Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-10 / 237. szám
jHaig/trai Mit vizsgáljanak a népi eilemk Fábiánházán egy szeptember végi napon világos délelőtt betörtek P. E. kulccsal bezárt lakásába. Mire az idős házaspár ebédelni hazaért, az ajtók, ablakok nyitva, a szobában minden felhányva. Estére már meg is lett a tettes: D. M. fábiánházi nőtlen fiatalember személyében. Kiderült, hogy pénzt keresett, de helyette ruhaneműt vitt el. Mindez még nem méltó arra, hogy cikk legyen belőle. Hanem néhány nap múlva egy személygépkocsi állt meg a meglopott ház előtt és D. M. szállt ki belőle — természetesen rendőrségi kísérlettel. Aztán „lejátszatták” vele az egész betörési históriát. Sok ember gyűlt össze. Véletlenül én is odakeveredtem és néztem a szégyenteljes színjátékot. — Míg D. M. „szerepelt’, mindenki véleményt mondott: ki finoman, ki csendesen, ki hangosan. — Hát én mondom, aki még ma is lop, az bolond! — Meglepett ez a primitív, de őszinte megállapítás. Hátrafordultam: 18—20 év körüli, rendesen öltözött cigányaszszony állt ott, és mosolyogva indokolta meg előbbi meghatározását. — Elmegy a tsz-be, a paradicsomnak negyven százalékát kapja meg, ha leszedi. Ha munkába megy valahová, 50 forintot is megkap. Itt az erdőgazdaság: bőven van munka. Mátészalkán a fűrésztelepen is jól keresnek az emberek. Az én uram Pesten az építkezésnél ütőnkre keres, mégis jól megvagyunk. Sohasem ment még nekem ilyen jól! Ez a ruha rajtam: 16 forint volt métere a leértékelt boltban. És ahogyan ránézek, sötétbarna arcából olyan tis; tán villan rám két tüzes fekete szeme, hogy minden szavát elhiszem. Nem tudom, mit dönt a bíróság ebben az ügyben, de engem határozottan kielégít ennek az asszonynak a véleménye. B. J. Háromezer éves tojás TALLÓZÁS A JAVASLATOK KÖZÖTT KEVÉS A PEDAGÓGUS ÉS A KISZ-AKTÍVA A TISZALÖKI JÁRÁSBAN A társadalmi tulajdon védelmében, a hibák feltárásában óriási szerepe van a népi ellenőrzésnek. Munkájuk egyre népszerűbb, gyakran kérik segítségüket az üzemek, intézmények, ha valamilyen visszásságokat észlelnek. Tiszalökön Egri Lajossal, a Járási Népi Ellenőrzési Bizottság elnökévei beszélgettünk a következő évi munkatervükről. — Ez évben is — a múlt éviekhez hasonlóan — körlevelet bocsátottunk ki. Összesen 69 helyre küldtünk belőle. Vállalatokhoz, termelőszövetkezetekhez, OTP-hez, községi tanácsokhoz stb. Felkértük őket, hogy segítsenek, adjanak javaslatokat a jövő évi munkaterv elkészítéséhez. Mit, hogyan vizsgáljunk? A körlevél csak néhány napja érkezett meg a címzettekhez, de a postás már több vaskos válaszlevelet tett le az ellenőrzési bizottság asztalára. A Hazafias Népfront járási bizottsága több, mint 10 pontban foglalta össze javaslatát. „Állatorvosok munkája a termelőszövetkezetekben... Termények elhelyezése, raktározása... Üzemszervezés, irányítás a tsz-ekben... stb”. Tóth András, a tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet ellenőrzési bizottsága nevében írt. Az idős tsz-tag nem gyakorlott a toliforgatásban, a kérés sem teljesen világos, de sejtetni engedi, hogy a tsz vezetősége és a tagság közötti kapcsolatot szeretné megvizsgáltatni. A levél végére, mintegy csattanónak, még egy mondatot irt. „Szavakkal bővebben el tudnám mondani, hogy mire gondoltam”. — Aránylag kevés válasz érkezett még be — mondja Egri elvtárs, — de máris anynyi a javaslat, hogy egész évre lekötne bennünket. — Hogyan tudják mindezt felülvizsgálni? — Jelen pillanatban 135 népi ellenőrünk van. Év végére ezt a számot 15—20 százalékkal szeretnénk emelni. Sajnos jelenleg a népi ellenőrök között nagyon kevés a pedagógus és a KISZ-fiatal. Pedig az oktatási, nevelési, ifjúsági problémákat ők sokkal jobban ismerik, mint a más területen dolgozók. Ellenőri hálózatunkat éppen ezért elsősorban pedagógusokkal és KISZ-fiatalokkal szeretnénk bővíteni. (Bogár) Aki a legtöbb prémiumot kapja Szinte egyszerre tör ki a sivitás mind a háromszáz sertésből, amikor meghallják a vödör csörömpölését. Valamennyien a vályúhoz rohannak, s várják, hogy gondozójuk beöntse nekik az eledelt. Hatvan év körüli, hajlott hátú emeber keveri a táplálékot a sertéseknek. A petneházi Üj Barázda Termelőszövetkezet elnökétől megtudjuk, hogy ő, Csorna András, a tsz legjobb állatgondozója. — 1952 óta vagyok termelőszövetkezeti tag, mondja munka közben, sőt hatvan májusáig én voltam a tszelnök. Csak aztán jött a betegség, no meg a vezetésre is iskolázottabb, képzettebb ember kellett. Vállaltam, hogy gondozom a sertéseket. Azóta itt vagyok, s talán már innen is fogok meghalni. — Csak én élnék addig, mint maga — mosoüyodik el az elnök. Valódi arany a falképen Az ország falkép-restaurátorainak több mint a fele, őszszesen 24 festőművész dolgozott négy hónapig a köröndi MÁV-ház homlokzati díszei-Kiállítás a kihalóban lévő mesterségek termékeiből Érdekes, s a diákok részére nagyon tanulságos néprajzi és népművészeti kiállítás nyílt kedden délután a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban. Kilenc tablón a megyében évtizedekkel, vagy évszázadokkal korábban még honos. de ma már kihalt, .vagy kihalófélben lévő mesterségek készítményeit mutatja be a Jósa András Múzeum. Két-két tablón láthatók a mézeskalács, a kékfestő és a fazekas mesterség díszes termékei, egyegy tárlón a paraszti, illetve pásztor fafaragások és szaru díszítések készítményei. Az ünnepélyes megnyitón Hadházy Lajos tanulmányi felügyelő, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei történelmi szakosztályának vezetője tartott előadást az iskolai gyűjtemények és a múzeum kapcsolatáról, majd dr. Nyárády Mihály muzeológus tárlatvezetésével a diákok megtekintették a kiállítást. nek helyreállításán. Évtizedek óta nem volt ilyen nagy falkép restaurálási munka az országban. Mintegy ezerháromszáz négyzetméternyi falfelület díszeit és húsz figurális falképet hoztak rendbe. A több mint nyolcvanéves épület homlokzatára még Székely Bertalan tervezte a falképeket és az ornamentális díszeket. A hiányzó ékességeket most régi fényképek, valamint a kiscelli múzeumból és magángyűjteményekből előkerült eredeti rajzok alapján pótolták. A falképek egyes részleteit 23 karátos valódi aranybevonattal ékesítik. Aztán hozzám fordul: — Hatvanöt éves András bácsi, de még mindig példa lehet sok fiatalnak. Évente több száz sertést gondoz Csorna András. Munkájával meg vannak elégedve, tervét mindig túlteljesíti. — Leválasztásnál 18—20 kilogrammos malacokat adok át. A tervben 12 kilósak szerepelnek. Ez évi tervét is 125 százalékra teljesítette Csorna András. Szerződésre hizlaltak, s 105 kilogrammos átlagsúly helyett, egy mázsa húsz kilogrammot ért el. Munkáját megbecsülik: — Én kapom a tagok közül a legtöbb prémiumot. Mindennap kapok egy munkaegységet és ehhez a kilónkénti súlygyarapodás után egy forint ötven fillért. Jobban tudnék dolgozni, meg keresni is, ,ha nem lenne a betegségem. Most voltam orvosnál, megpattant a vállamban egy ér... — Akkor miért van itt? — Lefeküdtem egy napra, máris kész volt a baj. Másnap reggelre megdöglött két sertés. Be kellett jönnöm. A helyettesítőm megetette darával a malacokat, s utána nem adott nekik inni. Két disznóba került a termelőszövetkezetnek. Amikor megkérdeztem, hogy tudott elérni ilyen jó eredményeket csak röviden válaszolt: Sertésgondozási tanfolyamon vettem részt Nyíregyházán, ott hasznos dolgokat tanultam. Meg aztán ismerem az állatokat, tudom, hogy kell bánni velük, — román — Új tanszékek az agrárfeisőoktatási intézményekben A mezőgazdasági termelés korszerűsítésének követelményei és az oktatási reform célkitűzései új tárgyak bevezetését, illetve egyes tárgyak szélesebb körű oktatását teszik szükségessé. Az agrárfelsőoktatási intézmények tavaly megkezdett nagyarányú bővítése ehhez fokozatosan megteremti a technikai feltételeket is. így már az idei tanévben több új tanszéket hoztak létre. Az Agrártudományi Egyetemén mezőgazdasági építészeti tanszéket szerveztek. A mezőgazdasági építészet sokrétű problémája az eddiginél nagyobb tájékozottságot követel az agrármérnököktől. Az új tanszéknek az oktatás mellett fontos kutatási feladatai is lesznek. A takarmányozástan, amely eddig csak tantárgyként szerepelt. most önálló tanszéket kapott az Állatorvostudományi Egyetemen. EZT VEDD KI! Gyerekek, könyvek, szülök Minden könyvolvasó ember ismeri a könyvtárak áhitatos, munkára, gondolkodásra serkentő csendjét. A vaskos könyvek, lexikonok közt önkéntelenül is megcsendesedik az ember. De vannak olyan könyvek, könyvtárak is, amelyek nem követelnek maguknak ennyi tiszteletet, sőt, inkább vidámságot, felszabadult örömöt árasztanak magukból. Ilyen a nyíregyházi ifjúsági könyvtár is, amely a megyei könyvtárunk egyik szűk helyiségében kapott ideiglenes szállást. Házaspár a gyerekpolcnál A nyitott polcokon hatezer mesekönyv, ifjúsági regény kínálja magát kis olvasóinak, akik, bizony, pillanatra sem tudják magukba foly tani a szót, suttogva, sustorogva beszélgetnek, kuncognak, mig keresik a jövő heti olvasmányukat. 1254 általános és középiskolás tanuló, tanítóképzős hallgató jár ide hétről hétre, napról napra könyvet cserélni. De felnőttek is jönnek. Az egyik polcnál házaspár guggol — keresgélnek. Az asszony kezében ott simul már három mesekönyv, s amig férje még egyet kiválaszt a két fiúknak^ elmondja, hogy ma hallottak a rádióban a könyv hasznosságáról, azért jöttek ide. Az apa, Petrus István, még egy asztali lámpát is sikeritett hirtelen, hadd olvassanak esténként a gyerekek! Ki ajánlotta? A polcok közt két nyolcadikos, Batta Miklós és Kárpáti Sanyi suttog. — Honnan tudod? Olvastad? — Te, az Apostolt vedd ki — nagyon jó könyv! — Még nem, de a szomszédom becsszóra olvasta és ő mondta, hogy jó. Amikor megkérdezem az ajánlótól, hogy miért nem veszi ki ő az Apostolt, azt válaszolja: — A Légy jó mindhaláligot meg A sebhelyes arcú-t szeretném olvasni. — Miért? — A Légy jó mindhalálig kötelező olvasmány, A seblyes arcú-t meg a Kelet-Magyarországból olvasom folytatásokban, de szeretném egyszerre elolvasni. A kölcsönzőasztal előtt nagyon szép. értelmes szemű kislány áll, Hubicska Mária, az V-ös iskola negyedikes tanulója. Három könyvet választott ki gondosan, két olyat is, ami nem éppen az ő kezébe való. — Ezeket — mutatok a két könyvre — ki ajánlotta neked? — Nem én szoktam olvasni az ilyeneket, hanem a nagymamám. Neki viszem. Én onnan a meséskönyvekből szoktam válogatni — mutat az egyik polc felé. A legjobb tanácsadók Székely Lajosné, a könyviáros, átveszi, beírja a könyveket, s máris a következő „kuncsafthoz” fordul. Nincs ideje arra, hogy olvasnivalót ajánlgasson, mert egyre jörnefc, jönnek a mohó, betűre szomjas gyermekek. Igaz, nem is nagyon igénylik az ajánlást — tájékozottak az ifjúsági könyvtár könyvei közt, ismerősük itt minden könyv. S ha egy—egy új olvasó jön, az is hamar kiismeri magát — először a könyvek fedelét vizsgálja, majdi, hogy mit ígér a cím — s ha ezek után még volna problémája az olvasnivaló megválasztásában, a többiek, a „régi” olvasók segítenek neki: a polcok közt suttogva tanácsolják: — Ezt vedd ki! Olvastam, remek! S kell-e ennél jobb könyvpropaganda, vagy ajánlás? Ratkó A budapesti Történeti Múzeum régészei bronzkori sírokat találtak Pünkösdfürdőn. Az egyik legérdekesebb lelet. (MTI. — Mikó László felv> Az agronómus tanácsai: Hogyan érhetünk el búzából több termést Az elmúlt évek időjárása nem kedvezett az őszi búzának Egymás után két aszályos őszön nehéz körülmények között került sor a kenyérgabona vetésére. Előbb a szárazság, később november—december hónapokban a sok eső miatt nem lehetett kellő magágyat készíteni. Elmondhatjuk, hogy nem is várhattunk nagy termést a fentiek után. Most párt és kormányhatározat szabja meg a termelő üzemeknek a vetés határidőre való befejezését. Agronómusi szemmel ez a határozat csak helyeselhető, mert éppen a búzavetés határidejében, minőségi munkájában kell keresni az alacsony termésátlag fő okát Mit tehetünk a jobb termés érdekében? Ha megfigyeljük akár járási vagy megyei szinten az őszi vetés menetét, megállapíhatjuk, hogy ez évben más az ütem. Már most, október első felében igen sok zöldellő vetést látni megfelelő tőszámmal. Azonban nem szabad elbizakodnunk, mert az őszi búzának egy jó része vetetten még és meg kell állapítani, hogy éppen az utolsó holdak elvetése ütközik legnagyobb akadályba. Az elmúlt években is mindaddig, mig üres földek álltak rendelkezésre, jó ütemben haladt a vetés. A megtorpanás mindig akkor volt, amikor s vetés a betakarításhoz ért vagyis meg kellett várni a kukorica és egyéb kapások betakarítását, hogy a terület bevethető legyen. Ha a betakarítás elhúzódott, jött novemberben vagy decemberben az átütemezés és abba a tarlóba lett „bemázolva” a búza, melynek vetése október hónapban is elvégezhető lett volna. Ilyesminek ez évben nem szabad előfordulni. Az átütemezést, ahol ez szükséges, már most meg kell tenni, hogy azon az agrotechnikai munkák még jó minőségben elvégezhetők legyenek. Az átütemezett területek ál ta’ában tarlók. vagy egvéb gyengébb minőségű földek, mellekre nagyobb adag műtrágyát kell adni. A vetés mostani szakában a betakarítás a legnagyobb akadálya a vetésnek. Elsősorban azoknak a területeknek a letakarítását kell szorgalmazni. melyek be lesznek vetve. A szatmári részen krasznodári nanraforgó után is kerül búza. E terü’eteket általában a kézi munkaerőhiány mia+t kombájnnal szokták letakarítani. Viszszamarad olyan kevés menynyiségű szármaradvány (az is félig összetörve) melyet a tagok ritka esetben vágnak le. E területeket kombájn utáni állapotban leszántani nem szabad. Előbb diszkiillerrel, vagy hidraulikus nehéz tárcsával össze kell törni a szármaradványt, hogy a terület jól elmunkálható legyen, ügy e területeknél, mint a sok szármaradvánnyal rendelkező silókukorica földeken helyes nagyobb adag nitrogén műtrágya használata, a pentozán hatás elkerülése végett. Az intenzív búzáknak biztosítani kell az életfeltételeit. Különösen fontos e fajtáknál a kellő magmennyiség. Bokrosodása gyengébb a hazai fajtáknál. feltétlenül szükséges a 140—150 kg vetőmag elvetése 1 kh földbe. Rossz agronómus az, aki W —20 kg vetőmagon akar spórolni. Nem szabad a hazai fajtáknál sem becsapni a földet. E fajtákból már kevesebbet kell vetni, de figyelembe kell venni a vetési időt és a későbbi hetekben fokozatosan emelni kell a mennyiséget, mert a későbben vetett búzának már mind kevesebb esélye marad a bokrosodásra. Az elmúlt években intenzív búzáink éppen a ritka növényállomány miatt voltak kitéve a gyomosodás veszélyének, de ez fennállott a hazai búzáknál is. A búzavetés minőségi követelménye az is, hogy a mag kellő mélységbe kerüljön a földbe. Ezt a mélységet csak addig tudjuk betartani, mig módunk van jó magágyat készíteni. Késő ősszel, vagy sárba vetett, illetve szórt vetőmagvak már a felszínre ragadva gyökereznek le és a tél fagya, meg aztán a vetési rmrjak is könnyen elbánnak vele. Tehát itt is elmondhatjuk, hogy csak az időben és jó magágyba vetett mag'nál tudjuk biztosítani a kellő mélységet. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy nincs felelőtlenség, a traktoros vagy faros részéről, de ez az agronómus feladata, hogy ellenőrizze. Helyes a vetés megkezdésénél előbb a dűlőket bevetni, mert a forgásnál összetaposott talaj a magot már nem veszi be. Mindezekből látjuk, nincs idő várakozásra, halogatásra. A fehérgyarmati járásban azon leszünk, hogy október 20-ra jelentsük a vetés befejezését Fábián Bertalan főmezőgazdász Fehérgyarmat ÁMG ^Magyarország 1963. október 19.