hogy termelés növelésének kérdéseit a párt már 1953-ban élesen vetette fel. A kezdeti időszakban a párt a gabona vetésterületének szélesítését tűzte ki célul. Az eredmények elérésében — hangoztatta a szónok — kiemelkedő szerepet játszott a szűz földek és parlagon heverő földek meghódítása. „A Szovjetunió ellenségei — mondotta — az utóbbi időben különböző híreszteléseket terjesztenek a szűzföldekröl, igyekeznek bizonygatni, hogy az új földek termővé tételének: politikája állítő^ag nem hozta meg a várt eredményeket A burzsoá sajtó úgv próbálja beállítani a dolgot hogy a vegyipar problémáinak jelenlegi felvetése a szűzföl dek kudarcával van kapcsolatban. Hruscsov számokkal cáfol ta meg a rágalmazók koholmányait: „az állam csupán az árugabonával tetérte az összes szűzföldi beruházásokat, sőt azon felül körülbelül hárommiTüárd rubel nyereséghez jutott. A szénok a legközelebbi évek legfontosabb feladatának nevezte a szemesterményefk termesztésének 5—7 milliard púddal történő növelését. azaz évi 14—16 milliárd púdra kell emelni az össztermelést Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy ma az az előnyős, ha a vegyipar fejlesztésére, a műtrágyagyártásra fordítják a rendelkezésre álló eszközöket és nem a vetésterület növelésére, Hruscsov a fejlesztés alapvető kérdésének nevezte a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételét. Hruscsov ilyen szempontból vizsgálta a mezőgazdaság konkrét feladatait. „Ha a hektáronkénti 10 mázsás terméshozamból indulunk ki — mondotta — akkor ilyen mennyiségű szemestermény (14—16 milliárd púd) termeléséhez 230 millió hektárt kell bevetni szemetermén vekkel. Mi pedig jelenleg 138 millió hektáron vetünk szemesterményeket. Mint látják, még 94 millió hektárnyi földet kell találnunk. Ha azonban talál nánk is ilyen kiterjedésű földet, akitor is felmerül a kérdés: mi az előnyösebb, bővíteni a vetésterületet, vagy növelni a szemestermények hektáronkénti hozamát? Hruscsov a közgazdászok számításai alapján határozottan állást foglalt a második út mellett. Nyitóta Hruscsov javasolta gondosan állapítsák meg, hogy Ukrajna déli körzeteiben és 1963 december 16. néhány más köztársaság aszályos területein mit előnyösebb termeszteni. „Megvitatjuk elvtársak mondotta Hruscsov — a műtrágyagyártás növe'ésének nagyszabású programját. En nek megvalósításához több év szükséges. A párt úgy irányítja az erőket, hogy rövid idő alatt felépüljön az új üzemek sora, bővüljön a vegyipar nyersanyagbázisa.” Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kifejezte azt a reményét, hogy az előirányzott intézkedések már a következő évben jó eredményeket hoznak. Az 1964-ben felhasználandó hétmillió tonna trágya 14—20 millió tonna terven felüli gabonatermést hozhat. Az öntözött földművelés problémáiró' szólva Hruscsov megállapította, hogy a középázsiai köztársaságokban. Kazahsztánban. az Orosz-Föderációban. az Ukrán SZSZK-ban és Moldvában a következő években újabb 2 800 000 ■ hektár földet lehet öntözés alá venni. „Meg kell találnunk annak lehetőségét hogyan termelhetünk az öntözött földeken mintegy kétmilliárd púd gabonát. különösen rizst, kukoricát, őszi búzát. Ez megfelelő biztonsági alap lesz, reményt keltő biztosíték arra, hogy megbatározott mennviségű gabonát. kaphassunk függetlenül az időjárási viszonyoktól.” Nem fejlődött kellően a vegyipar Hruscsov rámutatott, hogy a gabona és egyéb termékek 1970-re előirányzott termelési szintjének eléréséhez 70—80 millió tonna ásványi műtrágya szükséges. „A műtrágyagyártásban komoly lemaradásunk van — jegyezte meg Hruscsov. — Ebből ered a terméshozamban, a szántóföldek hektáronkénti hozamában mutatkozó lemaradásunk Is”. „Ha az Amerikai Egyesül Államok például — folytatta Hruscsov, — ma megelőz bennünket a mezőgazdasági termékek termelésében, az nem valamilyen amerikai bölcsességből ered. A terméshozam magas színvonalát mindenekelőtt az magyarázza, hogy 1962-ben az Egyesült Államokban 118 millió hektárnyi területen 36,5 millió tonna műtrágyát használtak fél, nálunk p«lig 216 millió hektáron csak 17,3 millió tonnát Átszámítva az Egyesült Államokban minden hektárnyi szántóterületre 229 kilogramm műtrágya jutott „nálunk pedig 62 kilogramm.” Azokról az okokról szólva, amelyek előidézték a Szovjetunióban a mezőgazdasági kémia fejlesztésének komoly lemaradását, Hruscsov hangsúlyozta: „nálunk a fűves-herés földművelési rendszert alkalmazták, amely lényegében tagadta a műtrágya szerepét és hatékonyságát.” A polgárháború után a Szovjetunió földművelésében két iskola alakult ki: Viljamsz akadémikus fűves-herés földművelési rendszere azt ígérte, hogy vegyipar nélkül, következésképpen a vegyipar fejlesztésére fordítandó költségek nélkül emeli a teméshozamot. Drjanyisnyikov azt mondta, hogy nem lehet emelni a terméshozamot a műtrágyák széles kürű alkalmazása nélkül. „Szerencsétlenségünkre — jegyezte meg Hruscsov — a földművé ősben győzött Viljamsz álláspontja, s ez nem kis mértékben fékezte a vegyipar fejlődését.” Egészen 1953-ig tartott a vegyipar lebecsülése. „Az 1948-ban elfogadott úgynevezett természetátalakítási terv csupán a füvesítésre és a mezővédő erdősávokra szorítkozott. A párt Központi. Bizottsága intézkedéseket tett az elkövetett hibák kijavítására. A párt mélyrehatóan és sokoldalúan megbírálta a fűvesherés földművelési rendszert, megmutatta azokat a károkat, amelyeket az a mezőgazdaságnak okozott” — mondotta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta: „a műtrágyagyártás a mezőgazdaság további fellendítésének döntő alapja”. A szónok ismertette a mű trágyagyártás programjának két szakaszát. Az első szakasz — biztosítani a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítését, figyelembe véve az 1970-re megállapított mezőgazdasági feladatok teljesítését. A második — az 1980. évi feladatokra vonatkozik. Hruscsov hangsúlyozl a, hogy a legközelebbi években hektáronként legalább 5—7 mázsával kell emelni a szemes termelvények hozamát. A műtrágya gyártó iparba befektetett összegek gazdasági hatékonyságát érintve Hruscsov megjegyezte, hogy azok „lényegében egy esztendő alatt megtérülnek/* Az SZKP Központi Bizottságának első titkára közölte, hogy 1980-ban „150—170 millió tonna műtrágyát kell gyártani.” Hruscsov felhívta a tudományos intézményeket, hegy fokozzák kutatásaikat gyomnövények elleni küzdelem céljait szolgáló új, hatékonyabb és olcsóbb vegyszerek előállítása érdekében. Növelni a közszükségleti cikkeket Hangsúlyozta, hogy ha a takarmányokat bizonyos kémiai vegyi anyagokkal dúsítják, akkor ily módon gyorsan csökkenteni lehet az egy takarmányegységre eső költséget és növelni lehet a takarmányok felhasználásának hatékonyságát. Hruscsov „az állattenyésztés legnehezebb és legnagyobb problémájának’* az állatok fehérjeellátását nevezte. Sokatigérőnek értékelte a szovjet tudósoknak azt a javaslatát, hogy kőolaj származékokból és termékekből vonjanak ki fehérjeanyagokat. A szovjet miniszterelnök a plénum részt vevői elé vitára bocsátotta azt a kérdést, hogy a jövőben célszerű lenne a mezőgazdasági gépipari szövetség mintájára mezőgazdasági vegyipari szövetséget teremteni. Erre a szövetségre hárulna a mezőgazdaság széles körű kemizálásámak minden feladata. Az előadó javasolta, hogy az országban alakítsanak magasan képzett agrokémiai szolgálatot és „jelentősen növeljék a mezőgazdasági különleges káderek képzését. Indítványozta, hogy a mezőgazdasági tanintézetekben vezessenek be elvileg új tantervét. „Ennek alapját Prjanyisnyikov akadémikus munkája képezné, aki megteremtette az agrokémiai iskolát.” „Amikor ma a vegyipari építés gigászi méreteiről beszélünk országunkban — hangsúlyozta az előadó —, akkor mindenekelőtt a mezőgazdasági célokra alkalmazott ásványi műtrágya termelésének növelésére gondolunk, hogy ily módon erőteljesen növelhessük az élelmiszerek előállítását.” Hruscsov utalt arra, hogy a legközelebbi években jelentős mértékben kell növelni a ruházati cikkek és a lábbeli termelését, majd rámutatott, hogy e tárgyak előállításában mind nagyobb szerepet játszanak a szintetikus anyagok. A műanyagszálak vermeié se 1970-ben a tervek szerint körülbelül 1 350 000 tonnára emelkedik. Ezen belül a műszálak részaránya az ország tokftil nyersanyagellátásában az említett időszakra .38,5 százalékra növekszik. A közszükségleti cikkek termelésének a vegyipar segítségével történő növelésével együtt javítani kell e cikkek minőségét, tetszetősebbé kell tennj őket és javítani kell kidolgozásukat ivozta Hruscsov. hangsú— Nem törődhetünk bele a jövőben, hogy szöveteink, cipőink és egyéb fogyasztási cikkeink bár tartósak, külsőleg gyakran kevésbé tetszetősök, mint a külföldi készítmények. Hruscsov hangsúlyozta, h< határozott intézkedéseket kell tenni az állami és tervfegyelem megszilárdítására, meg kell szüntetni a feldolgozó üzemek és a nyersanyag-előállító üzemek közötti teljesítménykülönbséget. A vegyiparba és a műanyagok felhasználásával közszükségleti cikkeket gyártó könnyűipari ágakba 1970-ig több mint 11 milliárd rubel beruházást kell eszközölni. A közszükségleti cikkek termelésével összefüggő vegyipari ágazatok fejlesztése az ország további gazdasági fellendítésének egyik fontos feladata, hangsúlyozta Hruscsov. A beszámoló szerint 1970-ben a Szovjetunióban 3,5—4 millió tonna műanyagot és műgyantát fognak előállítani, tehát a jelenlegi mennyiség 6—7-szeresét. Hruscsov megjegyezte, hogy a legnagyobb haszon Tárható a színesfémek műanyagokkal való helyettesítéséből az elektromos iparban, a vegyipari és olajipari gépgyártásban, valamint az építőiparban. Hruscsov a. vegyipari gépgyártást a vegyipar gyorsított, fejlesztési programjának egyik kulcskérdéseként méltatta. Az SZKP Központi Bizottságának 1958. májusi plénuma után a vegyipari ’berendezések gyártása növekedett, megszilárdult a vegyipari gépgyártás tudományos kutató és tervező bázisa, több mint ■ kétszeresére nőtt az iparágban foglalkoztatott mérnökök és technikusok száma. Hruscsov azonban azt is megjegyezte, hogy a vegyipari gép gyártás lemarad a vegyipar fejlődése mögött és így akadályozza azt. A legyártott berendezések számos esetben mű szaki színvonalúk, sem minőségük tekintetében nem elégítik ki a vegyészeket. Szakemberek számításai sze rint a vegyipari berendezések termelését (a többi népgazda sági ágak szükségleteinek figyelembevételével) mintegy négyszeresére kell emelni. A működő gyárak termelési kapacitásának ésszerű kihasználása lehetővé teszi a vegyipari berendezések gyártásának olyan mérvű fokozását, hogy ez elérje az évi 520 millió rubel értéket. Ezenkívül évi 500 millió rubel értékű berendezés gyártására új üzemeket kell építeni. „A berendezések hazai üzemekben való termelésének továbbfejlesztése nemcsak nem zárja ki, hanem fel is tételezi e téren a többi szocialista országgal való együttműködés fokozását — mondotta Hruscsov. — I — Vegyiparunk fejlesztéséhez jelentékenyen hozz.írultak Csehszlovákig, a Német Demokratikus Köztársaság. Lengyelország, Románia, Magyarország és Bulgária tudósai, tervezői, mérnökei és munkásak A vegyipari berendezések behozatala ezekből az országokból a hétéves terv öt éve alatt megközelítőleg kileheszeresére emelkedett. Előzetes adatok szerint a KGST-országok az 1964—197fi-ig terjedő időszakban körülbelül egymilliárd rubel értékben szállíthatnak ilyen berendezéseket. Hruscsov az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány nevében meleg köszönetét mondott „a testvérpártoknak, e pártok vezetőinek, a testvéri szocialista országok munkásainak és szakembereinek, mert együttműködnek hazánkkal a vegyipar fej lesztésében”.Megvannak a legjobb feltételek Hruscsov hangsúlyozta: alapvetően meg kell javítani a vegyipari vállalatok építésének megszervezését, tökéletesíteni kell berendezésüket. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára, miután megjegyezte, hogy az 1958-as májusi plénum után a vegyipari beruházások összege több, mint háromszorosára emelkedett, elmondotta, hogy körülbelül 700 millió rubel felhasználatlanul maradt azokból az összegekből, amelyeket az utóbbi öt évben a vegyipar rendelkezésére bocsátottak. A szónok bírálta a vegyipari vállalatok nem megfelelő elhelyezését. A műanyag-, műgumi és műrostgyártásnak körülbelül a fele például a Szovjetunió európai részeinek olcsó nyersanyagot, fűtőanyagot és villamos energiát nélkülöző központi körzeteiben összpontosul. Hruscsov a tudósok főfeladataként jelölte meg a korszerű vegyi eljárások gyors ütemű kidolgozását az ipar számára. „Most az a feladat — hangsúlyozta az előadó, — hogy gyorsabban profilírozzuk és specializáljuk a vegyipari kutató mézeteket, kiemeljük azokat a vezető tudományos intézményeket, amelyek fontos elméleti problémák kidolgozásáért és a vegyipar egyes ágainak technikai haladásáért felelősek. Komolyan meg kell javítani a tervező, tudományoskutató munkát”. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban megvannak azok az anyagi feltételek, hogy a világon a kémiai ismeretek tekintetében az első helyet foglalja eL A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunióban jelenleg egyetlen állami bizottság működik, amelynek az a feladata, hogy foglalkozzék a vegyipar és a kőolajipar fejlesztésével összefüggő bonyolult problémák összességével. Hruscsov ezzel kapcsolatban kijelentette: „felvetődik a kérdés, hogy a vegyipari és kőolajipari bizottságot két bizottságra osszuk. Az egyik bizottság a kőolajtermelésével, átalakításával, valamint a mellék termékek felhasználásával kapcsolatos feladatokért lenne fellelés. A másik bizottságnak a vegyipar tudományos technikai és tervszerű vezetése lenne a feladata”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy jobban meg kell szervezni a mérnökök, a technikusok és a tudományos dolgozók, valamint a kvalifikált munkáskáderek képzését a vegyipar számára. Az előadó kijelentette: tői 1970-ig az ipar és a mez gazdaság kemizálását szolga intézkedésekből származó öss jövedelem 57 milliárd rut lesz: Ugyanebben az idösza ban a beruházások összege milliárd rubelt tesz ki. Köve kezésképpen hét év alatt a vegyipar fejlesztésére kiadott költségek nemcsak megtérülnek, hanem az országnak körülbelül 15 milliárd nyereséget is hoznak. Mi magabiztosai haladunk előre Hruscsov a 'plénum rés: vevőihez fordulva hangsúlyo; ta: „a vegyipar fejlesztéséne az egész párt, az egész né ügyévé kell válnia”. „A szovjet emberek forrón támogatják a párt intézkedéseit a gazdaság további fejesztésére és a népjólét emelésére. „A Szovjetuniónak a kommu nista építésben elért sikeix örömmel töltik el . bará tainkat is, ugyanakkor lát ni lehet, hogyan fűti ellen ségeinket a gyűlölet, Örven deznek azon, hogy kedvezőtlei mezőgazdasági évünk volt é ezért úgy gondolják, a Szov jetunióval szemben politika követelésekkel lehet fellépni é térdre lehet kényszeríteni. Er re szólítanak fel a szocializ mus legádázabb ellenségei mint Adenauer és a hasonsző rűek. Nyíltan kijelentik, hogj a Szovjetunióval szemben politikai feltételeket kell támasztani, mielőtt búzát vagy vegyipari felszereléseket adnánal el neki”. „Súlyos kiábrándulás vár azonban azokra — tette hozzá Hruscsov — akik busás profitot akarnak zsebrevágni ezen az üzleten, kihasználva az állítólag kedvező konjunktúrát, akik arra számítanak* hogy a Szovjetunió rákényszerül bármilyen egyezményre* mert úgymond, nincs más választása. Ismétlem, aki becsületesen akar dolgozni* annak adunk megrendelést, ha hitelt biztosítanak, mivel ez már a gazdasági kapcsolatok normájává vált. Azok* akik másképpen kalkulálnak* hoppon maradnak.” „A szovjet állam most olyan erős és hatalmas, hogy csak az hiszi, hogy megzavarhatja terveink végrehajtását, aki elvesztette az eszét — jelentette ki Hruscsov. Mi magabiztosan haladunk előre és minden újabb évvel, minden újabb gazdasági sikerrel, nagyobb léptekké! gyorsabban közeledünk a kommunizmus felé”. Mint Hruscsov rámutatott a „kommunizmus építésének a Szovjetunióban kivívott si# Ikeréivel lenini pártunk. az egész szovjet nép nagymértékben hozzájárul a szocia’ista világrendszer megerősítésének általános .forradalmi ügyéhez, ahhoz a harchoz, amelyet minden ország munkásosztálya vív a kizsákmányolás és az elnyomás ellen, hozzájárul ahhoz a harcin^, amelyet a népek vívnak az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen, szabadságukért és nemzeti függetlenségükért, a társadalmi haladásért. „A kommunizmus építésében elért eredményeink megmutatják a világ dolgozóinak, hogy mire képes a munkásosztály, a dolgozó nép, ha kezébe ragadta a hatalmat” — mondotta Hruscsov. — „Minél erősebb a Szovjetunió és minden szocialista ország gazdasága, annál jobban megmutatkozik a szocialista rendszer fölénye, annál nagyobb lesz forradalmasító, lelkesítő hatása a világ dolgozóinak agyára és szívére, azoknak a népeknek a tudatára, amelyek felszabadultak, vagy amelyek harcolnak nemzeti felszabadulásukért és az új élet építésének útjára lépnek/’
