Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-16 / 242. szám

XX. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM Ára: SO fillér 1963. OKTOBER 16. SZERDA Hazánk legkorszerűbb járási kórházát avatták tegnap Fehérgyarmaton Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter mondott ünnepi beszédet A megye egészségügyének jelentős állomásaként teg­nap ünnepélyesen felavatták az új fehérgyarmati járási kórházat és rendelőintézetet. Az avatóünnepségen megjelent dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Orosz Ferenc, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Fekszi István, a megyei tanács vb. elnö­ke, dr. Gál György, az MSZMP Központi Bizottsága tu­dományos és kulturális osztályának alosztályvezetője, Kö­böl József, az Országos Tervhivatal kulturális és szociális főosztályvezetője, Markoviit Miklós és Kuhár Andris, a megyei pártbizottság osztályvezetői, Gulyás Emllné dr. a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Illés Pál, a járási párt­­bizottság titkára, dr. Moskooits Károly és Kocsis László, a megyei tanács vb. osztályvezetői, a megye egészségügyi in­tézményeinek, párt, állami és társadalmi szervezeteinek számos képviselője. A mintegy hatvanmillió fo­rintos költséggel megépült egészségügyi komplexum kétszázhatvan ágyas járási kórházon és a rendelőintézeten kívül 28 szolgálati lakást, új mentőállomást és egy 34 sze­mélyes nővérszállást is magá ban foglal. Belgyógyászati, szülész­­nőgyógyászati, sebészeti, gyermek, orr-fül-gége- és röntgen, fertőző osztályok, sproszektúra szolgálják a fehérgyarmati és csengeri járások, valamint a vásá­­rosnaményi járás egy része rászoruló betegeinek gyó­gyítását. Az ország eddig legjobban gé­pesített és legkorszerűbben be­rendezett járási kórháza nem­csak külsejében, de teljes ké­pében szakított a hagyomá­nyos módszerekkel. Vas Zol­tánnak, a Középülettervező Intézet tervezőmérnökének díjnyertes tervei alapján ké­szült el a hatalmas építmény, amelyben szerves egységként működik a rendelőinté-.et kórházi osztályokhoz hasonló szakokkal, s november else­jétől fogászati és szemészeti rendeléssel is. A tervező fi gyeimé kiterjedt a legapróbb részletekre: ideális három- és hat­ágyas kórtermek, a legmo­dernebb bútorzat, minden osztályon társalgó. Széles Lajos, a Járási ta­nács vb. elnöke köszöntötte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy a járás egészségügyi helyzete alapvetően megválto­zott. Míg a felszabadulás előtt 7700 lakosra jutott egy orvos, ma ez a szám 2900-ra csökkent. Említette, hogy a járás min­den száz élveszületett csecse­mője közül 21 nein érte el az egyéves kort sem, a tbc és egyéb fertőző betegségek ta­nyája volt egykor az elmara­dott Szatmár, ahonnan sok­szor 70—100 kilométerre volt a legközelebbi egészségügyi szolgálat. „Ez a* új egészségügyi intézmény az 1945 óta el­ért fejlődésünkre tette rá a koronát* — fejezte be köszöntőjét a vb. elnök. Dr. Doleschall Frigyes egész­­ségügyi miniszter ünnepi be­szédében hangsúlyozta, hogy ez a nap nagy eseménye a járás, a megye, sőt az ország egészségügyének. Ez a kórház az első új típusú járási kórháza hazánknak — mondotta. — A négy alap­szakmán kívül képviselve vannak az eddig hiányzó osz­­öt felvonó — amely azt is ki- tályok is. Elsőízben terveztünk zárja, hogy az étel és a ruha és építettünk együtt, szerves találkozzék — áll rendelkezés­re. A speciálgépek, műszerek között van például a járási kórházaknál egyedülálló ult­rahangkezelő, a koraszülött­­osztálynál klímaberendezés, szellőzőberendezés, műszersie­­riüzátor. Említésre méltó, hogy a fertőzőosztályon egy és há­romágyas szobákban biztosí­tották a betegek teljes izolá­lását. A háromemeletes épület huszonnégy orvost, s ösz­­szesen 192 egészségügyi dolgozót foglalkoztat. Eddig kéthetes működése alatt 100 beteget kezelt, s tizen­nyolc szülöaspzony már itt adott életet gyermekének. Ja­nuár 1-től már tizenötmillió forintos évi költségvetéssel dolgozik az új kórház, rende­lőintézet, a mozgó szakorvoei és körzeti ellátási izolgálat. egységben járási kórházat és rendelőintézetet, lakásokat, nővérszállást, s ez nagyon nagy Jelentőségű tény. Hosszú volt az út a tervezéstől a végső kivitelezésig, mégis nagyszerű az avatás ün­nepe, hiszen az első iga­zán új, célszerűen terve­zett járási kórháza or­szágunknak éppen ebben a megyében épülhetett fel. Nincs messze most már a cél megvalósulása, hogy hazánk minden járásának legyen sa­ját járási kórháza. A miniszter végezetül ered' ményes munkát kívánt a kór­ház dolgozóinak, majd dr. Kovács László igazgató főor­vos szólt a nagy és sokrétű feladatról, amelyet a gyógyí­tó megelőző munka, a kór­ház és a körzeti orvosok jó együttműködésének megterem­tése jelent Kiemelte, hogy az új kórház orvosai, akik az ország minden részéből önként és szívesen jöttek, egyúttal biztosítékai is az eredményeknek. Az Országos Mentőszolgá­lat képviseletében dr. Bencze Béla helyettes igazgató méltat­ta a fejlődést. Szabolcs-Szat­­márban hét évvel ezelőtt há­rom mentőállomás működött négy kocsival. Ma kilenc állomás van huszonegy autóval. Bár­honnan harminc—hatvan perc alatt gyógyintézetbe szállíthatjuk a betegeket. Perecsényi Jenőné az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetőségének üdvözletét tolmá­csolta, majd átadta a szak­­szervezet ajándékát — egy te­levíziós készüléket — a kór­ház dolgozóinak. Ezután dr. Doleschall Frigyes a szalag el­vágásával jelképesen is átad­ta a kórházat A vendégek megtekintették a kórtermeket, s hosszan elbeszélgettek az egészségügyi dolgozókkal, a betegekkel. K. A csengeri járásban is befejezték a vetést A könnyű talajjal rendelke­ző nyírbátori járás után a kö­tött talajú csengeri járásból is jelentették az őszi kalászosok vetéstervének a teljesítését. A csengeri járásban 8400 ka­­tasztrális hold kenyérgabona vetését tervezték. A tervet ké­sőbb öt százalékkal felemel­ték — 8820 katasztrális holdra. Tegnap reggelig 8882 ka­tasztrális holdon vetették el az őszi kalászosokat , s ez egy százalékkal meghaladta a ter­vezetet. Noha a tervet teljesítették, a huszonkét termelőszövetke­zetben tovább folytatják a ve­tést, mert a tervet 10—15 szá­zalékkal akarják túlteljesíteni. Korábban az őszi árpa ve­téstervüket 103, a takarmány­­keverék vetését pedig Xí3 szá­zalékra teljesítették. A vásárosnaményi járásban lévő lónyai Béke Termelőszö­vetkezet vezetősége táviratban lementette, hogy a gazdaságban őszi takarmánykeverékből 60. rozsból 63, őszi árpából 300 és búzából 735 hoMr* ” ' V s ezzel teljesítették gabonave­tési tervüket. A szó zik be. Ennek a vállalásuknak tegnap eleget tettek: rozsból 31, búzából 27 holddal vetettek többet, mint a tervezett volt A székelyi szövetkezetben jéj, haladnak a betakarítási nur kákkal is. Október 31-ig, kukorica és napraforgó szái is beleértve végeznek a beta­karítással. Mozgósítás Algériában Gazdátlan iskolák Trópusi ciklonok Férjek a küszöbön Szélhámos álnegyégyász Totó tanácsadó Hz ultrán Mkehareus delegáció látogatásai megyéH’aüen (Munkatársunktól) Az Ukrán Béketanács ha­zánkban tartózkodó 4 tagú de­legációja — melyet A. K. Ro­­monovszkij Író, az Ukrán Tu­dományos Akadémia irodalmi Intézetének titkára vezet — kedden Szabolcs-Szatmár me­gyébe látogatott. Délelőtt Nyír­egyházán a hazafias Népfront megyei titkárságán fogadták a vendégeket, majd a TIT Bes­senyei Klubjában találkoztak a békemozgalom helyi veze­tőivel, aktíváival. Részt vett a beszélgetésen többek .között Koncz Károly, a megyei' párt­___________________ ____ bizottság munkatársa, dr. kalász Tsz tagjai és vezetői Gombás Sándor, a Hazafias azt határozták el, hogy az őszi Népfront megyei titkára, 1 el­vetéseket október 15-re feje- vábbá a Béketanács Szabolcs Elutazóit hazánkból az Egyesült Arab Köztársaság küldöttsége A MALÉV Budapest—^Kairó közötti új légijáratának meg­nyitása alkalmából Mohamed Abdel Karim tábornok, had­ügyminiszter-helyettes vezeté­sével hazánkban járt EAK de, legáció kedden délelőtt eluta­zott a Ferihegyi repülőtérről. A küldöttség búcsúztatásán megjelent Rónai Rudolf, köz­lekedés- és postaügyi minisz­terhelyettes, a Külügyminisz­térium, a Honvédelmi Minisz­térium, a Közlekedés- és Pos­taügyi minisztérium, a Ma­gyar Légiközlekedési Vállalat több vezető munkatársa. Ott volt Boutros Abadir, az Egye­sült Arab Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. megyei tagjai, a tömegszerv*­zeteic képviselői. Nyíregyházáról a hodászl Béke Termel üsző vetkezetne látogatott a küldöttség, ahol Illés Lajos, tsz-elnök köszön­tötte őket, majd az úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek az ukrán vendégeknek. Ebéd után megtekintették a tsz gyümölcsöskertjét, elbeszélget­tek az almát szüretelő mun­kásokkal, és a késő délutáni órákban a nyírbátori Báthori István Múzeumot keresték feL Ezt követően Baktalóránthá­­zára utazta!:, ahol békenagy­gyűlésen találkoztak a járási székhely lakosaival. Szabolcsi tartózkodásuk után az ukrán vendégek Hajdú-Bi­­har megyébe látogattak. HjflMtt btt EPÉT Kedden a Jugoszláv Szövet­ségi Végrehajtó Tanács új­belgrádi palotájában llku Pál művelődésügyi miniszter és Janez Vipotnik közoktatás- és művelődésügyi szövetségi mi­niszter aláírta a Magyar Nép­­köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság közötti tudományos, mű­velődésügyi és kulturális együttműködésről szóló egyez­ményt íz egész országot átfogó vízellátó-hálózat terve A Technika Házában kedden fejezte be kétnapos tanácsko zását a vízellátási kongresszus, amelyen mintegy 300 haza! szakember és nyolc ország 25 vízügyi szakértője vitatta meg a magyar vízgazdálkodás fej lesztésének. a lakótelepülések és ipartelepek közműellátásá­nak feladatait. A tanácskozá­son elhangzott nyolc előadást több mint 40 felszólaló egé­szítette ki új javaslatokkal. A vita legfontosabb tanulsága az, 'hogy a régi pazarló szemlélet­tel és gyakorlattal ellentétben most már úgy kell gazdálkodni a vízzel, mint a föld legér­tékesebb ásványi kincsé­vel. Világszerte probléma a vízellá­tás, s csak nagyon takaréko­san, megfontoltan szabad ki­aknázni a meglevő édes vizű készleteket. Éppen ilyen gon­dosan kell eljárni a szenny­víz elhelyezésével is, mert az ipartelepek sok helyen már szinte szennycsatornává vál­toztatták a folyókat. A kongresszus vitájának központi kérdése az volt, hogy előrelátó távlati tervek­ben kell meghatározni a víz­­gazdálkodás fejlesztését. Illés György, nz Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezető­je elmondotta, hogy Magyarország már meg­kezdte a nagy vízgyűjtő területek regionális víz­müveinek építését. Az or­szágban összesen II te­rületen létesítenek regio­nális vízmüvet. A távolabbi fejlődésnek azon­ban az az útja, hogy a villa* mosenergia-ellátáshoz hason­lóan a vízellátásra is or­szágos vízműhálózatot kell kiépíteni. A regionális vízmű­vek fokozatos összekapcsolásá­val. Az évszázad végén már naponta mintegy 3 millió köb­méterrel több ivóvízre lesz szükség, mint jelenleg. Ennek viszont csak a felét tudjuk majd beszerezni helyi készle­tekből, s a másik részét távol­ról kell eljuttatni a vízszegény területekre. A magyarországi vízsze­gény területek ellátására elsősorban a Duna, a Bá­ba, a Tisza és a Mura jö­het számításba. Így há­rom-három dunai és Tisza^ valamint egy-cgy rábai és murai víztermelő telep látná el az országos háló­zatot. Mintegy 1000 kilométer hosz­­szú és 1—2 méter átmérőjű Vezetékrendszert kel építeni egy északi, egy középmagyar­országi és egy déli elágazás­sal. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom