Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-25 / 250. szám
Tanácskozik az országgyűlés FOCK lENÜi További fejlődésünk kulcsa: Javítani a munkát ! ■ B ■ . 1 minden szinten (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt Országgyűlés! Az ötéves terv harmadik évében járunk. A kormány szükségesnek véli, hogy gazdasági életünkről, gazdaságpolitikánkról, eredményeinkről és gondjainkról, tennivalóinkról beszámoljon az országgyűlésnek és népünknek. A kormány a gazdasági életet úgy irányítja, hogy minél eredményesebben váltsuk valóra pártunk VIII. kongresszusának határozatait Teendőink konkrét programja a népgazdasági terv — hangoztatta bevezetésül Fock Jenő. Az ötéves terv végrehajtásának csaknem 3 éves tapasztalata bizonyítja, hogy a célok helyesek, megalapozottak, reálisak. Gazdák ' ságvezetési irányelveink helyesek. Népgazdaságunk eredményesen fejlődik, gazdasági életünk felfélé ívelő. Az életkörülmények javulnak. 1961—62-ben az ipari termelés — az ötéves terv időarányos részét valamelyest meghaladóan — 21,1 százalékkal emelkedett. Az 1963. évi terv az előző évhez képest további mintegy 7 százalékos növekedést írt elő. Az év eleji nehézségek ellenére is várható, hogy a tervet teljesítjük. Iparunk továbbfejlődése szempontjából jelentős eredmény, hogy a vegyipar, avil- 1 amosenergia-d par fejlődése gyorsabb volt, mint amit az ötéves tervben számításba vettünk. Ennek megfelelően nőtt részarányuk. Különösen előnyös, hogy a vegyiparon belül az átlagosnál is gyorsabban emelkedik a műtrágyák és műanyagok termelése. A gyógyszeripar termelése 1962-ben több mint 90 százalékkal múlta felül az 1960. évit. A kohászat fejlődése viszont nem teljesen kielégítő. Komoly elmaradás van a Dunai Vasmű hideghengermű beruházásánál. A kohászoknak gyorsítaniuk kell iparáguk fejlődését, hogy jobban elősegíthessék a népgazdaság más ágainak előrehaladását. Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb volt a gép ipar fejlődése. Bár a gépipari termelés fejlődésének üteme meghaladja a szocialista ipar termelésének átlagát, a kiemelt gépipari ágazatok termelése nem növekedett megfelelően. Az ötéves tervben a gépipari termelés 63—64 százalékos emelkedését irányoztuk elő úgy, hogy a műszergyártást' még kell háromszorozni, a híradástechnikai iparág és a szerszámgépgyártás termelését pedig mintegy kétszeresére kell növelni. E három kiemelt iparág közül csak a híradástechnikai ipar növekedése volt gyorsabb a tervben előírtnál. Gyorsítsuk a gyártmányfejlesztést Ahhoz, hogy a híradástechnikai ipar gyorsan fejlődjék, mint minden iparágnál, itt is követelmény a gyártmányfejlesztés gyorsítása. Akadályozza a fejlődést, hogy egyes alapvető anyagok és részegységek hazai előállítása még nem megfelelő. A kormány határozatokat hozott új üzemek és laboratóriumok létesítésére, valamint külföldi licencck és gyártóberendezések vásárlására, hogy az elmaradásokat rövid időn belül behozhassuk. A híradástechnikai ipar dolgozói használják ki a kormány nyújtotta segítséget és emeljék még magasabbra iparáguk nemzetközileg is elismert műszaki színvonalát. A műszeriparon belül, - hogy kedvezőbb szerkezet munkája meghozza a ' várt eredményt. Az ipar műszaki színvonalát a kibocsátott termékek korszerűségén és a gyártás során alkalmazott technológia színvonalán mérjük. Bizonyos fejlődés a műszaki színvonalban megállapítható, azonban lényeges előrehaladás a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtásában még nem következett be. A gyártmányfejlesztésre általiéiban az jellemző, hogy már a feladatok kijelölése sem eléggé átgondolt, az új, korszerűbb gyártmányok kifejlesztésének ideje indokolatlanul hosszú; az új gyártmányok bevezetése, a tömeges gyártás elkezdése, az új technológia megvalósítása lass.ií. a műszaki rsrnnaffanrlasok a párhuzamosság. Gya kori, hogy azonos, vagy hasonló feladatokat .kutat több vállalat és kutatóintézet Vállalatainknál és kutatóin tézeteinkben sok olyan témával is foglalkoznak, amelyeket más baráti országokban már kikísérleteztek. A fölösleges párhuzamosságokat el kell kerülni, biztosítani kell a kutatások összehangolását Az új gyártmányok konstrukciójának kidolgozásától és elfogadásától a sorozat gyártás