Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-27 / 277. szám
TERVKÉSZÍTÉS, ZÁRSZÁMADÁS Még sokkal tartozik a melögazdöság ennek az esztendőnek; hátra van c betakarítás, a mélyszántás végleges befejezése, a termelvények értékesítése. Van még tennivaló bőven. Az aratás végén jártunk, amikor már megkezdődtek a tervezgetések a jövő évre, az őszi vetésekkel pedig ezeknek a terveknek a végrehajtása; megelégedve, de nem tejes megnyugvással mondhatjuk, hogy megoldották megyénk mezőgazdaságában ezt a fontos feladatot. A megnyugvás azért nem uralkodhat el, mért a vetés nem minden. Sok gondosságot, körültekintést igényelnek tavaszig a gabonafélék ahhoz, hogy az elvetettnek megfelelő területen jó legyen az aratás is, Közeledik az év vége, az egész esztendei munka eredményeinek a számbavétele: a leltározások, majd az igen körültekintő munkát igénylő zárszámadás. S ezzel együtt készül, csiszolódik, finomodik a jövő évi gazdálkodás terve is. Sokszor elmondották már, hogy a terv annyit ér, amenynyit megvalósítanak belőle. Ennek az igazságnak van egy másik, talán fontosabb oldala is: olyan tervekre van szükség, amelyeket zökkenők nélkül végre lehet hajtani, A megyei, a földművelésügyi javaslatok között kevés a lényegbevágó különbség, s ezekkel többé-kevésbó találkozik a termelőszövetkezetek előzetes termelési tervének az összesítője is. Ez a nyugodt, több épet termelési gyakorlat eredménye, amelyet a népgazdaság igényének megfelelően kexdvezöen befolyásolt az árpolitika, a gazdálkodási kedvezmények sorozata is. Tehát azt mondhatnánk, hogy a számok egyeznek, vagy egyezni fognak, így a tervek, a tervezés gondját letudtuk, zárszámadás után hozzátesszük a pénzügyi részt, és minden készen van. A dolog nem ilyen egyszerű. Annál is inkább nem, mert a mezőgazdasági termelés követelményei mind nagyobbak. Hazardírozás lenne az, hogy megállapítjuk: jövőre — az ötéves terv keretén belül — például nyolc százalékkal növeljük a termelési értéket, s ennek megfelelő«!, de sematikusan, megtervezzük a termésátlagokat — csakhogy a számok egyezzenek. És mi lesz majd a valóságban? A „majd meglátjuK'-ra nem lehet építeni. Csakis a legjobban megfelelő talajon, optimális adottságok között van nagyobb eredmény, csakis akkor várható a tervezett tej-, húshozam, ha biztosítjuk a jó takarmány bázist. Jól jövedelmez a baromfi és a sertés — de a kettő együtt, egy szövetkezeten belül igen nagy szemes takarmány szükséglettel jár, A növénytermesztésben pedig a munkaigényes kultúrák jó összhangját szükséges megteremteni, nehogy egyik miatt a másik megművelése kárt szenvedjen, vagy esetleg éppen a betakarításnál jelentkezzenek a gondok. Ezernyi ás ezernyi összefüggésben van egymással a mezőgazdasági termelés minden ága. Ezekről nem szabad megfeledkezni, mert jelentkezik az aránytalanság veszélye. Az előterveknek a meglévő termelési részét még nem ismerik általánosságban a szövetkezeti tagok; most már csökkenni fog a termelő munka irama, meg leltet találni a lehetőséget ahhoz, hogy megismerkedjenek ezekkel a tervekkel, elmondják észrevételeiket, tapasztalataikat. A szokásos zárszámadási közgyűlésen, vagy akár a terv véglegesítését tárgyaló közgyűlésen nincs arra mód, és lehetőség, hogy a tagok érdemben nyilvánítsanak véleményt. A zárszámadási és tervjóváhagyási közgyűlések eddigi gyakorlata az volt, hogy néhány órán keresztül beszéltek az év végi mérleg és a következő évi terv számai rój; de a tagok sem öszszeíü Égésében, sem részleteiben nem ismerhettek meg azokat. Nem elég az, hogy ilyenformán eleget tesznek a szövetkezeti vezetők a tsz-demokráciából rájuk háruló feladatnak. Lényeges, hogy a tagok már a közgyűlés előtt megismerkedjenek a legfontosabb — és az egyes szakterületeken őket különösein érintő és érdeklő — számokkal, hogy a közgyűlés — a tények ismeretében — az igazi vita, ez alkotó kezdeményezés fórumává váljék. S. A. VoJt olyan lány 1943 telén a Don mellett — „Féltem az éjszaka Utói** A Tóth házaspár két évtizede Jayult Nyíregyháza közegészségügyi helyzete Kedden délelőtt ülést tartott Nyíregyháza város tanácsának végrehajtó bizottsága. Többek között foglalkozott a város közegészségügyi helyzetével. Megállapították hogy Nyíregyháza belterületének köz egészségügyi helyzete az utóbbi években nagymértékben javult Ezt bizonyítja az is, hogy az utcákat a kora hajnali órákban seprik, s nem akkor, amikor a dolgozók nagy része a munkahelyére megy. A locsolás is tisztább vízzel történik. Szépen halad a parkosítás, a parkok felújl tása. A lakosság jó ivóvízellátása nem kielégítő mindaddig, amíg a vízvezeték meg nem épül. Minden kút vasas vizet ad, s ez háztartási célokra nehezen használható. A kutak gyakran elromlanák és könnyen fertőződnek. Problémája ezen kívül városunknak a szennyvízlevezetés is. Ezt fsak az elkészülő szennyvízvezetékek fogják megoldani. Mind az ivóvíz, mind a szennyvízlevezetés kérdése a közmüvesítési munkálatok ütemének gyorsítását sürgeti. Nyíregyháza belterületén megszűnt az állattartás. Néhol azonban még a rendelet ellenére újra megpróbálkoznak sertés, sőt ló tartásával is. A belterületen a kiskocsmákat átalakították kisvendéglő jellegű étkezőhelyiségekké. Feleslegessé vált a Rákóczi is a Síp utca sarkán lévő kisvendéglő üzemeltetése. A város ipari létesítményeinek közegészségügyi helyzete egyre javul. Az üzemekben korszerű, a célnak megfelelő szociális helyiségek épülnek, A ktsz-ek helyiségei egészségügyi szempontból kifog áttolhatok. A vb ülés foglalkozott a sütőüzemekkel is. Megállapították, hogy ezek korszerűtlenek, a követelményeknek nem felelnek meg. A kenyérszállítás egészségesebb körülmények között történik. A sütőüzemek megfelelő szállítóautókat kapnak és hamarosan eltűnnek a lóvontatású járművek. Említést tettek ezen kívül az iskolák, az üzemi konyhák, a külterületi lakosság, a tsz-ek egészségügyi helyzetéről, valamint a járványok megelőzéséről, a kötelező védőoltásokról és az egészségügyi felvilágosító munkáróL (sz) Nyíregyházán, a Zrínyi-gimnázinm mögött áll a fúrótorony. Meleg vizet keresnek-Foto: Hammel József. A sarkon álló vakolatlan épület bejárata fölött kopottas cégér. Tóth László nevét hirdeti. Nem régi a trafik, a háború után nyílt. Dohányon, cigarettán kívül cukorkát, csokoládét is árusítanak. Ezt kapta segítségként Tóth László a lábáért, melyet még 1943 telén a Don mellett cfey akna szakított le testéről. A TRAFIKBAN Sokan ismerik Kótajban.1 Mikor híre jött sebesülésének, megsíratták a rokkant honvédőt. S nem csoda, ha akadtak, akik azt jósolgatták, hogy soha nem lesz boldog. Hiszen ki; melyik az a lány a faluban, aki hozzáköti egy ilyen rokkant emberhez az életét. Mégis volt. ilyen. Rózsiba, az ápolónő. E törékeny jóságos asszony adta vissza Tóth László életkedvét. ö szolgál ki a trafikban, ö gondoskodik férjéről, a gyerekekről, s olyan családi melegséget teremtett, melyet mások is irigyelhetnek. Nem emlékszem már minek is köszönhettem azt a bizalmat, amellyel e nyár vége egyik délutánján a trafikba betérvén megajándékozott. Kislányát szilváért küldte a kertbe, s mig én szemelgettem a hamvas gyümölcsöt, mint valami könyvet úgy lapozta fel előttem életük útját. „SEGÍTSETEK, BAJTÁRSAK I" — Elképzelheti, milyen furcsa érzés kerített hatalmába, araikor fehér fátyolban ott álltam féjem mellett a templomban. Sok bámulónk volt. Voltak akik sajnáltak, mások örültek, de akadtak olyanok is, akik nem sok időt jósoltak házasságunknak. Nem tagadom, akkor még magam sem tudtam elképzelni, hogyan is lesz a jövőnk. — Csupán reménykedtem. Üjra és újra átélem azt az emlékezetes éjszakát, amikor a debreceni klinikán az egyik ágyon megpillantottam egy fájdalmas arcú, megtört embert. Homlokán veritékcseppek gyöngyöztek, fejét jobbra balra vetette a párnán, s lázálmában egyre csak azt hajtogatta: „Segítsetek baj társak! Ne engedjetek elpusztulni!” — S ez nafpokon át ismétlődött. Már szinte minden részletet tudtam. Megelevenedett előttem a doni csatatér, a senki földje. Később maga is elbeszélte, hogyan is történt. Ott maradt sebesülten a vonal között. A két lábát darabokra tépte az akna. Erős akarata mentette meg. Egy pillanatra sem veszítette el eszméletét. Letépte magáról a zubbonyt, az inget, s azokkal csavarta be vérző testét. ÖTPERCENKÉNT SZÓLT A CSENGŐ Hónapokon át vigyázott a sebesültre. Nagy szeretettel gondozta, ápolta. — Sajnáltam és féltem. Féltem az éjszakáktól, amikor mint ügyeletes nővérre rám lterült a sor. Szinte ötpercenként szólt a csengő. Azt akarta, hogy minden pillanatomat ott töltsék mellette. Ilyenkor mindig azzal váltunk el, hogy mond valamit nekem, de ezt tartogatta, nem mert szólni róla. Először nem is én tudtam meg, hogy mi a szándéka, hanem az egyik ápolónő. ö hozta a tudomásomra. Két évig kezelte a rokkantat, s menyasszonya lett. Csaknem két évtizede él békességben és megértésben a Tóth házaspár. Két gyermekük született. Egy lány és egy fiú. — Nagyon nehéz volt a kezdet, az első esztendők. Éjszakákat sírtam. Nem, nem azért, mintha nem éreztem volna magam boldognak. Néhány ember szívtelensége bántott. Kuporgattam a pénzt, hogy otthonunk legyen. S ez is évről évre épült. Mindig ragasztottam hozzá valamit. Először a szoba épült meg, aztán a konyha, s már csak a vakolás van hátra-NEHÉZ EGYEDÜL — A férjem eddig nem tudott dolgozni. Talán most, ha a kótaji vízmű elkészül, akad neki is valamilyen munka: Biztattak a vezetők, nem tudom lesz-e belőle valami. Mert egyedül már nagyon nehéz. Pontos beosztással. Malacot hizlal, gondoskodik a gyerekekről, g mint a háború után, most is úgy vigyáz a férjére. Kezdetben akadtak kételkedők, most annál több a csodálója. Közszeretetnek és tiszteletnek örvend Rózsiké. Nyílik az ajtó, s egy kis lurkó fut be. Erős, egészséges. — Ö a fiam — simogatja meg p fejét az édesanyja. A győztes öröme tündöklik az arcán. Farkas Kálmán. Jövőre az általános iskolák alsó tagozatának valamennyi osztályában retormtankönyvekből tanítanak Az általános iskolai reformlanterv, illetve tankönyvek bevezetése az 1964,'65-ös tanévben tovább folytatódik. Az úfubb tankönyvek kéziratának többségét már jóváhagyták, s folyamtosan nyomdába adják. Az általános iskolák alsó tagozatának minden osztályában valamennyi tantárgyból életbe lép az új tanterv, s így a gyermekek a következő iskolaévtől kivétel nélkül új könyvekből tanulnak. Az oktatási reform bevezetése tehát az általános iskola alto tagozatú osztályában az 1964- 65-ös tanévben befejeződik. Az új tankönyvek a köve kezők lesznek: a III, IV-es olvasókönyv, magyar nyelvtan (Édes anyanyelvűnk címmel), környezetismeret, — amiből budapesti és vidéki változat készül, a környezetismeret munkafüzetei, számtan-mér tan, valamint a IV. osztályos énekeskftnyv és munkafüzet Megjelenik a tanyai iskolák összevont tanulócsoportjainak első osztályosai számára készült írási munkafüzet is. Az összevont tanulócsoportok Hl. és IV. Osztályosainak nyelvtani munkafüzetek készülnek. Nevét zászlóként emelték magasba..« Ma hatvan éve született Fürst Sándor. Nem volt még harminc esztendős, amikor Horthy statáriális bírósága halálra ítélte és kivogeztette. Azóta szívükben hordják emlékét barátai és harcostársai, a hősöket megillető tisztelettel gondolnak rá az utódok. Még fiatéi gyerek volt; amikor elbukott a Tanácsköztársaság. Az ellenforradalom véres dühöngésének napjaiban lépett be a Szociáldemokrata pártba. Egy elszánt gondolat élt benne: folytatni, újra kezdeni. A munkások között a szakszervezeti és pártmunkában, az eszperantisták körében, a természetbarátok túráin nőtt forradalmárrá. Mindenütt nagyraibecsülték komolyságáért, egyenességéért. A rendőrség akkor még nem tudta, hogy kommunista. De erre csakhamar fény derült, s ettől kezdve ezernyi veszély leselkedett rá. A Magánalka 1 mar.oUak Szakszervezetében az ő irányításával dolgoztak a kommunisták 1929—30-ban. A földmunkás harcok egykori részvevői is jól emlékeznek a fiatal B’ürst Sándorra. Az ő kezdeményezésére jöttek létre 1831 nyarán kommunista csoportok Szentesen, Szolnokon, Csongrádon, Endrődön. A kalocsai Ruzsinkó Mihály járta az országot, szervezte a nagybirtokosoknak kiszolgáltatott kubikusok, földmunkások és részesaratók harcát. Pécsett, Salgótarjánban, Pilisvörösváron, Tatabányán, Nagy Pál bányász irányításával folyt a szervező munka, amelynek szálait Fürst Sándor tartotta kezében. Amikor 1931 szeptemberében kihirdették a statáriumot, Fürst Sándor, mint a KMP titkárságának tagja, Sallai Imrével, Kilián Györggyel, majd Karikás Frigyessel dolgozott együtt Budapesten. Legnagyobb nehézségek közepette is megjelentették a párt újságjait és röplapjait. Egy alkalommal egyik közvetlen munkatársa azt mondta Fürst Sándornak: „Hihetetlen, hogy a statáriális eljárást a kommunisták ellen is alkalmazni merjék.” Ö így válaszolt: „Én pedig érzem, hogy ez nekem is az életembe kerül, szinte bizonyos vagyok benne.” Egy pillanatra sem torpant meg, egyetlen napra sem függesztette fel forradalmi munkáját. A fehér ellenforradalom tizenharmadik telén — élete leggazdagabb, legmozgalmasabb időszakában — a közvetlen életveszély árnyékában, nagy körültekintéssel és felelősségérzetteb rendszeresen megtartotta találkozóit öszszekötőivel. Sorra épültek ki a pártszervezetek a főváros nagyüzemeiben és a peremvárosokban, a párt szava mind több helyre eljutott. „Azért hirdetnek Horthyók statáriumot, hogy a proletár ne lázadhasson, ha a bőrét nyúzzák, hogy a kizsákmányolt városi és falusi dolgo zók ne mukkanhassanak, amikor mindenükből kiforgatják, koldusbotra juttatják őket — írta a párt illegális lapja a Kommunista. Fürst Sándor akkor már hónapok óta a legszigorúbb illegalitásban élt. Találkozóit reggel hat és hét óra között tartotta, napközben ritkán hagyta el rejtekhelyét. Esténként elment az Egyesült Szakszervezeti Ellenzék üléseire, megjelent a baloldali munkások különböző csoportjainak összejövetelein hogy ismertesse velük Kommunisták Magyarországi Púit ja útmutatásait. A harc hónapról hónapra A felső tagozaton a reform második ..lépcsője” zömmel” az V. és VI. osztályokat érinti. A felsőtagozatos diákok a rcformtankönyvek közül kézbe kapják az V-ös orosz nyelvkönyvet, amely két változatban jelenik meg. Az egyik a hagyományos orosz nyelvoktatás módszertanára épül, a másik — egyelőre mintegy 500 iskola részére —- kísérleti tankönyv lesz. Ebből audiovizuális, tehát halláson és szemléltetésen alapuló módszerrel oktatnak, s a beszédkészség fejlesztését állítják erősen e öterbe, Ugyancsak a második ütemben vezetik be az új ötödikes történelem, számtan, az ötödik és hatodikos enekeskönyvet, földrajzkönyvet és földrajzi munkafüzetet, a hatodikos énckeskönyvet, földraj zkönyvet és földrajzi munkafüzetet, a hatodikos fizikát, a hetedikes kémiát és élővilágot. A felsőtagozatú osztályok közül egyébként az ötödikben már minden tantárgyból a reform-tanterv és tankönyvek lesznek érvényben a következő, 1964—-65-ös tanévtől. élesebb és elszántabb lett. 1932 nyarán az ellenforradalmi rendszer súlyos csapást mért pártunkra, letartóztatta a titkárság tagjait, hajtóvadászatot indított az illegális szervezetek, azok vezetői és tagjai ellen. Harminckét elvtárs került az ellenség kezébe, Fürst Sándort, Sallai Imrével' együtt rögtönítéló bíróság elé állították, halálra ítélték, az ország és a nemzetközi közvélemény sok nagytekintélyű haladó gondolkozású személyiségnek — íróknak, művészeknek, tudósoknak, politikusoknak, jogászoknak — tiltakozása ellenére, kivégezték. A harcos munkások és fiatalok ezrei harci zászlóként magasra emelték emlékét és nevét: „Sallaira és Fürsfire emlékezz proletár." Hálával és megbecsüléssel emlékezünk ma is Fürst Sándorra, aki egész tudatos életét arra áldozta, hogy minden erejével és tudásával segítse népünk harcát a felszabadulásért, eszméJ ink megvalósításáért. ^fcíagyarország 1963. november 27.
