Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-16 / 268. szám
Kozos |ovo - közös terv Termelőszövetkezeti parasztságunk szorgalmas, fáradhatalan munkájának köszönhető az a nagy eredmény, amelyet ebben az esztendőben a jövő éyi kenyérgabona biztosítása érdekében elértünk. Nem volt még arra példa mezőgazdaságunkban, hogy a kenyérbagona vetésének . előkészítését és elvetését ilyen alapossággal és optimális időben végeztük volna el, mint az idén. Most, amikor a kenyércsatának ezt az első szakaszát , sikeresen megvívtuk, az a legfontosabb feladat, hogy ezt a lendületet és szorgalmat biztosítsuk az őszi munkák következő szakaszában — a betakarítás nagy munkáinak idején is. A kenyérgabona elvetése után most az a legfontosabb feladat, hogy az ősziek betakarításának meggyorsításával mielőbb felszabadítsuk a földeket és tovább folytassuk az. őiszi mélyszántást. Ma már több éves tapasztalat igazolja, hogy ha a tavasziakat őszi mélyszántásé fődbe vetjük, magasabb terméseredményeiket érhetünk el. Sok még a tennivaló, de ha jól szervezzük meg á munkát, ha sikerül a termelőszövetkezeti tagságot a kenyérgabona vetésének időszakához hasonlóan mozgósítani, ezt a harcot is sikerre lehet vinni. Az őszi munkák dandárja után két fontos feladat jó előkészítése és végrehajtása hárul a termelőszövetkezetekre; Az ep/ik az 1963-as esztendő munkáinak mérlegelése, a zárszámadási közgyűlések előkészítése. A korábbi évek sok jó tapasztalata ellenére úgy látszik, hogy számos termelőszövetkezetben, különösen a ma még gyengének minősülöknél, e fontos esemény politikai előkészítésére nem sok gondot fordítanak. Ezeken a helyeken bizony elég viharos közgyűlések zajlottak le. Ez nem is csoda, hiszen a tagság tulajdonképpen csak itt ismerte meg, hogyan folyt a gazdálkodás egész éven át. A vezetők az előkészítés során azzal fizették iki az érdeklődőket, hogy: .majd megtudjátok a zárszámadáskor. Jó néhány helyen — éppen az előkészítés hiányossága miatt — még itt sem kap a tagság kielégítő tájékoztatást, mert az elnöki és főkönyvelőd beszámolókban a mondanivaló elvész a számok tömkelegében. A zárszámadások előkészítését már jóval azt megelőzően el kell kezdeni. A gazdasági beszámolók összeállítása előtt helyes, ha a különböző munkaterületeken alaposan megbeszélik a dolgokat a tagsággal. Ezeken a beszélgetéseken a gazdasági és politikai vezetők az elért eredmények ismertetésén túl részletesen tájékoztassák a tagságot arról is, ami nem úgy sikerült a gazdálkodás során, ahogyan azt az év eleién elgondolták és tervezték, önkritikusan és kritikusan, őszintén beszéljenek a hiányosságokról. Azokról is, amiért a vezetőket terheli a felelősség. Ahol a gazdasági és politikai vezetők a zárszámadási közgyűléseket megelőzően ezt az utat választják ott a közgyűlések viharossága nem az addig elhallgatott és meglepetésként bejelentett kérdések közül fog kialakulni, hanem sokkal Inkább akörül, hogy „hogyan tovább”? Miként lehetne a jövő évben a múlt év hibáinak és fogyatékosságainak megismétlődését elkerülni? A zárszámadási beszámolókban tükröződnie kell a dolgozók észrevételeinek és javaslatainak. Csak így érzik a termelőszövetkezeti tagok magukat igazán a szövetkezet gazdáinak. Ahol a vezetők nagy körültekintéssel, a dolgozók meghallgatásával és bevonásával készülnek a zárszámadásra, ott eleve elejét lehet venni az esetenként előforduló demagóg, rendbontó törekvéseinek is. Gyakori, hogy a közgyűléseken azok hangoskodnak a legjobban, akik egész éven át nem sokat tettek a közösség asztalára, de bőre nyitott gsávirfti jelentkeznek az év végén az osztalékért. A politikai előkészítéshez tartozik az is, hogy arra neveljük a becsületes dolgozó tagokat: az ilyen embereket bátran bírálják és mondják a szemükbe, hogy a demokratizmus gyakorlása mindenekelőtt azoknak a joga, akik becsülettel dolgoztak a közösség ügyéért egész éven át. A zárszámadási közgyűlések előkészítése időben egybeesik egy másik igen fontos eseménnyel, a tervjóváhagyó közgyűlések előkészítésével- A ^számadások előkészítését össze lehet és össze kell kötni az 1964-es esztendőre vonatkozó részletes gazdálkodási tervek kialakításával. A mezőgazdaságnak az ipartól eltérő sajátosságai miatt az éves tervek kidolgozása tulajdonképpen már az év közepén, az előtervek készítésekor megkezdődik. De az előter. vekben csak a termeléssel, értékesítéssel és beruházásokkal kapcsolatos legfőbb előirányzatok szerepelnek. Az éves, részletes gazdálkodási tervek kidolgozása a téli hónapokra — december—január — esik. Azokban a közös gazdaságikban, ahol az előterveaést komolyan vették és a legfőbb irányszámok kialakításánál olyan felmérésekre is jutott idő, amelyek a mostani tervezésnek az alapját képezik, könnyebb ez a munka. Ahol viszont csak minden felmérés nélkül, szinte „saccolva” vetették papírra az előterveket, most ezt a korábbi mulasztást is pótolni kell. A tervkészilísb nagy körültekintést, alapos szakmai hozzáértést és nem utolsósorban azt követeli meg, hogy a terv. számok kialakításában minél több embernek a véleménye, javaslata, elképzelése teljesüljön meg. Ha a terveket 2—3 ember készíti, bármilyen jónak is néz ki az a terv, de hiányzik belőle a végrehajtásának egyik alapvető biztosítéka, hogy azok, akik a terv végrehajtói lesznek, magukénak érezzék a tervet, annak végrehajtása nem lesz könnyű feladat. Éppen ezért azok a vezetők gondolkoznak helyesen, akik a tervkészítés egyik legalapvetőbb követelményének tekintik a dolgozók bevonását e munkába. Ha a tervkészítést minden munkaterületen a dolgozókkal való beszélgetéssel kezdik, összegyűjtik az ott elhangzott javaslatokat és észrevételeket és ezeket be is építik a tervbe, akkor az így kialakított tervet a dolgozók sajátjukénak tekintik és érzik a terv megvalósításáért is a felelősséget. A zárszámadás és tervtárgyaló közgyűlések politikai előkészítése jó alkalom arra is, hogy számos olyan — a termelőszövetkezeti élettel, gazdálkodással összefüggő — kérdést is megbeszéljük a tagsággal, amelynek megértése körül még mindig problémák vannak. Hogy melyek ezek a kérdések, azt az adott helyen •a párt és gazdasági vezetőknek kell kiválasztaniuk. Vannak olyan kérdések, amelyekre újból é® újból vissza kell térni szinte minden gazdaságban. Például egyéni és közös érdek, a jövedelemelosztás, háztáji és közös stb. De vannak kérdések, amelyek alaposabb megmagyarázására csak az adott gazdaságban van szükség. Például: beruházás, állattenyésztés fejlesztése, gépesítés, stb. A zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlések politikai előkészítéséhez sok segítséget nyújtanak a különböző politikai és szakmai tanfolyamok és az ismeretterjesztő előadások is. Helyes, ha ezeken a tanfolyamokon és rendezvényeken külön is megbeszélik a zárszámadással és a tervkészítéssel összefüggő kérdéseket. Dr. Náfrádi Sándor. A második határidő, december 31 Gyorsabb munkát vár a vásárosnaményi ktsz-től az olcsvai Új Élet Tsz A vásárosnaményi járás egyik legeredményesebben gazdálkodó tsz-e az olcsvai Új Élet Termelőszövetkezet. A szövetkezet tagjai szorgalmas igyekvő