Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-23 / 248. szám
Események sorokban Tito beszédet mondott az ENSZ-kozgyülésen A Román Nagy Nemzetgyűlés külügyi és jogügyi bizottsága hétfőn együttes ülésen tárgyalta a részleges atomcsendszerződés ratifikálásával kapcsolatos törvényjavaslatot. A két bizottság megállapította: a szerződés megfelel a román nép alapvető érdekeinek és béketörekvéseinek, s ezért egyöntetűen annak ratifikálását javasolta a Román Népköztársaság Államtanácsának. Az Angol Nemzeti Szocialista Mozgalom führerje, Colin Jordan, munkanélküli segélyt élvez az államtól, mivel elvesztette tanítói állását a coventryi városi iskolában. Jordan kijelentette: miért ne kapjak segélyt, elvégre jogom van hozzá. Tizenhárom francia ifjúsági szervezet vezetői — a Kommunista Ifjúsági Szövetségtől a keresztény diákszervezetig — egységesen állást foglaltak a francia kormány atomfegyverkezési politikája ellen. Közös nyilatkozatukban felszólítják a fiatalokat, követeljék, hogy Franciaország -írja alá a moszkvai atomcsendegyezményt, hagyja abba az atomütőerő építését, vegyen részt a nemzetközi leszerelési tárgyalásokon. Ne(v York, (Reuter, AP, UPI): ' Tito Jugoszláv Köztársasági elnök kedden délelőtt — magyar idő szerint a délutáni órákban — beszédet mondott az ENSZ közgyűlésén. Beszéde túlnyomó részében a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttél ésémk szükségességével foglalkozott és rámutatott, hogy korunkban a háború, mint a vitás kérdések megoldásának eszköze, képtelenséggé vált. Sőt 1- tette hozzá — ma már nem csak a háborút kell elkerülni, hanem fel kell számolni a hidegháborút is. A jugoszláv elnök javasolta, az ENSZ keretei között mielőbb hívjanak össze olyan legfelső szintű értekezletet, amely a világ valamennyi országa számára pontosan meghatározná és kodifikálná a békés együttélés elveit. Tito üdvözölte a Moszkvában aláírt részleges áramlattá, a nemzetek között felmerült különböző problémák felszámolását biztosító békés és konstruktív eszközök keresésévé”. Tito végül gazdasági kérdésekkel foglalkozott és sürgette, hogy az eddiginél jelentősebb támogatásban részesítsék a gazdasági fejlődésben elmaradt országokat. Teljes egyenlőséget követelt a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban, mert ez szolgál a békés együttélés anyagi, szociális és gazdasági alapjául. A közgyűlés politikai bizottsága keddi ülésén folytatta a vitát a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdéséről. Barnes libériái küldött felszólította az atomhatalmakat, hogy a kölcsönös bizalom Tégkörében folytassák a tárgyalásokat a föld alatti atomfegyver-kísérletek eltil fásáról. Támogatta azt a szovjet javaslatot, hogy hívjanak össze tizennyolchatalmi csúcsértekezletet a leszerelés kérdésének megvitatására. Tarabanov bolgár. külügyminiszter-helyettes rámutatott, hogy kizárólag a nyugati hatalmak akadályozzák a megegyezést a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek eltiltásában. Több delegátus — így Csehszlovákia, Nigéria, Románia, és Uganda képviselője — szintén az összes nukleáris fegyverkísérletek mielőbbi eltiltását sürgette és bírálta Franciaországot, amely továbbra is az atomfegyverkezés útját járja. Etsfeci lekizdi ci természeti csapás ekeztü nehézségeket Vita a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetéséről Fidel Castro beszéde Havanna (TASZSZ): Edgar Faure volt francia miniszterelnök és felesége kéthetes látogatásra a Kínai Népköztársaságba utazott. A kormánykörökhöz közelálló volt francia politikus útjának magánjellege van — hangoztatják Párizsban. A pekingi Külügyi Intézet vendége lesz. Faure már 1957-ben járt Kínában. Kedden a hajnali órákban fejeződtek be az osztrák kormány tanácskozásai az 1964-es költségvetésről. A két koalíciós partner — a néppárt és a szocialisták — éles ellentétei jegyében folytak hoszszabb ideje a költségvetési alkudozások. Az eredmény mindenesetre nem bíztató: az eredeti 7,6 milliárd helyett „mindössze” négymálliárd körül lesz a hiány Ausztria jövő évi költségvetésében. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely Várnai Ferencnek, a Központi Bizottság titkárának vezetésével vasárnap este óta Bukarestben tartózkodik, hétfőn és kedden látogatást tett a román főváros több üzemében és intézményében. A küldöttséget fogadta Virgil Trofin, a Román Ifjúmunkás Szövetség Központi Bizottságának első titkára. atomcsendszerződést és rámutatott, hogy az emberek világszerte a békés megértéshez vezető első lépést látják ebben az egyezményben. Tito hosszasan foglalkozott az gl nem kötelezettség fogalmával és kifejtette, hogy ez a fogalom a nemzetközi kapcsolatok új, pozitív fejlődési szakaszában idejét múlta. Az el nem kötelezettség fogalma — folytatta Tito — átalakul „a békéhez vezető általános Róma (TASZSZ) Az újságírók harmadik világtalálkozójának titkársága kedden Rómában nyilatkozatot adott ki, amelyben leleplezett egy levélhamisítványt. A levél, amelyet a világtalálkozó cégjelzéses papírjára gépeltek, az Üj Kína hírügynökség prágai irodájának bezárásáról szól és azt próbálja elhitetni, hogy a találkozó részt vevői állítólag tiltakozásukat fejezték ki emiatt. A titkárság kijelenti, hogy már az első. sorokból kitűnik Fidel Castro kubai miniszterelnök hétfőn nagy rádió- és televízióbesiédben számolt be a Flóra orkán pusztításáról. Mint mondotta, a Flóra több mint ezer emberéletet követelt, s elpusztította Oriente tartomány kávétermésének 30— 50 százalékát. a hamisítvány rágalmazó jellege és íróinak az a törekvése, hogy kisebbítsék az újságírók harmadik világtalálkozójának eredményét. A titkárság hangoztatja, hogy a levél sugalmazás és szerzői kitértek a demokratikus szellemű vita elől és inkább a hamisítás alávaló módszeréhez folyamodtak. A világ újságírói §zt a hamisítást, mint az újságíró etika komoly megsértését, mélységesen elítélik — hangzik a nyilatkozat A miniszterelnök meleg szavakkal emlékezett meg az elemi erők pusztításával szembeszálló munkások hősiességéről, s részletesen elmondotta, milyen áldozatos munkával vették ki részüket a mentésben és a károsultak megsegítésében a helyi pártszervezetek, a fegyveres erők és az egészségvédelmi dolgozó. — Ebben a nehéz percben — hangsúlyozta Castro — az egész ország az elemi csapás sújtotta tartományok segítségére sietett, de segítséget nyújtottak Kubának a világ összes országai, és különösképpen a szocialista államok. Fidel Castro képmutatásnak minősítette, hogy az Egyesült Államok képviselői a Vöröskereszt nevében segítséget ajánlottak fel Kubának, ugyanakkor, amikor az Egyesült Államok továbbra is blokád alatt tartja a szigetországot. Fidel Castro végül hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági fejlesztése érdekében szükséges az eszközök ésszerű felhasználása s kijelentette: szilárd meggyőződése, hogy a kubai nép sikeresen leküzdi azokat a nehézségeket, amelyeket e páratlanul súlyos természeti csapás okozott. Az újságíró világtalálkozó titkárságának nyilatkozata Á Ziergiebel: D 1 I ^ I V ✓ ocsncLí £0 auu 26. Aztán ki kellett lépnem a sorból, mert nem volt nálam élelmi szer jegy. Megvártam^ amíg kijön az üzletből. Ugyanazon az utón ment vissza, jobbjában a bevásárlóhálóval. Éreztem, hogyan dobog a szívem a gondolattól, hogy most megszólítom. Még megtehettem, még volt húsz lépés a lakásig. Valami érthetetlen félénkség visszatartott. Gyávaság volt ez. Nem hiszem. Hiszen számomra ő már nem az a fiatal lány volt, akinek képét egykor megőriztem magamnak. Nem volt köztünk többé távolság, szimpátiám emésztő tűzz» vált, amelyet nem kívántam oltani. Hogyan is léphettem elé, hogyan is beszélhettem volna vele elfogulatlanul? Minden érzés, amit az elmúlt óvek kék-fehér csíkos valósága elfedett, most egyszerre feltört, lángra lobbantotta képzeletemet és láthatatlan sorompót emelt közénk. Menekültem előle, beírattam magam a hazatérők közé. Amikor az utazás órája közeledett, elhatároztam, hogy beszélek vele. Egy telefonfülkébe mentem, tárcsáztam a számát, összeszorított ajakkal hallgattam a bugást. Aztán egy hang jelentkezett, idegenül és nem természetesen: — Maria Hufenreiter? Egészen nyugodtan beszélt. Visszatartottam a lélegzetemet és egy szót sem bírtam kinyögni. — Halló, ki beszél kérem? I — kérdezte. Minthogy nem válaszoltam, 1 letette a kagylót. Egy órával később felmásztam a teherautóra. Jó volt ez így. Csak egy fájdalmas emlék maradt meg, megfoghatatlan, mint Mária varázsos játéka. A transzport-autó Bécsbei ment, onnan Innsbruckba. Osztrákokat és olaszokat vitt vissza hazájukba. Először láttam szabad emberként az Inn melletti várost. Elfogódottan jártam be a sízűk utcákat, és végül ott álltam a fogház előtt, amelynek cellái most üresek voltak. Magam sem tudtam, mi hajtott oda: csak délután mertem a fogházba belépni. Innen talán vezet valami nyom ahhoz, akit kerestem... — Nézd csak, a Seiser! — köszöntöttek. — Tavasz van, és a vándormadarak visszatérnek meleg fészkükbe. Egy öreg őr engedte meg magának ezt a tréfát. A fogház egész személyzete az igazgatóval együtt hivatalban volt, akárcsak régen, és úgy látszott, valamennyien új lakókra vártak. — Maga már a második, aki visszamaradt ingóságait igényli — mondta az igazgató —, de a maga holmiját a Gestapo annak idéjén átküldte a KZ-be. Bánderrel másképp volt, 5 vissza is kapta tőlünk a dolgait... — Bánderrel? Csak nem Karl Bändert gondolja a 34-es cellából? — De, éppen őt. Hiszen ő annak idején megszökött, három nappal ezelőtt járt itt... Karl Bänder, barátom és bajtársam a szenvedésben, túlélte! Ez a hír kárpótolt, amiért hiába kutattam a sebhelyes után. Mettinger börtönőrhöz irányítottak, aki aznap szabadnapos volt. Ö és egy fogorvos voltak jelen, amikor Bänder elmenekült. Felkerestem Mettingert a lakásán. Örvendezve üdvözölt, és bizonygatta, hogy velünk, politikaiakkal mindig együtt érzett. Három nappal előbb, mesélte, beszélt Karl Bänderrei, nagyon rendes embernek tartja. És a matróz még ma is élhetne, ha Kari Bánderre hallgatott volna. SUiy ízácic vagy taftáciá — Üt a írat cia atomhaderii — MeskezdttóSU a elnökválasztási kampány A párizsi lapok első oldalain hetek óta öles hirdet«- ■ sek vonják magukra a figyelmet. Szokatlan módon a francia pénznek, a franknak csinálnak így propagandát. ,.Ez a frank az öné, járuljon hozzá ön is ahhoz, hogy megőrizze értékét!” A Fompidou-kormány . stiabili zációs programjának hivatalos hírverésébe illik bele az államkincstár fizette hirdetés. Lesz-e eredménye az infláció elleni kormányakciónak? Aligha — mondják a gazdasági szakértők, akik rámutatnak arra, hogy a franciaországi áremelkedés nem állítható meg a marhahús árának rögzítésével vagy egyetlen cigaretta árának 5 centime-os csökkentésével, (különösen, ha a népszerű „Gauloise”-ról tudjuk azt, hogy május végén drágult meg — 15 centlme-mal...) A kormány nem tesz semmit a közvetítő kereskedelem árdrágító tevékenységének megakadályozására, még Kevésbé enyhít az adóprés szorításán s végül, de nem utolsó sorban: nem alcarja feladni az atomfegyverkezés költséges tervét! A szakszervezetek novemberre újabb sztrájkharcokat szerveznek, hogy a dolgozók tömegei a munka abbahagyásának fenyegetésével béremelést csikarhassanak ki a munkaadóktól. A munkások fizetésének utói kell érni az árakat, amelyek a nyár óta ismét felszökkentek, s ezzel semmivé tették a tavaszi bérharcban kivívott eredményeket. A tömegek mind világosabban látják, hogy a nagyhangú stabilizációs tervek mitsem érnek az atomfegyverkezés megszüntetése nélkül. A Canard Enchiané, a híres szatirikus lap így közölte az említett hirdetést: „Ez a frank az öné, de az atombomba-fabrikáláshoz kivették az Ön zsebéből!" franciák értesültek arrc hogy a Csendes-óceánon te vezett nukleáris kísérleti rőt hántás nyolcmilliárd iráni ba fog kerülni... Az országban közvélemény kutatást rendeztek az álon fegyverkezés kérdésében, s többség — nem-mel válaszol; A tábornok-elnök nép,szeri sége általában is hanyatlil a megkérdezettek 53 százaié ka jelentette ki csupán, hog elégedett De Gaulle tábornok elnöki tevékenységével. E je lek arra ösztönözték az el lenzéket, hogy máris meg kezdje az elnökválasztás kampányt, holott a köztársasági elnök mandátuma csal- 1965-ben jár le. De Gaulle maga is felkészül. Az már eldöntöttnek látszik, hogy a novemberben 74. esztendejébe lépő tábornok újra jelölteti magát. Környezete azt jósolja, hogy az elnök a választás napját előbbre akarja hozni s még 1964-ben meglesz a nagy erőpróba. A tábornok-elnök láthatólag makacsul ragaszkodik a hatalomhoz, hogy nagyhatalmi álmait megvalósíthassa és megteremthesse azok alapját: az „önálló francia atomütőerőt”. A napokban közölték, hogy mér javában folyik az atombombák gyártása, ezekkel folyamatosan ellátják a francia hadsereget s elkészültek az első „Mirage IV.” típusú bombázók is a nukleáris fegyverek szállítására. Köztudomású, hogy Párizs a szövetséges Bonn hűségének megvásárlása céljából nem riadna vissza attól, hogy megossza a Bundeswehr atomfegyverekre éhes tábornokaival a maga „atoműtőerejét.’’ Nem kell mondanunk, mekkora veszélyeket rejtenek magukban a világ békéjére az ilyen bűnös kombinációk. Pálfy József, ADENAUERNEK TOVÄBRA IS DOLGOZÓSZOBÁJA LESZ A NYUGATNÉMET PARLAMENTBEN — Ez a szoba megfelel, innen jó kilátásom lesz a további uszításra!! Endrődi István rajza. Miután Mettinger ezekkel a célzásokkal tökéletesen felébresztette kíváncsiságomat, hajlandó volt végül két bajtársam történetét összefüggően elmondani. Nem esett . nehezemre, hogy elképzeljem azokat az eseményeket, amelyek szökésem után a 34-es cellában lejátszódták. Az utolsó lehetőség. Szökésem után egy rövid órával a sebhelyes maga elé vezettette Karl Bändert. Scharführerjének, Parimnak társaságában fogadta. — Ide hallgasson, Bänder — mondta nyugodtan —, egyszer már összevertem magát. Nem sokat számít nekem, hogy újra kikészítsem. Maga egy cajlá'ban volt Seiserrel, napnál világosabb tehát, hogy ő beszélt magának szökéséről. Hiszen nektek, vörös csirkefogóknak, nincs titkotok egymás előtt Hát csak ki vele, tudni akarom, hova menekült az a gazember. — Nekem nem beszélt róla — felelt Kari. A sebhelyes az íróasztalhoz ment, és egy korbácsot vett elő a fiókból. Fonott szíj « volt, a közepén vékony acéldróttal. — Azonnal meg kell tudnóm, még mielőtt elhagyja Innsbruckot a disznó. Szóval? — Nem avatott be szökési terveibe. A sebhelyes odavágott. Az ostor könyörtelenül csattogott Kari hátán, karján és ülepén. Csak akkor hagyta abba az ütlegelést, amikor Bänder a földre roskadt. — Hova szökött Seiser? Nem kapott választ. Az ostor megint suhogott a levegőben. Kari kabátja sölétvörösre vált. A fején, ahol egy ütéstől felrepedt a bőre, a patakzó vér összetapasztotta a haját. — A disznó összekoszolja a szőnyeget! — mondta Partti Scharführer, aki az íróasztal szélén ülve, összefont karral, érdeklődve nézte a verést. A sebhelyes szétterpesztett lábbal Kari mellé állt. — Felállni! — parancsolta, és csizmája orrával vsetájon rúgta nyögdécselő á dozatát. — Rajta, rajta, leállni! Majd fekhetsz a gázkamrában!* (Folytatjuk) ^Magyarország '903. október 23.
