Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
lolytatás a 2. oldalról.) libák történtek már a versnél is: sok helyen későn, a irvezettnél kisebb területen etettek. Helyenként még az iemi agro'.echnikai előirásoat is megsértették. A rendaívül kedvezőtlen időjárás .yen körűin: niyek között nayon jelentős 'károkat okozhaott. A kémé: tél, valamint belvizek és árvizek követ:eztében, kipus/, ült .mintegy 50 000 hold kenyérgabona és nintegy 190 r00 hold árparetés. Ennek csak kis részét udtuk pótolni tavaszi kalázosokkal. Átlagtermésünket nagymértékben csökkentette az aratás előtti, heekig tartó forrőság. Mindez arra vezetett, hogy kedve:őtlenül alakult gabonatermeésünk eredménye. A kedvezőtlen időjárás miatt Európaszerte —■ a szocialista országokban is — gyenge volt a gabonatermés. Ilyen körülmények között tőkés piacokról kell gabonát importálnunk. A szokásosnál nagyobb mértékű gabonavásárlás jelentős terheket ró külkereskedelmünkre, s így egész népgazdaságunkra. Fock Jenő ezután rámutatott: a népgazdaság fejlődését visszatükrözi a nemzeti jövedelem alakulása. Az ipari és a mezőgazdasági termelés alakulása lényegében meghatározza a nemzeti jövedelem nagyságét, növekedését. Hazánkban az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése gyorsabb volt a tervezettnél, a mezőgazdaságé lassúbb. így a nemzeti jövedelem két év alatt csaknem 11 százalékkal nőit, ez megközelíti az ötéves tervben figyelembe vett ütemet. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme tehát kielégítőnek tekinthető; lényegesen gyorsabb, mint a tőkés országoké általában és biztosítja, hogy fejlődésünk lépést tartson a többi szocialista országgal. A nemzeti jövedelem emelkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztás, és a felhalmozás, a beruházás egyaránt növekedjék. Az ötéves terv első két évében a beruházások öszszege mintegy ötmilliárd forinttal meghaladta az eredetileg számításba vett összeget. A beruházásokkal kapcsolatos előkészítő, tervező és kivitelező munkát fejlődés, fokozatos javulás jellemzi. A beruházási tervet azonban gyakran elaprózottam; kisebb, kevésbé fontos beruházásoknál teljesítik túl. Ugyanakkor néhány, a népgazdaság fejlesztési arányai szempontjából jelentős beruházás megvalósításának üteme — különféle szervezési okok, hazai és külföldi gépszállítási késedelmek miatt — elmarad a tervezettől. A lakásépítési tervet 1961- ben és 1962-ben túlteljesítettük. A lakóház-építési idő az előző évek 14—15 hónapos időtartamával szemben 11 hónapra csökkent. Változatlanul hosszú azonban az ipari beruházások megvalósításának időtartama. A korábbi évekhez képest javult a beruházások üzembe helyezésének tervszerűsége, de még mindig nem kielégítő. Beruházási és ipartelepítési tevékenységünk fontos része Budapest ipari súlyának csökkentése, a vidék fokozottabb iparosítása. Intézkedéseink eredményeként Budapesten némíteg csökkent a foglal koztatottak aránya. 19130-ban az állami ipar dolgozóinak 45,1 százalékát foglalkoztatták a fővárosban; 1982-ben 44,2 százalékát. A tervek szerint ez az arany az idén tovgbb javul. Tanácskozik az országsaiéi Ezért a népgazdaság minden területén az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítanunk az exportárualapok növelésére. Ahhoz, hogy az ideihez hasonló gabonaellátási problémák a következő években ne legyenek, a kormány szükségesnek tartja a gabona vetésterületének növelését. El kell érnünk, hogy a vetést mindenütt az agrotechnikailag legkedvezőbb időpontban, megfelelő talaj előkészítés után végezzék. Gondoskodnunk kell arról is, hogy a gabonafélék terméshozamának növelésére szánt műtrágyát, valóban erre a célra használják fel. Így az esetleges kedvezőtlen időjárást ellensúlyozhatjuk, s kellő biztonsággal növelhetjük a gabonatermelést. — Még rossz időjárás esetén sem szabad n'égegyszer előforduráa annak, hogy olyan nagyarányú gabonabehozatalra szoruljunk, mint ebben az évűén. Egész népünk érdekében arra hívjuk fel a mo».:gazdasági dolgozókat: tekintsék elsőrendű feladatuknak a gabonái ermélésit, ne kíméljék erőiket az ország gabonaellátásának biztosításáért. A jövő évi gabonaellátásunk biztosítása is azt követeli, hogy gyorsítsuk meg tz időszerű őszi mezőgazdasági munkákat, a betakarítást, a talaj előkészítőst, a vetést. A munkák időben elvégezhetők, ha minden szinten gondosabb lesz a szervezés, hatékonyabban lépnek fel az tkadá yok elhárításáért. (összefoglalva a mezőgazdaságról mondottakat: a kormány úgy ítéli meg, hogy helyes volt az elmúlt években a mezőgazdaság fejlesztését célzó, sokoldalú segítség. Dolgozó parasztságunk is fokozódó odaadással végezte munkáját. A mezőgazdaság sajátos jellemzője, hogy a fejlesztésre fordított munka és anyagi áldozat nem azonnal, hanem a természeti adottságoktól is függően, későbbi években térül meg. ’így véljük, hogy ha dolgozó parasztságunk növekvő munkaszeretetével figyelmével párosul a minisztériumi és helyi vezetés jobb munkája, megvan a lehetőség a mezőgazdasági termelés gyorsabb és biztonságosabb növeFokozzuk a vidék iparosítását A nagyobb beruházásokhoz igényelt létszámnövekedés 84 százaléka vidéken jelentkezik. Az iparilag elmaradott megyékre jut ipari beruházásaink több mint 28 százaléka és a létszámnövekedés 52 százaléka. Ennek ellenére a kormány az előrehaladás ütemével elégedetlen. A beruházások előkészítésénél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy á főváros túlzsúfoltságának enyhítésére irányuló követelményeket a vállalatok és az irányító szervek, különféle okokból még mindig nem teszik következetesen magukévá. A vidék iparfejlesztése számunkra nem egyszerűen gazdasági kérdés; ez szocialista fejlődésünk egyik alapkérdése is. A mezőgazdaság fokozatos gépesítésével felszabaduló munkaerő foglalkoztatását, a termelőerők ésszerű területi elhelyezkedését így tudjuk megoldani. Az ipartelepítés feladatai világosak, . pártunk VIII. kongresszusa ismételten aláhúzta ennek jelentőségét. A határozatok végrehajtására további intézkedések szükségesek, s ehhez jó alapot adnak a már eddig elkészült regionális tervek is. A kormány a közelmúltban újabb határozatokat hozott a területi tervezés továbbfejlesztésére. A megyei pártbizottságok és a tanácsok általában helyes kezdeményezésekkel segítik az ipari elmaradottság megszüntetéséi, a foglalkozlaiottsági problémák csökkentését. Több megyében időben gondoskodnak a szakmunkásképzésről, közművesítésről, javaslatokat tesznek a helyi lehetőségek kihasználására. A kezdeményezéseket jobban kell támogatni. A beruházások és a termelési feladatok elosztásánál a vidéket előnyben kell részesíteni Budapesttel szemben. Gyorsult a reáljövedelmek emelkedése Fock Jenő ezután az életszínvonal alakulásával foglalkozott. Rámutatott: a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme 1932-ben — 1960-hoz viszonyítva — 3 százalékkal nőtt. Őszintén meg kell mondanunk — mint ahogy erről már több alkalommal szóltunk —, hogy eredetileg a reáljövedelmek gyorsabb emelkedésével számoltunk. A jövedelmeket azonban csak olyan mértékben emeljük, ahogy ezt a rendelkezésre álló fogyasztási cikkek mennyisége és összetétele megengedi. így biztosítható, hogy az áruellátás egy:»' bőségesebb legyen. Büszkén mondhatjuk, hogy hazánkban évről évre javul az ellátás, gazdagodik a választék. Ebben az évben — terveinknek megfelelően — gyorsabb a reáljövedelmek emelkedése. Már az év elején több intézkedést hoztunk az életszínvonal emelésére: többek között leszállítottuk egyes fogyasztási cikkek árát, növeltük az özvegyi nyugdíjakat, a fizetett szülési szabadságot stb. Emeltük az átlagbéreket. Terveztünk egyéb központi intézkedéseket is az életszínvonal emelésére, s bár ezeket ebben az évben nem tudjuk megvalósítani, a reáljövedelmek növekedése a tervnek megfelelően az idén több mirft 5 százalék lesz. Ezt részben az egyes mezőgazdasági cikkek — főleg a zöldség és gyümölcsfélék — tavalyinál lényegesen alacsonyabb fogyasztói ára és a tervezettnél gyorsabb átlagbéremelkedés teszi lehetővé. Már most bejelenthetem, hogy a Központi Bizottság javaslatára a kormány a jövő évi népgazdasági tervben előirányozza mindazokat az életszínvonal emelésével kapcsolatos központi intézkedéseket, amelyeket — bár terveztük — ebben az évben nem tudtunk megvalósítani. Ennek kapcsán először a MÁV és a posta dolgozóinak bérét emeljük. A jövő évben növeljük a bérből és fizetésből élő kétgyermekes családok családi pótlékát is, sor kerül egyes közalkalmazotti kategóriák bérrendezésére. Tovább növeljük azoknak a fizikai dolgozóknak a körét, akik csökkentett munkaidőben dolgoznak. Gazdasági helyzetünk nem ad lehetőséget más dolgozó csoportok bérének emelésére, noha, tudjuk, hogy ez — többek között a pedogógusoknál, a kereskedelmi dolgozóknál — indokolt. Bízunk azonban abban, hogy ennek feltételeit 1965-re meg tudjuk teremteni. A parasztság fogyasztásának reálértéke az elmúlt két évben több mint 4 százalékkal nőtt. A paraszti jövedelemnek egyre nagyobb hányada a készpénzben fizetett munkaegység-részesedés. Az idén szeptember végéig a munkaegység-előlegekre kifizetett összeg több mint 20 százalékkal volt .magasabb a tavalyinál. A paraszti jövedelmekben a készpénzbevétel arányának növelése helyes folyamat. Ez ösztönöz az árutermelésre s biztonságosabbá teszi a parasztság életkörülményeit. A lakosság jövedelmeivel összhangban emelkedik a kiskereskedelmi forgalom. Az idén háromnegyed év alatt havi átlagban 15 százalékkal több árut adott el a kiskereskedelem, mint 1960-ban. Jelenleg a forgalom összetételében az elmúlt évitől eltérő kedvező tendenciák érvényesülnek. Lassubbodott a bolti élelmiszerforgalom növekedése, jelentősen nőtt az iparcikkek forgalma. A ruházati forgalom két éve tartó csökkenése megállt, sőt a ruházati cikkekből háromnegyed év alatt több mint 5 százalékkal nagyobb mennyiséget adtak el, mint tavaly az év azonos időszakában. Segíti a lakosság ellátását, a forgalom növekedését az egyre kiterjedtebb áruhitelakció és a lakosság körében népszerű rendszeressé vált szezonvégi kiárusítás. A legutóbbi szezonvégi kiárusítás során a lakosság több mint 100 millió forintot takarított meg. Hitellevélre 1963 első félévében — az előző év azonos időszakához képest — 450 millió forinttal vásároltak többet. Ebből 210 millió forint volt a bútorvásárlás és 200 millió forint a tartós fogyasztási cikkek teievízió, motorkerékpár stb. vásárlásának értéke. A vásárlási kedv növekedésével együtt általában javult az áruellátás is. bár még sok vonatkozásban nem felel meg teljesen a lakosság igényelnek. Viszonylag bőséges volt a gyümölcs és a zöldségellátás. A ruházati cikkek választéka még nem elég gazdag. Egyes más ioarcikkekből — a bővülő választék ellenére — időszakonként kevés kapható a boltokban. A lakosság növekvő életszínvonalát mutatja az is, hogy a takarékbetétek — háromnegyed év alatt — 2,9 milliárd forinttal emelkedtek, s megközelíti a 11,7 milliárdos Felkészülés a téli ellátásra Ezután arról szólott az előadó, hogy az elmúlt évi kedvezőtlen téli tapasztalatok alapján a kormány a jó téli felkészülés érdekében határozatokat hozott az energiahordozók termelésének fokozására, a tüzelőanyag importra, az ellátás és a szállítás biztonságának növelésére. A szénbányászat termelési feladatát 1 millió tonnával emeltük. Ebből csaknem 800 ezer tonnát szeptember végéig termeltek ki derék bányászaink, 'részben vasárnapi munkával. Arra számítunk, hogy november közepéig a bányászok teljesítik a terven felüli feladatot. A külkereskedelem szerződésben már biztosította az előírt szén- és brikett importot. Az importáru folyamatosan érkezik. Mindenekelőtt a viliamosefnergia-ipar és a közlekedés fűtőanyag igényét kellett megnyugtatóan kielégíteni. Fokozatosan megszüntethető minden fennakadás a lakosság tüzelőanyag-ellátásában is, ebben azonban a lakosságnak is segítenie kell. Ez év második és harmadik negyedében a belkereskedelem 19 százalékkal több tüzelőt adott el a lakosságnak, mint az előző év azonos időszakában. Ennek ellenére több tízezren nem kapták meg megrendelt tüzelőjüket, helyenként sorban állnak az emberek tüzelőért. A vásárlásoknak a szokásosnál nagyobb emelkedése arra utal, hogy a lakosság egy része az idén — az előző évektől eltérően — egész évi tüzelőanyag-szükségletét a tél beállta .előtt igyekszik biztosítani, sőt feleslegesen is tartalékol. Ez indokolatlan és nehezíti az ellátást. Az időjárás — egyéS körülményekkel együtt — nehézségeket okozott a szállításban is. A népgazdaság minden területén érezhető, hogy a közlekedés az utóbbi időben nem zavartalan. Szállítási feladataink az idén rendkívüliek. Az év elején — különböző korlátozások miatt— a szállítás egy része e1 marad. így tulajdonképpen április óta a vasúti és a tehergépkocsi közlekedésben a forgalom a szokásos őszi csúcsforgalom szintjén áll. Ez különleges' intézkedéseket követel a vasúttól, a közúti fuvarozástól és a szállittatóktól egyaránt Elmondhatjuk, hogy a követelményeknek eleget is tesznek. Erre mutat, hogy az év eleje óta felgyülemlett 3,2 millió tonna áruszállítási elmaradásból már mintegy 2,5 millió tonnát bepótoltak. Bíz ink abban, hogy p továbbiakban is eleget tesznek feladataiknak. Nagy problémáink vannak az építőipari terv teljesítésében. Az év elejei nehézségek, az energiaellá-A továbbiakban Fock Jenő a gazdasági vezetés továbbfejlesztésének feladatai közül az ipar irányításának átszervezéséről szólt. Ezzel azt kívánjuk elérni, hogy a jelenleginél kedvezőbb szervezeti feltételek jöjjenek létre a vállalatoknál a műszaki fejlesztés gyorsítására, a magas színvonalú technika és technológia alkalmazására, a korszerű, jó minőségű termékek gazdaságos előállítására. Mindenekelőtt tehát a termelés szervezetét, a termelést közvetlenül irányító vállalati vezetés munkáját kívánjuk javítani, intézkedáseinkkel korszerűen szervezett és vezetett tási és szállítási gondok* majd a munkaerőhiány zavarokat okozott a munkában, s ez — párosulva a munkaszervezés, a vezetés, az irányítás fogyatékosságaival — számottevő lemaradáshoz vezetett. Ma már nyilvánvaló, hogy az épíicipar a lemaradást nem tudja behozni, s így idei tervét nem teljesül, annak ellenére, hogy év közben a kormány több intézkedéssel sietett az építőipar segítségére. Most mindenekelőtt a* szükséges, hogy az erőket a kiemelt és befejezendő építkezésekre koncetrálják. A jövő évi lakásépítési terv teljesítésére úgy kell felkészülni, hogy az áthúzódó építkezések készültségi foka minél magasabb legyen. Elvárjuk az építőipar vezetőitől, hogy jobb munkaszervezéssel használják ki a rendelkezésükre álló lehetőségeket nagyvállalatokat kívánunk megteremteni. A vállalatok szervezetének továbbfejlesztése mellett változik az ipar felső irányítása, a minisztériumi vezetés is. A minisztériumok a továbbiakban az eddiginél sokkal hatékonyabban foglalkozhatnak az ipar legfőbb kérdéseivel, megalapozott, távlati fejlesztési elgondolásra építve irányíthatják a vállalatokat. Az átszervezés a lehetőségek sokoldalú mérlegelését, a különböző szervezeti formák alkalmazását, a leghatékonyabb megoldások kiválasz(Folytatás % 4. oldalon.) Az ipar irányításának átszervezése Tanyavilágunk is igyekszik lépést tartani a fejlődéssel. A képen: a Sulyán-bokori általános iskola.
