Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról) tását kívánta meg. A vállalatok összevonása nem öncél, nem mindenáron megvalósítandó féladat. Csak akkor hajtandó végre, ha a változtatás gazdasági előnyökkel jár, megteremti a gazdaságosabb termelés feltételeit. Az átszervezést úgy kell végrehajtani, hogy az egyetlen területen se zavarja a termelés és irányítás napi feladatainak megoldását, sőt mielőbb járuljon hozzá a fejlődés meggyorsításához. 1964. Január 1-én végre hajtandó átszervezésekkel a minisztériumi iparban — az építőipar kivételével — az átszervezés lényegében befejeződik. A már átszervezett vállalatoknál fontos feladat az új szervezet megszilárdítása, a nagyobb egységnek megfelelő munkastílus kialakítása. Ez a feltétele annak, hogy mielőbb megvalósulhasson az átszervezés fő célja: a termelés, a termelőerők valóságos koncentrációja. A vállalatok összevonása csak a munka kezdetét jelenti. A koncentrálás, a termelési profilok helyes elhatárolása, a termelés ésszerű specializációja a következő évek tervszerűen megvalósítandó feladata. Ahhoz, hogy az új szervezet eredményesen működhessék, tökéletesítenünk kell a tervezés, az ösztönzés, a finanszírozás, az elszámolás rendjét. A kormány utasítása alapján az illetékes állami szervek e feladatok megoldásán már dolgoznak. Javaslataikat a jövő év első felében terjesztik a kormány elé. Külkereskedelmi kapcsolatainkról Tisztelt országgyűlés! Külföldi kapcsolataink további bővítése, népgazdaságunk fejlesztése szempontjából igen nagy jelentőségű, hogy hogyan veszünk részt a nemzetközi munkamegosztásban. Gazdasági struktúránkra az a jellemző, hegy a nyersanyagok jelentős részét külföldről kell beszereznünk, amiért mindenekelőtt késztermékekkel fizetünk. 1962-ben az ipar árutermelésének mintegy l/3-a a kivitel céljait szolgálta. Egyes iparágakban ez az arány még ennél is nagyobb. A külkereskedelem általában teljesíti népgazdasági feladatait. munkájával hozzájárul gazdasági fejlődésünkhöz. A gazdasági kapcsolatok bővítésével, az általában színvonalas és megbízható kereskedelmi tevékenységgel hozzájárul az ország nemzetközi elismerésének megalapozásához. Külkereskedelmi forgalmunknak több mint 2/3-át szocialista országok piacain bonyolítjuk le, itt a forgalom növelését, összetételét alapvetően hosszúlejáratú államközi szerződések határozzák meg. Ezért e piacok számunkra nagy biztonságot nyújtanak. Gazdasági kapcsolataink a szocialista országokkal számunkra egész fejlődésünk szempontjábójl alapvétőét. Ebben az évben a külkereskedelem előreláthatólag teljesíti tervét. Különösen jelentősnek tartjuk, hogy az eddig eltelt háromnegyed év alatt, a tőkés piacokra irányuló kivitel tervét, több mint 5 százalékkal túlteljesítette. Hazánk 108 országgal tart gazdasági kapcsolatot. A forgalom csaknem 1/3-át a nem szocialista országokkal bonyolítjuk le. Ezeken a piacokon különösen bonyolult feladatokat kell külkereskedelmünknek megoldania. A konjunktúra lanyhul, a verseny élesedik, s magával hozza, hogy csak korszerű, kiváló minőségű árukkal tudunk eredményesen, gazdaságosan kereskedni. Ezért szükséges, hogy a népgazdaság különböző ágazataiban, mindenekelőtt az iparban, sokkal gondosabban segítsék a külkereskedelmi feladatok megoldását. A külkereskedelem jól ismerje a piaci követelményeket és gyorsan közvetítse ezeket a termelés számára. ban. A Csehszlovák Szocialista Köztársasággal megegyeztünk a dunai vízi erőműrendszer építéséről. Együttműködünk a KGST országok többségével a Szovjetunió egyik nagy foszforit-lelőhelyének kiaknázásában, mely a részvevő országok műtrágyaszükségletének jobb kielégítését szolgálja. A jövő évben megkezdi működését a KGST országok nemzetközi együttműködési bankja. Megszervezték és már dolgozik a Nemzetközi Szabványügyi Intézet. örülünk ezeknek az eredményeknek. Az a véleményünk, hogy minden KGST országnak előnyös, ha minél több közös vállalkozást tudunk létrehozni. A moszkvai határozatok szellemében úgy kell távlati népgazdasági terveinket összehangolni, legégetőbb problémáink megoldására az erőket összpontoáitani, hogy az minden részvevő ország népgazdaságának gyorsabb fejlődését eredményezze. Bizonyos előrehaladást értünk el a termelés szakosításában és az együttműködésben a gépgyártás, a vegyipar és a vaskohászat területén. Az a feladatunk, hogy a már elfogadott ajánlásokat következetesen vegyük figyelembe népgazdasági terveink kidolgozásánál. Keressünk újabb és . újabb lehetőségeket a szocialista országok közötti kétoldalú és többől ialú nemzetközi együttműködés fejlesztésére, legyünk kezdeményezők a munkamegosztás elmélyítésében. A párt- és kormánydelegáció idei szovjetunióbeli látogatása, Kádár elvtársnak Lengyelországban Gomulka elvtárssal. Jugoszláviában Tito elvtárssal és Csehszlovákiában Novotny elvtárssal folytatott megbeszélései igen hasznosnak bizonyultak a népeink közöti barátság elmélyítésében, a politikai, gazdasági együttműködés újabb lehetőségeinek feltárásában. Alapvető a KGST-ben való együttműködés Saját tapasztalatunk alapján vagyunk arról meggyőződve, hogy népgazdaságunk szocialista fejlődése csak a testvéri országokkal együttműködésben mehet végbe. Országainkat összefűzi a közös ideológia, a proletár internacionalizmus, s az ennek megfelelő kölcsönös, testvéri segítség. Pártunk VIII. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy népünk erőfeszítései összefonódnak a testvéri országok szocializmust építő népeinek munkájával. Éppen ezért, miközben maximálisan mozgósítjuk saját erőforrás-inkát, erőfeszítéseket teszünk a gazdasági, műszaki és tudomáryos kapcsolatok elmélyítésére, népgazdasági terveink koordinálására, a termelés hatékonyabb nemzetközi szakosítására. Ennek megfelelően messzemenően helyeseljük a KGST-hez tartozó országok kommunista- és munkáspártjai első titkárainak, valamint kormányfőinek legutóbbi moszkvai értekezletén hozott határozatokat. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés számunkrg különösen fontos eredményei közül megemlítem- a Szovjetunióval kötött egyezményt a timföld és alumínium feldolgozásá^ ^Magyarország 1963. október 25. Lassan egy éve már, hogy a KGST országok egy része összekapcsolta a viliamosenergetikai-hálózatát. Mindenki előtt nyilvánvaló, hogy ez az összes részvevő országok számára előnyt jelent, de különösen ki szeretném hangsúlyozni jelentőségét a magyar népgazdaság biztonságosabb fejlesztése szempontjából. Tiszelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Az 1963-as évből már nem sok van hátra, de még sokat tehetünk és kell is tennünk azért, hogy az évet sikeresen zárjuk és kedvező kiindulási alapot hozzunk létre a jövő évi munkához. Arra van szükség, hogy minden kapkodás nélkül, céltudatosan, a népgazdaság alapvető érdekeit szem előtt tartva szervezzük a munkát. A terveket azokon a területeken teljesítsük túl, ahol az a legkedvezőbb gazdasági eredményekkel jár. Fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy az exporttervek a népgazdaság számára legelőnyösebben váljanak valóra. Kötelességünknek tartjuk, hogy e tárgyalásokon, megbeszéléseken kialakított közös állásfoglalások gyakorlati megvalósításáért, minden, tőlünk telhetőt megvegyünk. Szilárd meggyőződésünk, hogy a szocialista országok közötti gazdasági együttműködés fokozása győzelmünk fontos tényezője, a kapitalizmussal folytatott békés gazdasági versenyben. gozóit kiváltképpen nagy felelősség terheli az export előirányzatok minél jobb teljesítésében. Nagyobb gondot kell fordítani a termékek minőségének javítására. Biztosítani kell, hogy termékeink javuló minősége, korszerűsége, a célszerűségnek és a fogyasztók igényeinek jobuan megfelelő csomagolása, egyre nagyobb megbecsülést szerezzenek számunkra. El kell érni, hogy a munka termelékenysége tovább emelkedjék, a terv előírása maradéktalanul teljesüljön. Tegyünk hatékony intézkedéseket az önköltség csökkentésére, hogy minél jobban megközelítsük az előirányzottat. Maradéktalanul teljesüljön a terv előírása A gépipar irányítóit és dol. Az ipar vezetői gondosan tervezzék meg és alaposan készítsék elő a jövő évi feladatok teljesítését. Érjük el, hogy a termelés töretlenül to vább emelkedjék és fokozódjék gazdaságossága. Sokoldalú intézkedéssel gondoskodjunk a munka termelékenységének növeléséről és a termelési költségek csökkentéséről. Legyen az eddiginél következetesebb és gyorsabb a műszaki színvonal emelése. A technika és technológia fejlesztésével javítsuk a termékek minőségét. A minőség ellenőrzésével foglalkozók munkáját is jobbá, egyértel mübbé, szigorúbbá és szervezetebbé kell tenni. A mezőgazdaságban fokozni kell az őszi munkák szervezettségét. Biztosítani kell, hogy a rendelkezésre áilló munkaerőt és időt, az anyagi és műszaki alapokat az eddiginél sokkal hatékonyabban használják ki. Céltudatosabban kell munkálkodni, hogy a mezőgazdaság számára juttatott beruházások — a több és korszerűbb gép, a több vegyi anyag, műtrágya, növényvédő és gyomirtószer, az újonnan épített üzemi épületek és öntözőberendezések — a népgazdaság számára a legnagyobb eredményeket hozzák. Növelni kell a szakképzettséget. a tudomáóy eredményeit jobban kell hasznosítani a termelésben. Gondoskodni kell az agrotechnikai előírások szigorú betartásáról. A mezőgazdaságot irányító apparátusok dolgozói tartózkodjanak többet közvetlenül a helyszínen, ott, ahol a legjobban tudnak segíteni. A mezőgazdasági termelés programjának megvalósításáért következetesebben kell támaszkodni a mezőgazdasági dolgozók munkakészségére, lendületéire és fegyelmére. Ötéves tervünk a sikeres megvalósulás útján A népgazdaság szinte minr den területén számottevőek a tennivalók, hogy eredményesebb legyen a külkereskedelem munkája. A termeléssel foglalkozó dolgozóknak a külkereskedelem dolgozóival együttműködve sokat kell tenniük a külkereskedelmi forgalom növeléséért, az egyensúly biztosításáért. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kiviteli tervek teljesítésére, a piac kívánalmainak megfelelő, fokozódó gazdaságosságot biztosító termékekből. A szállítási határidőket és feltételeket, a minőségi előírásokat következetesebben kéül betartani. Egyértelműen meg kell mondani, hogy külkereskedelmünk egyensúlyának biztosítása népgazdaságunk alapvető kérdése, arányos fejlődésünk fő feltétele. Hazánk nemzetközi szerepének növekedése azzal a kézzel fogható eredménnyel jár, hogy külkereskedelmi lehetőségeink bővülnek. Ezt ki, kell használnunk és bővítenünk kell piacainkat. Fokozódó részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban gazdagítja népünk életét. Jövő évi tervünk elkészítésénél számolnunk kell az idei tapasztalatokkal. Figyelembe kell venni az építőipar, a közlekedés rendkívüli helyzetiét, a fokozottabb gabonaimport következtében előállott többletterheket. Továbbra is biztosítanunk kell a népgazdaság arányos fejlődését. Az ipari termelés előreláthatólag mintegy 7—8 százalékkal emelhető, a mezőgazdasáigban reálisan körülbelül 5—6 százalékos termésnövekedéssel számolhatunk. A népgazdaság fejlesztésének 1964. évi terve rövidesen elkészül és a dolgozók megbeszélhetik a feladatokat a munkahelyeken, az üzemekben. Meg vagyunk győződve, hogy a tudomány emberei, az értelmiségiek, a fizikai munkát végzők megértik a gondokat, felismerik a feladatokat, s mindent elkövetnek, hogy az eddiginél is szorosabb egységben, a jövőben is megvalósíthassuk céljainkat. Eibben az évben, mikor vá ratlan nehézségekkel találtuk magunkat szemben, a társadalmi összefogás, egymás támogatása, az erők koncentrálása segített át bennünket a legnagyobb akadályokon. E helyről ismét köszönetét mondok bányászainknak, katonáinknak, fiataljainknak az odaadó, lelkes és fegyelmezett segítségért. Munkásosztályunk fokozódó szocialista öntudata, növekvő szakképzettsége, egyre szilárdabb munkafegyelme, a szocialista munkabrigádok lelkes, példamutató tevékenysége, egész dolgozó népünk munkaszeretete, a társadalmi erők növekvő aktivitása bizalommal tölt cl bennünket. Meg vagyunk győződve, ho: munkánk nyomán az ere< mények nem maradnak el. Második ötéves tervün végrehajtása sikeresen hala előre, bár utunkon nem k számban akadnak nehézségei Ezek azonban nem leküzdhc tetlenek. Dolgozó népűn szorgalma, szakí'lrtelme, a! kötő ereje, a szocializmu ügyében vetett hite és le! kesedése biztosítéka ennek. További fejlődésünk kulcsa: javítani a munkát minden szinten. A vezetés legyen körültekintőbb, előrelátóbb, következetesebb. Használja ki jobban a szocialista rendszer erőforrásait és előnyeit, s ehhez vegye figyelembe s legjobb szakértők véleményét állásfoglalását. Legyen a vezetés módszere még demokratikusabb. Munkásosztályunk parasztságunk, értelmiségünk alkotó munkája legyen igényesebb, felelősségteljesebb és fegyelmezettebb. Ha így dolgozunk gyorsabban fejlődik, korszerűsödik a magyar népgazdaság. előbb teljesülnek a népjólét növelését célzó terveink. Tisztéit országgyűlés! Kérem a kormány jelentésének tudomásul vételét. Dr. Fekszi István felszólalása Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett, majd Beiresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének elnöklésével folytatódott a tanácskozás. A Minisztertanács beszámolója feletti vitában felszó! alt dr. Fekszi István, Szabolcs- Szat-már megye képviselője is, Dr. Fekszi István hangoztatta, hogy a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás feltételei állandóan javulnak. Többek között ennek eredménye az is, hogy Szabolcs-Szatmár megyébe mind többen térnek vissza az ország különböző részein más munkaterületeken elhelyezkedett mezőgazdasági dolgozók. Rámutatott arra, hogy nagy jelentőségű a raktározás megoldása, különösen az olyan nagy gyümölcstermő megyében, mint Szabolcs- Szatmár. Befejezésül hangoztatta, hogy a Minisztertanács oeszámolója helyesen határozta meg a feladatokat. Szabolcs-Szatmár megye dolgozói lelkesen munkálkodna« a párt és a kormány határozatainak megvalósításán. Bondor József budapesti képviselő a fővárosi lakásépítkezések kérdésével foglalkozott. Nagy Lajos, Bács- Kiskun megye képviselője a gyümölcs- és szőlőtermeié kérdéseit elemezte. Dr. Bariba Tibor református püspök a moszkvai szerződés atomtilalmi szerződés jelentőségét méltatta. Balogh László, Csongrád megye képviselője a megye iparáról beszélt. Boglár József Somogy ■ megyei képviselő a tsz-ek premizálásának a jelentőségét eierpezte. Szünet után Trautmann Rezső építésügyi miniszter szólalt fel. Foglalkozott az építőipar nehézségeivel, a téli időjárás okozta kiesések pótlásával. Elfogadta, hogy az építkezések minősége gyakran joggal kifogásolható. Azonban bizonyos javulás már tapasztalható: a garanciális javítások költsége a költségeknek csak körűibe! üi két ezrelékét ieszi ki. Az építőipar a jövőben még jobban töreksziJK a hibák megszüntetésére» A jövő évi' fel - adatokról szólva elmondott: hogy a legfőbb teendő köz: tartozik az építési technoló giák szakadatlan fejlesztése és az építőipari munkafolyamatok tervszerű gépesítése. Dezse Béláné Baranya megyei képviselő a íeivásárli szervek munkájáról, Csedreki László Hajdú-Bihar megyei képviselő az ipari termelőerők összpontosításának jelentőségéről, Hodek József Komárom megyei képviselő ‘ a mezőgazdasági gépellátás problémáiról beszélt. Rapai Gyula Baranya megyei képviselő hangoztatta a helyi építőipar munkája szétaprózottságának káros voltát, dr Sivó Gyula Somogy megyei képviselő a megye egészségügyi helyzetével foglalkozott. Bódi László Csorjgrád megyei képviselő a lakásépítési program ütemének a gyorsulását méltatta^ Ezután az elnöklő Beresztóczy Mijjiós javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy október 25-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdette! folytatja á tanácskozást. Kádár lános fogadta a parlament ütésének külföldi vendégeit Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke csütörtökön fogadta az országgyűlés ülésén részvevő külföldi vendégeket: a jugoszláv parlamenti küldöttséget, amely Zvonko Brkics nek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szkupstinája alelnökének vezetésével tartózkodik Magyarországon, valamint a hazánkban baráti látogatáson levő Mongolin Dugerszuren-1, a Mongol Népköztársaság külügyminiszterét A szívélyes baráti légkörben lefolyt beszélgetésen részt vett Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet - tese, Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke, Pólyák János, az országgyűlés al elnöke, Péter János külügyminiszter, Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes és Gergely Miklós, a Külügyminisztétrium protokollosztályának vezetője. Ugyancsak rér.t vett a beszélgetésen Zsc: - balin Banzar budapesti mo igol nagykövet és dr. Dutc i Csalics, Jugoszlávia budape> ti nagykövete.
