Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-15 / 267. szám
Jogos a türelmetlenség Szabolcs-Szatmár megye ötéves tervében 26 000 hold .agyüzemi árugyümölcsös teleli lése szerepel: húsz év alatt sereken 100 000 hold lesz az írugyttanölcsös területe. Ez, a iohánnyal együtt, gyökeres változást fog hozni a gazdaágilag szegény Nyírség éledben. Az anyagi felemelke!és mellett döntő befolyása esz a művelődés, a kulturális let terén is. A területi növekedés — a homokon gazdál:odó tsz-ek jövedelmén túl- előreviteti a gyümölcsternesztés nagy népgazdasági elentőségét. A gyümölcs ma i legtöbb devizát biztosító nezőgazdasági exportcikk. A negye idei téli alma termése- becslés szerint, devizában- 16—17 millió dollár értélű. A távlati terv téli almás :er,tjei — 100 000-ből mint,gy 70 000 hold — 70—80 miliő dollár értéket produkálhatnak. A fent! számokat nem az eikápráztatás érdekében említettük meg, hanem, hogy érzékeltessük; mekkora hatalmas értéknek a realizálásban részesek azok a termelőszövetkezetek, amelyeknek homoki gaz..■■■I» ■ II I «IIHI—■—rmm .................... dóságaiban száz hold számra telepítésre kerültek vagy inkább kerülnek a gyümölcsösök. Izekből a megyei számokból ívánatos levonni a népgazasági következtetéseket is. Első ízelítőt adott már az idei yümölcstermés sorsa.). Ekkoa — termelési érték — vojm.en'ben iparinak számító eruházás, amely a gyümölsösítésben van, a mezőgazasági termelés jellegéből dódóan, hatalmas méretű özvetett és közvetlen járuléos beruházást igényel, hogy iztosítva legyen a tennék ökkenőmentes, teljes értékeülése a piacokon. Ezek: kerítsek, kutak, raktárak, táróig hűtő, feldolgozó, növényédő stb. berendezések, speciális géppark, ezentúl — jó özúti és vasúti hálózat, szálló kapacitás. A kibontakozás Időszakáan elegiendő és jó minőségű laporító anyagra van szükség, i vegyiparnak például számottevő kapacitását fogja leütni a növényvédő szerek és műtrágyák előállítása. A özíbeeső kereskedelemnek az lén néhány millió gyümölsösláda biztosítása is nehézéget okozott: pár év mula a ládák tízmillióit kell iztositania. Közbevetve: eléggé értheetlen az, hogy az ország imort faanyagának jelentős rézé Szabolcson keresztül — ehát a nagyarányú ládasaükéglet területén — érkezik, Irakatok is vannak — de láiagyárat nem létesítenek munkaerőben különben is Bggazdagabb megyében. A fát elszállítják — tovább terhelve a vasutat — az ország belsejébe, s a kész üres ládákat a vagonokban — azokat tényleges súllyal alig terhelve, visszahozzák az eredeti érkezési helyére. Nem igen járnánk messze az igazságtól, ha azt mondjuk: az érintett fa és üres ládák két-három évi szállítási költségéből létre lehetne hozni egy, évi több millió darab kapacitású ládagyárlat Szabolcs-Szatmárban. Nagyok a gyümölcsöaitóssel kapcsolatos járulékos beruházási igényelt. Kétségtelenül, s bizonyos türelmetlenséggel is párosul ez. És talán olyan mértékű ez a — különben jogos — türelmetlenség és igény, amelyet pillanatnyilag nem is lehet, megfelelő arányban kielégíteni. De úgy szükséges ezt értékelni mint a gyárat, amely felépült, nyersanyaga, munkaereje van, azonban hiányzik a berendezése. A gyümölcsös, ha létrehozták és létrehozzák, akkor nem csak közgazdaságilag, hanem biológiailag is, törvényszerűen követel — mert termést hoz. Szélsőséges kifejezéssel: akitor is terem, ha azt mondjuk, hogy ne teremjen... Vanhak és bontakoznak bizonyos eredmények. Örvendetes tény, hogy a most telepítésre keinilő törpe gyümölcsösök, és a velük közvetlen csatlakozó korábbi fiatal telepítvények mintegy nyelcezer holdon az idén körül lesznek kerítve. Viszonylag-kis számban kutak is épülnek a fiatal gyümölcsösökben. A mostani és későbbi telepítésű gyümölcsösök termőre fordulásukig minden bizonnyal ed lesznek látva a legszükségesebb járulékos beruházásokkal, azonban öt-tíz évig a most termő mintegy húszezer hold ilyen irányú igénye áll fenn elsősorban — s ezeken a területeken a szükségletnek a minimuma sincs biztosítva tárolókban, feldolgozókban, egyéb berendezésekben. Ezekben e nagyobb — 60—80 hold feletti — termő gyümölcsössel és fiatalossal is rendelkező szövetkezetekben szükséges lenne nagyobb arányban a tárolóhelyiségek mielőbbi megépítése. A szaporító anyag biztosítása — szabolcsi szemmel nézve — nem volt megnyugtató, vagy legalábbis nem elégítette ki zavartalanul a telepítési terv ütemét. Ezt annak ellenére mondhatjuk, hogy a nyírségi termelőszövetkezetek az ötéves terv időarányos előirányzatát teljesítettéle: 1962 tavaszáig felét ültették be a 26 000 holdnak. (De ismert az, hogy miért voltak kénytelenek a tsz-ek az 1962 őszi telepítési tervüknek csak az idei tavaszon eleget tenni). Az oltványeliátásban bizonyos következetlenségre mutat az, hogy éppen az ötéves telepítési terv első éveiben csökkentették a Nyírteleki Állami Faiskola termelési kapacitását. Tavaly még 600 000, az idén már csak 300 000 darab oltványt és csemetét tudott rendelkezésre bocsátani. Részben igaz lenne, hogy az országos faiskolai hálózat ki tudná elégíteni az igényeket (Szabolcs megye az ország különböző részein lévő 11 faiskolából kapja az idén is a szaporító anyagot), de gondoljunk. arra, hogy a távolság hatványozza az ellátásnál a zavarokat, itt is -- mint a ládáknál — fokozódik a szállítási kapacitás szükséglet, nem is beszélve arról, hogy november—decemberben melyik szállítmány lehet jobban kitéve a károsodás veszélyének: az ötven kilométeres körzeten belüli, vagy a 200— 400 kilométeres távolságú. Visszatérve a nyírteleid . faiskola hullámzó termelésére: ha az idén is a korábbi év mennyiségét adta voir«=- gyorsabban megoldódik a megye mintegy 300 000 darabos pótlási problémája. Az oltványok minősége, a szállítási, tárolási károsodások, helyenként szakszerűtlen . telepítés és gonűozás, végül a rágcsálók kártétele következtében lettek foghíjasok az öt—egyéves telepítvények. Ezeknek a pótlása fontos feladat lenne, _ hogy a gyümölcsös egysége ne boruljon fel. Pótlásra oltványokat központilag nem biztosítanak. A járások szakvezetői most utazgatnak az országban, s „félmassek” módon igyekeznek beszerezni a pótlási szükségletnek legalább egy részét. Állítólag a Nyírteleid Állami Faiskola jelentősebb bővítése veszélyeztetné a termelési biztonságot: például általános jégkár érné a faiskola egész területét. Ilyen előfordulhat, de ez korántsem zárja ki azt, hogy más, helyi gazdaságban hozzanak létre faiskolát. Megkezdődtek az őszi gyümölcsfatelepítések: újabb ezer habiakkal gyarapszik a megye gyümölcstermesztése. Nem lehet közömbös, hogy távlatokban is, idejében gondoskodjunk a szabolcsi gyümölcskultúra sorsáról. Samu András. Épül a tanyaközpont 'A Wspaládi Űj Barázda Tsz-ben gyors ütemben épül a szövetkezet tanyaközpontja. A két új istálló mellett víztornyot is létesítettek. Darabos László felvétele. Végleges formában jóváhagyták a glmnáziumek reformlanférvét áj fásrgy es világnézetünk alapfcsi Gimnáziumainkban , jelenleg — az új gimnáziumi tantervek életbe lépéséig — átmeneti óratervek alapján tanítanak. Dr. Szarka József, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgatója elmondotta, hogy az intézet tantervi bizottsága legutóbbi ülésén vő;:* 1 'formájában jóváhagyta.a gimnáziumok reform-tantervét, amelyet az országos vita tapasztalatainak figyelembe vételével dolgoztak át. Az eredeti elgondolásnak megfelelően a gimnáziumok egységes óraterv alapján működnek, tehát nem lesz humán és reál tagozat. A szükséges differenciálást az úgynevezett speciális (nyelvi, természettudományos és egyéb) osztályok teszik lehetővé. A heti óraszám valamennyi évfolyamán 33. Űj tantárgy lesz — hetenként 3 órában — a gimnáziumok IV. osztályában á világnézetünk alapjai. Ennek oktatása hozzásegíti a diákokat, hogy eligazodjanak kórunk, társadalmunk fő kérdéseiben. A pszichológia, amit eddig csak kísérletképpen tanítottak néhány gimnáziuinban, véglegesen helyet kap a tantárgyak között, s heti két órában'tanítják májd a harmadikosoknak, a tanév második felében. A tantervi bizottság állásfoglalása szerint a második idegen ny«v oktatását már az első osztályban megkezdik,, s azt heti'két órában tanulják majd a diákok, A fizika csak a II. évfolyamban kezdődik, hogy az első osztályban elsajátíthassák a gyerekek a kellő matematikai alapot. Az osztályfőnöki órák részben kötött, részben kötetlen témájúak lesznek. A témákhoz kötőit órákon a legfontosabb világnézeti, politikai, erkölcsi fogalmak megvitatását tűzik napirendre. A kötetlen osztályfőnöki ófák lehetőséget nyújtanak a jelentősebb belpolitikai és nemzetközi események, közös olvasmányok, együttesen megtekintett filmek, színdarabok, kiállítások megtárgyalására, az osztály tanulmányi és magatartási helyzetének időnkénti értékelésére, általában az iskola, vagy az osztály életéből, egyes tanulók problémáiból adódó kérdések megbeszélésére. Az űj gimnáziumi tanterveket még ebben a tanévben kinyomatják. Így a következő oktatási évben már az iskolák rendelkezésére bocsátják, hogy a tanárok tüzetesen megismerjék és kellően felkészüljenek 1965-ben sorra kerülő bevezetésre. Äz új tantervet fokozatosan alkalmazzák: 1965—66- ban vezetik be az első, 193f*— 1967-ben a második, 1967-68- ban a harmadik és 1968—69- ben a negyedik osztályokban. Emberek és szenvedélyek Raktár, vagy Iioianikias kert? — Hatszáz forint havonta Egy „kellemetlen“ kedvtelés örömei Van egy ismerősöm, aki vasárnaponként — feleségének nem éppen nagy örömére — reggel nyolctól, késő délutánig kinn ül a sportpályák lelátóin. Szenvedélyem — menti fel magát. A másik, köztiszteletben álló ember, de nem tudja elképzelni szabad idejét ultizás nélkül. „Csak tíz-húszas alapon, hazárdérozás nélkül játsszuk!” - Ez iá szenvedély csakúgy, mint aki kulcsok alapján tetőzi k, vagy ha valaki munka után betér egy duplára kedvenc szórakozóhelyén. Megtalálhatók az ilyenek a nyíregyházi ruhagyárban; ís, ahol ezúttal másfajta Szenvedélyek után kutatunk. Virágok között 30 év óta Ugyancsak meglepődik a látogató, ha betér a készáruraktárba: hirtelen nem ís tudja, üzemben jár-e, vagy egy meghitt családi fészekben. Vízipálmák, különféle kaktuszok, jégvirágok valóságos garmada pompázik az ablakokban. Bentebb festő ecsetjére kívánkozó zöldsarok: filodendron nyújtogatja széles levelét a napfényre, aszparágusz ága hűli alá méltóságteljesen. Azt mondják a helybeliek, Mosonyl Laci bácsi ennek az érdemi szerzője, aki valósagos rabja a dísznövényeknek. — Harminc éve is elmúlt már, még diákkoromban szerettem meg egy életre a virágokat. Orgonát oltottam a legkülönbözőbb elképzelések szerint, s amikor eljött a virágzás ideje, nagy boldogságot éreztem. Mindig arról álmodott fiatalabb korában, hogy legyen egy kis kertes családi háza, sok virággal. A ház és a kert nem sikerült — bérelt házban él családjával — de a virágról nem mondott le. Tele vele a szoba, a konyha. Ami nem fórt, behozta . az üzembe: nosza, kedvet kaptak a munkatársiak.. Az egész kollektíva érdeme ez a mostani kis botanikus sarok a készáruraktárban. Nagy tervek, és pillanatnyi lehetőségek Ránézésre aligha mondana mást az idegen: ennek a fiatal lánynak is a divatos öltözködés, a modern frizura készíttetés a legkedvesebb szenvedélye. Pásztor Erzsiké gépi varrónőt a 21-es szalagból mégsem erről ismerik társai. — Ahogy megalakult üzemünkben a KST, mindjárt tagja lettem. Előbb csak száz forint volt a havi tarifám, aztán évről évre emeltem rajta. Tehát: Erzsiké szenvedélyes takarékoskodó. Miért? Talán ő nem kedveli a legújabb ruhakreációkat, amelyek ugyancsak csábítanak séta közben a korzón? — Dehogynem. Csak az ember nem szívesen adja fel .nagyobb terveit a pillanatnyi 'lehetőségekért. Lassan egy év óta havonta 600 forintot— fizetésének jelentős részét — vonatja le KST-re. így már sokkal könynyebben válogathat majd a bútorboltban. Szabó Eszter technikus lesz _ Négy, nő jár esti, , textilipari technikumba az üzemből. Egyiküknek, Szabó Eszternek is mondogatták kezdetben: vigyázz, nehéz lesz, nem bírod majd a nagy megterhelést. — Korábbi munkahelyemen, Hajdúböszörményben nem volt lehetőségem a tanulásra, pedig vágytam rá. Ahogy idekerültem, valósággal izgultam a technikumba jutásért. Amikor hallja, hogy ez nem éppen a legkellemesebb szenvedély, helyeslőén bólint: megtörténik bizony, hogy éjjeli műszakból éjfélre ér haza, reggel hétkor már ott ül az iskolapadban. —r Az utazásról, másik szenvedélyemről azért nem mondtam le teljesen. Tavaszszal egyhetes hajóúton vettem részt, megláttam a gyönyörű Pozsonyt, amelyet most már nemcsak a tankönyvből ismerek. Valamennyien tudják, az 5 .szenvedélyük nem mutatós kedvtelés, olykor talán a szomszédos asztalnál dolgozók sem tudnak róla. De ők már nem tudnák elkiiipzelni az életüket másként. És ígjy könnyebb a munka is. A. S. cÁ kitüntetett Kerestük Belinszki Jánost, akit a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Munkaérdeméremmel tüntetett ki. Kékesén az első járókelő megmutatta a házat, őrá azonban várni kellett. Kukoricaszárért ment ki a határba. Sötét volt, mire megérkezett. Levetette tűzött vattamellényét, megsimogatta az eléje szaladó 8 éves Erzsikét, kérésünkre megmutatta az érdemérmet, s odaszólt a feleségének: —- Hozz egy kis bort. Beszélgettünk. Elmondják: az ő házukhoz már évtizedekkel ezelőtt eljárlak ügyes-bajos dolgaikkal az emberek. Nem csoda hát, hogy tanácstag lett már a kezdet kezdetén. Mégpedig olyan tanácstag, akinek szent a hivatal. — Na, ez éppen nem nagy érdeme, perlekedik Belinszkiné, mert mindig én ittam meg a levét, ha ő a köz dolgában járt. Aratunk, egyszeresük jön valaki, hogy gyere már János, menjünk be Várdára, mert baj van. Az én uram meg csak leteszi a kaszát, oszt megy. — Restelltem visszautasítani, szabadkozik János bácsi. A választóit, akik később a Járási Tanács Végrehajtó Bizottságába is bejuttatták, mindig „resteilte” visszautasítani. De, hogy villanyt kapjon a falu, azért nem restellt 4 éven át kilincselni. Házról házra járt, hogy az alaptőkét összeszedjék. Pedig otthon is lett volna dolog. Mások azt számolták, hány disznót adtak el egy-egy évben, János bácsi meg azt, hány kutat fúrtak a faluban. Pedig senki se cáfolja, hogy jó gazda. Pénz lett még abból mindig, ha valamihez hozzányúlt. Bár csak most is pénz lenne. Minél több pénz. Hogy örülnének az asszonyok. Mert Belinszki János, most egy asszonybrigádnak a vezetője, a kékesei tsz-ben. Miért választotta az asszonyokat? A kékesei férfiak Pesten, Miskolcon, Záhonyban dolgoznak, több mint kétszázan. Hogy igazuk van-e? Az öt aranykoronás földek nem marasztalnak nagyon, dehát meg lehet itt azért élni. A beruházásokon most már túl vannak, és lassan termőre fordul a 100 holdas gyümölcsös is, és remélhetőleg nem sokáig kell már agronómus nélkül küszködni. — Ha többet osztunk, hazajönnek az emberek. — Ez most a legnagyobb gond ? — A legnagyobb, de nem az egyedüli. Már összegyűlt a pénz a kultúr házunkra. Most meg a tüzelő ügyében szaladgálok. — Nincs a faluban? — A cserépkályhákban szénnel kell fűteni... (mosolyog). Valamikor hárman, négyen laktunk egy pitvaron az uradalomnál, aztán saját házunk lett boglyas kemencével. Később a konyhába került a kemence. Most meg az udvaron, van... Erzsiké elszenderedett a nagyanyja ölében. Belinszki János a kábé* ujjával letörli azt az egy csepp bort, ami a kitüntető okmány műanyag fedelére cseppent. Gy. 3,