emberek, amit mi som bizonyít jobban, hogy ez évben is egy-egy munkaegység értéke 40 forint körül van, hogy az őszi munkákat 90 százalékban már befejezték. Pár év alatt közel a faluhoz olyan gazdasági központot hoztak létre, amely dicséretére válna bármely mezőgazdasági nagyüzemnek. Az oltsvai emberek munkáját, eredményét látva, jogos lenne a gondolat, hogy elégedettek, pedig nem azoic. Ennek egyetlen oka, hogy egy 100 férőhelyes istálló átalakítását tervezték erre az évre. Az átalakítással céljuk az volt, hogy mivel a tsz nem rendelkezik elegendő raktárral, magtárpadlásos istállót építtetnek. Az istálló átalakításának tervét a megyei Beruházási Bank jóváhagyta és a tsz a vásárosnaményi Vegyesipari KTSZ-szel kötött szerződést a kivitelezésre. A ktsz a munka elvégzését, illetve az istálló átadását október 31-ére vállalta. A bontási munkálatokat még májusban megkezdték és ezzel gyorsan végeztek. Az újjáépítés azonban már vontatottabban haladt, úgyis mondhatnánk, csigatempóban. Elmúlt október 31-e, sőt november közepén is túljutottunk és az épület készültségi foka jó ha eléri a 30 százalékot. A ktsz vezetői e tényekkel szemben olyan indokokat állítanak, hogy: az eredeti 600 ezer forintos beruházás, tervmódosítás miatt 800 ezerre nőtt, és különben is nem kaptak cementet, beton építőelemeket, faanyagot stb. A tervmódosítás után a termelőszö(J)e,iti fialta: Budapesten elkészült a lágymányosi lakótelep új házainak távfűtési hálózata. Az 1800 folyóméter gerincvezetékben félmillió liter forró víz cirkulál. Foto: Percze Lajos. vetkezettel újabb szerződést kötöttek, amely szerint dezember 31-én most már biztos, hogy átadják az épületet. A tsz vezetői — és hozzátehetjük a mi véleményünk is ezzel egyezik — nem látják biztosítottnak a módosított határidő teljesítését sem. Szászi Bertalan párttitkár november 8-án hozzánk küldött levelé ben erről így írt: „Az építkezési munkánál jelenleg csak két ács és három kőműves, valamint hat segédmunkás dolgozik. Ezzel a munkaerőkapacitással véleményem szerint március 1-re sem lesz kész az épület”. Balogh László, a. tsz elnöke a helyszínen ezt azzal egészítette ki, hogy a ktsz által reklamált és akadály közlésében feltüntetett betongerendák, betonelemek már több mint 10 napja megérkeztek, de azokhoz még hozzá sem nyúltak. — Pedig most a tél küszöbén mindennapot ki kellene használni. Az olcsvai Üj Élet Tsz vezetőinek és tagságának aggodalma az új istállót illetően jogos és indokolt. Állataik nagy részét istálló hiányában a községben háztáji istállókban tartják. A termelőszövetkezet a háztáji istállókért havonta 10 mázsa kukoricát fizet haszonbér címén. Ez az abrakmennyiség nem kevés és ehhez plusz költség még, hogy több gondozóra, éjjeliőrre, nagyobb mennyiségű alomszalmára, takarmányra van szükség, mint különben. Az állattartás költsége igy majdnem a duplájára nőtt. Ezt a költséget a termelőszövetkezet tagjai saját zsebükből fizetik ki. Ha a vásárosnaményi ktsz az átalakítási munka befejezésével nem igyekszik, tetemes összegű károkat okoz a termelőszövetkezet tagjainak. Most még kedvező az időjárás. Ezt ki lehet használni úgy, hogy gyorsabb iramot diktálnak a munkának és főleg több munkaerőt foglalkoztatnak az építkezésen. Ha nem így lesz, az új, módosított határidő, december 31-e is csak határidő marad. •. e. Találkozás a valósággal Négyen — fél évvel érettségi utón Urán, a Börvei úti tanyai iskolában csengetnek. Nyúlánk, sovány fiatalember jön ki az egyik teremből, Csikós József képesítés nélküli pedagógus. Teljesült a vágyam — Nyíregyházán, a Kossuth gimnáziumban érettségiztem, most júniusban, jó eredménynyel. Jelentkeztem a pedagógiai főiskolára. Nyilvános tanuló nem lehettem, ezért kértem kihelyezésem vidékre. Már harmadik hónapja tanítok. Munkámmal elégedett vagyok, hiszen a vágyam teljesült, taníthatok. A tanya ellen nincs kifogásom. Szeretnek a gyerekek, meg a szülők is. S ami a legörvendetesebb, hogy dolgos népek és sok gondot fordítanak a gyerekek taníttatására. Egészséges romantika Idillikus környezetben dolgozik Bacskay László. Öt a hajdúsági erdészet négyes számú e gysége alkalmazta, Hajdúhadházon. — Érettségi után — a Nyíregyházi Vasvári Gimnáziumban végeztem — dolgozni mentem. Középiskolában nagyon szerettem a biológiát, s erdészeti pályára készültem. Sokat segített, hogy a gimnáziumban politechnikán gyümölcstermesztő és fakezelő szakot tanultam, és az alapokat megszerezhettem ahhoz, hogy dolgozzak. Azóta döntöttem, beiratkoztam a felsőfokú érdé' szeti technikumba, s elvégzése után — amennyiben az sikeres lesz — továbbtanulnák egyetemen is. A munkahelyem nagyon jó, s főleg egészséges. Azonkívül romantikát is rejteget az erdő. Keresetem nem sok, de kijövök belőle. A 950 forint később emelkedik. — Várjon már tíz percet, s aztán úgyis ebédszünet lesz — mondja Eisert Árpád, miközben megrakták motoros kocsiját almásládákkal, s már el is tűnt a fák közt kacskaringózó homokos úton. Még vagy hármat fordul, aztán kikapcsolja a kis „járgányt”, s helylyel kínál a fa tövébe lerakott pokrócon. — Felvételt nyertem az agrártudományi egyetemre, de csak a jövő évre. Addig részt kell vennem szakma jellegének megfelelő munkában. így kerültem a Nyírmadai Állami Gazdasághoz. Először bántott, hogy egy évet ki kellett hagynom, de aztán megnyugodtam. Most már örülök neki. Jó munka, kinn vagyok a szabadban, az emberek között. Agrármérnök szeretnék lenni, s nem ismertem a parasztembereket ... Erre is jó ej. az egyévi munka. Édesapám orvos. Én eddig mindig városban éltem, nem tudtam elképzelni az életet falun. Most már szívesen fogok ide jönnie Sikeres rajt — Én az emberek gyógyítását választottam életcélul. A felvételi vizsgán megfeleltem, meg egy kis szerencsém is volt, így felvettek az orvosira. Mit mondjak? Szeretném elvégezni az egyetemet, legalább olyan eredménnyel, mint a gimnáziumot, s aztán kikerülni egy körzetbe. Ha lehet, a szülőfalumba, Tarpára. A társaitól tudom meg, hogy Turóczi Péter első éves orvostanhallgató a kitűnő érettségi után Debrecenben is megállja a helyét. Négy fiatalemberről készült a gyorsfénykép az életberöppenés első hónapjai után. Találkoztak a valósággal —, amely sokszor buktatókkal is teli. De tudják: rajtuk múlik, hogy szebb legyen. Román Dénes. Úi almáslertek a homokon Szabolcs-Szatmár megyében több mint száz termelőszövetkezet kezdte már meg a gyümölcstelepítést. Összesen 4300 hold, más mezőgazdasági növény termelésére kevésbé alkalmas homok területet rigolíroztak meg, s készítettek elő erre a célra. Ezzel Szabolcsban már közel negyvenezer hold gyümölcsös lesz, amely silány területeken létesült. Szinte határátalakító munkához kezdték a nyírmeggyes! Petőfi Termelőszövetkezet tagjai: 160 hold törpe gyümölcsöst telepítenek az idén. A tarpai Győzelem Tsz a világhíres milotai dió továbbszaporítását vállalta. Rövidesen 150 holdra ültet 50—52 százalékos béltartalmú fajtákat a Tisza árterében. Dióültetvényeket alakít ki a Túr partján a kisari Üj Élet Tsz is. A napokban 100 hold földet ültetnek ba diófa csemetékkel. ^Magyarország 1063. november 16.
