Kelet-Magyarország, 1963. december (20. évfolyam, 281-304. szám)

1963-12-22 / 299. szám

AZ MSZMP SZABÓICS-SZA TMÁR MEGYEIBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA m X. ÉVFOLYAM, SZÁM Xra: 50 fillér 1963. DECEMBER 22., VASÁRNAP Hruscsov elvtárs nyilat­kozata a nemzeti felszabadító mozgalomról Afrikai és ázsiai lapok kérdéseire válaszolt a szovjet kormányfő A ghanai Ghanaian Ti­mes, az algériai Alger Re­publican és Peuple, vala mint a burmai Botataun „élcsapat" című lapok szerkesztőségei azzal a ké­réssel fordultak N. Sz. Hruscsovhoz, hogy vála­szoljon néhány kérdésükre a nemzeti felszabadító mozgalom jelenlegi helyze­tét illetően. Az Izvesztyija szombat esti száma közli a szovjet kormányfő vála­szait az említett lapszer­kesztőségek 11 kérdésére. — Hogyan értékeli a népek imperialistaellenes ném­áét! felszabadító harcának eredményeit? — így szólt az első kérdés. Az elnyomott népek nagy­szerű hőstettet vittek véghez, szétzúzták az imperializmus gyarmati rendszerét. — Ma — folytatta — a gyar­mati rendszer felszámolásának folyamata befejező szakaszához ért Több mint félszáz ország máris kivívta politikai függet­lenségét, nemzeti államiságra tett szert. Súlyos hiba. volna le­becsülni e győzelem jelentősé­gét, tagadni a gyarmati rab­szolgarendszer összeomlásának tényét, azt hinni, hogy a poli­tikai függetlenség kivívása üres formaság. Az a tény, hogy a népek kivívták politikai füg­getlenségüket, nagy nemzetkö­zi jelentőségű forradalmi lépés. Az állami önállóság kivívá­sa — folytatta Hruscsov — ter­mészetesen még nem jelenti a teljes felszabadulást. A fiatal nemzeti államok teljes függet­lensége biztosításának nélkü­lözhetetlen feltétele antiimpe­­rialista harcuk fokozása, szoli­daritásuk erősítése a világ for­radalmi erőivel. A kongói, az algériai és más események megmutatták, hogy az egykori gyarmatok népei egyáltalán nincsenek biztosítva az impe­rializmus további mesterkedé­seivel szemben. Látni kell, mennyire meg­változott az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok fejlődé se a nemzetközi porondon ki­alakult jelenlegi erőviszonyok közepette. Bármely országnak van lehetősége arra, hogy a szocialista országok, a nemzet­közi munkásmozgalom és _ a szabadságszerető népek segít­ségére támaszkodva sikerrel szembeszálljon az imperialista mesterkedésekkel, megszilár­dítsa függetlenségét, önállóan döntsön saját sorsa felől. Melyek a gyarmati rend­szer összeomlását biztosító feltételek? — Mindenekelőtt szeretném mégegvszer hangsúlyozni, hogy a gyarmati rendszer összeom­lása maguk az elnyomott né­pek hősi harcának eredménye. A szocialista világrendszer erői döntő módon előmozdítot­ták a gyarmatok és a függő or­szágok népeinek felszabadítási harcát. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom aláásta az imperializmus világuralmát, s ezzel reális lehetőség nyílt a népek előtt a gyarmattartók kiebrudálására. A szocialista államok vi­lágrendszerének létrejöttével — mutatott rá a szovjet kormány, fő — a nemzetközi erőviszonyok döntően megváltoztam az imperializmus rovására. Ez nagyban meggyorsította a nemzeti felszabadító mozga­lom fejlődését. Egységes fo­lyamba egyesült korunk há­rom nagy forradalmi áram­lata: a győztes szocializmus, a nemzeti felszabadító moz­galom, valamint a tőkés or­szágok proletáriátusának for­radalmi harca. Éppen ez biz­tosította a népek sikerét a gyarmati rendszer bástyájá­nak megos [romlásakor. A felsorolt afrikai lapok szerkesztőségei megkérdezték Hruscsovot, hogyan értékeli a gyarmati rendszer utolsó maradványainak megdönté­séért folyó harcot Hruscsov válaszában emlékeztetett ar­ra, hogy míg 1960-ban több mint 100 millió ember volt gyarmati járomban, addig ma már ezek többsége — a népek bátor harca eredmé­nyeképpen — felszabadult. Az Egyesült Nemzetek Szervezete, mint Ismeretes — folytatta Hruscsov — a Szov­jetunió kezdeményezésére nyilatkozatot fogadott el a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásá­ról. A gyarmattartók és a fajüldözők szégyenpadra ke­rültek az egész emberiség előtt. A gyarmati rendsze­rek ideje lejárt és nincs olyan erő, amely megmenthetné őket. — Ml az On nézete szerint a nemzeti felszabadító harc fő tartalma a jelenlegi vi­szonyok kOzött? — hang­zott a következő kérdés. Hruscsov válaszában hang­súlyozta, hogy e harc tartal­mát és formáját minden nép saját feütételeikől függőón határozza meg. Az imént be­széltem azokról a népekről — jegyezte meg —, amelyek felszabadulásukért, állami függetlenségükért küzdenek. Nyilvánvaló, hogy éppen ez a jelenlegi időszakban nem­zeti felszabadító harcuk fő tartalma. Az országok egy másik csoportjában az álla­mi önállóság csupán spanyol­fal a szélsőségesen reakciós, önkényuralmi báhrend szerek számára. — A népek többsége azon­ban — folytatta a szovjet kormányfő — már megszerez­te a politikai függetlenséget, Természetesen mo«i másfa ita feladatok kerülnek eléjük. Ázsia, Afrika és Latin-Ame­­rika népeinek túlnyomó több­sége számára a központi fel­adat a gazdasági független­ségért, a társadalmi haladá­sért vívott harc lesz. — Az elmaradottságtól és a nyomortól való megszaba­dulás, a független gazdaság felépítése, a politikai függet­lenség megszilárdítása, a de­mokrácia fejlődése — ezek nézetem szerint a fiatal nem­zeti államok előtt álló fő problémák — hangsúlyozta Hruscsov. — A gazdasági független­ség megvalósítása, az imperia­lista rablóktól való megsza­badul ás nélkül nem lehetsé­ges emelni a nép tömegek éltszínvonalát, nem lehet biz­tosítani jólétüket. Az idegen gazdasági elnyomástól való megszabadulás és a nemzet­­gazdaság fellendítése szem­pontjából fontos jelentőséggel bír az állami szektor — folytatta Hruscsov —, termé­szetesen ha abból a célból hozzák létre, hogy harcol­jon az imperialista monopó­liumok ellen. A külföldi mo­nopóliumok tulajdonának ál­lamosítása, az ipar fejleszté­se, az állami szektor létre­hozása és erősítése, a pa­rasztság érdekeit szolgáló földreform — ezeket az in­tézkedéseket maga az élet sugallja. Ennek az általános demokratikus programnak a megvalósításához érdeke fű­ződik a néptömegeiknek, en­nek megvalósításában részit vehet a külföldi monopóliu­mokkal kapcsolatban nem ál­ló nemzeti burzsoázia is. E program teljesítése azonban — és ezt különösen fontos hangsúlyozni — nem lehetsé­ges belső társadalmi átala­kulások nélkül és nem lehet­séges antiimperialistia, for­radalmi erők hatalma nél­kül. Mi az ön véleménye, mi­lyen fejlődési távlatok mel­lett foglalnak állást a né­pek — szélt a következő kérdés. A fejlődési út megválasz­tása maguknak a népeknek a dolga — mutatott rá Hrus­csov. — Én személy szerint mélységesen hiszem, hogy a népek — egyesek előbb, má­sok később — a szocializmus mellett törnek lándzsát. A tömegek teljes joggal tart­ják, hogy a felszabadító harcinak jobb életkörülmé­nyeket kell hoznia számuk­ra. Minden dolgozó termé­szetszerűleg akadálytalanul akartja érvényesíteni politi­kai jogait, tevékenyen részt akar venni az állam politi­kájának meghatározásában, küzdeni akar a szabad és boldog életért Egész sor felszabadult or­szág forradalmi szellemű de­mokrata vezetői a nem ka­pitalista fejlődési útra való átmenet módszereit. A mar­xistáik—leninisták véleménye szerint sok ország számára a nemzeti demokrácia állama lenne a megfelelő formája az ilyen átmenetnek. Ez az ál­lam a független demokrati­kus fejlődésért harcolni kész összes társadalmi erők im­perialistaellenes egységfront­jára támaszkodnék. Magától értetődő dolog, hogy nem ki­zártak a nemzeti felszaba­dulás és a társadalmi hala­dás útján folytatódó fejlő­dés egyéb formái sem. Hruscsov ezután külön kie­melte, hogy a szocializmust nem lehet csak úgy meghir­detni nem lehet átugorni a demokratikus átalakítások szakaszát, nem lehet olyan intézkedéseket végrehajtani, amelyekhez nincsenek meg a nélkülözhetetlen társadalmi és gazdasági feltételek és amelyekhez nincs biztosítva a néptömegek támogatása. Az általános demokratikus fel­adatok megoldása során az­után — jóllehet ezek önma­gukban még nem szocialista jellegűek — létrejönnek a feltételek a szocializmusba való átmenethez. (Folytatás a 2. oldalon) Közlemény a KGST Végrehajtó Bizottságá­nak 10. ülésszakáról Bukarest, (MTI): A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1963. december 17. és 21. között Bukarestben tar­totta 10. ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek L. Avramov, a Bolgár Népköz­­társaság Minisztertanácsa iro­dájának tagja, O. Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság kormányának miniszter­elnök-helyettese, P. Jarasze­­wicz, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nökhelyettese, Apró Antal, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese, B. Dugerszurun, a Mon­gol Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnökhelyettese, B. Leuschner, a Német Demokra­tikus Köztársaság Miniszter­­tanácsának elnökhelyettese, A. Birladeanu, a Román Népköz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, M. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese. A végrehajtó bizottság ülés­szakán A. Birladeanu, a Ro­mán Népköztársaság képvise­lője elnökölt. A végrehajtó bizottság meg­vizsgált és elfogadott ajánláso­kat a termelés szakosítására és a vegyipari teljes gépsorok és gépcsoportok kölcsönös szállí­tására vonatkozólag. Az aján lások előirányozzák 35 teljes gépsor termelésének szakosítá■ sát, valamint hat olyan tech­nológiai berendezés típus ter­melésének szakosítását, amely 65 szabványos méretű kapaci­tást tartalmaz. E kapacitások­kal biztosítják a legfontosabb vegyi termékek és készítmé­nyek gyártását, amelyeknek termelését a KGST országok­ban a következő években jelen­tősen bővítik. Ajánlásokat fo­gadtak el a KGST-tagállamok szükségleteinek bizonyos típu­sú mérőműszerekkel, kőolajki­termelő berendezésekkel és élelmiszeripari berendezésekkel való kielégítéséről. A végrehajtó bizottság ülés­szakán elfogadták a KGST- tagállamok legfontosabb nép­­gazdasági ágai 1966—1970. évi fejlesztési terveinek összehan­golását szolgáló előkészítő munkálatok konkrét tervét, amelynek megvalósítására 1964 első felében kerül sor. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta a fontosabb hasznos ásványi anyagok tartalékainak helyzetére vonatkozó jelentést és jóváhagyta e jelentés kö­vetkeztetéseit, a geológiai ku­tató munkálatok fő irányaira és e munkálatok hatékonyságá­nak szüntelen növelésére vo­natkozó javaslatokat. A végrehajtó bizottság ülés­szakán megvizsgáltak néhány szállítási kérdést, és a gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés számos más problémáját.' A végrehajtó bizottság tudo­másul vette a tanács titkársá­gának tájékoztatóját arról, hogy a KGST tanács 18. ülés­szakának határozata értelmé­ben megalakított könnyűipari, élelmiszeripari, geológiái, rá­diótechnikai ipari és elektroni­kai állandó bizottságok a meg­állapodásnak megfelelően meg­kezdték tevékenységüket. A végrehajtó bizottság jóváhagyta működési szabályzatukat. A végrehajtó bizottság mun­kálatai során a Bolgár Népköz­­társaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Nép­­köztársaság, a Német Demok­ratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjet­unió kormányainak meghatal­mazott képviselői aláírták a közös tehervagonpark létreho­zására és üzemeltetésére vo­natkozó egyezményt. A végrehajtó bizottság ülés­szaka a barátság és a teljes köl­csönös egyetértés légkörében folyt le. Méteres hófúvások megyénkben Viharokat jelentenek a világ minden részéből A szeles időjárás rendki vül sok kellemetlenséget oko­zott a közúti forgalomban, Szinte teljesen felborzolta a korábban leesett vastag hóré­teget, s azokra az utakra sö­pörte, amelyek mélyedésben, magasabb partok között van­nak. A kora reggeli órákban öt útvonalon szűnt meg a forgalom, azonban az egyre erősödő szél csak­nem minden jelentősebb útvonalon okozott kisebb­­nagyobb hófúvásokat, aka­dályokat. A SzaboJcs-Szatmár megyei Közúti Igazgatóság szombat esti jelentése arról számol be, hogy a 4. számú főközlekedé­si útvonal Nyírtura és Ber­­kesz közötti szakasza, a 35-ös útvonal Nyíregyháza és Nyír­telek között, a 353-as KáJIó­­semjén és Máriapócs között járhatatlan. ötven—száz centiméteres hótorlaszok akadályozzák a közúti forgalmat, Raka­­maz—Nagyhalász, Kótaj —Kemccse, Nyírtura— Njíradony, Nyírtura— Napkor, Balsa—Vencsellő, Kemecse—Tlszatelek Vas­megyei"—Tiszarád, Vas­megyer—Beszterce között. A Szabolcs-Szatmár megyei Közúti Igazgatóság szomba­ton este útnak Indította a hóekékkel felszerelt járműve­ket, hogy minél előbb meg­tisztíthassák a torlaszolt út­szakaszokat. Közép-Európábam továbbra is zimankós idő várható. Norvégiában és a többi skan­dináv országban fokozódik a hideg. Franciaország sok me­gyéjében sűrű köd súlyosbít­ja a helyzetet, a hóakadá­lyok rengeteg közlekedési du­gót és sok balesetet okoz­tak, Bordeaux-ban egy beteg­szállító helikopter a köd miatt kényszerleszállást hajtott végre, de a sú­lyos betegen szerencsére időben segíteni tudtak. A kanadai „fehér förgeteg” az AP jelentése szerint, tíz halottat és négy nyomtalanul eltűnt embert rótt a veszte­séglistára. Az eltűntek közül ketten valószínűleg szintén életüket vesztették. N Üj-Skóciában és Prince Ed­ward szigetén több tucat he­lyi lakost kórházba kellett» szállítani fagysérülésekkel. A magányos Ellerwood szigeténél egy halászhajó hajótörést szenvedett, a legénység két tagjáról nincs hír. A két matróz után hajókkal és repülőgépekkel kutatnak. A szombat hajnalig lehul­lott nagy mennyiségű havat főleg a Dunántúlon erős és közepes szélvihar hordta ösz­­sze a már felszabadult uta­kon. A hófúvás elsősorban Győr-Sopron, Zala, Vas és Veszprém megyékben, kisebb mértékben, Borsodban és a Nyírségben, fennakadást okoz a közúti közlekedésben, több helyen meg is bénította azt. Napközben tovább romlott az utak állapota, s szomba­ton estig már húsznál is többi főközlekedési ut vált járha­tatlanná félméteres, méteres hóakadályok következtében; Ezenkívül számos bekötő, ösz­­szekötő utón bénítja íiépkadáljr • forgalmat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom