Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
3 wi IJso polltiko Isloszoru prohloiiioSr 08 A szovjet kormányfő válaszai a külföldi újságírók kérdéseire Moszkva, TASZSZ): Mint már jelentettük, Hruscsov szovjet kormányfő pénteken a Kremlben beszélgetést folytatott a Szovjet Újságírók Szövetségének vendégeként Moszkvában tartózkodó több mint ötven afrikai, latin-amerikai, ázsiai és európai újságíróval, valamint az újságírók harmadik világtalálkozóján részt vett küldöttségek Szovjetunióba érkezett tagjaival. A beszélgetés kezdetén Hruscsov üdvözölte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy „olyan időszakban élünk, amikor a tudomány .és a technika, a gazdasági élet és a kultúra rendkívül gyorsan fejlődik, egyre növekszik a szocialista világrendszernéK, a munkásmozgalomnak és a népek nemzeti felszabadító mozgalmának szerepe s mindez szokatlanul meggyorsítja az egész történelmi fejlődést... vl — A szocialista világrendszernek, a nemzetközi munkásmozgalomnak, a népek nemzeti felszabadító harcának erői hatalmas forradalmi áradatban egyesülnek. Ez az áradat ingatja meg és rombolja le az imperialista világrendszert, határozza meg ma az emberiség társadalmi és politikai haladását — jelentette ki Hruscsov, majd a továbbiakban rámutatott, hogy a demokratikus újságírók kötelessége méltóképpen elősegíteni az emberiség társadalmi haladását, a békéért, s az összes gyarmati nép nemzeti felszabadulásáért folyó harcot. Ezután Hruscsov öt probléma köré csoportosítüá válaszolt az újságírók részéről felvetett több. mint ötven kérdésre. A sajtó nagy szerepe a haladásban Az újságírók harmadik világtalálkozójának jelentőségére, valamint arra a kérdésre, hogy mi mozdíthatja elő a népek akaratát kifejezésre juttató szabad sajtó megteremtését, különösen a fejlődésben lévő országokban, Hruscsov részletesen ismertette a sajtónak, mint az osztályíharc eszközének, a tőkés országokban betöltött szerepét, rámutatott arra, mennyire a saját érdekük szolgálatára használják fel a tőkés országok uralkodó osz‘ályai a tömegeket befolyásoló sajtót, rádiót, és televíziót, „ezért rendkívül fontos a dolgozók, s a függetlenségükért harcoló népek számára, hogy meglegyen a saját sajtójuk, rádiójuk, televíziójuk, amelyek segítségével harcolhatnak az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen”. — mondotta. — A kommunista és burzsoá ideológia között harc folyik, amely tovább fog erősödni Meggyőződésünk, hogy ez a harc azoknak az erőknek a győzelmével végződik^ amelyek a legélenjárőbb, a leghaladoi(abb eszmét, a marxizmus—Ieninizmust képviselik. Ami a nem rég függetlenné vált, fiatal, fejlődésben lévő országokat illeti, ott a fő feladat a teljes gazdaság! függetlenség kivívása és a neokolonista törekvések meghiúsítása. Ezeknek az országoknak a népei azért harcolnak, hogy megfosszák a volt gy a ifna tos ltokat, kizsákmányolókat és kiszolgálóikat a termelési eszközöktől. Meg kell azonban fosztani őket a 2 CTfcfagyarország 1963. október 21. sajtó, a rádió és a televízió terén gyakorolt uralmuktól is, s ekkor a sajtó ténylegesen a dolgozó népet fogja ott is szolgálni. A moszkvai részleges atotncsendszerződés jelentősége, a szovjet kormánynak a leszerelési tárgyalások előmozdítása érdekében teendő lépéseire vonatkozólag egy kameruni és egy nepáli lapszerkesztő, továbbá az NDK. újságíróküldöttségének tagjai és Siklósi Norbert, a Magyar Újságírók Szövetségének főtitkára részéről feltett kérdésekre válaszolva Hruscsov kifejtette: — A moszkvai szerződés megkötése előmozdította a nemzetközi feszültség bizonyos fokú enyhülését. Mindamellett jó, ha helyesen értékeljük e nemzetközi egyezményt és nem túlozzuk el jelentőségét. A nukleáris fegyverkísérletek részleges eltiltása még nem leszerelés, még csak nem is befolyásolja a fegyverkezési hajszát —, jelentette ki Hruscsov — mert a nukleáris fegyverkezési verseny, az eddigi nukleáris kísérletek alapján sajnos tovább folyik. Ezenkívül a föld alatti nukleáris robbantások révén folytatódik a nukleáris fegyverek tökéletesítése». A fentiekre azért mutattam rá, hogy a moszkvai szerződés jelentőségének értékelése ne vezessen a leszerelésért, a háború megakadályozásáért síkraszálló erők morális és szellemi leszerelésére. Az általános teljes leszerelés kell ahhoz, hogy megszüntessük a háborút, mint az álíadiok közötti vitás kérdések megoldásának eszközét. A fő akadály az, hogy az imperialisták nem akarnas leszerelni, félnek a leszereléstől. Ezért a leszerelési tárgyalásokon az imperialista hatalmak képviselői kiagyalt kérdésekkel hozakodnak elő, olyanokkal, amelyekről maguk is tudják, hogy megalcrhatatlanok. A német békeszerződés elsőrendű jelentőségű _ Itt van például az idegen területeken állomásozó csapatok kivonásának kérdése. Az idegvágó javaslat megvalósítása természetesen nem jelent leszerelést, de jő kezdet lenne a leszerelési tárgyalásokhoz, egyéb kérdésekkel kapcsolatos megállapodásokhoz. Tárgyalópartnereink azonban még ehhez sem hajlandók hozzájárulni. — Mindamellett a leszerelés megoldható feladat. Megoldásához mindazoknak fokozott erőfeszítéseire van szükség, akik e cél eléréséért küzdenek. > A népeknek nyomást kell gyakorolniok a leszerelést ellenző kormányokra — mondotta Hruscsov, majd megállapította: — Az utóbbi években mérhetetlenül megnövekedett a népeknek a leszerelésért, a nukleáris háború ellen indított mozgalma. Nem kétséges, hogy mindazok, akiknek becses a béke ügye — köztük a haladó újságírók is, — mógjobban egyesítik erö'eszítéseiket. Egy perui és egy kolumbiai lapszerkesztő a német békeszerződés megkötése és a berlini kérdés megoldása érdekében tervezett lépésekről kért felvilágosítást. Hruscsov válaszában kifejtette, hogy a nyugatnémet kormánykörök tovább folytatják az ország fokozott militarizálására irányuló politikájukat. Nyugat-Németország területe szinte katonai táborrá vált, ahol majdnem egymillió katona van fegyverben. A bonni kormány mindent elkövet, hogy nukleáris fegyvert szerezzen hadserege számára. A nyugatnémet militaristák és revansisták továbbra is arról ábrándoznas, hogy a Német Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztik rendszerüket. Hruscsov kifejezte reményét, hogy a nyugatnémet lakosság körében akadnak erők, amelyek meg tudják fékezni. a militaristákat és a revansvágyókat. — A Szovjetunió elsőrendű jelentőséget tulajdonít a német békerendezés problémájának, a jelenlegi nemzetközi kapcsolatok kulcskérdésének tartja ezt a problémát. A szovjet kormány javasolja, hogy kössék ' meg a német békeszerződést és ennek alapján rendezzék a nyugatberlini helyzetet. Ez az indítvány annak a reális ténynek a figyelembevételén alapszik, hogy két önálló szuverén német állam létezik és van egy külön politikai képlet: Nyugat-BerÚn. — A szovjet kormány állandó erőfeszítéseket tesz a német békerendezéssel öszszefüggő kérdések megegyezésen alapuló megoldására. Ha a nyugati hatalmaknak valóban érdekűk a nemzetközi feszültség enyhülése, akkor a valóságnak megfelelőbb álláspontra kell helyezkedniük e kérdések kezelését és megoldását illetően. A NATO-ról és a Varsói Szerződésről A Zycie Warszawa szerkesztőjének és a Lengyel Távirati Iroda (PAP), igazgatójának, a sokoldalú NATO atomerőre vonatkozó kérdésiedre válaszolva Hruscsov kijelentette: — A NATO sokoldalú nukleáris erőinek megteremtése nyomán elkerülhetetlenül fokozódnék a termonukleáris háború kitörésének veszélye. Bármilyen feltételek mellett történnék meg e nukleáris erők létrehozása, bármilyen magyarázatot is fűznének hozzá, maga az a tény, hogy a NATO nukleáris erői sokoldalúak lennének, önmagáért beszélne; ’ azt jelentené, hogy a nyugatnémet fél, vagyis a legeivakultabb, legagresszívebb revansvágyó fél hozzájutna a nukleáris fegyverhez. Ez pedig csak fokozná a termonukleáris háború kitörésének veszélyét. Egy brazil lapszerkesztő a Varsói Szerződés és az Atlanti Paktum tagországai közötti megnemtámadási szerződés megkötésének kilátásairól érdeklődött. Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy a megnemtámadási szerződés megkötése nem okozna kárt egyik félnek sem, sőt ellenkezőleg megnövekednék mindegyik fél biztonságérzete. A megnemtámadási szerződés békepaktum lenne a nukleáris fegyverrel rendelkező íe’ek között — Nem forog fenn semmiféle nehézség e szerződés megkötésének formáját illetően sem — jelentette ki a szovjet kormányfő, majd furcsa logika szülemény éne«: nevezte azt az állítást, hogy a Varsói Szerződés országainak nagyobb érdekük fűződik e szerződés megkötéséhez. — Közismert tény, hogy a NATO-hoz tartozó és a Varsói Szerződéshez tartozó országoknak egyaránt vannak nukleáris bombái, amelyeknek hatása egyforma — mondotta. Ennélfogva reálisan kell felbecsülni a modern háború összes következményét. Könnyű háborút indítani, de nehéz megállítani. Az imperialista urak is jól tennék, ha józanul értékelnék ezt a tényt Világos, Hogy a megnemtámadási szerződés megkötése mind a Varsói Szerződés, mind a NATO tagállamainak sőt nemcsak ezeknek az országoknak, hanem a világ minden más országának is érdeke. Az algériai—marokkói határviszályról Argentin és bolgár újságírók kérdései nyomán Hruscsov kifejtette a szovjet kormány álláspontját az algériai —marokkói határviszályröt. Kijelentette, hogy a szovjet kormányt aggodalommal tölti el a két arab állam konfliktusa. — Ha behatóbban vizsgáljuk az ügyet, — folytatta — kitűnik, hogy gyökerei az egyszerű határviszálynál sokkal mélyebbre nyúlnak A monopolista körök a legkülönbözőbb intézkedésekkel pór bál jak megakadályozni a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek előrehaladását, biztosítani gazdasági uralmukat a felszabadult országokban és ezeket az országokat megtartani a kapitalista rendszerben. Az imperialisták most örömmel dörzsölik kezüket és mindenképpen szítják, élezik ezi a konfliktust. Sajnálkozást kelt» hogy a marokkói kormány a gyarmati rendszerből hátramaradt vitás kérdések megoldása érdekében fegyveres erőhöz folyamodott. Az algériai—marokkói . fegyveres konfliktus csak az imperialisták malmára hajtja a vizet, mert ezek a két ország bérügyeibe való beavatkozásra igyekeznek felhasználni a helyzetet. — Mi szükségesnek tartjuk a különböző társadalmi és politikai rendszerű államok békés együttélését, másfelől azonban támogatunk minden népet, amely függetlenségéért, felszabadulásáért harcol. Ebben nincs semmiféle ellentmondás. A szovjet kormányfő példaként megemlítette, hogy a Szovjetunió Angliával a békés együttélésre alapítja kapcsolatait, de ez nem jelenti azt, hogy megbékül az angol imperializmusnak gyarmati uralma fenntartására irányuló politikájával. E politika legújabb megnyilvánulása Malaysia megteremtése, így a népek helyesen járnak el, amikor fellépnek ellene. A kommunista mozgalomban mutatkozó nézeteltérésekről Több kérdés érkezett a nemzetközi kommunista mozgalomban mutatkozó nézeteltérésekre, továbbá a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság viszonyára vonatkozólag. — Mindenki előtt ismeretes — mondotta Hruscsov, —hogy a nemzetközi kommunista mozgalomban súlyos nézeteltérések jelentkeztek a Kínai Kommunista Párt és a többi testvérpárt között, s az utóbbi időben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai nem alakultak normálisan. Nem a mi hibánkból alakultak így, de nagyon sajnáljuk, hogy így történt. Bt kérdéseket illetően nyilvánosságra kerültek pártunk, a szovjet kormány, más marxista—leninista pártok dokumentumai, a Kínai Kommunista Párt, a Kínai Népköztársaság dokumentumai. Feltételezem, hogy az újságírók ismerik e dokumentumokat. — Az volt a véleményünk, és most is az, hogy a szocialista országokra, a kommunista és munkáspártokra nézve a legésszerűbb volna, az öszszes szocialista országok egységének, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erősítését szolgálná, ha megszűnne a vita a kommunista pártok között. — Pártunk és a többi marxista—leninista párt szilárdan kitart azon az elvi állásponton, amelyet az 1957 és 1960- ban kiadott nyilatkozatok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom e kollektive kidolgozott programdokumentumai fektettek le. A kínai vezetők szintén azt állítják, hogy e dokumentumok alapján állnak. — Ha ez így van, akkor nem volna-é jobb abbahagyni, hogy szemben áiljunk: egymással? Még akkor is, ha vannak eltérések e nyilatkozatok egyes tételeinek felfogásában és értelmezésében, bízzuk az időre, döntse el az, melyik nézet a leghelyesebb. Azt hisszük, ehhez nincs szükség hosszú időre, az élet majd megmutatja a marxista-leninista álláspont helyességét. — A kommunista mozgalomban a szocialista országok között mutatkozó nézeteltérések kenegetik a kommunizmus ellenségeinek a béke ellenségeinek háját. ygyan miért szerezzük meg nekik ezt az élvezetet és keserítsük el a béke és a szocializmus barátait?1 — Lenini pártunk mindent megtett és a jövőben is meg fog tenni a nézeteltérések megszüntetésére, hogy erősödjék a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom egysége a marxizmus—leninizmus alapján. A bürokrácia elleni hare Egy ecuadori újságíró kérdésében kifejtette, hogy szovjet írók műveiben az államapparátus bürokráciájának szigorú bírálatával találkozott. Feltette a kérdést, hogyan oldja meg az állam és a kommunista párt ezt a problémát. Hruscsov válaszában részletesen kifejtette, hogy az új társadalomban, a szocializmus győzelme után is hosszú ideig — még a legforradalmibb munkásosztály körében is — maradnak burzsoá csökevények, amelyek közül a legsúlyosabbak közé tartozik a bürokratizmus. E baj ellen nem elég adminisztratív intézkedésekkel harcolni, bár ilyenekre is szükség van. A bürokratizmust nem lehet börtönbe vetni. A bürokratizmus elleni harc célja elsősorban megszüntetni a bürokrata lelkivilágát. Adminisztratív eszközökkel, valamint a nevelés, a bírálat és az önbírálat eszközeivel egyaránt. A leghatározottabban küzdünk a bürokratizmus megszüntetéséért. E harcbar felhasználjuk az irodalom éi a sajtó éles fegyverét is. A szovjet gabonavásárlásokról Egy kanadai újságírónő a külföldön eszközölt szovjet gabonavásárlásokról tett fel kérdést. — Mindenekelőtt meg kell mondanom a következőket — jelentette ki Hruscsov. — Ha búzát vásárolunk a kapitalista országokban, ez azt jelenti, hogy ebben az évben nincs elég búzánk. Ha lenne elég, akkor nem vásárolnánk. E vásárlással kapcsolatban a nyugati sajtó több rágalmazó cikket közölt. Ez a kapitalista világ és sajtója kárörömét tükrözi, de megmondhatom, hogy a dolog rosszul végződik majd rájuk nézve. Hruscsov ezután részletesen kifejtette, hogy a búzahiányt a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok okozták. Felmerült az a kérdés, hogy a meglevő készletek alapján adminisztratív szabályozással segítsenek a dolgon, ami egyáltalán nem fenyegetett volna éhínséggel. — Vannak eléggé tápláló termékeink — mondotta —, de azok nem olyan minőségűek, mint a népünk által megszokott búza és a rozs. Ez lett volna az egyik út. —:.Mi azonban elhatároztuk, hogy más útra lépünk és nem okozunk felesleges nehézségeket a lakosságnak. Búzát vásároltunk a kapitalista piacon. Kanadában 6 800 000 tonna búzát, Ausztráliában és néhány más országban pedig szintén vettünk gabonaféléket. A román elvtársak viszonosságként 400 000 tonna búzát adtak nekünk. Most tárgyalunk arról, hogy búzát veszünk az Egyesült Államokban. Még nem tudjuk, veszünk-e ott vagy nem. Ha az amerikaiak a búza eladásánál hátrányosan megkülönböztető feltételeket támasztanak, akkor nem vásárolunk búzát Amerikában. Ebben az esetben takarékoskodnunk kell majd a gabonaneműek felhasználásában. A rendelkezésre álló készletek helyes felhasználásával biztosítani tudjuk a lakosság normális ellátását. Am, kedves barátaim, uraim, szilárdan ki kell jelentenem, mindent elkövettünk, hogy a tudományra és technikára támaszkodva már jövőre leküzdhessük ennek az esztendőnek a következményeit. — jelentette ki Hruscsov és megismételte a műtrágyatermelés, a mezőgazdaság kémiai alapokra helyezése, az öntözéses földművelés fejlesztése terén tervezett és krasznodári beszédében részletesen ismertetett intézkedéseket. Közölte, hogy valószínűleg novemberben összeül az SZKP Központi Bizottságának plénuma, s ezen kidolgozzák majd az ezzel kapcsolatban szükségessé váló intézkedéseket. — Az imperialista urak azt mondhatják — fűzte hozzá —, hogy a szovjet kormány nagy anyagi eszközöket szándékozik a vegyipar és az öntözéses földművelés fejlesztésére fordítani, tehát nem lesz pénze a fegyverekre. így tehát —• úgymond — megelőzhetjük a Szovjetuniót a haditechnika fejlesztésében. Nem így lesz imperialista urak, ne örüljenek! Mi már megtettük és megtesszük azt, ami védelmünkhöz szükséges! A ra(Folytatás a 3. oldalon.)
