Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

Bai a területén 5-ször két és fél méteres telepítésben, a tízéves törpe almásban az idén, egy hektáron 750 mázsa almát takarítanak be, a legmodernebb termesztéstechnika alkalmazásának eredményeként. Ez a gyümölcsös termőre fordulása óta, öt éven át, átlagban közel 500 mázsa termést adott hektáronként. Korántsem arról van itt szó, hogy belátható időn belül ez megyei átlag is lehetne. Csak azt kell érzékelni, hogy mennyire szükséges a gyakorlati gyümölcstermesztők körében a gazdálkodásban a tudomány nagyobb arányú [elhasználása: a termelés tudományos színvonalra való felemelése.

Mert kétségtelen: sok probléma van még ezen a téren. A fiatal gyümölcsöskertek egy része elhanyagolt. Egyik baktai járásban lévő tsz olajjal igyekezett megóvni arozsdásodástól a fatörzset védő dróthálót.

Az lett az eredménye, hogy a fiatal fák törzse átitatódott a iá szöveteire mérgező olajjal. Sok a tennivaló a törpe gyümölcsösölT kezelésének az elsajátításánál is.

Amikor tehát a mezőgazdasági termelés összhangjában ki akarjuk alakítani a megyében a népgazdaság belső szükséglete és az exportigény kielégítése érdekében a nagyarányú gyümölcstermelést, ennek sikere nem múlhat a helyenkénti nem megfelelő hozzáértésen, esetenként — hanyagságon.

Megyénk ötéves telepítési terve 26 500 hold gyümölcsös. Erinek a programnak a nagyobb arányú megvalósítását 1962-ben kezdték el a termelőszövetkezetekben. Egyéb nagy munkák végzése mellett a talajt lényegében előkészítették a telepítésekhez, azonban a tervezett területhez

mérten a szaporító anyag igényt nem sikerült sem mennyiségben, sem minőségben kielégíteni, s kedvezőtlen hatással volt az elmúlt őszi időjárás is.

Most kedvező az időjárás, körültekintőbbek a tervek,

nem feledkezhetünk meg a sokszor emlegetett gondokról, amelyek jelentkeznek, vagy már évről évre ismétlődnek. Ezek közül csak néhányat.

Termelőszövetkezeteinkben a legmunkaigényesebb szüreti

tennivalók gépesítettségének a

A tavaly országos elsőséget szerzett szamosbecsi Dózsa Tsz-ben megkönnyíti a gyümölcs szállítási munkáit a feldolgozó telepen a kézi targonca.

jobb az összhang, így megvan a lehetősége annak, hogy valamennyi területen -maradéktalanul elvégezzék az őszi telepítést'. A fiatal gyümölcsösök létesítésénél az őszi ültetés a biztonságosabb: kevesebb a kipusztulás, gyorsabban megerősödnek, majd termőre fordulnak a fák.

Jelentkező gondok

A gyümölcs szüretelésének ünnepélyes hangulata közben

színvonala — kivéve a szállítást — igen-igen alacsony. Hallatlan áldozatvállalás a dolgozók részéről a hűvös őszi időben a gyümölcs szabadban való feldolgozása, a fedett és zárt munkahelyiségek elégtelensége, a tárházak hiánya miatt.

Tárolóhelyiségeink nincsenek. A nyíregyházi almatároló és feldolgozó üzem a valóságban nem tároló, mert ez utóbFőszezon a nyíregyházi alma tárol óban.

bi vonatkozásában kapacitása három-négy nagyobb gyümölcstermelő szövetkezet igényét sem fogja kielégíteni. A téli alma annál értékesebb, mi. nél később tudjuk exportálni. A februári-márciusi külföldre való szállítások megsokszoroznák az exportértéket. Anynyi tár- és hűtőházat építeni szinte lehetetlen, amennyire szükség lenne öt-tíz év múlva, hogy a termésnek csak a felét raktározhatnánk el tél végéig. Jó lenne megfontolás tárgyává tenni az eddigi sikeres kísérleteket, amelyeknél kevés ráfordítással a természet biztosítja a gyümölcs romlás nélküli eltartását — holt folyóágakba, nagy állóvizekbe épített ciszternákkal.

Az országos szállítási gondok a nagy őszi csúcsforgalomban az eléggé érzékeny almát is érintik. A csengeri gyümölcsfeldolgozó telepen a napi nyolc-tíz vagon igénnyel szemben 2—3 vagonnal tudnak szállítani. A vállalatok alkalomszerűen fölöslegessé váló szállítási kapacitásukat nem bocsátják megfelelően rendelkezésre sem a szántóföldi betakarításnál, sem a gyümölcsszállításoknál.

Jelentkezik egy gond a gyümölcsösláda ellátásánál. Ennek rendszerint egyik oka az, hogy a szövetkezetek nyáron, a szerződéskötések idején még nem képesek teljes biztonsággal megállapítani ládaszükségletüket, erre többször csak a szüret előtt, vagy annak megkezdésekor kerül sor. Az ilyenkor hirtelen jelentkező igényeket nem sikerült azonnal kielégíteni. Viszont a Göngyölegellátó Vállalat telephelyein most is vannak félkész ládaelemek. Igen sok szövetkezet az egyéb szorgos munkák mellett is tudna munkaerőt biztosítani a ládák végleges összeállításához, azonban erre eddig még nem nyílt lehetőség. Félő, ez idő szerint fennáll annak a reális veszélye, hogy bizonyos mennyiségű almának a prizmázására kényszerülnek egyes közös gazdaságok. Ennek a kedvezőtlen hatásait nem szükséges külön elemezni.

Összhangban

az egész mezőgazdasággal

Szüretelik, a nem minden esetben kedvező időben is örömmel takarítják be a termelőszövetkezetek gyümölcsöseiben az idei termést — megosztva az erőket, hogy egyformán megóvják a kertek és szántóföldek nagy értékeit a közös gazdaság és az egész ország számára. Minden szövetkezeti tag, minden szövetkezeti vezető „riporttéma” ma, akr részt vesz ezekben a nagy őszi munkákban.

A riportok helyett álljanak most itt a fenti gondolatok, legyen szemünk előtt az, hogy megyénk kincsévé akkor válik igazán a gyümölcstermesztés, ha nem feledkezünk meg a mezőgazdaság nagy. átfogó feladatairól, arról, hogy csakis a gazdálkodás teljes összhangja biztosítja nagyüzemeink szilárd előrehaladását.

R teriKiel9isövetk©^@fe!i állütni támogütésáxiük jövő évi rendsiori

LOSONCZI PÁL FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTER SAJTÖTAJÉKOZTAT ÖJA A PARLAMENTBEN

Losonczi Pál földművelésügyi miniszter a Parlamentben tájékoztatta a fővárosi és a vidéki lapok főszerkesztői a termelőszövetkezetek állami támogatásának jövő évi rend szeréről.

Elöljáróban elmondotta, hogy az eddig kiadott 3004-es kormányhatározatok jelentős mértékben segítették a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősítését és továbbfejlesztését. Az új határozat, a 3004/6- os lényegében nem tér e! ; tavalyitól, de bizonyos módost tásokat tartalmaz. Mig az előző határozatok fő célja általában az volt, hogy elősegítsék a termelőszövetkezetek árutermelését, az idei és a jövő évi pedig a termés fejlesztése mellett főként arra irányul, hogy a szövetkezeti gazdálkodás magasabb szintre emelkedjék. Az új határozat az eddigieknél is fokozottabb segítséget nyújt a gyengébben gazdálkodó szövetkezeteknek, főleg azoknak, amelyek rossz természeti adottságaik következtében nem képesek kellő eredményt elérni.

A miniszter a most kiadott kormányhatározat új vonásairól szólva kiemelte a talajjavítóhoz nyújtandó állami támogatás jelentőségét. Az ország nyolc táján rendkívül kedvezőtlenek a természeti adottságok, ezekben az úgynevezett kiemelt körzetekben csak társadalmi segítséggel valósítható meg az eredményes gazdálkodás. A kiemelt körzetekben a talajjavítás, a talajvédelem, a vízrendezés, a rét és legelőjavítás, valamint a tereprendezés költségeire az állam vissza nem térítendő támogatást nyújt a termelőszövetkezeteknek. 40 000 hold javítását irányoztuk elő 145 millió forint állami támogatással. Ha a 145 millió forintot a 40 000 ' katasztrális holdhoz viszonyítjük, akkor kiderül, hogy itt nem csupán egyszerű talajjavításról van szó, hanem az erózió elleni védekezésről, az altalajlazításról, vakonddrénezésről, stb. is. A kiemelt körzeteken kívüli talajjavításnál is számottevő az állam hozzájárulása, így a talajjavító és egyéb anyagokat az állam ingyenesen, vissza nem térítendő állami támogatásként bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. A talajjavítás, valamint a talajvédelem gépi munkáinál az állam a gépi munka költségeinek 50—80 százalékát vállalja. A homoktalajokat jövőre az ideihez képest kétszerié nagyobb területen, azaz körülbelül 15 000 holdon javítjuk meg. kereken 80 millió forint állami támogatás sál. A mocsaras vizenyős rétek rendezésére és a szántók vakond-drénezésére 120 millió forint támogatást, s mintegy húszmillió forint középlejáratú hitelt bocsát az állam a termelőszövetkezetek rendelkezésére.

Mindent összevetve a talajjavításra országosan mintegy 200 millió forint hitel, és körülbelül 560 millió forint állami támogatás jut.

Hosszúlejáratú hitelt kaphatnak a termelőszövetkezetek a nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítések teljes költségére, a meglevő szőlők és gyümölcsösök korszerűsítésére. Termőre forduláskor holdanként 3000— 40 000 forintig terjedő összegig, vissza nem térítendő állami támogatást nyújtásiak a termelőszövetkezeteknek.

Jelentősek a kedvezmények a növényvédő- és gyomirtó szerek vásárlására is. A termelőszövetkezeteket, a növényvédő szerek árából 30 százalékos kedvezmény illeti meg a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek pedig további 20 százalék ked vezményt kaphatnak.

A termelőszövetkezetek gazdasági építkezéseinél az egy férőhelyre eső költség eddig túlságosan magas volt. az állami támogatás pedig ehhez mérten alacsony. Az új rendelkezés ebben a vonatkozásban is előrelépést, jelent. A 3004-es

mogatás összege, most a tényleges költségek .és az épületek korszerűségének figyelembe vételével a támogatás összege 1000—11 000 forintig terjedhet. A kocaiérőhelyeknél is hasonlóan, a korszerűségtől függően 4000 forintig terjedhet az állami támogatás. A tojástermelés fokozására a tojóházak építésénél az eddigi térőhelyenkénti 50 forintos állami támogatás 200 forintra emelkedik. Az egyetlen kikötés, hogy a vissza nem térítendő állami támogatás összege nem haladhatja meg a tényleges kiadások 80 százalékát.

Az állami támogatással a termelőszövetkezetekbe helyezett szakemberek megállták helyüket, és ezt a támogatást a jövő évre szóló határozat is megadja. Uj a most kiadott rendelkezésben az. hogy szakmai vezetést csak azok vállalhatnak, akiknek egyetemi, főiskolai végzettségük van és legalább két évi gyakorlattal rendelkeznek. Kivételesen alkalmazhatók vezető állásban technikumi végzettségűek is, de ebben az esetben már öt évi gyakorlat szükséges. Ez alól a szabály alól a megyei tanács végrehajtó bizottsága kivételesen indokolt esetben felmentést adhat. Uj rendelkezés továbbá ,hogy csak nagyon kivételes esetben, a földművelésügyi miniszter külön engedélyével lehet termelőszövetkezetbe elnököt kihelyezni.

A gyengébb termelőszövetkezetek irányítását másodállásban vállaló termelőszövetkezeti elnökök és agronómusok 800 —1500 forint állami támogatásban részesülhetnek. Ugyanezt az összeget kapják azok a kutatóintézeti és állami gazdasági szakemberek is, akik másodállásként vezető állást vállalnak a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekben.

Az eddigiek szerint a főiskolát végzett fiatal szakemberek csak állami gazdaságokban folytathattak termelési gvakorlatot, most a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekben is elkezdhetik a munkát, s megkapják ugyanazt a gyakornoki fizetést, illetve állami támogatást, mint az állami gazdaságokban. Kimondja a határozat azt is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a munkájukat nem megfelelően ellátó szakemberek jövedelemkie- . gészítését időlegesen csökkent- ’ heti, illetve véglegesen megvonhatja.

Kívánatos, hogy a szakemberek telepedjenek meg a termelőszövetkezetekben, ezért az új kormányhatározat 80 000 forint állami támogatást biztosít szakemberek, agronómusok, lakásainak építéséhez.

A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek állami támogatásának mértékére jellemző, hogy — bár az ilyen szövetkezetek száma csökkenni fog — a támogatás összege ugyanakkora, mint tavaly. A gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezeteket két csoportba sorolják. Az elsőbe azok tartoznak, amelyek kedvezőtlen természeti és gazdasági okok miatt gyengék. a másodikba azok. amelyeknek jövedelme, gazdálkodási eredménye ugyan alacsony, de ahol a gyenge gazdálkodást főleg a meg nem felelő vezetés okozza. E besorolásoknál a járási, illetve megyei szervek az eddiginél nagyobb hatáskört kapnák. Az első kategóriánál az állami támogatás az anyagi körülmények, a második kategóriában a vezetés színvonalának megjavítását célozza. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek tagsága jövedelemkiegészítést kaphat, s ennek felső halára a járási átlag 80 százaléka. Indokolt esetben a megyei tanács ezt’ a támogatást 100 százalékig is kiterjesztheti. Mig korábban a gyengébb termelőszövetkezetek az állami támogatás összegét csak az év végén kapták meg, most már a tervezéskor rendelkezésükre áll ez az összeg, úgyhogy a negyedévi hiteltervek kidolgokormányhatározatok 1961-ben zásánál tudják, milyen támomég az egyszeríibb. tehát a gatást vehetnek igénybe.

szerfás gazdasági építkezéseket támogatták, 1962—1963-ban már eg', séges volt az állami támogatás, jövőre pedig már a korszerűbb építkezésre ösztönzi a határozat a termelőszövetkezeteket. Korábban tehén-férőhelyenként egységesen 1000 forint volt az állami tá

Losonczi Pál miniszter végül bejelentette, hogy az eddig érvényben lévő. áruértéit esttési kedvezmény jövőre megszűnik és az eddig erre fordított őszszeget a kormányhatározat értelmében a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére használják fel.

Gépesített gyümölcsválogatás a Nyirmadai Állami Gazdaság kétszáz vagonos alma tárolójában.