Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-15 / 267. szám
Események sorokban Az Erhard-kormány megkezdte a jövő évi költségvetés előkészítését. Bár Erhard kijelentette, hogy az új költségvetést a legszigorúbb takarékoskodás jegyében állítják össze, a kiszivárgott hírek szerint a hadügyi tárca költségvetését mégis több mint 900 millió márkával emelik és a közvetlen katonai kiadások összege megközelíti majd a 20 milliárd márkát. A Montpellier városában lezajlott szőlőmunkástüntetés során letartóztatott parasztok ellen a bíróság máris ítéletet hozott: többet közülük 15 naptól négy hónapig terjedő elzárásra ítélt. Fogadást rendeztek a Szovjetunióban tájékozódó körutazáson lévő amerikai üzletemberek 21 tagú küldöttsége tiszteletére. A fogadáson megjelent N. Sz. Hruscsov, A. Mikojan, A. Koszigin és Ny. Patolicscv külkereskedelmi miniszter. A képen: Hruscsov újságírók és az üzletemberek gyűrűjében. MTI Külföldi Képszolgálat. A népi kamara csütörtök délelőtti ülése - az HDK kormányának nyilatkozata Bizalmat kapott a finn kormány A Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága éles hangú nyilatkozatban ítélte el a párt központi bizottságának elnöke, Noszaka ellen minap megkísérelt merényletet. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a merénylet a japán és amerikai reakciós erők szolgálatában álló jobboldali szervezetek komoly kihívása a párttal és a néppel szemben. A szovjet—amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulója alkalmából az Egyesült Államokba érkezett szovjet küldöttség tagjai csütörtökön a New Yonk-i repülőtéren találkoztak a sajtó képviselőivel. A sajtóértekezlet után a küldöttség repülőgépen Washingtonba utazott. Ezen a héten Bécsben tudományos tanácskozást rendez a nemzetközi atomenergia ügynökség a reaktorok szabályozásának kérdéséről. Tizenhat ország 100 tudósa között Magyarország is képviselteti magát, A görög reakció, miután elvesztette a választásokat, most közép jobb kormány megalakítására törekszik. A reakció két irányban fejti ki tevékenységét. Néhány viszonylag kevéssé kompromittált, a nemzeti radikális unió képviselője személyében „támaszt” kínál a kormánynak. E képviselők fékező hatást gyakorolhatnak a [kormányra és késleltethetnék demokratikus intézkedéseit. AKlra Ival, a Japán Szakszervezeti Főtanács főtitkára Nosziroban mondott beszédében hangsúlyozta, itt az ideje, hogy az ország legnagyobb szakszervezetei egyesüljenek a liberális demokrata párt új manővere ellen. A kormánypárt ugyanis az ipar korszerűsítésének leple alatt új támadást indított a munkáso&Z- osztály ellen. Bérűn, (MTIfc Az NDK népi kamarája csütörtökön tartotta meg az új parlamenti időszak második ülését. Otto Grotewohl miniszterelnök közölte Johannes Dieckmannal, a népi kamara elnökével, hogy megalakította a kormányt. Villi Stoph, a miniszterelnök első helyettese ismertette az NDK kormányának nyilatkozatát. Hangoztatja a nyilatkozat, hogy a Német Demokratikus Köztársaság külpolitikájának alappillére a Szovjetunióval és a szocialista világrendszer többi államával való széttéphetettóL Különösen sajnáljuk, hogy az ilyen irányú fejlődés következtében hanyatlott országaink gazdasági együttműködése. Stoph élesen bírálta a bonni kormánynak azt a provokációs tervét, hogy újabb NATO-csapatokat tömörítsenek közvetlenül az NDK és Csehszlovákia határainál. A kormánynyilatkozatnak Nyugat-Berlinre vonatkozó terjedelmes részében a miniszterelnök első helyettese kitért azokra a nyugati provokációkra, amelyek a múlt hetekben a Nyugat-Berlinből Nyugat-Németországba vezető országutakon történtek. Helsinki, (TASZSZ): A finn parlamentben kétnapos vita folyt azzal az interpellációval kapcsolatban, amelyet a Finn Népi Demokratikus Unió képviselői terjesztettek elő a kevésbé tehetős lakosok anyagi helyzetének rosszabbodásai miatt. A vita végén a többség bizalmat szavazott a kormánynak. Sok lap megjegyzi, hogy a szavazás eredményének ellenére még a kormányt támogató pártok körében sem támogatja mindenki a kormány gazdasági és pénzügyi szanálási terveit Sok kormánypárti képviselő nyíltan elismerte, hogy e tervek ellenkeznek az alacsony fizetésű dolgozók érdekeivel. Szovjet államférfiak üdvözlő táviratai az NDK államférliaihoz len barátság, majd rámutat, hogy a gazdasági kérdéseknek és a KGST-ben való együttműködésnek mind nagyobb lesz a jelentősége a szocialista államok egymás közötti kapcsolataiban. A Német Demokratikus Köztársaságot szoros, baráti szálak fűzik a kubai köztársasághoz, s az NDK élesen elítéli az amerikai imperialisták Kuba-ellenes mesterkedéseit Megelégedését fejezi ki amiatt, hogy kedvezően fejlődnek az NDK és Jugoszlávia kapcsolatai. „Sajnáljuk, hogy a Kínai Népköztársaság és az NDK államközi kapcsolatai nem maradtak mentesek az ideológiai véleménykülönbségek Moszkva, (TASZSZk Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök és Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke szívélyes üdvözletét küldött Walter Ulbrichtnak abból az alkalomból, hogy újra megválasztották az NDK államtanácsának elnökévé. Az üdvözlő távirat megállapítja, hogy Ulbricht újramegválasztása kifejezi az NDK dolgozóinak az NSZEP politikája iránt tanúsított bizalmát és azt, hogy elismerik Walter Ulbricht kiemelkedő érdemeit a szocializmus a német nép jövőjéért vívott harcban. Hruscsov Otto Grotewohlt is táviratban üdvözölte abból az alkalomból, hogy újra miniszterelnökké választották, a szovjet miniszterelnök újabb sikereket kíván Grotewohlnak. Ivan Szpiridonov, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának és Jan Pejve, a Legfelső Tanács Nemzetiségi Tanácsának elnöke Johannes Dieckmannnak küldött üdvözlő táviratot, miután ismét megválasztották az NDK Népi Kamarája Elnökségének elnökévé. Gromiko szovjet külügyminiszter szívélyesen köszöntötte Lothar Bolzot az NDK külügyminiszterét. felépítéséért, a béke megerőhatásá- | sítéséérf és megszilárdításáért, Az Izvesztyija cikke a szovjet— amerikai kapcsolatokról Moszkva, (MTI): Az Izvesztyijában Matvejev a szovjet—amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulójáról szólva viszszapillántást vet a kapcsolatok történetére. Kiemeli a második világháborúban kialakult szovjet—amerikai együttműködés jelentőségét, majd így ír: A háború után úgy tűnt, hogy a szovjet—amerikai együttműködés előtt újabb nagy távlatok nyílnak, ezúttal már békés körülmények között, a népek tartós békéjének és biztonságának érdekében. Ez azonban nem történt meg. Az óceánon túli reakció szinte várta Roosevelt halálát, hogy eltötörölje mindazt a jót, pozitívat, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös harcában alakult ki. Az élet azonban ismét és ismét keserű leckében részesítette azokat, akik a Szovjetunió politikájának szilárdságát kísérelték meg próbára tenni. Matvejev a továbbiakban ezeket írja: Egyes amerikai államférfiak állítása szerint hazánknak a gyarmati rendszer teljes felszámolásáért, a szocializmus érdekeiért vívott harca valamiféle ellentétben áll azzal, hogy minden érdekelt államnak közösen kell keresnie a vitás nemzetközi kérdések megoldását. Más szóval, az Egyesült Államokban egyesek azt szeretnék, hogy a világ megmerevedjen az amerikai kapitalizmusnak tetsző formákban. A legutóbbi évtizedek története azonban szemléltetően bizonyítja, hogy az ilyen remények, az ilyen számítások kudarcra vannak ítélve. Teljesen világos, hogy a földkerekségen ma lezajló viharos változások nem valamiféle külső aknamunka eredményei, hanem a világ minden részében, Angolától Costa Ricáig lefolyó mélyreható folyamatok törvényszerű következményei. Az Izvesztyija ezután megállapítja, teljesen tarthatatlanok egyes amerikai köröknek azok a próbálkozásai, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítását valamiféle olyan „feltételektől” tegyék függővé, amelyeket a Szovjetunóinak kellene előnyösen teljesítenie. A szovjet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Államokkal való kapcsolatai normalizálása megjavításának, mert a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének lenini elvéhez tartja magát, — Írja az Izvesztyija. Matvejev befejezésül arról ír, hogy bármely két állam közötti jó kapcsolat egyik legjellemzőbb mutatója a kereskedelem állapota. Érthetetlen, hova tűnt az amerikai üzleti körök gya korlati érzéke — írja —, hi szén a szovjet—amerikai keres kedelem már egy régebbi szín vonalhoz képest is csökken A békés együttélés érdekei pa rancsolóan diktálják a sokol dalú üzleti és kulturális kap csolatok fejlesztésének szüksé gességét. A részleges atomcsendrf szóló moszkvai szerződés meg győzőén mutatta meg, mibe rejlenek a legjobb lehetősége’ a Szovjetunió és az Egyesül Államok egységes erőfeszíté seire. Ezeknek az erőfeszítések nek igen nagy jelentőségű) lenne a népek, a béke érdeké ben. Az általános és teljes le szerelésért vívott harcról, a je lenkor kulcsfontosságú problé májának megoldásáról va szó. k Az Egyesült Államokba) egyre többen megértik, hogy. fegyverkezési hajsza nemcsai nem old meg egyetlen aktuáli gazdasági vagy politikai prob lémát sem, hanem bonyolítja és kiélezi ezeket a probléma kát. Ismeretes, hogy a Szovjet unióban pozitív visszhangra ta Iáit Kennedy elnöknek júniu 10-én tett nyilatkozata, amely ben a Szovjetunióhoz fűződ' kapcsolatok megjavítása mel lett foglalt állást. A szavaka azonban tettekkel kell alátá masztani. Az Egyesült Álla mok és a Szovjetunió dolgoz hat, és együtt is kell dolgoz niuk a béke és a nemzetköz együttműködés nemes céljaiért — hangoztatja befejezésül a; Izvesztyija. Kennedy sailéérleNezlete Washington, (MTI): Kennedy elnök csütörtök sajtóértekezletén kérdéseke válaszolva kijelentette, a: Egyesült Államok kormány; „nagy aggodalommal” értesül Frederic Charles Barg'hoori — amerikai állampolgárnál Moszkvában történt letartózta tásáról. (Mint ismeretes, < szovjet állambiztonsági szervek a napokban kémkedésér: letartóztatták Barghoorn „pro fesszort”, aki turistaként tartózkodott a Szovjetunióban. Más nemzetközi kérdésekről szólva Kennedy kormányánál aggodalmát fejezte ki az argentin kőolajipar esetleges ál lamosítása miatt, súlyosnál nevezte azt a „veszélyt”, hogj Kambodzsa esetleg „visszatéi a kommunista érdekszférába” s végül hangoztatta, tárgyald sok folynak a hondurasi és i dominikai katonai juntává annak megállapítására, hogj „milyen intézkedéseket hoznál ezekben az országokban a; alkotmányos rezsimhez vak visszatérésre”. Ziergiebel: 43. — Nos, boys, mindent becsomagoltatok? — Nagyon nyájasak voltak, és cigarettával kínáltak bennünket. — Tehát KZ-ből valók vagytok? — Igen, Wafpach bajtársiunk nyolc évig volt benn, én csak öt, Heider bajtárs hatod-fél évig. Megszöktünk, és itt bújtunk el. Fürst hadnagy úr azt mondta nekünk annak idején. — — 'Yes, yes, tudom már, hogy mit mondott. Miért voltatok a KZ-ben? — Kommunistáik voltunk — mondtam én. — Aha — felelt az egyik 1963. november 15. jelentősen —, na persze, mindenki olyan, ahogyan gondolkodik. — Én nem voltam kommunista — szólalt meg hirtelen a sebhelyes —, én csak a nácik ellen voltam, és Heider bajtárs úgyszintén. Csak később értettem meg, miért változtatott olyan hirtelen szerepet a sebhelyes. Hamarább megértette, mint mi, hogy a háború utáni amerikaiaknak ez a második hulláma nagyon lényegesen különbözött a frontkatonáktól. A sebhelyesnek mindig Kitűnő hallása volt az ilyen finomságok iránt, és már most megmutatkozott, hogy ösztöne helyesen vezette. A két amerikai hallgatott egy percig, aztán az .egyik azt mondta: — És mi a vélményük az oroszokról? — Hallani sem akarok róluk — erősködött a sebhehelyes tüstént —, ha már választhatunk, akkor inkább a Nyugat — De nem nagyon szívesen, mi? — Mi németek mindig Angliával és Amerikával éreztük magunkat szövetségesnek. Sajnos, az az agyalágyult Hitler nem értette, miről van szó. — Oké dörmögte kettőjük szószólója —, csakhogy ezek a szerelmi vallomások alaposan elkéstek. Most mi kell, hogy etessük magukat. Egyébként mondják csak, mi van ebben a csomagban? A formája elég ismerősnek tetszik. Elakadt a lélegzetünk, amikor a dobozt kinyitotta. A cigarettakészletünk volt, száz skatulya. — Halló! — szólt meglepődve. — Camel, az amerikai hadsereg készletéből. Nézd csak, Wiliams. Wiliams megnézte a dobozt. — Hogyan jutottak ehhez a cigarettához? Hisz ez egész kis vagyon. — Cseréltük — mondta a sebhelyes —, és egy részét Fürst hadnagy úrtól kaptuk, mivel annyi hosszú évet... — Wellx, boys, nem akarunk a poggyászotokban tovább kutatni — mondta Wiliams —, de ezeket a cigarettákat el kell koboznunk! — Kérem, mister... A sebhelyes nem jutott hozzá, hogy kérését elmondja. — Vidd fel a dobozt, Harry — mondta Wiliams higgadtam —j vagy azt akarjátok, hogy tovább firtassák ezt az ügyet? Van itt a CIC- nak egy osztálya, amely elsősorban a csempészekkel foglalkozik, ez talán kellemesebb nektek? A sebhelyes hallgatott. Harry felvitte a csomagot. Néhány apróságtól eltekintve, nagyjából egész vagyonunk benne volt. — Mondjátok csak, boys — kérdezte Wiliams vidáman —, nem találtatok Itt egypár náci könyvet? Talán mister Hitler „Mein Kampí”-ját, vagy mister Rosenberg könyvét, „A huszadik század mítoszáét? Vagy valami mást, esetleg Goebbeltől? — Amikor ide beköltöztünk, természetesen mindent elégettünk — mondtam gyorsan. De rögtön eszembe jutott, hogy ez volt ugyan a szándékom, de a könyvek és a Hitler-kép még mindig a pincében van eldugva. — Ez nagy kár — vélte Wiliams egész komolyan —, egy barátunk magával akarja vinni emlékül. Egy doboz Camelle! fizet Hitler könyvéért. — Egy dobozzal? — A sebhelyes rámkacsintott. — Talán meg tudom szerezni önöknek ezeket a könyveket... — Oké, mikor kaphatom meg? — Holnap, nem, talán még ma. De tudnom kell a pontos árakat. Wiliams megmondta az egyes náciművek árfolyamát. Mindent összevéve, a pincében levő könyvekből visszaszerezhettük cigarettánk egyharmad részét. ’■ Most ismét belépett Harry. Barátja tudósította őt f készülő üzletről. — Wonderful — mondta — nekem is van egy jó barátom. Öt fényképezőgépek érdeklik és órák, tizenöt kövestől. Vannak ilyen lehetőségeik? — Amennyit csak akarnak — mondta a sebhelyes hidegvérrel —, de az most hetekbe telhet. — Miért hetekbe? Mosi van szükségünk a portékára Néhány hét múlva esetleg már egy másik károsban vagyunk vagy talán mái Amerikában. — Ez^ bizony lehet, de hs kidobnák innen, akkor természetesen megzavarják m összeköttetéseinket is. — Az igaz. — Az amerikaiak összenéztek. — Jó uraim, nem akarunk komiszkodni. Maguk berendezkednek idelenn, mi pedig &í emeleten lakunk. De azt tanácsolom nektek, ne mutat-' kozzatok a mi körzetünkben. Mi lakunk ebben a házban, és mi tűrjük el, hogy idelenn lakjatok, megértettétek? (Folytatjuk) A