megindításáig eltelt idő jelenleg lényegesen hosz szabb, mint amennyit a piaci igényeik változása megen ged. A konstrukciót kidolgo zó intézetek és a termelő vállalatok között mind ez ideig nem alakult ki megfelelő munkakapcsolat. A felkészü lés a sorozatgyártásra válla tatainknál megengedhetetle nül sok időt igényel. Sok területen a jelentős anyagi áldozatok árán kidolgozott gyártmányok hasznoalakuljon ki — az egyes elavult és .gazdaságtalan termékek gyártását leállították. Ez átmenetileg akadályozta ugyan a termelés növekedését, de feltétele volt a gazdaságos, magas műszaki színvonalú gyártmányok termelése növelésének. A gyártmányfejlesztés kezdeti eredményei biztatóak. Ma már olyan új gyártmányokkal jelentkezhetünk a piacon, melyek keresettek, mert korszerűségük és minőségük elismert. Az orvosi műszerek és gyógyászati berendezések részaránya az 1958. évi 10,8 százalékról 1962-ben 29,2 százalékra, a laboratóriumi felszerelésekkel és készülékekkel együttes részaránya pedig 15,1 százalékról 34,3 százalékra nőtt. A gépipar kiemelt ágazatainak fejlesztése közül a szerszámgépgyártás területén mutatkoznak a legnagyobb problémák. A Kohó- és Gépipari Minisztérium a gyártmányfejlesztési tervét nem teljesíti, az új gyártmányok kibocsátása • rendkívül vontatott. Az új típusok — az előirányzathoz képest — késéssel jelennek meg a piacon. A szerszámgépipar jó néhány világszínvonalon álló, a piacon kelendő gyártmánnyal büszkélkedhet. Az iparág tehát képes kiváló termékek gyártására. Bízunk benne, hogy a jelenlegi hibák átmenetiek és a műszakiak, a tudósok, a mérnökök és a fizikai dolgozók összefogása, célratörő 2 1963. október 25. munka nem kielégítő. Alacsony a gyártmányfejlesztéssel foglalkozó műszakiak száma. Ösztönzési rendszerünk sem elég jó. Az új gyártmányok kidolgozására irányuló kutatásban Továbbiakban Fock Jenő a nem kielégítő gyártmányfejlesztéssel foglalkozva rámutatott: — Iparvállalataink a termelést irányitó munkahelyeken aránytalanul sok mérnököt, műszaki képzettségű szakembert foglalkoztatnak. Ezáltal erőt vonnak el a fejlesztési feladatokból, holott lehetőségeink és problémáink figyelembevételével sok helyen nem műszaki képesítésű káderek is megfelelnének. A szakemberekkel való gazdálkodás megjavítása újabb tartalékokat tárhat fel mind a műszaki fejlesztés, mind az irányítás javítására. Pártunk kongresszusa utasításainak megfelelően a második ötéves tervben az ipari termelés növekedé'sét kétharmad részben a termelékenység emelésével kell biztosítanunk. Az ipari termelés jelentős sikereként említhetjük meg, hogy a munkások és értelmiségiek munkája nyomán teljesültek a termelékenység emelésére vonatkozó előírások. Az említett problémák el] lenére az iparban az ötéves sítása késik, vagy végleg elsikkad. Nem megfelelő az új gyártmányok propagálása sem a külső, sem a belső piacokon. terv első két évében 14 százalékkal nőtt a termelékenység. Az ipar egészében tehát a munkatermelékenység terv szerint nőtt, egyes minisztériumok, iparvállalatok azonban nem teljesítették a termelékenységi előirányzatokat. A Könnyűipari Minisztérium vállalatai a tervben előírt 63 százalékos aránynyal szemben 1960—62-ben 42 százalékot értek el. Jelentős volt a fejlődés a Nehézipari Minisztérium vállalatainál, ahol a termelés növekedéséből a termelékenység emelésével elért arány a terv szerinti 70 százalékkal szemben több mint 80 százalék volt. Ebben az évben a termelékenység alakulása a tavasánál valamelyest kedvezőtlenebb. A népgazdasági terv egész évre a termelékenység 4 százalékos emelésével számolt. Figyelembe véve azonban a tél által okozott súlyos nehézségeiket, az idén eddig elért 3,7 százalékos növekedés nem lebecsülendő eredmény és egyben azt is mutatja, hogy az ipar vezetőinek jobb szervező munkájával ez évben is teíjesíthető a termelékenységi előirányzat. Az elmúlt években az önköltség általában a tervezettnél jobban csökkent. Ebben az évben — legalább is az első félévi adatokból ez állapítható meg — az ipar nem teljesíti a tervnek ezt az előirányzatát. Az év eleji rendkívüli körülmények leginkább az önköltség alakulására hatottak kedvezőtlenül. Az ipari termelésben elért sikerekhez jelentősen hozzájárultak a beruházások. Az elmúlt két és fél év alatt üzembe helyeztek mintegy napi 1180 vagon szántermelő kapacitást. Működik a „Barátság” , kőolajvezeték, és a Magyarországot a Szovjetunióval összekötő villamostávvezeték. E két létesítmény a KGST-be tömörült szocialista országok testvéri együttműködésének rendkívül fontos alkotása, amelyek gazdasági életünk egyik fő problémája, az energiahiány enyhítéséhez nyújtanak lényeges segítséget. Az utóbbi években feltárt, számottevő energiaforrás, a földgáz hasznosítására megkezdtük a gázvezetékek kiépítését. Az alapanyaggyártó ipar fejlesztését szolgálta többek között, hogy az acéltermelőkapacitás évi 160 000 tonnával, a hidegen hengerelt acélkapacitás 15 000 tonnával emelkedik. Megkezdte termelését a Székesfehérvári Könynyűfémmű alumíniumhenger,műve, amely évi 8000 tonna alumínium-félkészterméket állíthat elő. A Kőbányai Könnyűfémmű évi 400 tonna alumínium-félkészterméket . gyártó berendezést kapott. A Dunai SZalmacellulózgyár ez évi üzembe helyezésével az ország celluloztermelő-kapacitása 22 000 tonnával bővült. Két és fél év alatt műtrágyatermelési lehetőségeink mintegy évi 270 000 tonnával bővültek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján — határidő előtt — felavatjuk ötéves tervünk egyik legjelentősebb ipari alkotását, a több mint egymillió tonna cement termelését biztosító Dunai Cement- és Mészművek Az országgyűlés előtt is szeretném megmondani, hogy a gyár felépítésében, a Német Demokratikus Köztársaság ifjúságával együttműködve, dicséretre méi^ó, lelkes munkát végeztek a fiatalok, a KISZ által szervezett brigádok. A KISZ fennállása óta egyik legkiemelkedőbb politikai sikerét érte el a gyár eredményes paitronálásával. Terveinknek megfelelően jelentős beruházásokkal bő. vült a feldolgozóipar kapacitása is, különb-.m a gyógyszeriparban és a gépiparban. Már termelnek Vácott a Televíziós Képcsögyárban, az Esztergomi Relégyárban, Kecskeméten a reszel őgy árban, Szombathelyen a Remix új gyáregységében. Megemlítem, hegy a könnyűipar kapacitása évi 25Í5 fonna pamutfonal, 20 000 tonna farostlemez, 4200 garnitúra bútor termelésével bővült. Ae élelmiszeriparban üzembe helyezték többek között a Békéscsabai Konzervgyár és Hűtőház új létesítményeit, amelyekkel évente mintegy 3200 vagonnal több konzervet és 500 vagonnal több mélyhűtött árut állíthatunk elő. Az ország közvéleményét — érthetően ■— erősen foglalkoztatja a vidék iparosítása. Itt az országgyűlésben is több alkalommal volt már erről szó. Mint az előzőekből is látható, az új beruházások telepítésében arra törekszünk, hogy ezt a követelményt teljesítsük. Az utóbbi években üzembe helyezett beruházásaink túlnyomó többsége vidéken van. Összefoglalva az eddig mondottakat, iparunk komolyan fejlődött. A végbemenő változások jó irányúak, megfelelnek gazdaságpolitikánknak. Gazdasági életünk sokrétűségéből, a feladatok Ezután az előadó a mezőgazdaságban végbement jelentős változásokkal foglalkozva rámutatott: A Korszerű nagyüzemi gazdálkodás objektív és szubjektív feltételei egyre jobban kialakulnak. Megváltozott a falu képe, javultak a termelőszövetkezetekbe tömörült parasztság munka- es életfeltételed. A termelőszövetkezetek egyre szervezettebben gazdálkodnak. Növekszik a parasztság öntudatos fegyelme és munkakészsége. Mindennek eredményeként a mezőgazdasági termelés — az elmúlt 3 évi szokatlanul kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére — egyre kielégítőbben biztosítot}.a a lakosság élelmiszerellátását. A második ötéves terv első két évében a felvásárolt növényi és állati eredetű termékek mennyisége több mint 13 százalékkal növekedett. Az idén szeptember végéig mintegy 7 százalékkal több vágóállatot és állati eredetű termékeket vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. A mezőgazdaságban elért eredmények a szocialista gazdálkodás fölényét bizonyítják. Ezeket jelentősnek kell tekintenünk, annak ellenére, hogy a termelés növekedésének ütéme elmaradt a második ötéves terv előirányzatától. Az elmúlt években a tervezettnél többet fordítottunk a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a korszerű szocialista nagyüzemi gazdálkodás anyagi feltételeinek megteremtésére. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez helyes volt. A többlet beruházások nélkül az időjárás okozta károk lényegesein nagyobbak lettek volna. Véleményünk szerint a következő években is főleg a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának erősítésére kell felhasználnunk terven felüli erőforrásainkat. Gyorsítjuk az élelmiszeripar korszerűsítését, a kapacitás és a tárolótér bővítését is. 1961-ben és 1962-ben a népgazdasági beruházások A mezőgazdasági * termelés az idén, — a múlt évihez képest — előreláthatólag mintegy 4 százalékkal növekszik. Ez azonban azt jelenti, hegy alacsonyabb lesz a tervezettnél. Különösein a gabonafélék termelésében jelentős az elmaradás. Ezért ebben az évben az elmúlt évieknél nagyobb gabonaimportra szorulunk. Erre röviden azt válaszolhatjuk, hogy a felszabadulás előttihez képest mintegy 1-0 százalékkal nőtt a lakosság száma. Ugyanakkor lényegesen kisebb területen termelünk gabonát, öszszefüggésben azzal, hogy a vetésszerkezet alapjában véve kedvezőbb, fokozódott a belterjesség. Mig az 1921— 40-es évek átlagában a .szántóterület 40 százalékán, csaknem 3,9 millió katasztráiis holdon termeltünk kenyérgabonyolultságából következik, hogy az egészében kielégítőnek mondható fejlődésen belül negatív jelenségek is mutatkoznak. Figyelmünket az iparban a műszaki haladás gyorsítására a termékek korszerűsítésére, minőségük javítására, a leggazdaságosabb gyártmányszerkezet kialakítására összpontosítjuk. Ez fontos feltétele a belső szükségletek kielégítésének és az export fokozásának. n—18 százaléka közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztését szolgálja. Az ez évi terv előirányzatai szerint a mezőgazdasági beruházások aránya körülbelül 20 százalék lesz. Három év alatt mintegy 21 milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. A jelentős beruházások eredményeként évről évre növekszik a traktorállomány. Ez évben már több mint 53 ezer traktor áll a megzőgazdaság rendelkezésére. Növekszik a kombájnok és a kévekötő aratógépek száma is. Az idén a kalászosok vetésterületének mintegy 85 százalékát takarították be géppel és ezzel elértük az ötéves terv végére előírt gépesítési szintet. A tervezettnél nagyobb mértékűén növeljük az öntözött területek nagyságát is. így már 1963-ban e terület nagyobb volt, mint amennyit 1965-re terveztünk. A következő években még . nagyobb területet öntözünk, hogy tovább függetleníthessük magunkat az időjárástól. Évről évre növekszik a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágya, növényvédő és gyomírtószer menynyisége, ezzel is biztonságosabbá válik a termelés és a hozamok növelése. Állami gazdaságaink az elmúlt években eredményesebben gazdálkodtak. Az állami irányító munkában a mezőgazdaság alapvető politikai és gazdasági problémájára, a termelőszövetkezetek megszilárdítására, gazdálkodásuk színvonalának jelentős növelésére összpontosíthattuk figyelmünket. A kormány az elmúlt két évben, — többek között a 3004-es határozatok keretében — úgy fejlesztette . a hitelrendszert és a jövedelemelosztás módszereit; hogy azok jobban ösztönözzék az áruértékesítést, segítsék a termelési, és a szociá* lis-kulturális alapok növelését, fokozzák a közvetlen érdekeltséget a közös gazdaság eredményeiben, a gazdaság saját erőforrásból történő fejlesztésében. lio katasztráiis holdon, a két év átlagában tehát összes szántóterületünknek csak 25,2 százalékán termett kenyérgabona. A jobb talajmunka, a több műtrágya, a magasabb hozamú fajták elterjesztése eredményezte, hogy az aszály ellenére is nőtt az átlagtermés. Búzából például az 1931—40-es évek 7,9 mázsás katasztrá- Iis holdankénti átlagtermésével szemben az idén — a nem végleges adatok szerint — 9 mázsát takarítottak be. Az átlagtermés emelkedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenése miatti kiesést. Az idei — eredetileg tervezettnél nagyobb — behozatalnak más okai is vannak. (Folytatás a 3. oldalon) ^ j Cl” ' • ^Magyarország Az ipar egészében nőtt a munkatermelékenység A szocialista gazdálkodás fölénye a mezőgazdaságban A gabonaellátás megoldása A gabonaellátásról és az bonét, addig 1961-ben csak őszi mezőgazdasági munkák 2,2 millió, 1962-ben 2,3 miihelyzetéről szólva Fock Jenő hangsúlyozta:
