Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-23 / 248. szám

Elt tizennyolc évet ?is!er Eta születésének 50. évfordulóján „Nem légvárakat akarunk" Szorgalom, merészebb gazdálkodás — Áldoznak a jövőre \ámosal\án •légy csoportban százkilenc mmunista vádlott állt a irkó utcai bírák előtt. 1930- írlak: hónapokig folyt a gyalás. az újságok időről- Sre szüi .-íavúan hírt adtak Monstre perről. Az uralko­­osztály uniósnak tartot­­hogy az . szág népe tu­­mást szerezz ín róla: az el­­omottak, a szegények harc­­butítása főbenjáró bűn, lit keményen megtorolnak. Mi ellen és miért szólította ircra a proletárokat ezek­­n a hónapokban a Kommu­­sták Magyarországi Pártja? lacsonyak voltak a bérek, /omorúságosak az életkörül­­ények, városon és falun ázezrével ténferegtek a unkanélküliek. Bethlen gróf kés-nagybirtokos kormánya ütsem törődött velük. A árommillió koldust a nap­­sámuzsora és a csendőrter­­ir fojtogatta. A kisparasztot z adó és bankuzsora. A agybirtok háboríthatatlanul rónolt milliók élete fölött. l nemzetközi imperializmus áborút szervezett a Szov­­etunió ellen, Horthy az el­­snforradalmi diktatúra erő­­ítésével, a hadsereg fej­­esztésével, leventekötele­­ezettséggel és egyéb intéz­kedésekkel készítette elő az >i-szágot, hogy a szovjet­­űlenes tervekhez felhasznál­­lató legyen. A munkanélküliek orszá­gos bizottságot szerveztek. Kaposvárral, Szabadhidvég­­-ől, Mezőliomáromból, Szé­kesfehérvárról, Zircről, a Tolna megyei Ozoráról a nunkanélküliek elkeseredett Hangulatáról, tüntető csopor­tosulásokról érkeztek jelen­tések a Belügyminisztérium­hoz. Budapesten a Ganz Hajó­gyár munkásai sztrájkba léptek az erejüket végsőkig kifacsaró Bedó-rendszer el­len, illegális tömeges letar­tóztatásra került sor Salgó­tarjánban, Debrecenben, Szegeden, Szolnokon, Kalo­csán. Június 30-án a Markó ut­cai törvényszék kommunlsts letartóztatottjai ítéletre vár­tak. A bírák tanácskoztak. A párt és a KIMSZ buda­pesti szervezeteinek hívására a késő délutáni órákban tün­tető tömeg vonult fel a bíróság épülete elé, hogy követelje a kommunisták felmentését, szabadlábra helyezését. A2 osztályharc csataterévé váll a Vilmos Császár út és a Markó utca egész környéke. Kövek, vascsavarok zúzták be a törvényszéki épület ab­lakait. — A riadóautókon érkezett rendőrök vád kard­lapozással akarták meghát­rálásra kényszeríteni a tö­meget. De a fiatalok egy elszánt csoportja bátorságá­val elérte, hogy a tüntetés nyomatékos figyelmeztetés lett az elnyomók számára A fiatalok csoportjában egy vékony, barna hajú kis­lány, Geisler Eta hímzőta­nuló volt a magasra csapó láng. Az ő lobogása, izzó forradalmi lelkesedésből táp­lálkozó merészsége, magával ragadta a fiatal munkásokat és az idősebbeket is. Rend­őrök és detektívek egész falká­­j a vetette rá magát, s több tár­sával együtt letartóztatták. Sok kegyetlen kínzás, valla­tás után került bíróság elé, amely a gyermeksorból a^g felcseperedett lánykát öt hó­napi fogházra ítélte. Bünte­tését sok sötétzórkával, éle­lemelvonással súlyosbították Ez volt Geisler Eta első büntetése. De már korábban is hónapokat töltött vizsgá­lati fogságban kommunista tevékenységéért, tüntetése­ken való részvételért. A magyar uralkodó osz­tály nem tudott, nem is akart a dolgozó nép sanya­rú helyzetén Segíteni. De mint a korabeli csendőri, rendőri jelentések, bizalmas feljegyzések tanúsítják, ki­fogyhatatlan és leleményes volt az elnyomó módszerek alkalmazásában. Csergő Károly. az akkori csongrádi alispán, azokban a hónapokban tanulmányt írt az Alföld problémáiról. Akarva, akaratlanul sok mindent elárult a küszködő nép helyzetéről. Persze nem a nagybirtokot, nem