Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

Események sorokban Varsóban pénteken megkez­dődött a Lennel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának XIV. plenáris ülése. A tanácskozáson az 196-1. évi népgazdasági terv alapvető problémáinak megtárgyalása szerepel. Sukarno elnök utasította az indonéz kormányt, hogy „fa­gyassza be" és vegye kezelés­be az Indonéziában működő, malaysiai tulajdonban lévő vállalatokat. Az ír tengereit fekvő Man­sziget végrehajtó tanácsa el­határozta, a sziget kormány­zója révén felkéri Brooke an­gol belügyminisztert, hasson oda, hogy zárják be a NATO ottani bombavető gyakorlóte­rei. A Kubának nyújtandó se­gély első szállítmányaként Ju­goszlávia 4294 kilogramm vi­tamint küldött a Flóra hurri­kán pusztításaitól szenvedett kubaiak megsegítésére. Lausanne több száz lakosa tiltakozó tüntetést tartott amiatt, mert a kormány en­gedélyt adott fegyverek szál­lítására a Dél-Afrikai Köztár­saság kormánya számára. A bolgár kormány félmillió léva pótlólagos segélyt szava­zott meg a földrengés sújtot­ta Szkopljenak. Az összegből iskolákat építenek, amelyeket 1965-ben adnak át Bogotában, Kolumbia fővá­rosában ismét bomba rob­bant: ezúttal az amerikai tá­jékoztató szolgálat új helyisé­ge előtt. Az egyiptomi piramisok kör­nyéke elnéptelened itt: sztrájk­ba lépett a turistákat szállító mintegy 140 teve hajctára, mert sérelmesnek tartják, hogy a kormány iparenge­délyhez akarja kötni műkö­désüket. Lehet-e öt másodperc alatt... A dallasi rendőrfőnök és a Corriere Lombardo című milánói lap tudósítójának telefonbeszélgetése A Corriere Lombardo című milánói lap tudósítója telefo­non érdeklődött Curry dallasi rendőrfőnöknél Kennedy el­nök meggyilkolásának körül­ményeiről. „Nem tudom’’ — „Nem hiszem” — „Nem ér­tem” ezekben a kifejezések­ben foglalható össze tömören a rendőrfőnök válasza. Az aláb­biakban közöljük a tudósító néhány kérdését, és az erre ka­pott válaszokat. Tudósító: Megállapítást nyert-e, hogy a töltényhüve­lyeknek, amelyeket abban a szobában találtak, ahonnan mint mondják, Oswald agyon­lőtte az elnököt, valóban kö­zük van-e a gyilkossághoz? Rendőrfőnök: A vizsgálattal az FBI-t bízták meg. Mi csak az FBI rendelkezésére bocsá­tottuk az általunk összegyűj­tött adatokat. Tudósító: Igaz-e, hogy a há­rom lövést öt másodperc alatt adták le? Rendőrfőnök: Nem tudom biztosan állítani, hány másod­perc alatt adták le a lövése­ket. Tudósító: És az ön vélemé­nye szerint abból a puskából, amely állítólag Oswaldnál volt, lehet öt másodperc a'att három lövést leadni? Rendőrfőnök: Nem próbál­tuk meg, de azt hiszem, lehet. Tudósító: De rpi kipróbáltuk és nálunk e kísérlet végrehaj­tásához 40 másodperc kellett. Hogy hiheti ön el az öt má­sodperces verziót? Folytatta munkálat a Béke-viíáyianács ülése Varsó, (TASZSZ): A Béke-világtanúcs pénte­ken délutáni ülésén John Marx dél-afrikai küldött tar­totta meg beszámolóját a harmadik napirendi pontról „Harc a békéért és a nemze­ti függetlenségért” címmel. A dél-afrikai küldött beszá­molójában megemlítette, hogy a második ' világháború befe­jezése óta másfél milliárd ember szabadult fel a gyar­mati iga alól, hetvenmiilió még mindig a gyarmattartók uralma alatt szenved. Elis­meréssel emlékezett meg a szónok a békeszeretö erők, a szocialista országok által a nemzeti felszabadító moz­galmaknak nyújtott támoga­tásról, majd részletesen fog­lalkozott az afrikai helyzet­tel. Hangoztatta, hogy a po­litikai függetlenség elnyeré­se után az afrikai országok-A jugoszláv köztársasági el­nök a november 29-i nemzeti ünnep alkalmából 1323 elitéit személyt közkegyelemben ré­szesített. A spanyol parlament tör­vényt szavazott meg, amely­nek értelmében Fernando Poo és Rio Muni spanyol— afrikai területek január 1-tól kezdve autonómiát kapnak. Fernando Poo spanyol fenn­hatóság alatt lévő sziget Ka­merun nyugati partjai előtt, Rio Muni pedig az afrikai kontinensen fekszik és Ga­­bonnal határos. nak most harcot kell indíta­nia a munkanélküliség, éhín­ség, írástudatlanság felszámo­lásáért, a gyors ütemű ipa­rosítás által biztosított gaz­dasági fejlődésért, a termé­szeti kincsek igazságos el­osztásáért. A dél-afrikai küldött ez­után rámutatott arra, hogy aírika területén a gyarmat­tartó hatalmak még mindig támaszpontokat tartanak fenn. Az afrikai országok függet­lensége és a lakosság egész­sége szempontjából különösem nagy veszélyt jelentenek a Szaharában végzett francia atomfegyver-kísérletek. Az ülés negyedik napiren­di pontjaként „A nemzetközi együttműködés fejlődése . a gazdasági, tudományos és kulturális életben” címmel Alberto Cassella argentin küldött tartotta meg beszá­molóját. Hruscsov és Etezsnyev távirata Titóhoz Moszkva, (TASZSZ); Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev táviratban üdvözölte Joszip Broz Titót abból az al­kalomból, hogy Jugoszlávia most emlékezik meg nemzeti ünnepéről: a köztársa­ság napjáról és a jugoszláv né­pi felszabadító antifasiszta gyűlésnek az új Jugoszlávia alapjait lerakó második ülés­szaka 20. évfordulójáról. „Örömmel állapítjuk meg, hogy népeinknek a második vi­lágháború zord éveiben a közös ellenség elleni harcban meg­­acélozódott hagyományos ba­rátsága kedvezően fejlődik. Or­szágaink barátsága és sokolda­lú együttműködése megfelel a szovjet és a jugoszláv nép alap­vető érdekeinek, a békéért és a szocializmusért küzdő min­den erő érdekeinek” — hang­zik a távirat. Hruscsov és Brezsnyev távi­rata végén rámutat arra, hogy a szovjet emberek teljes szí­vükből további sikereket kí­vánnak Jugoszlávia népeinek a szocialista építésben. Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter Kocsa Popovics jugoszláv külügyminisztert üd­vözölte táviratilag a jugoszláv nemzeti ünnep-alkalmából. Diákok és rendőrük közelharca a párizsi Qusrfier Latinben Rendőrfőnök: Nem értem, hogy miért mondták önöknek ezt az öt másodpercet. Tudósító: Hisz az egész világ lapjai erről az öt másodperc­ről írnak. A hírügynökségek is ezt közölték. Rendőrfőnök: Valóban, né­hány másodpercről van szó. Hogy pontosan hányról, azt nem tudom. Tudósító: És hány másod­percre volt szüksége az elnöki kocsinak, hogy elhaladjon az előtt az ablak' előtt, ahonnan lőttek? Rendőrfőnök: Nem melóm* bár van filmfelvételünk, amelyre felvették az elnök egész útját. Tudósító: E film alapján meghatározható-e az elnök éle­tét kioltó golyó pontos pályá­ja? Rendőrfőnök: Erről nem va­gyok meggyőződve, mert a fil­met olyan szögből vették tel, amely esetleg nem teszi le­hetővé egy ilyenfajta vizsgálat lefolytatását. Tudósító: Térjünk vissza az időre, amely alatt a lövés megtörtént. Ón talán úgy gon­dolja, hogy néhány másodpetc alatt le lehet adni három lö­vést? Rendőrfőnök: Azt hiszem, igen. Én ugyan nem folytattam ilyen kísérletet, de mégis azt hiszem, hogy ez lehetséges. A gyilkosnak támasztéka volt, és a puska újratöltéséhez néhány másod perctöredék szükséges csak. Tudósító: Másod perctöredé­­kek? Nos és a célzás? Rendőrfőnök: A gyilkos fel­készült. Jó előre fel Ké­szült. Mindent kiszámított, többek között ellátta magát különleges övvel, amelynek se­gítségével rögzített helyzetben tarthatta a puskát. Tudósító: Ez azt jelenti, hogy a bűntényt gondosan előkészítették? f Rendőrfőnök: Éppen ezt akarom hangsúlyozni. „Rendkívül sokatmondó ki­jelentés” — e szavakkal kom­mentálja az Unita a sajátos nyilatkozatot. „A dallasi rend­őrfőnök — írja a lap — hal­latlan gyorsasággal szedte ösz­­sze a gyilkos bűnösségéről szóló bizonyítékokat és a gyil­kost ugyanolyan gyorsasággal tették el láb alól. Most pedig a rendőrfőnök kijelenti, hogy ő lényegében igen keveset tud. Egyetlen dolog, amiről meg­van győződve, hogy a bűntényt „gondosan előkészítették”. De hisz erről meg van győződve az egész világ és most a világ még arról is meggyőződik, hogy a dallasi rendőrfőnök még csak azt sem igyekezett megállapítani, hogy ki és ho­gyan készítette elő a bűntényt és milyen módon hajtották azt végre. Párizs, (MTI): A sztrájkoló francia főisko­lások pénteken délután nagy tüntető gyűlést dívtak össze a párizsi diáknegyedben a Francia Országos Diókszövet ség Székháza elé. A rendőr­főnök betiltotta a tüntetést. A Qüartier Latint hatalmas rendőri készültség szállta meg. a metróállomásokat és a tüntetés színhelyére veze­tő utcákat lezárták. Ennek ellenére több ezer diák gyűlt össze a Sorbonne környékén Csoportokba verődve a köz­oktatásügyi miniszter lemon­dását követelték é-. „Ágyuk helyett tantermeket"! ..De­mokratikus egyetemet!” fel­iratú táblákkal vonultat a rendőrkordon ellen. A karha­talom gumi botokkal esti- ne­ki a tüntetőknek, akiit kövek­kel válaszoltak. A diáitne­­gyed különböző pontjain ki­robbant közelharcnak több sebesültje volt. A rendőrök mintegy 150 főiskolást letar­tóztattak. Hasonló diáktüntetések zaj­lottak le a vidéki városokban is. A TASZSZ közleménye Moszkva, (MTI): A világűr további meghódí­tására irányuló tudományos kutatóprogram bővítése kap­csán a TASZSZ hírügynöksé­get felhatalmazták annak közlésére, hogy az 1963. de­cember 2. és 1964. január 25. közti időszakban a Szovjet­uniókén kozmikus objektu­mok hordozórakétáinak új tökéletesített változatait lö­vik id a Csendes-óceán víz­­területének két körzetébe. A TASZSZ közleménye ez­után ismerteti a két körzet földrajzi koordinátáit. A szovjet kormány aimak érdekében, hogy szav; tolja a tengeri hajózás és a légi köz- I ekei és biztonságát a hordo­zórakéták kilövésének idején, felkéri mindazon országok kormányait, amelyek hajói és repülőgépei az adott idő­szakban a hordozórakéták utolsó előtti lépcsőjének be­csapódási körzetei közelében tartózkodnak, az illetékes ha­tóságok útján utasítsák e ha­jók kapitányait és e repü­lőgépek parancsnokait: kerül­jék el a Csendes-óceánnak a közleményben ismertetett ko­ordináták áltál körülhatárolt vízterületét és légterét. EScMszlüelek raftéfafesvverek gyárfására Kyugat-SlánieiOrszágban Bonn, (TASZSZ): Egyre több nyugatnémet cég végez előkészületeket a rakéta­fegyverek gyártására. Decem­ber első napjaiban Cuxhafen közelében rakéta lőteret léte­sítenek, a hamburgi Waffen und Luftrüstung A. G. társaság egylépcsős és kétlépcsős raké­tákkal folytasson ott kísérlete­ket Mint a Deutsche Zeitung című lap megjegyzi, ezeket a rakétákat „különböző célokra” lehet majd felhasználni. Ez a társaság ez év elején lé­tesült és körülbelül ezer válla­latot fog össze. Hivatalosan az a feladata, hogy felvegye a rendeléseket a fegyverekre és a rakétákra és átadja azokat a megfelelj nyugatnémet cégnek és üzemeknek. A Bölkow nyugatnémet repü­lőgép társaság kísérleteket foly­tat a rakéták, a műszerek és az elektronikus berendezések te­rületén és angol és francia cé­gekkel szoros együttműködés­ben részt vesz az úgynevezett „európai rakéta” harmadik lép­csőjének kidolgozásában. Aref amnesztiát igéit a kurd felkelőknek Bagdad, (MTI): Aref iraki elnök a kurd nép­hez felhívást intézett, amelyet csütörtökön a bagdadi rádió sugárzott. Felhívásában az elnök han­goztatta, hogy az arabok és kurdok mindenkor testvéri kapcsolatokat tartottak fenn, összefűzi őket a vallás és a köl­csönös érdek. Irak egykori urai, a monarchisták, tnajd a Kasz­­szem-rezsim arra törekedett — mondotta —, hogy szakadást idézzen elő az országon belül és a belső széthúzást saját hatal­mának fenntartására használja ki. Aref felszólította a kurdokat, tegyék le fegyvereiket és hala­déktalanul adják át azokat a kormányhatóságoknak — Ígér­te mint előtte oly sok iraki ve­zető —, hogy amnesztiát adnak a felkelőknek és gondoskodnak arról, hogy úgy élhessenek irakban, mint hasznos állam­polgárok a haza szolgálatában. Az elnök azt is ígérte, hogy a kormány mindent megtesz a lakosság életszínvonalának emelésére és, hogy Észak-Irak­­ban lerombolt falvakat újjá­építik. Ä Ziergiebel: 53. Felbosszantott, hogy annyi­ra dicsérte, ’ és még később is a szeretőjén járt a fejem, amikor már az utcán bandu­koltam. Épp egy párttag! Ö talán jobb volt, mint éh? Teg­nap még Hitler után szaladt, és ma azt ordítja: „Feszítsd meg"! Az ilyen emberek ép­pen kedvemre valók. De le­hetetlen, Illő csakugyan nem jelentett már semmit a szá­momra, és e nélkül a Willi Sieben nélkül is elváltunk volna. — Szüksége volt va­lakire. akire fölnézhetett., és erre én nyilván nem voltam 1963. november 30. alkalmas — nekem szükségem volt valakire, aki az utat mu­tatja. Utoljára a sebhelyes volt ez a valaki, ha akaratom ellenére is. És most? Ki le­gyen az. hol van? Menjek ta­lán ezután a Siebert után? Nem, semmi esetre! Egy tábla előtt álltam meg, ezt olvastam rajta: „Hitterék jönnek és mennek, de a né­met nép, a német állana meg­marad.’* A tábla egy romra volt erősítve. Közvetlenül meget­te egy plakáton ez állt: „Menteétek meg a gyermeke­ket!” Valamivel odább még egy plakát, ezzel a szöveg­gel: „Ismeritek-e egyáltalán magatokat?” Egy kópé ceru­zával aláfirkálta: „Még nem”, egy másik pedig a plakát fe­hér szélére: „Kommunisták adjatok valami zabálnivalót!” Minden politika, .átkozott politika”! Kiköptem. A rom előtt üzleteltek. „Arany, ezüst Napóleon, kenyér, cipő. Lucky Strike...” „...a német nép megmarad” — Hé, mondja csak! Mibe került ez a kenyér? — Százhúsz. — Adja ide. A kenyérárus öszíovér em­ber volt. Magas keménygal­­lért viselt, és olyan volt, mint egy tanügyi tanácsos. Hónom alatt a kenyérrel tovább ballagtam. Nagyban kell csinálni a dolgot, töp­rengtem. Úgy, ahogy a rongy­kereskedő Eschenbach Münc­henben. Az szanálva van. Egy öreg'anyó állított meg, és megkérdezte, eladó-e a ke­nyér. Egy ezüstérem veit a kezében. Jó kétszázötven márkára. becsültem. —- A kenyér ára százhúsz — mondtam. — Nem adhatná ide ezért az éremért? Ezüst. Nincs mát ennünk... Nagyban csinálni a dolgot. Eschenbach, Parti, a sebhe­lyes... Az asszony arca elcsi­gázott volt, szemei mélyen ültek üregükben. És én a rosszhoz még túl jó, és a jóhoz túl rossz lévén, faképnél hagytam, azt tanácsolva ne­ki, hogy adja él az érmet, és azt gondoltam: „Ez a Siebert talán tisztességesebb lett vol­na, odaajándékozta volna a kenyeret.” Hirtelen meggyűlöltem ezt az embert. Ki kell költöznie a lakásomból, nem akartam többet látni. Este kitértem útjából, és a következő napokban sem ta­lálkoztunk. Újra elfoglaltam régi törzshelyemet a „Vadász­iakéban, biliárdoztaro, és kétpfenniges skátot játszot­tam. Sem örömet, sem bosz­­szúságot, nem okozott ne­kem. Csak múljék az idő és vele együtt a patkánylét eb­ben a romvárosban. Egy vasárnap bejött a szo­bámba, Kopogás nélkül lépett be. Az volt az érzésem, hogy megvet. — Szakembereket keresnek nálunk, nem volna kedved munkálja állni? — kérdezte. — Nehéz testi munkás je­gyet kapsz és olykor külön juttatások is akadnak. — Kenőszappan, ugye? — Igen, kenőszappan is. — Lefegyverző komolysággal mondta ezt. — Nincs kedvem! — De idővel elhülyülsz, ha mindig csak így lézengsz. És örökké nem élhetsz a feke­tepiacról sem. — Azzal törődj inkább, hogy hamarosan lakáshoz juss utóvégre a Párt gondos­kodik az elvtársakról — ez volt a válaszom. Szó nélkül kiment Bosz­­szantott, hogy bensőmben iga­zat kellett adnom neki Ez az értelmetlen henyélés csak­ugyan idegőrlő és lélekölő volt. Olyan, mintha állan­dóan menekülnék önmagam elől. Néhány nappal ezután a rövid beszélgetés után vég­képp megelégeltem. Hirtelen elhatároztam, hogy elmegyek régi munkahelyemre, a bá­dogárugyárba. Azonnal fel­vettek. öt év után ez volt az első rendszeres munkám; megváltást jelentett számom­ra. Siebert egy másik teremben dolgozott. Most gyakrabban találkoztunk, és lassacskán viszonyunk is megjavult, bál-, minthogy együtt éltünk a la­kásban, a szakadék nem zá­rult be közöttünk. Néhány hónap telt el. Li­­lo és ón elváltunk, de még mindig hármasban laktunk a lakásomban. Kedvemre volt ez így, mert ha Siebert szán­déka szerint az anyjához köl­töztek volna, idegeneket — méghozzá talán egy házaspárt — kellett volna befogadnom. Bár ■ beleegyeztem volna! Szombat délután volt, ami­kor Lilo átadta azt az átko­zott levelet Egy férfi hagyta itt Lilo leírta a férfit, és tudtam, hogy a sebhelyes volt. Ezt írta: „Kedves Kufrat! Valamit meg kell beszélnünk. Ma es­te 20 órakor várlak a Vihar­sarok kocsmában, a cipőbcj­­mellett, Üdvözöl barátod: S Folytatjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom