Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-29 / 279. szám
Egy perc külpolitika A párbeszéd folytatódik XJj elnök áll Kennedy tragikus meggyilkolása után az Amerikai Egyesült Államok elén, akinek első nyilatkozatát szerda este röpítették világgá a rádió- és televíziós állomások. Természetesen az amerikai politika irányvonalát illetően minden találgatás magán viseli még az esetlegesség jegyek. S az sem világos, hogy a hivatalosan megállapított politikai magatartást hogyan befolyásolja „színezi” majd Johnson elnöknek elődjétől jónéhány árnyalattal különböző személyisége. Az első nyilatkozatok után az minden esetre világos, hogy az új elnök felismerte: elengedhetetlenül szükséges, hogy a döntő nemzetközi kérdésekben Kennedy legutóbbi néhány hónapban kiteljesedett akcióinak nyomán induljon el. A leglényegesebb ebből a szempontból, hogy az új elnök leszögezte magát a megegyezés és a tárgyalások politikája mellett. Sőt, az ő személyes megnyilvánulásánál is határozottabb volt Stevenson, az amerikaiak ENSZ-küldötte, aki kifejezetten Johnson megbízásából, rá hivatkozva, közölte: az új amerikai kormány nem akarja megszakítani és tovább akarja erősíteni az utóbbi hónapokban elkezdődött enyhülési folyamatot. Az nyomban világossá vált, hogy a szovjet politika pozitív és alkotó lépésekkel kész segítséget nyújtani az amerikai államvezetésben okozott törés remzetközi következményeinek kedvező megoldásában. Miko'aji utazása túlnőtt a kegyelet aktusán és politikai eseménynyé vált. Ezzel lényegében újabb komoly lépés történt Washington és Moszkva kapcsolatainak további megjavítására. Közismert, hogy az enyhülés korszakát a leszerelés ügyében fontos részmegoldást hozó atomcsendegyezmény fémjelezte. Rendkívül jelentős Mikojannak az a megjegyzése, hogy az új elnökkel folytatott tárgyalásain „megtalálták a leszerelési tárgyalások továbbvitelének módját”. Ma még nem lehet megítélni, hogy a tárgyalások folytatása milyen irányban. milyen területeken hoz majd eredményeket. A párbeszéd újrafelvétele azonban önmagában is jelentős esemény: azzal a reménnyel kecsegtet, hogy az enyhülés és a béke ügyét sikerül megóvni a Kennedy meggyilkolása által okozott amerikai belpolitikai „sokJc‘ következményeitől. ü sebesült Conally kormányzé a merényletről Az FBI-jelentés aligha íog újat tartalmazni a dallasi gyilkosságról Washington, (MTI): A pénteki merénylet óta először adott interjút a lábadozó Connally texasi kormányzó, aki a Kennedy-házaspárral egy gépkocsiban ült az elnök meggyilkolásakor. • Mint ismeretes, Connaly üs megsebesült. A Farkland-kórházban Connally egy televíziós riporterrel beszélgetett s ezt a képet közvetítették televízión a szomszéd szobában helyet foglaló sajtótudósítóknak. Connelly így emlékezett: — Igazán nagyszerű reggel volt. Dallas valóban melegnek, megértőnek, szívélyesnek tűnt. Még az elnök és felesége is megjegyezték, milyen szeretettel köszöntik őket. Harminc másodperccel az elnök lelövése előtt, Nelly (Connally felesége) megjegyezte: igazán senki sem mondhatja, hogy Dallas nem szereti, nem becsüli az elnököt. — Tényleg senki — vála szolt Kennedy. Ekkor eldördült az első lövés. — Az elnök aláhanyatlott. Amikor balra fordultam, engem is eltaláltak, rögtön tudtam, hogy súlyosan. így szóltam: „úristen, valamennyiünket meg fognak ölni!” Ezután eldördült a harmadik lövés is, az elnököt megint eltalálták. Kennedyné felkiáltott: Magyar államférfiak üdvözlő távirata jugoszláv államférfiakhoz Castro a Kennedymerényletre! Fidel Castro kubai miniszterelnök szerdán este rádióbeszédben foglalkozott a Kennedy elleni merénylet kérdésével, Castro — akit a Reuter Iroda katonai szakértőnek minősít a beszédről szóló híradásában — elemezte Kennedy meggyilkolásának körülményeit. — Az a távcsöves berendezés, — hangoztatta Castro — amely — Lyel Lee Harvey Oswald állítólagos puskája volt felszerelve, 300—500 yard távolságban levő célpont leküzdésére szolgál. Igen furcsa, hogy valaki távcsővel szerel fel egy puskát, amikor 80 yardnyi távolságban levő célpontot akar eltalálni. Köny_ nyen meglehet, hogy a puska a cselszövény részeként bukkant fel. Távcsöves puskával tüzelni mozgó célpontra, — egyenesen hátráltatja a célzást. Mindez nagyon furcsa. Esem étinek sorokban Dél-vietnami fegyveres erők megsértették Kambodzsa határait. Takeo-tartományban behatoltak az országba és megöltek egy kambodzsai állampolgárt. Két helyi lakost magukkal hurcoltak, — közölte csütörtökön a kambodzsai kormány. Az AFP tudósítójának értesülései szerint merényletet akartak elkövetni Dahomey ideiglenes kormányfője Soglo ezredes és néhány minisztere ellen. Az összeesküvés célja az volt, hogy az államcsíny következtében egy hónappal ezelőtt uralomra került ideiglenes kormányt megdöntsék. Pablo Neruda chilei költő az ecuadori, helyzettel kapcsolatban felhívással fordult Latin- Amerika népeihez és követelte, hogy a börtönökből bocsássák szabadon a foglyokat, az egyetemeket nyissák meg és szüntessék be a haladó személyiségek üldözését. Arra utal, hogy nem egy fanatikus esetéről van szó. A történelemben most először használt volna távcsöves puskát egy fanatikus. A fanatikusok pisztolyt, kézigránátot, s ehhez hasonló fegyvert használnak. Különös az is,, hogy valaki arról a helyről altar gyilkosságot elkövetni, ahol dolgozik, s ahol öt percen belül bekeríthetik. A gyilkosnak egy má1- sik ház tetején, egy másik épületet kellett volna kiválasztania, messzebb levő helyet, ahonnan könnyen elmenekülhet. Mily különös láncolata a furcsa körülményeknek! Valaki menekülni készül, s közben tudja, högj' azonnal fel fogják ismerni. — Az ellentmondásos ügyek azt bizonyítják, hogy vagy kitaláltak egy bűnöst, —vagy a bűnös: nem is bűnös, csak a rendőrség tette azzá. — A világ jól látja, hogy az Amerikai .Egyesült Államok reakciós körei még az Egyesült Államok elnöke meggyilkolásának árán is oda akarták dobni áldozatul "hazájukat bűnös terveiknek. Azok, akik Kennedy halálában vétkesek, végleg megakadályozták, hogy beszéljen a vádlott. Á hatóságok befejezettnek nyilvánították az ügyet Oswald halálával. Ügy intézték el, mintha nem is az Egyesült Államok elnöke lett volna az áldozat, hanem egy kóbor eb. — A két gyilkosság módszered bennünket a hollywoodi gengszterfilmekre emlékeztetnek — mondta végezetül Kdei Castro. „teremtöm! Megölték a férjemet!... Jack!... Jack!... A többire a kormányzó sem emlékezett. A Kennedy-inerényletet követő országos felháborodás nyomán az amerikai titkosszolgálat új módszereket ve zetett be. Ennek értelmében Johnson elnök gépkocsijának közelében a konvoj egyik autójában mindig ott lesz az elnök orvosa. Az új szabályok szerint hat motorkerékpáros rendőrnek kell haladnia az elnöki gépkocsi oszlop előtt, az elnöki kocsira nem vonatkoznak a közlekedési szabályok, s • „a legfőbb végrehajtó” kocsiját követő első autóban csak titkosszolgálati ügynökök foglalhatnak helyet. Amikor Johnson elnök szerdán a Fehér Házból a Capitoliumba ha• ladt, ezek a szabályok már érvényben voltak, kibővítve olyan rendelkezésekkel, hogy minden hivatal legmagasabb rangú beosztottjának gondoskodnia kellett: csak az általa ismert személy tartózkodjon az utcára néző szobákban, ha arról az utcáról van szó. amelyen az elnöki kocsi végighalad. Az FBI, az Amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda a’dallasi hatóságok által rendelkezésre bocsátott nyomozati adatok alapján készíti el jelentését a Kennedy-merényletről. A szerkesztés munkája előreláhatólag a jövő héten fejeződik be, majd a jelentést Johnson elnök elé terjesztik. Az FBI nem hivatalosan máris közölte az AP és a Reuter-hírügynökség tudósítóival, hogy a készülő jelentés minden valószínűség szerint a dallasi rendőrség verzióját támasztja alá, amely szerint a gyilkos Oswald volt, egyedül, segítőtársak nélkül hajtotta végre lettét. Joszip Broz Tito elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság* elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának. Petar Sztambolics elvtársnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének, BELGRAD A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a magyar nép és a magunk nevében szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és Jugoszlávia baráti népeinek. A Magyar Népköztársaság dolgozói örömmel látják a jugoszláv népnek a szocialista építésben elért eredményeit és üdvözlik országaink baráti kapcsolatainak fejlődését. Kívánjuk, hogy Jugoszlávia dolgozói további sikereket érjenek el hazájuk felvirágoztatásában, s közös erőfeszítéseinkkel szélesedjék országaink együttműködése a társadalmi haladás, a szocializmus és a béke javára. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, KADAR JÁNOS, a magyar forradalmi munkás —paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. ☆ Péter János külügyminiszter Kocsa Popovicsnak, a Jugoszláv Szocialista Szövetség Köztársaság külügyminiszteré nek küldött üdvözlő táviratot. A Szakszervezetek Országo Tanácsának. Elnöksége a Ju goszláv Szakszervezetek Sző vétségé Központi Tanácsánál Elnökségét, a KISZ Központ Bizottsága a Jugoszláv Ifjúság Szövetség Központi Vezetősé gét üdvözölte a jugoszláv nemzeti ünnep alkalmából. Dobi Isi van üdvözli] távirata Albánia államfőjének Hadzsi Leshi elvtársnak, az Albán Népköztársaság Nemzetgyűlése Elnöki Tanácsa el nőkének, TIRANA Kérem fogadja az Albán Népköztársaság nemzeti ünnepé alkalmából az albán nép jólétére és népeink, országain!; kapcsolatainak fejlődésére irányuló őszinte jókívánságaimat DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Péter János külügyminiszter Behar Shtyllának, az Albái Népköztársaság külügyminiszterének küldött üdvözlő tárára ltot. Befefeződtek <s romén— jugoszláv tárgyalások Belgrád, (MTI): Gheorghe Gheorghiu-Dej, a román állami küldöttség vezetője, szerdán délután a szlovéniai Kranjban, egyórás megbeszélést folytatott Joszip Broz Titóvál, a Jugoszláv Szőcialista Szövetségi Köztársaság elnökével. A megbeszélés felölelte a nemzetközi kapcsolatok problémáját is, különös tekintettel a jövendő világgazdasági értékeiéire. Szovfet—csehszlovák közős közlemény! írtak alá Moszkvában Á Ziergiebel: 52. Sápadtan viszonozta köszönésemet. Aztán azt mondta: — Most nyilván meg kell beszélnünk mindent. — Minek? — kérdeztem.— Minden világos. A jövő héten, vagy ha akarod, már holnap elválunk. Semmi kifogásom az ellen, hogy ő itt lakik. — Róbert. -— A kisszobát tartom meg magamnak, egyelőre elegendő nekem. És a jövő hét folyamán másik lakás után néztek-2 ^SfagyaFország 1963. november 29. I A férfi felém nyújtotta kezét — Siebert vagyok — mondta — Willi Siebert. Talán szokatlan lesz, ha hármasban lakunk itt... — Hát van • manapság olyasmi, ami nem szokatlan? — válaszoltam fáradtan. — Felőlem akár el is mehet, én most csak nyugalmat akarok. Cserélje ki a szobában álló sezlont a kisszoba kettős ágyával, ha maradni akar. Minden más marad, ahogy van. Kis bőröndömet a sarokba tettein, elvettem a lakáskulcsot a deszkáról, és lementem az utcára. A Frankfurter Alleen, amelyet most Stalinalleenek hívnak, egypár szomorú gázlámpa égett. A hídon, a gyorsvasuínál még folyt az üzletelés: — Arany, ezüst, szalonna, cigaretta — minduntalan ezek a sustorgó szavak ütötték meg a fülemet. Néhány lépéssel odább veit a „Vadászlak?, korábbi törzshelyem. Beléptem. Ügy látszott, hogy itt sem változott semmi. Két asztalnál ültek, és skátot játszottak. Egyiküket-másikukat ismertem: Wendtet, a banktisztviselőt, Ottót, a zöldségest és Heiderert, a kőművest. A sarokban biliárdozfak. Tele volt a helyiség, és füstös volt, mint mindig. Franz, a termetes kocsmáros ismert fel elsőnek, és hangos hallóval üdvözölt. Aztán odajöttek a többiek is, kezet ráztak velem, és meghívtak sör re és konyakra, amelyet < Moszkva, (TASZSZV: Moszkvában közzétették a csehszlovák párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli tartózkodására vonatkozó szovjet—csehszlovák közlemény szövegét. Az Antonin Novotny, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének vezetése alatt november 25 és 28 között csehszlovák párt- és korfeketepiacon vetteik. Nem akartam soká maradni, de a pálinka a fejembe szállt és örültem, hogy néhány órára a felejtés mámorába menekülhetek. Nem,, itt csakugyan semmi sem változott. Egy világ omlott össze, házasságom tragikomédiává vált, de itt skátot és biliárdot játszottak, pálinkát ittak és Lucky Swike-oí árultak, csomagját száz márkáért Az emberek csak a következő órával gondoltak, a széles látókörűek a holnappal, de a homaputánnal nem törődött senki Fájt a fejem, amikor másnap felébredtem. A konyhában Lilo foglalatoskodott. Felkeltem és megmosakodtam. Bekészítettem a reggelimet a szobába, mint azelőtt Később bejött — Róbert, ne beszéljünk meg mindent? Szeretném megmagyarázni neked... — Nem — szakítottam félbe —, nincs szükségem magyarázatokra, és én sem adok. — Nagyon nendes volt tőled, hogy megengedted neki, hogy ittmaradjon. — Hagyd ezt. Most hol van? mányküldöttség tartózkodott Moszkvában. A küldöttség tagjai találkoztak Nyikila Hruscsovvál és más szovjet vezetőkkel. A közlemény hangsúlyozza, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet alapvető kérdéseiről folytatott véleménycsere során a nézetek teljes azonosságát állapították meg. — Dolgozik. — Dolgozik? — Igen, lakatos a bádogárugyárban, ahol azelőtt te is dolgoztál. Kisajátították a régi tulajdonosától. És tudod, hogy ki most az igazgató? Krüger a .javítóműhelyből. — Hiszen az egy ostoba fráter, hogy lehet az igazgató. No, persze, ma minden lehetsz, fő dolog, hogy a pártban légy, a másikban természetesen. Megettem a kenyeremet, és megittam hozzá a malátakávét. A Efrüger dolga nem naigyon lepett meg, mert már a nyugati zónában is hallottunk ezekről az érdekes változásokról. Ami azonban nem fért a fejembe, az az a tény volt, hogy ez a Siebert dolgozni ment. • — Mennyit keres? — kérdeztem. — Willi? — Igen a Willid, ki más? Ez magától értetődő bizalmasság elkeserített. — ttárom márka hetvenet órámként, azonkívül még kenőszappant jegy nélkül. Bosszúsan nevettem fel. — Három márka hetven! Csütörtökön . Belgrádiban Gheorghe Gheorghiu-Dej, g Román Államtanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hivatalos politikai tárgyalásokat folytatóit Joszip Broz Titóval, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökével, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárával. A tanácskozáson Gheorghe Gheorghiu-Dej és Joszip Broz Tito eszmecserét folytatott a nemzetközi munkás„mozgalom kérdéseiről. Ennek során megmutatkozott a két fél egyetértése abban, ahogyan a nemzetkört munkásmozgalom időszerű kérdéseit szemügyre vették. Gheorghe Gheorghiu-Dej és Joszip Broz Tito csütörtöki találkozójával véget értek a román—jugoszláv hivatalos politikai tárgyalások. Pénteken a román állami küldöttség, részt vesz a köztársaság kikiáltásának évfordulója alkalmából Belgrádban rendezendő ünnepségeken, majd szombaton visszautazik Bukarestbe. Bármelyik feketéző százszoi annyit keres ugyanannyi idí alatt. Bolond. Vagy talár kommunista? ^Féleségem hallgatott. — Tehát vörös. No, ez mulatságos, még majd engem ii megagitál. És legalább valaki? Ügy értem, a pártban. — Hova gondolsz, Willi nem azért lépett be. Az a vél^pónye, hogy valamiképp újra kell kezdem. — És ehhez a kommunisták értenek légi óbban, mi? gúnyolódtam. — Nem ők pusztították el Németországot, annyi bizonyos. Willi úgy véli, hogy neked is jobb lemre, ha megint keresnél magadnak valami értelmes munkát. Egy napon még érted j.ön a Munkahivatal... — A te Willid ne törje s fejét az én dolgomon, és a Munkahivatal emberei jöhetnek a púpomra — feleltem ingerülten. — Adj anal előbb valami ennivalót, de azt persze elviszik az oroszok; jóvátétel!, valóságos rabszolgaság! (folytatjuk