a tőkés uralmat okolta milliók nyo­moráért hanem arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy kár, ha az emberek maka­csul ragaszkodnak mester­ségükhöz, ha a kubikos ku­bikos akar maradni, a gaz­dasági munkás nyári keres­ményére alapítja megélhe­tését. Ha munkájukra nincs szükség, magukra vessenek, keressenek olyan munkale­hetőséget, amellyel haszná­ra lehetnek a nemzetnek. A kommunisták a harc fokozását jelölték meg a munkásosztály, szegénypa­rasztság egyetlen járható út­jának. E harcban nem kí­mélték magukat ha kellett szabadságukat, életüket is feláldozták. Geisler Eta halálos bete­gen jött ki a börtönből. Fia­tal szervezetét megtörték a nehézségek, a rázúduló csa­pások. Súlyos tüdőbajából már nem tudták kigyógyí­tani. Ma ötven éve: 1913. ok­tóber 23-án született és 18. életévét se tudta betölteni, amikor 1931 nyarán meghalt Lelkét egy pillanatra sem tudták megtörni. A pestújhe­lyi kórházban, halálos ágyán, kis perselyt tartogatott a párnája alatt, s ha látogatóba jöttek hozzá elvtársak, né­hány fillért kért tőlük a Vö­rössegély részére, támogatá­sul a küzdőknek, a bebörtön­­zötteknek. Amikor szemét örökre lehunyta, öt pengője maradt utolsó pártmunkája nyomán mozgalmi célokra. Életének és halálának tra­gikus szimbóluma, hogy a fasiszta rendőrség a halott kislánytól is félt: temetésén detektívek, rendőrök figyel­ték a gyászolókat. S később, amikor ifjúmunkás társai új­ra felkeresték sírját, hogy tisztelgő megemlékezéssel adózzanak emlékének, besú­gók jelentésére rendőrök tör­tek rájuk, s Geisler Eta sír­dombját is széttaposták. Csak a felszabadulás után kerülhe­tett méltó pihenőhelyre... Életét és küzdelmét, mint egy sötét korszakban az em­beriség felvillanó sugarát, mint tiszta láng fényes lob­­banását mutathatjuk meg a mai fiataloknak. Előkészületek a szovjet film ünnepére Megkezdődtek az előkészü­letek megyénkben is novem­ber 7—13 között rendezendő szovjet filmhétre. A program szerint 10 helyen tartanak díszelőadást szovjet filmek­ből. Az ünnepségeken ismer­tetik a Szovjetuniónak a gaz­dasági, a kulturális és a mű­vészeti életben elért eredmé­nyeit. A már ismert és nép­szerű filmek mellett, mint a Ballada a katonáról, a Tisz­ta égbolt, az Iván gyermek­kora, három új filmet is bemutatnak. A megye közsé­geiben először vetítik majd az Üres járat, a Papát vásá­roltam és az Orosz csoda cí­mű filmeket. Két községben, Milotán és Baktalórántházán a filmszínházak előcsarnoká­ban Szovjetuniót bemutató képkiállítás is nyílik. A nyír­egyházi MÁV állomás váró­termében szintén filmeket vetítenek az utazni szándéko­zó közönségnek. Ugyanott képkiállítást is rendeznek. Az elnök, a hatvan eszten­dő felé közeledő Danes János gondterheltnek látszik. Pedig kihelyezett elnöki pályafutása alatt elég nyugodt év volt ez az idei, s mint megtudom, aligha lesz rosszabb a tava­lyinál. Talán inkább jobb, de ezt majd a zárszámadás dön­ti el. Igen, a már néhány éve megszokott mederben folytak a dolgok az idén: voltak nehézségek, vannak eredmények. Gond a talaj és a víz Nagy dolgokkal ném dicse­­dedhetnek; két ágazata van a gazdálkudásuknak: szántó­földi növénytermesztés és ál­lattartás Ez is egyszerű szín­vonalon. nem erősiti a gaz­dálkodásukat az öntözés, rá­juk közömbösen hat a jó al­matermés, mert nekik gyü­mölcsösük nincs. — Bizony, a gond nem is ennek az esztendőnek szói — mondja az elnök —, ha­nem ugyancsak a jövőnek. Ügy kell tervezgetnünk, hogy előre is lépjünk. Nem légvá­rakat akarunk, hanem meg­erősödni abban, ami van. Goftdunk a talaj, meg a víz. A vámosatyai földek, mint általában a Beregben, talaj­­javításra szorulnak. Tavaly meszeztünk is 250 holdat. De az állomás — Vásárosna­­ményban — húsz kilométer­re van tőlünk. Onnan szállí­tani az anyagot, jobbára ló­fogattal... Van a község hatá­rában egy rétes fenék, állí­tólag lápimész van benne. Ez lenne az igazi megoldás... Többet ér e»y kocsi öt pár lónál A vámosatyai Lenin Tsz évente, szokásosan, eladja hizott sertéseit, marháit, annyit, amennyit a takar­mánylehetőség enged, ahogy a termés kedvez, de öntözés­sel biztosítani lehetne az ál­landó nagy hozamokat. Ezért is tervezők, hogy jövőre cső­­kutakat építenek, ezek vizé­vel 130 holdon öntözhetik majd az évelő pillangósokat. Áz elnök visszatér a szállí­tások kérdéseihez. Naprafor­góból, burgonyából, cukorré­­pábóS, dohányból, csöves kuko­ricából az ősszel hatezer má-A tiszalöki járás abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Tisza, s holt ágai, va­lamint a Keleti Főcsatorna és a második ötéves terv idő­szakában megvalósuló Nyu­gati Főcsatorna hálózzák be területét, lehetővé téve a leg­magasabb fokú öntözéses gaz­dálkodás megvalósítását. Tel­jesen indokolt tehát, hogy a járási tanács legutóbbi ülésén külön napirendi pontként tárgyalta az öntözéses terme­lés helyzetét, közeli és táv­lati perspektíváit. — Nagy felelőtlenséget kö­vetnénk el, ha tétlen szemlé­lői lennénk lehetőségeinknek — mondja Kató Károly, já­rási tanácselnök-helyettes. — E hó 11-én tartott tanácsülé­sünk megállapította, hogy ed­dig is értünk el eredménye­ket, de még mindig abból is kiderül, hogy a járás 23 szö­vetkezeti gazdasága közül csupán három olyan van, melyele vízkivételi módszer­rel nem öntözhetik területü­ket. Márpedig bizonyíték van rá, hogy az öntözés ha­tására a termelt növénykul­túrák terméshozama 40—50, sőt 100 százalékkal is növel­hető! Ez évben 15 permetező-ön­töző garnitúrát üzemeltettek a járásban. 2905 holdat ön­töztek ezzel a módszerrel, mely területből 677 hold zöld­ségkertészet, 177 hold rét és legelő, 10 hold gyümölcsös és 2041 hold szántóföldi kapás növény volt. Területi árasz­zsa körül . értékesítenek, de egész évben mintegy 15 ezer mázsa anyagot, árut szállí­tanak a vasúthoz és vissza. Egy lófogat naponta fészer fordulhat — s jó esetben, ha oda-vissza teherrel lehet — negyven mázsa anyagot moz­gathat. Egy Zetorjuk van pótkocsival a szállításhoz. — A búza vetését már ré­gen elfelejtettük, a tagok szorgalmasak, a betakarítás is mögöttünk van lassan, de a szállítás, az a sok. Húsz pár fogatot fenntartani ren­geteg költség. Ha vehetnénk egy tehergépkocsit, eladnánK öt pár lovat — aminek más­félszázezer forint az évi tar­tása. * Épül a szakvezelő lakása Nyúlánk, szőke fiatalember lép be az irodába. Mihálo­­vics Eridre, a gyakornok, aki a Gödöllői Agráregyetemen év végén védi meg diploma­­munkáját. ■ A Balaton szép vidékéről került a távoli Se­regbe, s a szövetkezet veze­„Ezúton köszönöm meg a KÖJÁL orvosainak segítsé­gét, amellyel fehívták a fi­gyelmemet szociális létesít­ményeink hiányosságaira. Se­gítettünk a problémán és most már jobb körülmények között végezhetik munkáju­kat dolgozóink”. Nagyjából ez a lényege an­nak a levélnek, amelyet a Tiszavasvári Gépállomás igazgatója tett postára. Már ilyen is van — újságolja, dr. Váry János, a KÖJÁL igaz­gató főorvosa. — Gazdasági vezetőink nem „mumust”, hanem segítőtársat látnák bennünk s a termelés számai­nak alakulásával a munkásvé­delem és a munkaegészség­ügy is egyre fejlődik. Jól bizonyítja ezt a perlit vállalat esete is. Hiányos gyártási technológiájuk miatt a belegrádi üzemükből nagy mennyiségű perlitpor távo­tásos öntözéssel pedig 530 hold kapás növényt, valamint további rét és legelő része­ket „serkentettek" jobb ter­melésre. Ez a terület azon­ban — mint a járási tanács­ülés is megállapította — még kevés. El is határozta, hogy a következő évben további 3405 holddal kell növelni a -járás határában az öntözéses területet részben a már meg­lévő gépi berendezések, az árasztásos csatornahálózat jobb kihasználásával, s rész­ben újabb öntözőtelepek meg­építésével. Mintegy 3000 hold felületi öntözésére a csator­nahálózat megépítését ez év december végére már be is fejezik. — Egyes termelőszövetke­zetek eddig húzódtak az ön­tözés igénybevételétől, job­ban mondva az esetleges költségtől, amibe az kerülhet — jegyzi meg Kató elvtárs. — De itt van például a ti­­szaeszlári Petőfi Tsz idei ese­te. Előbb nem akartak ön­tözni, majd csak rávették magukat. 65 holdas cukorré­pájukat nem is a legoptimá­lisabb időben öntözték, kés­tek vele, így is 'a tervezett­nél 40 mázsa több termést értek el holdanként, ami jelentős jövedelmet jelent. Az Ilyen esetnek hamar , hí­re megy, s már most több, eddig vonakodó szövetkezet jelentette be igényét jövő évi öntözés megvalósítására. Húszéves fejlesztési idősza­kot véve figyelembe, megál­lapította a járási tanács: kor­tői, tagjai bíznak abban, hogy a fiatal szakember ott is ma­rad Vámosatyán. Persze, nem csupán a jó szándékkal ke­csegtetik: ezer forinttal já­rulnak havonként gyakorno­ki fizetéséhez, s nap mint nap láthatja azt a majdnem elkészült új lakást, amelyet a tsz a jövendő szakvezető­nek építtetett... — Kétségtelen, az ilyen dolgok nem közömbösek szá­momra — mondja a fiatal mezőgazdász —, de ha fur­csán is hat, az én szülőföl­demet ismerve, megszeret­tem ezt a tájat, a vámos­atyai embereket. Szeretem . a józanságukat, az előrehala­dás, a többet tudás iránti vágyukat. Nagy szavak? Ta­lán annak hatnak, de ez a valóság. A tanulás iránti vágy mos­tanában kezd testet ölteni a községben. Tavaly — és elő­ször az elmúlt évek alatt! — tízen végezték el a felnőt­tek közül az általános isko­la VII. osztályát, az • idén újabb húsz dolgozó kapcso­lódott be a tanulásba. Télen szakmunkásképzést szervez­zott a levegőbe, majd leüle­pedett a környéken, veszé­lyeztetve a szomszédos ter­melőszövetkezet területét. — Még perre is mentek a por miatt. Nemcsak felfedte ezt a tűr­hetetlen állapotot a KÖJÁL, segített a megszüntetésében is. Kidolgozták a por vízle­­választásos módját, a válla­lat és a tsz legnagyobb örö­mére megszűnt a szomszéd­harc. Szívesen fogadták a vállalat vezetői a további észrevételeket Is, melynek erecitnényeként elhatározták az eloregyártás automatizá­lását: így óvják saját dolgo­zóik egészségét. De ugyancsak a KÖJÁL közbenjárására, határozatára szüntették meg a hiányossá­gokat a rakamazi cukrászter­melő üzemnél. Nem sajnál­ták az anyagi áldozatot sem, módot teremtettek egy egész szerű öntözőfurtök kiépítését lehet megvalósítani. Előzetes műszaki és gazdasági felmé­résben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságtól kérnek segít­séget. Az öntözőfürtök kiépí­tésére.. 10 millió forint beru­házást szánnak, s a főcsator­nát — mintegy 2000 hold víz­ellátására számítva — már a következő övben megépíte­nék. Később, a Nyugati B’ő­­csatornára „támaszkodva”, további öt öntözőfürt rend­szer kivitelezését vették tervbe. Ez újabb 6300 hold bekapcsolását teszi majd le­hetővé az öntözéses gazdál­kodás számára. — Minden hatáskeltás nél­kül jelenthetem ki — amit különben a járási tanácsülés is leszögezett —, szép, gaz­dag jövő áll előttünk. Nem nehéz elképzelni, hogy járá­sunk termő területe, ahol a csapadékátlag a legtöbb nyá­ron még az 500 millimétert sem éri el, a mesterséges öntözéssel sok millió forint értékkel teremhet évről évre többet, mint eddig. A több termés megkönnyíti, jöve­delmezőbbé teszi a jószág­tartást is. A kérdéssel kapcsolatban feltétlen említést érdemel a járásban 1961-ben alakult Királyéri Vízhasznosító Tár­sulat fokozódó tevékenysége, melynek érdekeltségi terüle­téhez több mint 18 ezer hold tartozik. Szervezésével, mun­kájával eredményesen segíti a valóban szép terv megva­lósulását. A. B. nek a szövetkezet dohány­­termesztői részére, mivel megkétszerezik ennek a fon­tos növénynek a termőterü­letét. Aki többet tuti Vámosatyán a szorgalom­ban nincs hiány, az asszo­nyok, a nők is megállják a helyüket.. De nemcsak a me­zőn, a vezetésben is harco­sak — mint Berényi Sándor­­né mondja, s megemlíti, hogy Sárközi Jánosné, Bara­­nyi Sándorné bizony nem húzódoznak egy-egy személyi problémában való döntésnél, mint ahogy még előfordul más vezetőségi tagoknál. A szorgalom most már mindinkább párosulni fog a szaktudással, a merészebb gazdasági előrelépéssel, s a harmadik — de fontosságá­ban korántsem utolsó —, a többet, a jobban tudás vá­gya is egyre mélyebb gyöke­ret ereszt, mert mind többen ráébrednek az igazságra: ta­nulni nem szégyen, aki töb­bet tud — többet ér. körzet ellátását végző üzem létesítésére. — Sajnos, még nem ez a jelenség az általános. Sokszor tapasztaljuk, hogy rendszeres ellenőrzéseinket n,'m veszik elég komolyan a gazdasági vezetők, legtöbbször objektív nehézségekre hivatkoznak,­­még olyankor is, amikor na­gyobb összegű anyagi befek­tetés nélkül lehetne megszün­tetni a . hibákat. Különösen szembetűnő mu­lasztásokat tapasztal a KÖJÁL az élelmiszereit szál­lításánál. Igaz, új, korszerű járművek beszerezése nem megy máról holnapra, de na­gyobb körültekintéssel a je­lenlegi helyzeten is lehetne változtatni. A tejet, a kenye­ret és a húst szállító mun­kások gyakran megsértik a* egészségügyi előírásokat: fe­lületes az árumozgatás, a hi­giéniai előírásokat (öltözék stb.) sem tartják meg. Jegy­zőkönyvek egész sora készült ilyen tapasztalatokról: s az intézkedés még mindig vá­rat magára. — Hasonló a szolgáltató tsz-ek helyzete. Hiába figyel­meztetjük például a máté­szalkai vegyesipariakat: ne csak a termeléssel, a jöve­delemmel, hanem a dolgo­zókkal is többet törődjenek. Építőipari részlegük már régóta egy nyitott fészerben üzemel. Joggal teszik fel a kérdést az ellenőrzést végző orvosok: ha a MÉSZÖV meg tudta szüntetni a létesítményeinél korábban tapasztalható hibá­kat, s ma már a KÖJAL-al közösen teremtik meg a munka, a szolgáltatás jó kö­rülményeit, miért nem ke­rülhet sor erre a kisipari szö­vetkezeteknél is? — Olykor pénzbüntetést kell alkalmaznunk, amíg vég­rehajtják határozatainkat. Mi viszont azt szeretnénk, ha valamennyi gazdasági vezető — ipari és mezőgazdasági egyaránt — időben meglát­ná: fontos közegészségügyi előírásoknak kívánunk ér­vényt szerezni az egész tár­sadalom érdekében. Felszínre kerülnek olyan hiányosságok is, amelyeknek gyors felszámolása túlhalad­ja a népgazdaság teherbíró képességét. (Például a nyír­egyházi szervestelep elhelye­zése, vagy a Patyolat túlzsú­foltsága stb.) Ilyenkor a táv­lati fejlesztést végző szerve­ket tájékoztatja a KÖJÁL, hogy számoljanak az egész­ségügyi és munkavédelmi követelményekkel is. Dr. Váry János főorvos mondja: — Van javulás, de az üte­met gyorsítani kellene. Angyal Sándo^ S. A. Az iniézkedésvárat magára... Pillantás a KÖJÁL jegyzőkönyveibe — Munkásvédelem, munkaegészségt közegészségügy — és ahol még csak a hibát fedik fel öntözéssel jobb, egyenletesebb a termelés Káló Károly tlszaltiki járási fanácselaök-helyotíes nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom