Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)
1963-12-05 / 284. szám
Nyírbátori hétköznap Vita sok tanulsággal —- Ismeretlen fogalom a szabálysértés — Elégedett igazgató —- Több száz család és vízműtársulás — Az ajándék /írbátorban, a járási széken, kisvárosi a forgalom, főtéren emberek sietnek, ok ráérősen beszélgetnek, tér áll a járdaszegély lett, kókadt fejű lovacsbékésen tűri tomporán iája tenyerét. Ellesett oszlányok: — Kolompárt ;unk be,.. Az asszony a rászdába ment... 63. december 3. Egy közszürke, de eleven hétközja. Az emberek végzik/ dennapos munkájukat, ben bosszankodnak, tériek, tényeket állapítanak ; és vitaikoznak. A vezetőség nem tartja meg Vz Oj Barázda Tsz főköny- 5je eleven mozgású, iekehajú asszony. Vitatkozik, kováccsal, az asztalossal öl.- Nem jó a bizonylat. A rzödéskötéskör nem így ippdtunlc meg. Tessék ponkimutatást készíteni a !Zett munkáról, k kovács megígéri: reggelminden meglesz. Az asztatovább vitatkozik. Elpereg óra és alig jutnak előbb- Aztán, hogy megürül a ba, egyéb dolgokról esik- A vezetőség már nem ;ja meg kéthetenként rendresen a vezetőségi ülést. >a ez, mert a kollektív nyitás, a több szem, töblát elv egy tsz fejlődéséí igen jelentős... Negyven intőt terveztünk egy munígységre, de nem lesz meg. c beruházást' végeztünk saerőből és most ezen is etne vitatkozna Jó volt-e, gy rossz. em történt fegyelmi vétség A járási ügyész, dr. Abo-i Albert, közép termetű íber. Jár kel a szobában, / lassú mozgása közben folmazza meg mondatait; — Tény, a járásban, az emekben, a mezőgazdasáüzemekben is, erősen csöknt a társadalmi tulajdon élni vétség. Javult a munkagyelem. Csak egy példát nlítek; a napokban három ízületnél vizsgáltuk a munifegyelmet és megállapítotik, hogy évekre visszamenőg nem történt szabálysérs. De mindenütt a járásban •ezhető ez a változás, amely : emberek tudatában, erkölii magatartásában követkeítt be. 847 tonna olaj A község, egyben a járás :gnagyobb üzeme a Bóni-te ;p. ebből kiragadva «a Tiszán- 5!i Növényolajipari Vállalást. A vállalat igazgatója eléedetten dől hátra kárösszegben és elégedettségére minen oka megvan. Amíg a lepleket aláírja, száraz számiatokkal bizonyítja eléged lettségének okát. — Az ólai gyár 115 százaikra teliesítette novemberi érvét. 547 tonna olajat terneltünlc, ebből 723 tonnát: zállítottunk exportra. Az éves érvét így simán teljesítjük. Tói dől sóznak az emberek és meggyőződésem, hogy ehhez ;ok köze van annak, hogy \z üzemben két szocialista brigád, és négy újonnan alakított szocialista címért küzdő brigád dolgozik. Nem érdektelen, ha azt is kijelentem, hogy a napraforgómag idén sokkal jobb minőségű, mint tavaly. A szezonban több, mint 100 vagon magot dolgozunk fel és a jó minőségű alapanyag kitűnő eredményekkel biztat. Vízműt esítés A helyi múzeum igazgatója nemcsak régiségekkel, de közügyekkel is foglalkozik. A község vízművesítése ügyében telefonálgat. Az intéző bizottság délutánra hívta öszsze az első közgyűlést, a vízműtársulat megalakításával kapcsolatos megbeszélésre. — Rossz bor helyett, jó vizet akarunk adni a lakosságnak. Nagyon is időszerű már, hogy megfelelő ivóvízellátása legyen a községnek. Az egészségtelen, fertőzött víz fogyasztása miatt sok ember szenvedett különféle betegségekben. Most azt akarjuk, hogy körülbelül húszmillió forintos költséggel vízmüvet építsünk, minden 300 méterre egy elektoros, szelepes közkutat állítsunk. Ez persze együtt jár majd azzal is, hogy a lakásokban lesz a víz, a szennyvíz csatornahálózatokon távozik. A vízműtársulásba kétezerháromszáz családot szervezünk be. Este van. A járásbíróság elnöke hazafelé megy feleségével, s arról beszélget, hogy hat bontóperes ügyet tárgyalt. Békítő tárgyalás volt és egy házaspárt sikerült összebékíteni. Aztán szemináriumot vezetett a postásoknak. A délutáni szeminárium hallgatói közül négy ott áll az állomáson, várják a 19 óra 3 perces vonatot. A vonat késik. Topognak a hirtelen jött hidegben, tekintetükkel Mátészalka irányában, a vágányok hosszát fürkészik. Az egyik szól: — Sok a csomag, 100—150. Az emberek most annyi csomagot küldenek, hogy alig győzik kihordani az állomásra. Jó lenne, ha kapnánk egy nagy postakocsit, vagy teherautót, gyorsabban végezhetnénk a munkát. Még a debrecenihez is kijövünk. Akik a csomagokat feladták, ekkorra már alszanak és mi meg itt fagyoskodimk. Vajon mi lehet a csomagokban? — Ebben a kicsiben biztosan Mikulás-ajándék, express odták föl, holnap már Pesten lesz. De van itt alma, disznótoros kóstoló, ott meg a demizsonban bor az ünnepekre. A vonat szuszogva, püfögve hagyja el Nyírbátort. Az éjszakai sötét szétterül a házak között, s ha maid virrad, új nap kezdődik, új tervekkel, gondokkal, eredményekkel, mindig a holnapért. Seres Ernő „Inkább az igazgató büntessen mpn 46 A NyírlugosiÁllami Gazdoság vg ■ ■ ■ társadalmi bírósága — Elismerem, becstelenséget követtem él, ki is fizetek én szó nélkül mindent, csak oda ne vigyék az ügyet... Másodszor vagy harmadszor ült össze az idei tavaszon, megalakulása ut#n, a társadalmi bíróság a Nyirlugosi Állama Gazdaságban, amikor a fentiek elhangzottak. Inkább az igazgató büntessen meg keményebben fűzte hozzá a tettenért társadalmi tulajdont megkárosító, — mert akkor a dologból nem kavarodik fel akkora por-AZ ELSŐ BÍRÁSKODÁS Almási Lajossal, a gazdaság társadalmi bírósága egyik tagjával elevenítettük fel alig egy esztendős működésüknek néhány epizódját. — Az elmúlt tó! végén, üzemi tanácsülésen hangzott el a javaslat, s így jött létre a gazdaság minden rétegét képviselő, közel harminc dolgozóból álló társadalmi bíróság — mondja Almási fajos. — A társadalmi bíróság tagjai elnöküknek Szabó Albert traktorost választották józan gondolkodása, nyíltsága, őszintesége eredményeként. Tavaly is volt X Pillantás a könyvespolc mögé Mit mutat a dombrádi olvasótérkép? — Terjeszkedik a könyvtár — Ha a község többet áldozna Sohasem unatkozom olyan nagy emberek között, mint Tolsztoj, Jókai, Balzac és a mai nagyok — mosolyog Márton József dombrádi könyvtáros. A dombrádi könyvtárban 654 állandó olvasó fordult meg ebben az évben. A 7 ezer lakosú községben 4500 a felnőttek száma. S alig 3 ezer kötet a könyvtár állománya. 100 000 forint — Sajnos kevés, — mondja a könyvtáros. — 65-re 8 ezer kötetnek kellene lenni ahhoz, hogy elérjük az 1,2 könyvet lakosonként. Legalább 1Ü0 ezer forinttal kellene hozzájárulni a községnek. Hogy már a mindennapi gondok miatt sem unatkozhat a könyvtáros, ez kitűnik az iméntiekbol. Kevés a könyv, kevés a helyi támogatás. A polcokon alig van néhány parlagon heverő könyv. w Olyan könyvünk is van, amit már 300-szor elolvastak. Igen kedveltek Tolsztoj művei, a Feltámadás, Jókai regényei, de egyre többen olvassák a mai magyar írók köny vveit is. De lassan elkopnak... Lehetne ezen javítani. A községfejlesztésből, a három tsz kulturális alapjából, mintahogy másutt ezt megteszik. A Megyei Könyvtár a napokban küldött 6400 forint értékű ajándékkönyvet. Fentről jön a támogatás... — Az is sokat segítene, ha minden család adna egy kallódó könyvet össze lehetne így adni egy gyermekkönyv-Westsik Vilmos Kossuth-díjas tudós a Vajda-bokorban tartott előadást tárra való állományt. Ha pedig a három tsz holdanként csak 1 forintot adna könyvekre, az már 6 ezer forint körüli összegre rúgna.. Keresi a megoldást a könyvtáros, a tanácsüléseken szóbahozza az olvasást. Szinte minden percét annak szenteli, hogy új olvasókat neveljen. Nemrég irodalmi szakkört alakított az általános iskolásokból, ezt követően pedig irodalmi színpadot a helyi fiatalokból. — Ki akarunk menni a 8 kilométerre fekvő Kis-Túzahátra, ahol még nincs villany. Irodalmi műsorral próbáljuk felkelteni az érdeklődést a könyvek iránt. Üj-Dombrádon már előbbre jutottak. A könyvkölcsönzűt a községbeli könyvtár fiókjává alakították át. Eddig 150 olvasót tartanak itt nyilván. Lassan az egész községről tiszta képet alkot a könyvtáros. Nincs minden rendben a jelvényekkel — Elkészítettük az olvasó térképet — mutat egy hatalmas papírra. — Ide kerülnek majd a pontok, minden családról, minden utcáról. Feltüntetjük külön a gyermek és felnőtt olvasókat is. Alakult a könyvtárban egy fiatalokból álló kutatócsoport is. ök dolgozzák fel a községben az olvasás hagyományait, vezetik a könyvtár eseménynaplóját. Minden utcában társadalmi könyvtári dolgozót is kijelöltek, aki rendszeresen meglátogatja az olvasókat s ajánlja olvasásra az új könyveket. Nemrég 180 arany, ezüst jelvényt osztottak ki ünnepélyesen a József Attila olvasómozgalomban részvevőknek. Ez nem lebecsülendő szám, de Márton József nem hallgatja el véleményét a mozgalom gyenge pontjáról sem. — Szerintem valahogy más oldalról kellene megközelíteni ezt a dolgot. Egy kicsit leegyszerűsített formája ez a rendszeres olvasó nevelésnek. Ugyanis: aki elolvas 12 könyvet arany jelvényt, aki 9 a dolgozók íóruma után ezüstöt, alá hat könyvért bronzot kap. És aki esetleg kiviszi a könyveket, de az éjszakában, nem olvassa dl? A jelvényt akkor is megkapja.., már alkalomszerűen olyan kezdeményezés, hogy a magukról megfeledkezett dolgozókat a nagy nyilvánosság előtt vonják felelősségre, de Igazi, széles körű társadalmi fórummá az idén vált. AZ EMBERI JELLEM FONÁKSÁGA — Különösen a március elejei első társadalmi bíráskodásnak volt hetekig tartó hatása a dolgozók körében — említi meg Keserű János, a gazdaság kertésze. — Gyorsan híre terjedt az akkor tárgyalt falopási ügynek, s a dolgot apró részleteiben meg is beszélték az emberek. —A társadalmi bíróság tárgyalásai mindig nyilvánosak — mondja Almási Lajos. Legalább annyian megjelennek egy-egy tárgyaláson a többi dolgozók, mint amenynyien a bíróság tagjai vannak. Ők aztán gondoskodnak az ügy nyilvánosságra hozataláról. Egyébként a nyírbátori járásbíróság is támogatja szaktanácsokkal a munkákat. Nem egy bíró részt vett már — természetesen csöndben maradó vendégként — a tárgyalásokon. A kisebb lopási ügyek mellett vannak olyan esetek is, amikor az emberi jellem más fonáksága kerül tárgyalásra. Egyik esetben egy gépkocsivezető járművével elakadt, két rakodómunkásával együtt várta a segítséget, messze a gazdaság területétől. Két kocsivezetőt kiküldtek, segítsenek a bajbajutottakon. Azok immelámmal el is mentek, de „nem találták” meg társukat, s hai’madm agával ott hagyták Kölcsönzők Amíg beszélgetünk, bár nincs hivatalos kölcsönzés délelőtt, többen kopognak. Egy középkorú férfi az Egy igaz embert kéri, a szomszédja ajánlotta. Egy éltesebb nő könnyű könyvet akar. Végül mégis Galambos Lajos egyik regényével távozik. Nem maradhat el a kérdés; vajon mit olvas a könyvtáros. — Galambos Lajostól Isten őszi csillagát és Illés Bélától a Kenyeret — mutat egy tele írt lapra. — Ug!yanis tanulmányt kell írni belőle a középfokú könyvtárosi tanfolyamon, ahol tanulok. De jut idő mást is olvasni. Balzacot és a jugoszláv Nóbel-díjas Ivó Andricsot... Kezdődik a kölcsönzés. Egyelőre a szűkös helyiségben, de még a tél beállta előtt elkészül az olvasóterem... P. G A városi pártbizottság és a városi tanács mezőgazdasági osztályának szervezésében dr. VVestsik Vilmos Kossuth-díjas kutató, a homoki gazdálkodás kitűnő szakembere kedden este a Vajda-bokori művelődési házban érdeklődéssel kísért előadást tartott. A különböző vetéssorrend eddigi tapasztalatai— öt esetben, hét dolgozó ügyében tilt össze az idén a társadalmi bíróság. Természetesen, a gazdaságban sokkal több, legalább hatvan olyan alkalom volt, amiben fegyelmi határozatot kellett hozni — emlékezik vissza Almási Lajos. — Ezek többsége az igazgatói jogkörben nyert elintézést. Az éppen jelenlévő járási rendőrségi dolgozó megemlíti, hogy a társadalmi bíróság tagjainak az egyéni tevékenysége sok segítséget nyújt nekik, de a gazdaság vezetőségének is, mert az eseteknek közel felében ennek a fó rumnak a tagjai jelezték az előbukkanó problémákat. MIÉRT CSAK ÖT? így, beszélgetés közben, fel vetődik a gondolat. Hatvan eset volt, s miért csak öt került a társadalmi bíróság elé, amelynek — mint mindenki hangoztatja —, igen nagy a hatása. Milyenek voltaic a többi ügyek? Azoic, amelyekben a gazdaság vezetője döntött. Csak néhányat közülük: egyik dolgozó önkényesen otthagyta munkahelyét ; a másik egy aktatáska kukoricát akart elvinni; néhány éjjeliőr szolgálati ideje alatt aludt; engedély nélküli szállítás; két dolgozó a munkahelyen összeverekedett és így tovább, és így tovább. Ezekben az esetekben a* érintett dolgozók — jegyzőkönyvek tanúskodnak róla — mindig megkapták tel-ük mértékének meglelelően büntetésüket. De emlékezzünk csak arra, hogy mit mondott az egyik érintett fél: „Inkább az igazgató büntessen meg keményebben, csak ne kavarjanak fel vele akkora port,.," Nos, ha szabad prof&nizálni a társadalmi bíróságok szerepét akkor éppen az a feladata, hogy a nagy nyilvánosság előtt „port verjen fel”, hogy rádöbbentse a hiba vagy a kár elkövetőjét tette súlyosságára, dolgozó társai szégyenítsók meg, mondják ki rá ítéletüket — túl a hivatalos büntetésen. — Ezzel tökéletesen egyetértünk — nyilvánította ki véleményét Almási Lajos. —• Az biztos, hogy a társadalmi bíróság előtt volt emberek ezután véletlenül sem „botlottak meg”, s az év első felében, amikor ezek az ügyek napirenden voltaic, igen megcsappant a dolgozók körében az a bizonyos botlás. ami sántít EGY KICSIT Vannak a gazdaságban szakemberek, akik azt tartják, hogy amikor nem szorít a munka, akkori van idő ilyesmire, de máskor nem oldható meg a társadalmi bíróság Testületi összehívása. Van ebben némi igazság, csak mégis sántit egy kicsikét. Ha nem is minden ügyben, de rendszeresen szükséges a társadalmi bíróság tevékenysége, hogy a „botlásra” hajlamos emberek gyakrabban emlékezzenek... örvendetes, mint a Nyirlugosi Állami Gazdaságban, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben is bontakozik az a légkör, amelyben a dolgozók, a nagy nyilvánosság előtt, társadalmi bíróság formájában, egyre inkább formálói lesznek életüknek, egyéniségüknek, s társaiknál; szemébe mondják emberi fogyatékosságaikat. Alvási Lajossal, a társadalmi bíróság többi tagjaival egyetértésben a nyirlugosi üzem gazdasági-, párt- és szakszervezeti vezetősége segítse tovább, segítse minél szélesebb körben kibontakozni ezt a fontos tevékenységet, amely igen lényeges része az emberek nevelésének, a termelés fokozásának, a gazdálkodás előbbre vitelének. Samu András Feleki László: OPERA-KVÍZ Nem igaz, hogy a fiatalok nem érdeklődjek d klasszikus zene iránt. Egy fiatalokból álló, operabarát társaság például „operakvit’-t játszott a minap. A kérdező mindig mondott egy operahőst,■ s a versenyzőnek meg kellett mondania, hogy az illető operahős miről nevezetes, mi a jellegzetessége. Néhány példa: — Ki volt Lohengrin? — Aki nem akart bemutatkozni. — Turridu? *-* Aki megharapta a kocsis fülét. — Hoffman? — Aki szeretett mesélni. — Papageno? — Akivel madarat lehetett fogatni. — Petur bán? — Bordalénekes. — Faust? — ördöge van. :— Koncsak kán? — Aki szereti az előkeli barátokat. — Igor herceg? — Akinek honvágya van. — Fidelio? —- Férfümilátor, — Sámson? — Akit a szerelem vakká tett. — Carmen? . — Aki nem jutott be a bikaviadalra. — Anyegin? — Aki párbajvétséget követett el. — A bolygó hollandi? — Akinek megváltás volt a halál. — Don Juan? — Akit a szobor leleplez zett. — R igoletto? — Aki zsákbamacskát vett a bérgyilkostól. — Tosca? — Aki hatóság elleni erőszakot követett el. Én mint egyszerű hallgató is éreztem• hogy operai műveltségem számottevő mértékben gyarapodott. A mai fiatalok nemcsak, hogy szeretik az operát, de az egyes operák lényegét is meg tudják ragadni. 1963. december 5. ról a jó vetőágy készítésének, i talajerő pótlásának fontosságáról, az őszi mélyszántás agrotechnikai munkáiról szóló előadását szemléltető táblázatokkal is alátámasztotta. A hallgatóság és a tudós között közvetlen beszélgetés alakult, s a feltett kérdésekre a neves szakember részletes választ adott
