Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
XX. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Ára: 80 fillér 1963. OKTOBER 27, VASÁRNAP Hruscsov elvtárs nyilatkozata a világpolitika időszerű problémáiról (Teljes szöveg lapunk 2—3 oldalán) BefejezMiu az országgyűlés ülésszaka Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A záróülés interpellációi Elsőnek Vida Miklós budapesti képviselő a pénzügyminiszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez intézett interpellációt. Feltette a kérdést, mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke a beruházások jóváhagyási rendszerének gyorsítására, milyen lehetőséget látnak az eddiginél jobb ösztönzési módszer bevezetésére. Véleménye szerint a beruházási kódex ideális állapotot tételez fel, megfelelő tervező és kivitelező kapacitással számol, pedig ez nem mindig áll rendelkezésre. A beruházáshoz szükséges gépeket még a tervek és a hitelfedezet biztosítása előtt kell megrendelni, ami sok bonyodalmat okoz. Kifogásolta azt is, hogy túl sok szervnek van beleszólása a program jóváha gyásába. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke válaszában elmondotta, hogy a beruházási kódexet a múlt év elején adták ki. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy az évek során megjelent és részben egymásnak ellentmondó mintegy 250 beruházási rendeletet összehangolja, egységbe foglalja. Másik célja az volt, hogy javítson beruházási rendünkön, de ilyen jellegű változtatás viszonylag kevés volt, Ezért az év elején megkezdődött bizonyos intézkedések felülvizsgálata. A vizsgálat alapján munkaprogram készült a szükséges módosításokról, vél tozta tás okról. Ennek végrehajtása már megkezdődött s a jövő év elejéig fejeződik be. Az intézkedések többek között egyszerűsítik a beruházások engedélyezését és egyeztetését, Sor kerül a tervezői jogkör növelésére is. Kiszélesítik például a nagyvállalatok és a trösztök jogkörét, tervezési hatáskörét. Megoldják a beruházások gépelliüását. a rendelések egyszerűsítését. A tervezési és építkezési idők rövidítésére fokozatosan építési időnormák készülnek mondotta a tervhivatal^ elnöke, ezek a normák kötelezőek lesznek a tervezőre, a beruházóra és a kivitelezőre egyaránt.^ A Választ az interpelláló képviselő és az országgyűlés elfogadta. Ognyenovics Milán, Baranya megyei képviselő, a községi bekötő utak építésének meggyorsítását sürgette a közlekedési- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában Hangoztatta, hogy a községek csak akkor tudják gazdasági, egészségügyi, szociális problémáikat megoldani, ha bekötő utakkal kapcsolódnak az országos úthálózathoz. A képviselő azt a kérdés intézte a közlekedési- és pos it i-Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a miniszter válaszát tudomásul vette. Dr. Móricz Virág, Pest megyei képviselőnő a pénzügyminiszterhez és a művelődésügyi miniszterhez interpellált: ! — Ebben az évben az ország napközis csoportjaiban 190 000 gyermeket foglalkoztatnak. Tudom, ellátásuk hatalmas összegbe kerül, mégis Nagy Lajos Bács megyei képviselő felszólal taügyi miniszterhez, mit kíván tenni a községi bekötő utak építésének meggyorsítása érdekében. Kossá István, közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában hangoztatta: egyetért az interpelláló képviselővel a községi bekötő utak fontosságát illetően. Nekünk is az a véleményünk — mondotta a többi között —, hogy a bekötő, utak. kérdése elsősorban nem gazdasági probléma, hanem a falu szocialista építésének kérdése. A bekötő út megépítése általános változást hoz a községek életében. A továbbiakban a bekötőútépítés részletes programját ismertette elmondotta, hogy az első programpontot, a megyei székhelyeknek az országos úthálózatba portalanított, jó utakkal történő bekapcsolását már végrehajtották. Rövidesen befejeződik a második programpont megvalósítása, az összes járási székhelyek bekötő útjainak megépítése is. arra kérem az illetékes miniszter elvtársakat, a iehetősésJakhez ~ mérten biztosítsanak megfelelő összeget a költségvetési előirányzatokban a napközik felszerelésének kiegészítésére, az úgynevezett muníca foglalkoztatásokhoz szükséges játékok, könyvek, diafilmek, stb. vásárlására. Mentesíteni kellene a napközikben dolgozó nevelőket az olyan „mellékmunkától” is, mint például a konyha vezetése. Azokban az iskolákban ugyanis, ahol csak három napközis csoport vagy ennél kevesebb veszi igénybe az étkezést, a konyha gazdája maga a pedagógus. Az interpellációra — Tiniár Mátyás pénzügyminiszterrel egyetértésben — Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy mig 1957-ben az országban 1944 napközis csoportot tartottak számon, addig ma már 4459 ilyen csoport működik. 1957-ben a napköziben 3712 volt az alkalmazotti létszám, ma már csaknem nyolc és fél ezer. Számottevően emelkedtek a fenntartási költségek is: !■ például 1859-ben erre a célra 210 millió forintot költöttek, az idén pedig a napközis gyermekek ellátására, gondozására 478 millió forint jut. — A gyors fejlődés ellenére sem vagyunk megelégedve az eredményekkel és tudjuk, hogy az igények még nagyobbak. A további előrelépéshez azonban rendkívül jelentős összegek kellenek — mondta a miniszter. Államunk évente 2700 forintot költ egy-egy napközi otthonban levő gyermekre, ebből a szülők átlagosan évi 859 forintot térítenek meg. Igaza van az interpelláló képviselőnőnek: a napközi othonok felszerelése ma még korántsem kielégítő. ígérhetem, hogy az 1964. évi költségvetés összeállításakor erre figyelemmel leszünk s megkeressük az útját-módját, hogyan teljesíthetjük a Jogos kérést. Horváth Károlyné budapesti képviselő a 15 éves lakásépítkezési programmal kapcsolatban interpellált. A többi között elmondta: helyesnek tartaná, ha a lakásépítés távlati tervét ötéves és éves tervekre, sőt területileg is lebontanák. Dr. Ajtay Miklós az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a 15 éves lakásépítési program reális és végrehajtása — az idén felmeBcvonulnak az országgyűlés üléstermébe az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. rült nehézségek ellenére is — bizonyosra vehető. Válasza további részében részletesen szólt a lakásépítés különböző problémáiról és bejelentette, hogy a kormányzat már 1964-ben gyorsítani kívánja a lakásépítkezésekhez kapcsolódó, úgynevezett járulékos beruházásokat, az új telepek ellátását szolgáló létesítmények építését is. s _ A tervhivatal elnöke ezután arról beszélt, hogy a 15 éves lakásépítési programot egyelőre nem tudják úgy felbontani, ahogy az interpelláló képviselő kérte, mert a távolabbi évek részletes tervadatai még nem állnak rendelkezésre. Trautmann Rezső építésügyi miniszter — ugyanerre Munkában a műszaki, szolgálat MTI-fotók. az interpellációra reagálva — ismertette, hogy milyen módszerekkel igyekeznek a lakásépítkezéseket gyorsítani. A kormányzat elő kívánja segíteni , az olcsóbb, korszerűbb többszín fces sorházépíkezesekett Kétségtelen — mondotta — hogy ezzel az újszerű, de kellőképpen még nem ismert építési rendszerrel lassan barátkoznak meg az építkezők, de a tapasztalatok szerint évről évre egyre többen választják ezt a gazdaságos és modern megoldást. Jelentős fejlődés tapasztalható az előregyártott elemeit felhasználásában is a lakásépítkezéseknél. Ez azonban még csak fél megoldás, mert «t szerelési és a szakipari munkákat a régi módszerekkel végzik, s ez rendkívüli módon lassítja az építkezések befejezését. Rövidesen a szerelési munkáknál is a legkorszerűbb megoldásra térnek át, egy-két éven beiül megkezdi munkáját hazánkban is a Szovjetuniótól vásárolt első házgyár, ahol a különféle vezetékeket nagyipari módszerrel a házelemgyártás színhelyén helyezik el a falak és a födémek vájataiban. Az interpelláló képviselő a válaszokat nem fogadta el. Az országgyűlés egy ellenszavazattal tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének és az építésügyi miniszternek a válaszait. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját, az ülésszakot az elnöklő Vass Istvánná zárta
