Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

m kielégítő a szakmunkás­képzés a nyírbátori járás termeiSszöveikezeieiben nagyüzemi gazdálkodás­­a nyírbátori járás terme­­ivetkezeteinél talán az gyetlen adat is érzékelteti ijlődést, hogy 1967-ig kö- 1500 kertész, növényter­­ztő, állattenysztő és gé­­szakmunkásra lesz szük- E szám mögött ott van­­az egyre gyarapodó gyü­­zsös és y.őlőkertek, a do­­ykertészetek, a gépesített tóföldi növénytermesztés, legerősödő állattenyésztési nők. z igény mellett a meglevő ■Ságról nem mondhatjuk értelműén, hogy kedvező y kedvezőtlen. Eddig el­ősző azoknak a száma, c szakmunkásbizonyit­­nyal rendelkeznek, s ezek lyomó többsége is vala­­yen vezető beosztásban . A szakmunkásképzés két kezdett bontakozni komo­rban: a most induló tanév- 25-en végeznek Nyírcsá­­riban, s két év múlva bb öt csoport teszi le a ímunkásvizsgát. Az 1963- ?s tanévre — a tervezett helyett — 11 felnőtt új kmunkásiskolát szervez­­. Ha ez a terv valóra vá- 1966-ra 300 körül lesz szakmunkás, s ehhez jön­­: még a traktorosgépészek. Íz bizony, akárhogy vesz­­k, nem biztosítja a fejlő­nek megfelelően az igé­iket. Igen nagyfokúnak lene lennie jövőre az ér­­dődésnek valamennyi szö­­kezetben, hogy mintegy •r tsz-tagot taníthassanak szakmunkásiskola első év­­yamán.' A jelenlegi érdek­­ési köröknél szembeötlőek aránytalanságok: a mú­ló és az idén kezdődő 17 ífolyamból tíz a gyümöles­­•mésztő, öt a növényter­­isztő és csupán kettő az ál­tenyésztő, pedig ez utób­­íáil a terv szerint közel 250 tkmunkásra lenne szükség, tanfolyamok szövetkezeten­­nti megoszlása e<*ves helvp­­n komoly érdeklődés, más- 1 teljes közömbösséget mu­­;: a tez-eiknek közel feúé­­n egyáltalán nincs szer­zve •tanfolyam. Arra hi­tkoznak, hogy nehézséget :oz a községenként! 25-ös oport biztosítása. Emögött kább az húzódik meg, hogy szövetkezeti vezetők „ha uszály, csinálják”, de az el­­apróbb akadálynál meg­­•rpannak. Az ifjú szakmunkások kép­zésénél még nehezebb az előrehaladás. A járás idei — csupán! — 24-es tervéből 23 fiatalt szerződtettek le a szö­vetkezetek. Kétségtelen: ne­hézség a szülők idegenkedé­se attól, hogy gyermekeiket mezőgazdasági szakmunkásnak neveljék, a pedagógusok sem fejtenek ki kellő felvilágosí­tó munkát ezen a téren. Azonban ezek nem megold­hatatlan nehézségek. Erre példa a pócspetri tsz, amely a járás 23 fiataljából tizen­kettővel kötött szerződést. A pócspetri tsz elnöke, a község iskolájának az igaz­­gotója személyes beszélgeté­seken győzte meg a szülőket. A szövetkezet havi 250 fo­rintot biztosít egy-egy tanu­lónak az első félévben. A gye­rekeknek munkaruhát vásá­roltak, külön helyiséget biz­tosítottak az elméleti oktatás­ra, s ez egyben klubhelyiség is a kis csoportnak. A tsz mezőgazdásza — a felnőtt növénytermesztő tanfolyam mellett — rendszeresen fog­lalkozik a fiatalokkal. A szak­munkástanuló fiatalok érzik, tudják, hogy valóban számit rájuk a szövetkezet. Az 1963-64-es oktatási évre a járás vezetői biztosították a szakelőadókat, akik közül ti­zen egyetemi és főiskolai vég­zettségűek. Károm, előadó a járásban lévő gyakornokok közül kerül ki. A mezőgazda­­sági osztály hat előadót biz­tosít. Ez részben jó, mert így a személyi feltételeken túl az ellenőrzés is megnyugtatóbb, azonban nehézséget okoznak bizonyos tárgyi feltételek és szervezeti kérdések az osz­tály munkájában. Több szem­léltető eszközre lenne szük­ség az oktatáshoz. Volt eset tavaly, hogy maga az előadó fabrikált össze szemléltető eszközöket, a tananyag jobb megértetése érdekében. Pedig a tanultak iránti érdeklődés fokozásának nélkülözhetetlen kelléke a szemléltetés. A nyírbátori járásban is fokozható lenne a szakmun­kásképzés, ha megoldhatnák ezt a továbbképző iskolákban a fiataloknál, a dolgozók is­koláiban a felnőttek VI—VIII általános osztályainak az el­végzése közben. Samu András. Nagymérvű támogatást ajánl fel a KISZÖV az ifjúsági lakásépítésekhez Czinihalinos István megyei elnök javaslata Lapunk 1963 szeptember 29-i számában cikk jelent meg - „Kibontakozóban az if­júsági lakásépítés” címmel, írásunk kedvező visszhangra talált, különösen a fiatal há­zasak körében. Most egy, a mozgalmat előre lendíthető javaslatnak adunk helyet. Javaslattevő: Czimbalmos István, a KISZÖV megyei el­nöke. Számításija vehető a társadalmi munka „A cikkben foglaltakat örömmel üdvözöljük, már csak azért is, mert a KISZÖV lakásépítési-, szervezési irodát működtet s a megyében át­fogó építőipari tevékenységet folytat. Szövetkezeteinknek megvan a lehetőségük, hogy a rájuk bízott építkezéseknél — akár előre programozva, akár ese­tenként — számításba vegyék a társadalmi munka, vagy egyéb anyagi erő hozzájáru­lását. Gyakorlott műszaki vezetőink képesek az építke­zés gazdasági és műszaki ve­zetésére. Szövetkezeti ipa­runknak is az a célja, hogy rugalmasan, minél gyorsab­ban és jó minőségben elégít­se ki a mutatkozó igényeket. Ezejiután mi a következő­képpen képzeljük el, egy if­júsági lakótelep építősét: Jelentősen csökkenthető az épi ési költség A tanács kijelöli az olcsó és alkalmas telekhelyet, ame­lyet az OTP értékesít. A te­lek megvásárlásához a fiatal házasok is össze tudják gyűj­teni a szükséges anyagi erőt, hiszen a takarékpénztár rész­letre is adja a telket, s ekkor a vételárnak csupán a hász százalékát kell saját erőként befizetni. Miután a telek rendelkezésre áll, műszaki embereink kitűznék az épü­letek helyét, elhelyeznék a zsinórállványokat, és gondos­kodnának a szerszámokról. Az építtetők ezt követően már végezhetnék a földmun­­]iákat a nap bármely szaká­ban, mert a műszaki irányi tásról, a szerszámkiadásról és a társadalmi munka nyilván tartásáról á vállalkozó ktsz dolgozói gondoskodnának. Ugyancsak a kisipari szövet­kezet gondoskodna az ener­gia- a víz- és a gépellátásról is, és így az alapozási mun kákát olcsón, szakértelem nélküli bedolgozókkal lehet­ne megvalósítani. Az építkezés minden fázi sában lehetőség nyílna arra, hogy a besegítő brigádok hasznosan dolgozzanak, és a szakipari munkák végzésére is össze lehetne válogatni társadalmi szakmunkás-bri­gádokat, melyek egv egy költ­ségvetési tételt (festő, mázo­ló, villanyszerelő stb. mun­ka) sorosan elvégeznének. Ezzel a módszerrel az építési összköltséget nagymértékben lehetne csökkenteni. „Szívből támoga'juft a ntazB&taiai“ A fürdőszoba ideiglenes elhagyása is jó ötlet, jelen­tős költségcsökkentő tényező lehet. Tisztálkodni mosdótál­ból is lehet, s ez úgy is csak ideig-óráig lenne így, mert amikor az építtető anyagilag újból megerősödik, könnyeb­ben felszerelhetné a fürdő­szobáját. Szerintünk a 86 ezer forintos kifizetési összeg reá­lis szám. A Kelet-Magyarország cik­kében szerepelt az a javas­lat is, hogy 'a KISZ-tagr& kü­lönböző tá: sadalmi munkái­ból terem- .ék meg a legrá­szorultabb'/ induló összegeit. Ennek .r.egvalósításét őszintén megmondjuk — ne­hezen tudjuk elképzelni. Minden esfetre, ha figyelem­be vesszük, hogy 86 ezer fo­rintból beköltözhető lakást lehet készíteni, akkor köze­lebb jutottunk a probléma megoldásához, mei-t ehhez a jelenleginél jóval kevesebb, 17 500 forint saját erő befi­zetése szükséges. Ismételten hangsúlyozzuk vállalásainkat: megszervez­zük a lakócsoportokat, mű­szaki létszámot biztosítunk, ha kell nyújtott műszakoan is, hogy a. társadalmi mun­kások hivatalos munkaidejük előtt, vagy után segíthesse­nek. Gondoskodunk a saját és munkaerő befoga­dásáról, az energia-, a víz- és a gébellátásról. Szívből tá­mogatjuk tehát a cikkben foglaltakat és ez részünkről nemcsak erkölcsi támogatás, hanem reá’is mefffontolás <­­kon nyugvó szervezési, mű­szaki-anyagi támogatás is. Szeretnénk, ha a KISZ Me­gyei Bizottságával mielőbb érdemi tárgyalásokat kezd­hetnénk.” rr..t I rr n • r| , több szúró vizsgalat, kevesebb új bele«» A közelmúltban összeállított egészségügyi statisztikák arról tanúskodnak, hogy a magyar egészségügy évről évre szebb eredményeket mutathat fel a tuberkulózis elleni küzdelem­ben. A több évtized orvosi adatait felölelő kimutatás sze­rint 1938-ban hazánkban 87 tbc gondozóintézet volt. Szá­muk a felszabadulás után 100 fölé emelkedett, s ez év első felében elérte a 193-at. A tbc-s betegek felku­tatása az idén a tavalyinál is szélesebb körű — ezt bizonyít­ja, hogy ez év első hat hó­napában 2 728 000-en vettek részt a szűrésben. Bíztató képet mutat az újon­nan felkutatott tbc-s betegek számának alakulásáról készült statisztika. 1960-ban még több mint 28 000 új beteg került az orvosi nyilvántartásokba, 1961- ben ez a szám több mint 2000- rel, tavaly pedig további 2800- zal csökkent. — s ez annál is örvend etesebb. mert a betegek felkutatása, számba vétele jó­val alaposabb, mint a korábbi években volt. A fiatalok belenőnek az újba44 FIÚK, LÁNYOK A MÁRIAPÓCSI HATÁRBAN Mekkora homokpuszta volt t 15—20 évvel ezelőtt! „ör­­ögszekeret” görgetett a szél zon a gyalogúton, amelyre máriapócsi állomás mögött irt le a vándor István-ta­­ya, Györgyliget, Encsencs fe­­;. Válltozott a táj. A sivár­ág helyén almafák és a ombhátra katonás rendben sőlő tőkék soi-akoztak. Ez nem leglepő. Az sem, amit az gyik tsz-tag mondott: „Van ;t változás. De mit szépít­em? Nekünk szokatlan, de a iatalok belészitletnek, bele­lőnek az újba”. A fiataloknak jobban kell a pénz A fiatalok?! Itt az almás-' cetben egész nyáron át job­­)ára fiatalok dolgoztak. If­­úsógi brigádot alakítottak. \mikor kezdték 12-en voltak, nőst 27-en vannak. A Zöld VTező Tsz eCnöke magas, hal­ott hátú ember, siet és csak utólag mond egy-két szót: .Mi pártoljuk az ifjúságot. 'Emikor júniusban szóba jött, rogy brigádot szerveznek, azt mondta a vezetőség; ha meg­alakítják, előlegként 30 fo­rintot fizetünk nekik min­ien munkaegységre. A fiata­loknak jobban kell a pénz, ruházikodásra, szórakozásra.'’ Az almáskertben ilyenkor, ősz derekán, szokatlanul nagy áz élénkség. Nyáron elég 30— 40 ember, most naponta 170— 200 embert foglalkoztatnak a 82 holdas termőgyümölcaösben. A szüret már megvolt, a termés bőséges: fehér almá­ból 18 vagonnal, piros, té­li almából 70 vagonnál is többet szedtek. Az ifjúsági brigád tagjai, elosztva az „alkalmi’1 gyümölcsmunká­­sok között, a válogatással, a szállítással foglalkoznak. A brigád alapító tagjai, T. Tóth Mária, Dudás Anna, Biko­­vecz Margit, egy csoportban osztályozzák az almát. 17—18 évesek. Éjszaka, holdvilágnál is — Augusztusban Egerben, Lillafüreden, Tapolcán vol­tunk kiránduláson. A tsz fi­zette a költségeket és mi na­gyon jól éreztük magunkat. Gyönyörű helyek azok. Egyik lány az egri várat, a másik a csodálatos lillafü­redi szálló szépségét dicséri. Aztán prózaibb lesz a hang, a munkáról esik szó. — Minden hónapban meg­keressük a 35—40 munkaegy­séget. A múlt hónapra 1000 forintot kaptam — mondja Tóth Mária. — Valamennyien így dol­goznak? — Hát persze. Nem lehet kimaradni a munkából, adna is nekünk Pista bácsi (Pén­zes István főkertész). Nyáron, amikor nagy meleg volt, éj­szaka, holdvilágnál kapáltuk a szőlőt. Ha lati» volna, mi­lyen jó kedv volt itt akkor is. Egység csak a munkában A munka beszélgetés köz­ben is halad. Egyik ládát a másik után cserélik, a 20—30 kilós terhet gyakorlott moz­dulattal emelgetik a lányok. Fogat kanyarodik a ládara­­kásihoz. Az új stáfkocsin há­rom fiatal legény. A lányok megsúgják, ők is brigádtagok: Miutz Sándor, Gelics ' Tibor és a 16 éves Czerula Sán­dor. Meg nem állják, hogy egy eleven egérrel meg ne riasszák a lányokat. A ‘lá­nyok, asszonyok visonganak, nevetés csattan. Czerula Sán­dor büszke a tréfára, jól si­került. Még akkor is moso­lyog pelyhedző bafjusza alatt, amikor már komoly dolgokról esik szó. A brigád csak a munká­ban egységes. KlSZ-élet, szer­vezeti élet, az nincs. Dolgoz­nak együtt napi 8—10 órát, s aztán megy ki-ki haza. Több­ségükben a Szeszgyár-tanyán laknak, ahogy sebtében szá­molják. 18 fiatal. Távol a községtől. Azt szeretnék, ha ott a tanyán alakulna egy KISZ-sejt, ha ott is akadna szórakozásra, művelődésre le­hetőség. Többet kapni és adni Van ugyan kultúrház, szó­rakozásra, művelődésre, Má­­riapócson, de az hozzájuk öt kilométerre van. Tanulni is szeretnének. Mert. bár be­csülettel gondozzák, ápolják a fákat, művelik a földet, jó lenne ha sokkal többet tud­nának meg erről, mint amennyit munkájukon . ke­resztül tapasztalnak. Az elmúlt évek során gyö­keresen megváltozott a má­riapócsi határ; megváltoztak az emberek is. különösen a fiatalok. Az újhoz, az újban való formálódás eredménye volt a brigádalakítás, de ez csak kezdeti lépés. A brigád­­munka akkor lesz igazán eredményes:, a fiatalok alkotó vágya akkor fog kibontakoz­ni teljesen, ha a 27 fiatal nemcsak á munkában, hanem a szervezeti életben is egy­séges lesz, többet kap és töb­bet nyújthat. Seres Ernő. Szeles Endre, a szamosbccsi, Dózsa Tsz mestere a szalag» fűrésznél. A szövetkezet építkezéseihez szükséges deszka­­anyagot készíti eiő. Negyvenéves fennállását ünnepelte a nyíregyházi Munkáskórus (Munkatársunktól) Negyvenéves jubileumát ünnepelte szombaton a nyír­egyházi Munkáskórus. A Mó­ricz Zsigmond Színházban 19 órakor megtartott ünnepi hangverseny előtt Szűcs La­jos, a ' Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának vezető titká­ra mondott beszédet. Méltat­ta a kórus eddigi tevékeny­ségét' megalakulásától, 1923- tól napjainkig. Beszélt arról, hogy a munkásságnak ez a szervezkedési formája nem­csak művelődéstörténetünk­nek, hanem a munkásmozga­lomnak is jelentős részé. Megemlékezett a felszabadu­lást megelőző nehéz napok­ról, a sóstót május elsejék­ről, és a munkás dalostalál­kozókról, végül beszélt az énekkar jelenéről. A munkáskórus zászlajára szalagot kötöttek a diósgyőri Munkáskórus és a nyíregy­házi József Attila Művelődé­si Ház énekkarának képvi­selői. A Munkáskórus a Munka dalával — azzal a dallal amelyét a megalakulás é\ ei­ben tanultak — nyitotta meg a hangversenyt, majd a Jó­zsef Attila Művelődési íláz énekkara, szimfonikus zene­kara és a diósgyőri munkás vegyeskar lépett fel. A há­rom kórus és a zenekar mű­sorában mozgalmi, dalok, nép­dalok népdalfeldolgozások külföldi és magyar szerzi kórusmüvei és hangszerskó - lók szerepeltek. A hangverseny után, az ün­nepség befejező aktusaként Horváth Gabriella, a megyei pártbizottság ágit. prop. osz­tályának munkatársa és Ca­­csó László, a megyei tanács művelődési osztályvezető-he­lyettese a Művelődésügyi Mi­nisztérium megbízásából át­adta a kórusnak a „Szocialis­ta kultúráért” érdemérmet, amelyet Oláh László, a Mun­káskórus elnöke vett át. Ezután 'a kórus tagjai egyenként átvették a Műve­lődésügyi Minisztérium elis­­rperő oklevelét. A Szakszer­vezetek Megyei Tanacsa is elismerő oklevéllel jutalmaz­ta az énekkar tagjait. Xre­­csák László karnagy mon­dott köszönetét a jutalma­kért, és Ígéretet tett arra, hogy az idős kórustagok a jövőben a fiatal dalosok ne­velését is feladatuknak te­kintik. A diósgyőri Munkáskórus vezetője a nyíregyházi kó­rusnak és Oláh Lászlónak, a kórus elnökének, a diósgyő­ri várról készült egy-egy plakettet ajándékozott. A nyíregyházi Munkáskó­rus, a diósgyőri kórus és a József Attila Művelődési Ház énekkara Tulikov: V1T Bé­­kcdalával fejezte be a jubi­leumi ünnepséget. A három kórust Krecsák László kar­nagy vezényelte. ^Magyarország ** 1963. október 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom