Kelet-Magyarország, 1963. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-19 / 270. szám

Köszöntjük népünk

kedves vendégeit

(Hadislaw Gomulka elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozeí Cyrankiewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke.

A szocializmust épít6 két estvéri nép pártjának és kornányénak vezetői ülnek össze, logy tájékoztassák egymást az pítő munka eredményeiről, ondjairól, tapasztalatairól, vésményt cseréljenek országaik okoldalú kapcsolaténak toábbfejlesztéséről, egyeztessék ézeteiket a nemzetközi helyet és a kommunista világmozalom közös érdekű kérdéseién.

A magyar és a lengyel nép vszázadok óta jár együtt a ürténelem országútién. Ma* yar és lengyel hazafiak vére ntözte a csatamezőt a szabadígért és a függetlenségért ví* ott küzdelemben, a szolidanis erős kötelékei fűzték ö»zse a XIX. század magyar és mgyel szabadságharcosait. A emes eszmék közös szolgálatban fogant barátságot a mayar földesúr és a lengyel pán, Horthy és Pilsudszky megpróáita saját nacionalista céijal- i felhasználni. Népellenes tö:kvésük azonban nem járt sí* errel, mert történelmi múljak minden tapasztalata arra itette a magyarokat és a lentieket, hogy csak a haladás ’.ént ügyének közös szolgáéiban találhatják meg felvirágisuk útját. S amikor a szovjet »topák győzedelmes harcai yomén Magyarországon és engyelországban felvirradt a iabadság napja és a nép vette szébe a hatalmat, céljaink sonossága, eszmei egységünk, izös proletár-internacionalista veink minden eddiginél gazrgabb tartalommal töltötték teg történelmi hagyományoon nyugvó barátságunkat. Közös nemzeti érdekeinkből ikadőan a magyar nép örül a engyel Köztársaság sikereiek, amelyeket a saját és az jász szocialista tábor vívmáyainek tekint. A lengyel nép a tártáén élni akarásával és Ikoté erejével felemelte hazáit a háború romjaiból és gazaságilag fejlett országgá vál>ztatta. Ezt a nagy utat jelkéazi a korszerű városnegyedek;1 és széles sugárutakkal büszélkedő Varsó. Az évi fél* úllió úi lakás, a gyorsan

ijlődő kereskedelmi flotta, a i,7 mázsás hektáronkénti game termés, vagy az állandóan nelkedő acéltermelés. Az előihuladást fémjelzi a mai lenfel irpdajgm és művészet, a idomány és technika meganyvi vívmánya is. Talán nincs világon még egy nép, amelyek háború utáni krónikája y gazdag lenne a földig rom* olt ország felvirágoztatását, legtizedelt lakosság boidoguisát célzó tettekben, mint a ngyeleké. A mai Lengyelprság minden terve, sikere és Fe[énysóge a szocializmust élte-Pártjainkat, kormányainkat i népeinket azonos tervek és ilok vezérlik. Ez az alapja nmár több mint másfél évtl:de eredményesen fejlődő jyüttmdködésünknek, amely i élet minden területére klírjed, Íz idő alatt megsökszojzódott — az elmúlt öt évben ét és félszeresére emelkedett - külkereskedelmi forgalmak. A népgazdaság különöző területein kivált az élelmiszeripari és mezőgazdasági é»ek gyártásában, kirajzolódtak a termelési kooperáció körvonalai. A vegyiparban előtérbe került a gyártás szakosítása. Egyeztettük ötéves és távlati terveinket, összehangoltuk beruházásainkat. Közös erőfeszítéseink gyümölcse egyebek között a haldex bányameddő feldolgozó vegyesvállalat és a debei vízi erőmű magyar turbinasora. Kapcsolataink kiszélesítésébe következetesen tartjuk magunkat a Kölcsönös Gazdásági Segítség Tanácsa tagállamainak közösen meghatározott céljaihoz és terveihez,

Együttműködésünk mindennapi tényei pártjaink és kormányaink korunk nagy kérdéseiben elfoglalt azonos marxista—lenjpista álláspontjára Utalnak. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt az 1887-es és 1980-as nyilatkozatok útmutatásai szerint határozottan állást foglalnak a kommunista és munkáspártok egysége mellett. A két kormány külpolitikájának alapja: a testvéri egység a szocialista államokkal, békés egymásmelleit élés a különböző társadalmi rendszerű államokkal, szolidaritás a gyarmati elnyomás ellen küzdő népekkel, a haladás és a béke világméretű erőivel. Lengyelország, amely a lakosság számarányához képest a legsúlyosabb veszteségeket szenvedte a második világháborúban, jogos aggodalommal figyeli azokat a nyugatnémet hangokat, amelyek az Odera-Neisse határ revízióját követelik. A revansista törekvések magukba foglalják az NDK bekebelezését, az Európa Statusejuo „újrarendezését” is, tehát végső soron minden európai nép, így a magyar nép békéjét és biztonságát is veszélyeztetik- Ezért mind a lengyel, mind a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy az európai béke biztosítása rendkívül sürgető feladat. Kézenfekvő, hogy megoldást csak olyan lépés hozhat, amely kihúzza a talajt a revansista erők lába alól — és ez egyedül a német békeszerződés megkötése.

De az európai biztonság természetszerűen csupán része — bármennyire fontos része is — az egész világ biztonságának, amit végső soron csak az általános és teljes leszerelés teremthet meg. Ezért a két testvéri ország kormánya együttes erővel száll síkra az általános és teljes leszerelésért, és a többi nemzetközi probléma békés megoldásáért.

A lengyel párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása — csakúgy mint a Kádár János elvtárs vezette magyar párt- és kormányküldöttség 1960, évi lengyelországi látogatása, valamint Kádár és Gomulka elvtárs idei eszmecseréje — feltétlenül hozzájárul népeink kapcsolatainak fejlesztéséhez, országaink, a szocialista világrendszer és a kommunista világmozgalom javéra. Az ennek érdekében folytatandó tanácskozásokhoz kíván eredményes, jó munkát hazánk népe, amikor meleg szeretettel köszönti hazánk földjén a testvéri lengyel nép vezetőit.

AZ MSZMP SZABOICS-SZATMAH MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

t

XX. ÉVFOLYAM, *70. SZÁM Ara* 50 fillér 1963. NOVEMBER 19, KEDD

Wladyslaw Gomnlka és Jozef Cyranhiewlcz vezetésével Budapestre érkezett a lengyel párt- és kormányküldöttség

Kádár János és Wladyslaw Gomulka beszéde a Ferihegyi repülőtéren

Hétfőn délelőtt Budapestre érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány meghívására baráti látogatást tesz hazánkban.

A küldöttséget Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Jozef Cyranklewics, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politklai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság kormányának elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Zénón Kliszko, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Stefan Jedryehowski a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács mellett működő állami tervhivatal elnöke, Marian Naszkowski külügyminiszter-helyettes, a LEMP Központi Bizottságának tagja, Kazimiert Olszewski, a külföldi gazdasági együttműködés bizottságának aielhöke, Tadeusz Kropczynski külkereskedelmi miniszterhelyettes és Henryk Groshulski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséhez.

A lengyel vendégek fogadására ünnepi díszbe öltözött a Ferihegyi repülőtér. Magyar, lengyel zászlók, vörös lobogók díszítették a repülőtér főépületét, amelynek homlokzatán lengyel és magyar nyelvű felírat köszöntötte a küldöttséget. A repülőtér betonján mintegy 8000 budapesti dolgozó, a fővárosi gyárak, üzemek, hivatalok és intézmények küldöttei gyűltek össze a Lengyel Népköztársaság párt- és kormánydelegációjának köszöntésére.

Megjelent a fogadtatáson Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal Biszku Béla, Pack Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Hónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a fogadtatásnál a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője.

Az ünnepélyes fogadtatás

A lengyel delegáció IL 18-as különrepülőgépe néhány perccel negyed tizenkettő után gördült be a repülőtér betonjára, A gépből kilépő Wladyslaw Gomulkát, Jozef Cyrankíewiczet és a küldöttség többi tagjait elsőként Kádár János, Kállai Gyula és Péter János külügyminiszter üdvözölte. A felsorakozott díezöraég parancsnoka jelentést tett. majd felcsendültek a lengyel és magyar Himnusz hangjai, Wladyslaw Gomulka és Jozef Cyrankjewlez Kádár János társaságában ellépett a dísgőrgég előtt Pirosnyaklkendős úttörők virágcsokrokkal köszöntötték a delegáció tagjait, akik ezután üdvözölték a fogadtatásukra megjelent magyar közéleti vezetőket, a diplomáciai testület képviselőit A budapesti lengyel kotornia tagjainak nevében népviseletbe öltözött kislányok kedveskedtek virágcsokorral a lengyel párt- és kormányvezetőknek. Vendégeink ezután az üdvözlésre Összegyűlt budapesti dolgozókat köszöntötték, Lengyel és magyar zászlók, üdvözlő feliratok emelkedtek a magasba, amikor a delegáció vezetői Kádár János társaságában elhaladtak a budapestiek sorfala előtt.

Ezután Kádár János .mondott üdvözlő beszédet

Kedves Gomulka elvtársi

Kedves CyranWlevvicz elvtársi

Elvtársak, barátaink!

őszinte örömünkre szolgái, hogy meghívásunkat elfogadva megérkeztek hozzánk, kedves lengyel vendégeink A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kormánya nevében testvéri szeretettel köszöntőm a magyar földre érkezett lengyel pártós kormányküldöttséget, a küldöttség vezetőit, Wladyslaw Gomulka és Jozef Cyrankiewitz elvtársakat, a kíséretűkben lévő valamennyi vendégünket. (Taps.)

Ml magunk, s az egész magyar nép az önök személyében a velünk közös úton haladó, szocializmust építő testvéri lengyel népet, annak munkásosztályát és forradalmi pártját köszönti. (Taps.)

A lengyel és a magyar népet történelmi barátság fűzi össze, s ez a régi barátság kosainkban új tartalmat kapott, magban th&taUanná és teljessé vált a népi hatalom kivívásáért, a szocialista társadalom felépítéséért, a béke védelméért vívott közös harcokban, Ma közösek a lengyel és a magyar nép érdekei, közös az út és a cél. Így és ezért él, növekszik, mélyül ma a lengyel—magyar barátság. Barátságunk ma erős és erős az elhatározásunk is, hogy országaink kapcsolatait, együttműködését, testvéri összefogását még tovább építjük, szilárdítjuk népeink javára és boldogulására.

Kedves elvtársak!

Kedves lengyel barátaink:

Nagy jelentőséget tulajdonítunk a? önök mostani látogatásának. Arra törekszünk, hagy minél hívebb képet kapjanak országunk viszonyairól, arról a nagy munkáról, amelyet a magyar nép végez annak érdekében, hogy hazánkban, a múltat végképp eltemetve, teljesen felépüljön a dolgozók szabad társadalma, a szocializmus világa. Tapasztalni fogják, hogy nálunk a legszélesebb tömegekben milyen mély megbecsülés és érdeklődés él a lengyel nép alkotó. szocialista munkája iránt. A mi közvéleményünk nagyra értékeli a Lengyel Népköztársaság sikereit, s jól tudja, hogy ezek az eredmények milyen nagy hozzájárulást jelentenek a szocializmus és a béke ügyének általános

megerősödéséhez, végső győzelméhez.

összhangban belső szocialista törekvéseinkkel,

a lengyel és a magyar külpolitika is együtt halad az emberiség alapvető érdekeinek, a társadalmi fejlődés előmozdításának és a béke megőrzésének szolgálatában. Belső, szocialista építőmunkánk rokonkérdései, külpolitikánk azonos alapelvei, hagyományos barátságunk, szocialista testvériségünk, azonos világnézetünk lehetővé teszi, hogy tárgyalásaink, amelyek elé g legjobb várakozással nézünk, gyümölcsözőek legyenek.

Mély meggyőződésünk, kedves lengyel elvtársaink é§ barátaink, hogy az önök látogatása hazánkban jelentős hozzájárulás lesz a magyar—lengyel kapcsolatok további fejlődéséhez, egyben 3 szocializmus és a béke egyetemes érdekeit is hasznosan szolgálja majd.

Kedves Gomulka és Cyrankiewlcz elvtársak! Barátaink!

Ma is mély, hálával gondolunk arra a testvéri fogadtatásra, amelyben részünk volt I,engyelországban a magyar párt- és kormányküldöttség 1960 évi hivatalos útja, s az ez évi baráti látogatásunk alkalmával. Erre js emlékezve, még egyszer szívből köszöntőm önöket hazánkban. Mint szeretett vendégeinket kérem önöket, egyben remélem is, hogy így lesz: érezzék jól magukat nálunk!

Éljen és viruljon, erősödjön még tovább a magyar és a lengyel nép testvérisége, barátsága. (nagy taps.)

Kádár János szavaira Wladyglgw Gomulka válaszolt:

— Drága Kádár elvtárs! Drága elvtársak! Barátaim!

— A lengyel küldöttség nevében forró köszönetét mondok a szívélyes fogadtatásért, a népünknek szánt őszinte, baráti szavakért.

Az önök vendégszerető országába történt megérkezésünk alkalmából szeretném átadni gyönyörű fővárosuk lakóinak, a magyar munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek, az egész magyar népnek szívből jövő testvéri üdvözletünket és kifejezésre Juttatni a lengyel nép szeretetét.

— A népeinket összefűző barátságnak szép hagyományai vannak. A történelem során népeink sokszor ontották vérüket közös célokért folytatott harcokban. A barátság, amely a szabadságharcok idején öszszefűzte költőinket, forradalmárainkat, gondolkodóinkat, tovább él népeink szívében, s egyik nemzedék a másiknak adja át. Ápoljuk ezeket a hagyományokat, s tisztában vagyunk azzal, hogy a talaj, amelyen a lengyel—magyar barátság virul, még sohasem volt olyan termékeny, mint ma. Amióta Lengyelország és Magyarország dolgozó népe saját kezébe vette országa sorsának Intézését, a legszilárdabb szálak kapcsolnak össze bennünket a marxizmus— leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján, A szocialista népek családjához tartozunk, amelynek egységében látjuk közös győzelmeink zálogát. Ennek az egységnek •egyik fontos láncszeme a lengyel—.magyar barátság.

— összefűz bennünket az egyre bővülő gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés, amelyet együttesen fejlesztünk, s amely — a szocialista építés feladatainak megoldását segíti elő mindkét ország javára.

— örömmel fogadtuk el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívását, hogy látogassunk el országukba. örülünk annak, hogy alkalmunk lesz megismerkedni a Magyar Népköztársaság tapasztalataival és eredményeivel, amelyet a harcban edzett és a nép bizalmával övezeti Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével értek el.

(Folytatás a 2. oldalon)