Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-16 / 268. szám

Kozos |ovo - közös terv Termelőszövetkezeti pa­rasztságunk szorgalmas, fá­­radhatalan munkájának kö­szönhető az a nagy eredmény, amelyet ebben az esztendőben a jövő éyi kenyérgabona biz­tosítása érdekében elértünk. Nem volt még arra példa me­zőgazdaságunkban, hogy a ke­­nyérbagona vetésének . előké­szítését és elvetését ilyen ala­possággal és optimális időben végeztük volna el, mint az idén. Most, amikor a kenyércsa­­tának ezt az első szakaszát , si­keresen megvívtuk, az a leg­fontosabb feladat, hogy ezt a lendületet és szorgalmat biz­tosítsuk az őszi munkák kö­vetkező szakaszában — a be­takarítás nagy munkáinak idején is. A kenyérgabona el­vetése után most az a legfon­tosabb feladat, hogy az ősziek betakarításának meggyorsítá­sával mielőbb felszabadítsuk a földeket és tovább folytassuk az. őiszi mélyszántást. Ma már több éves tapasztalat igazolja, hogy ha a tavasziakat őszi mélyszántásé fődbe vetjük, magasabb terméseredményei­ket érhetünk el. Sok még a tennivaló, de ha jól szervez­zük meg á munkát, ha sikerül a termelőszövetkezeti tagságot a kenyérgabona vetésének időszakához hasonlóan mozgó­sítani, ezt a harcot is sikerre lehet vinni. Az őszi munkák dandárja után két fontos feladat jó elő­készítése és végrehajtása há­rul a termelőszövetkezetekre; Az ep/ik az 1963-as esztendő munkáinak mérlegelése, a zárszámadási közgyűlések elő­készítése. A korábbi évek sok jó tapasztalata ellenére úgy látszik, hogy számos termelő­­szövetkezetben, különösen a ma még gyengének minősü­löknél, e fontos esemény poli­tikai előkészítésére nem sok gondot fordítanak. Ezeken a helyeken bizony elég viharos közgyűlések zajlottak le. Ez nem is csoda, hiszen a tagság tulajdonképpen csak itt is­merte meg, hogyan folyt a gazdálkodás egész éven át. A vezetők az előkészítés során azzal fizették iki az érdeklődő­ket, hogy: .majd megtudjátok a zárszámadáskor. Jó néhány helyen — éppen az előkészítés hiányossága miatt — még itt sem kap a tagság kielégítő tá­jékoztatást, mert az elnöki és főkönyvelőd beszámolókban a mondanivaló elvész a számok tömkelegében. A zárszámadások előkészíté­sét már jóval azt megelőzően el kell kezdeni. A gazdasági beszámolók összeállítása előtt helyes, ha a különböző mun­katerületeken alaposan meg­beszélik a dolgokat a tagság­gal. Ezeken a beszélgetéseken a gazdasági és politikai veze­tők az elért eredmények is­mertetésén túl részletesen tá­jékoztassák a tagságot arról is, ami nem úgy sikerült a gazdálkodás során, ahogyan azt az év eleién elgondolták és tervezték, önkritikusan és kritikusan, őszintén beszélje­nek a hiányosságokról. Azok­ról is, amiért a vezetőket ter­heli a felelősség. Ahol a gaz­dasági és politikai vezetők a zárszámadási közgyűléseket megelőzően ezt az utat vá­lasztják ott a közgyűlések vi­harossága nem az addig el­hallgatott és meglepetésként bejelentett kérdések közül fog kialakulni, hanem sokkal In­kább akörül, hogy „hogyan to­vább”? Miként lehetne a jövő évben a múlt év hibáinak és fogyatékosságainak megismét­lődését elkerülni? A zárszám­adási beszámolókban tükrö­ződnie kell a dolgozók észre­vételeinek és javaslatainak. Csak így érzik a termelőszö­vetkezeti tagok magukat iga­zán a szövetkezet gazdáinak. Ahol a vezetők nagy körülte­kintéssel, a dolgozók meghall­gatásával és bevonásával ké­szülnek a zárszámadásra, ott eleve elejét lehet venni az esetenként előforduló dema­góg, rendbontó törekvéseinek is. Gyakori, hogy a közgyűlé­seken azok hangoskodnak a legjobban, akik egész éven át nem sokat tettek a közösség asztalára, de bőre nyitott gsávirfti jelentkeznek az év végén az osztalékért. A poli­tikai előkészítéshez tartozik az is, hogy arra neveljük a becsületes dolgozó tagokat: az ilyen embereket bátran bírál­ják és mondják a szemükbe, hogy a demokratizmus gya­korlása mindenekelőtt azok­nak a joga, akik becsülettel dolgoztak a közösség ügyéért egész éven át. A zárszámadási közgyűlések előkészítése időben egybeesik egy másik igen fontos ese­ménnyel, a tervjóváhagyó közgyűlések előkészítésével- A ^számadások előkészítését össze lehet és össze kell kötni az 1964-es esztendőre vonatko­zó részletes gazdálkodási ter­vek kialakításával. A mezőgazdaságnak az ipar­tól eltérő sajátosságai miatt az éves tervek kidolgozása tu­lajdonképpen már az év kö­zepén, az előtervek készítése­kor megkezdődik. De az előter. vekben csak a termeléssel, ér­tékesítéssel és beruházásokkal kapcsolatos legfőbb előirány­zatok szerepelnek. Az éves, részletes gazdálkodási tervek kidolgozása a téli hónapokra — december—január — esik. Azokban a közös gazdasá­gikban, ahol az előterveaést komolyan vették és a legfőbb irányszámok kialakításánál olyan felmérésekre is jutott idő, amelyek a mostani terve­zésnek az alapját képezik, könnyebb ez a munka. Ahol viszont csak minden felmérés nélkül, szinte „saccolva” ve­tették papírra az előterveket, most ezt a korábbi mulasz­tást is pótolni kell. A tervkészilísb nagy körül­tekintést, alapos szakmai hoz­záértést és nem utolsósorban azt követeli meg, hogy a terv. számok kialakításában minél több embernek a véleménye, javaslata, elképzelése teljesül­jön meg. Ha a terveket 2—3 ember készíti, bármilyen jó­nak is néz ki az a terv, de hi­ányzik belőle a végrehajtásá­nak egyik alapvető biztosí­téka, hogy azok, akik a terv végrehajtói lesznek, maguké­nak érezzék a tervet, annak végrehajtása nem lesz könnyű feladat. Éppen ezért azok a vezetők gondolkoznak helye­sen, akik a tervkészítés egyik legalapvetőbb követelményé­nek tekintik a dolgozók bevo­nását e munkába. Ha a terv­készítést minden munkaterü­leten a dolgozókkal való be­szélgetéssel kezdik, összegyűj­tik az ott elhangzott javasla­tokat és észrevételeket és eze­ket be is építik a tervbe, ak­kor az így kialakított tervet a dolgozók sajátjukénak te­kintik és érzik a terv meg­valósításáért is a felelősséget. A zárszámadás és tervtár­gyaló közgyűlések politikai előkészítése jó alkalom arra is, hogy számos olyan — a ter­melőszövetkezeti élettel, gaz­dálkodással összefüggő — kér­dést is megbeszéljük a tag­sággal, amelynek megértése körül még mindig problémák vannak. Hogy melyek ezek a kérdések, azt az adott helyen •a párt és gazdasági vezetők­nek kell kiválasztaniuk. Van­nak olyan kérdések, amelyek­re újból é® újból vissza kell térni szinte minden gazdaság­ban. Például egyéni és közös érdek, a jövedelemelosztás, háztáji és közös stb. De van­nak kérdések, amelyek alapo­sabb megmagyarázására csak az adott gazdaságban van szükség. Például: beruházás, állattenyésztés fejlesztése, gé­pesítés, stb. A zárszámadási és tervtárgyaló közgyűlések politikai előkészítéséhez sok segítséget nyújtanak a külön­böző politikai és szakmai tan­folyamok és az ismeretterjesz­tő előadások is. Helyes, ha ezeken a tanfolyamokon és rendezvényeken külön is meg­beszélik a zárszámadással és a tervkészítéssel összefüggő kérdéseket. Dr. Náfrádi Sándor. A második határidő, december 31 Gyorsabb munkát vár a vásárosnaményi ktsz-től az olcsvai Új Élet Tsz A vásárosnaményi járás egyik legeredményesebben gazdálkodó tsz-e az olcsvai Új Élet Termelőszövetkezet. A szövetkezet tagjai szorgalmas igyekvő emberek, amit mi som bizonyít jobban, hogy ez évben is egy-egy munkaegység értéke 40 forint körül van, hogy az őszi munkákat 90 százalékban már befejezték. Pár év alatt közel a faluhoz olyan gazda­sági központot hoztak létre, amely dicséretére válna bár­mely mezőgazdasági nagy­üzemnek. Az oltsvai emberek munkáját, eredményét látva, jogos lenne a gondolat, hogy elégedettek, pedig nem azoic. Ennek egyetlen oka, hogy egy 100 férőhelyes istálló átalakí­tását tervezték erre az évre. Az átalakítással céljuk az volt, hogy mivel a tsz nem rendelkezik elegendő raktár­ral, magtárpadlásos istállót építtetnek. Az istálló átalakításának tervét a megyei Beruházási Bank jóváhagyta és a tsz a vá­sárosnaményi Vegyesipari KTSZ-szel kötött szerződést a kivitelezésre. A ktsz a munka elvégzését, illetve az istálló átadását október 31-ére vállal­ta. A bontási munkálatokat még májusban megkezdték és ezzel gyorsan végeztek. Az újjáépítés azonban már von­tatottabban haladt, úgyis mondhatnánk, csigatempóban. Elmúlt október 31-e, sőt no­vember közepén is túljutot­tunk és az épület készültségi foka jó ha eléri a 30 százalé­kot. A ktsz vezetői e tényekkel szemben olyan indokokat állí­tanak, hogy: az eredeti 600 ezer forintos beruházás, terv­­módosítás miatt 800 ezerre nőtt, és különben is nem kap­tak cementet, beton építőele­meket, faanyagot stb. A terv­­módosítás után a termelőszö­(J)e,iti fialta: Budapesten elkészült a lágymányosi lakótelep új házainak távfűtési hálózata. Az 1800 folyóméter gerincvezetékben félmillió liter forró víz cirkulál. Foto: Percze Lajos. vetkezettel újabb szerződést kötöttek, amely szerint de­­zember 31-én most már biztos, hogy átadják az épületet. A tsz vezetői — és hozzá­tehetjük a mi véleményünk is ezzel egyezik — nem látják biztosítottnak a módosított ha­táridő teljesítését sem. Szászi Bertalan párttitkár november 8-án hozzánk küldött levelé ben erről így írt: „Az építke­zési munkánál jelenleg csak két ács és három kőműves, valamint hat segédmunkás dolgozik. Ezzel a munkaerő­kapacitással véleményem sze­rint március 1-re sem lesz kész az épület”. Balogh László, a. tsz elnöke a helyszínen ezt azzal egészí­tette ki, hogy a ktsz által rek­lamált és akadály közlésében feltüntetett betongerendák, be­tonelemek már több mint 10 napja megérkeztek, de azok­hoz még hozzá sem nyúltak. — Pedig most a tél küszö­bén mindennapot ki kellene használni. Az olcsvai Üj Élet Tsz ve­zetőinek és tagságának aggo­dalma az új istállót illetően jogos és indokolt. Állataik nagy részét istálló hiányában a községben háztáji istállók­ban tartják. A termelőszövet­kezet a háztáji istállókért ha­vonta 10 mázsa kukoricát fizet haszonbér címén. Ez az abrak­mennyiség nem kevés és eh­hez plusz költség még, hogy több gondozóra, éjjeliőrre, na­gyobb mennyiségű alomszal­mára, takarmányra van szük­ség, mint különben. Az állattartás költsége igy majdnem a duplájára nőtt. Ezt a költséget a termelőszövet­kezet tagjai saját zsebükből fizetik ki. Ha a vásárosnaményi ktsz az átalakítási munka befeje­zésével nem igyekszik, tetemes összegű károkat okoz a ter­melőszövetkezet tagjainak. Most még kedvező az időjárás. Ezt ki lehet használni úgy, hogy gyorsabb iramot diktál­nak a munkának és főleg több munkaerőt foglalkoztatnak az építkezésen. Ha nem így lesz, az új, módosított határidő, december 31-e is csak határ­idő marad. •. e. Találkozás a valósággal Négyen — fél évvel érettségi utón Urán, a Börvei úti tanyai iskolában csengetnek. Nyúlánk, sovány fiatalember jön ki az egyik teremből, Csikós József képesítés nélküli pedagógus. Teljesült a vágyam — Nyíregyházán, a Kossuth gimnáziumban érettségiztem, most júniusban, jó eredmény­nyel. Jelentkeztem a pedagó­giai főiskolára. Nyilvános ta­nuló nem lehettem, ezért kér­tem kihelyezésem vidékre. Már harmadik hónapja taní­tok. Munkámmal elégedett va­gyok, hiszen a vágyam telje­sült, taníthatok. A tanya ellen nincs kifogásom. Szeretnek a gyerekek, meg a szülők is. S ami a legörvendetesebb, hogy dolgos népek és sok gondot fordítanak a gyerekek tanítta­tására. Egészséges romantika Idillikus környezetben dol­gozik Bacskay László. Öt a hajdúsági erdészet négyes számú e gysége alkalmazta, Hajdúhadházon. — Érettségi után — a Nyír­egyházi Vasvári Gimnázium­ban végeztem — dolgozni men­tem. Középiskolában nagyon szerettem a biológiát, s erdé­szeti pályára készültem. Sokat segített, hogy a gimnáziumban politechnikán gyümölcster­mesztő és fakezelő szakot ta­nultam, és az alapokat meg­szerezhettem ahhoz, hogy dol­gozzak. Azóta döntöttem, be­iratkoztam a felsőfokú érdé' szeti technikumba, s elvégzése után — amennyiben az sike­res lesz — továbbtanulnák egyetemen is. A munkahelyem nagyon jó, s főleg egészséges. Azonkívül romantikát is rejte­get az erdő. Keresetem nem sok, de kijövök belőle. A 950 forint később emelkedik. — Várjon már tíz percet, s aztán úgyis ebédszünet lesz — mondja Eisert Árpád, miköz­ben megrakták motoros kocsi­ját almásládákkal, s már el is tűnt a fák közt kacskarin­gózó homokos úton. Még vagy hármat fordul, aztán kikap­csolja a kis „járgányt”, s hely­­lyel kínál a fa tövébe lerakott pokrócon. — Felvételt nyertem az ag­rártudományi egyetemre, de csak a jövő évre. Addig részt kell vennem szakma jellegé­nek megfelelő munkában. így kerültem a Nyírmadai Állami Gazdasághoz. Először bántott, hogy egy évet ki kellett hagy­nom, de aztán megnyugodtam. Most már örülök neki. Jó munka, kinn vagyok a sza­badban, az emberek között. Agrármérnök szeretnék lenni, s nem ismertem a paraszt­­embereket ... Erre is jó ej. az egyévi munka. Édesapám orvos. Én eddig mindig városban éltem, nem tudtam elképzelni az életet falun. Most már szívesen fo­gok ide jönnie Sikeres rajt — Én az emberek gyógyítá­sát választottam életcélul. A felvételi vizsgán megfeleltem, meg egy kis szerencsém is volt, így felvettek az orvosira. Mit mondjak? Szeretném elvé­gezni az egyetemet, legalább olyan eredménnyel, mint a gimnáziumot, s aztán kikerül­ni egy körzetbe. Ha lehet, a szülőfalumba, Tarpára. A társaitól tudom meg, hogy Turóczi Péter első éves orvos­­tanhallgató a kitűnő érettségi után Debrecenben is megállja a helyét. Négy fiatalemberről készült a gyorsfénykép az életberöp­­penés első hónapjai után. Találkoztak a valósággal —, amely sokszor buktatókkal is teli. De tudják: rajtuk múlik, hogy szebb legyen. Román Dénes. Úi almáslertek a homokon Szabolcs-Szatmár megyében több mint száz termelőszövet­kezet kezdte már meg a gyü­mölcstelepítést. Összesen 4300 hold, más mezőgazdasági nö­vény termelésére kevésbé al­kalmas homok területet rigo­­líroztak meg, s készítettek elő erre a célra. Ezzel Szabolcs­ban már közel negyvenezer hold gyümölcsös lesz, amely silány területeken létesült. Szinte határátalakító mun­kához kezdték a nyírmeggyes! Petőfi Termelőszövetkezet tag­jai: 160 hold törpe gyümöl­csöst telepítenek az idén. A tarpai Győzelem Tsz a világ­híres milotai dió továbbszapo­­rítását vállalta. Rövidesen 150 holdra ültet 50—52 százalékos béltartalmú fajtákat a Tisza árterében. Dióültetvényeket alakít ki a Túr partján a kis­­ari Üj Élet Tsz is. A napokban 100 hold földet ültetnek ba diófa csemetékkel. ^Magyarország 1063. november 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom