Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-22 / 247. szám
\ Nyugatnémet „változások" Erich Mende, az újdonsült bonni helyettes kancellár és úgynevezett össznémetügyi miniszter azzal kezdte hivatalos ténykedését, hogy Nyugat- Berlinbe utazott minisztériuma 2. számú főosztályának meglátogatására, amelyet törvénytelen módon immár több mint nyolc esztendeje Bonnból Nyugat-Berlinbe helyeztek át. Ez a minisztériumi főosztálynak nevezett kémközpont nyíltan azzal foglalkozik, hogy különböző kiadványokat szerkeszt és terjeszt a Német Demokratikus Köztársaságról. Mende most Nyugat-Berlinben a 2. számú főosztály kötelességévé tette, hogy — saját szavai szerint — „még az eddiginél is intenzívebben tájékoztassa a szövetségi köztársaságot és a világközvéleményt a demokratikus köztársaságban történtekről”. A nyugat-berlini képviselők előtt tartott rövid beszédében pedig Mende hitet tett amellett, hogy elődei szellemében vezeti majd a minisztériumot. Aiigir, (MTI): Bonn: A Bundestag október 16-án választotta az új kancellárt A képen: Erhard leteszi az esküt. Őrségváltás o Downing Street 10-ben Angliának új miniszterelnöke van: Lord Home, az eddigi kormány külügyminisztere. Az ősi brit miniszterelnöki rezidencián, a Downing Street 10-ben történt őrségváltás természetesen nagyhorderejű világpolitikai esemény, amely méltán kap helyet a lapok első oldalán. Mi volt ennek az előzménye? Az immár közismert Profumo-Keeler erkölcsbotrány nem okozta, inkább csak látványosabbá, külföldön is érezhetőbbé tette azt a csömört, amelyet a brit közvélemény igen jelentős része a Macmillan vezette konzervatív kormányzat iránt érzett. Ennek a Közös Piaccal kapcsolatos brüsszeli bukástól kezdve a krónikus lakásproblémán át, mondjuk a közoktatás stagnálásáig számos összetevője van. Mivel egy éven belül általános választásokra kerül sor, a Toryk felismerték: pártjuk uralmát csak akkor tudják újabb, törvényhozási időszakra prolongálni, ha valamiféle megújhodást hajtanait végre soraikban. Ehhez viszont óhatatlanul távoznia kell az eddigi balsikerek letéteményesének, a miniszterelnöknek. Ennek a felismerésnek a fényében az má: kevésbé logikus, hogy a három esélyes, Butler, Lord Hailsham és Lord Home között éppen a legkevésbé várt politikus kapta a megbízást. Az események és vélemények még kavarognak, de ennek szemmei láthatólag három oka lehet: 1. A „királycsinálok” vagyis a konzervatív' fővezérek szűk köre körülbelül egyenlő arányban támogatta Butler és Lord Kailsham-et és Lord Home Id nevezése az erőegyensúlyból származó kompromisszum volt. 2, A nagyhatalmú Churchiilcsaláddal szövetséges Macmillan, a távozó miniszterelnök mintegy személyi és politikai örököseként volt külügyminisztere kinevezéséhez ragaszkodott. 3. Végül de egyáltalán nem utolsó sorban: éppen külügyminiszteri pozíciójánál fogva Lord Home tőkét kovácsolhat magának a nemzetközi enyhülés felett érzett általános elégedettségből, az ilyesmire pedig a békeszerető brit közvélemény nagyon érzékenyen reagál. A jövő dönti el, vajon ez az őrségváltás nemcsak az lS64-es választásokig iart-e. Harold Wilsonnak, a munkáspárt 47 éves miniszterelnökjelöltjének mindenesetre az a magabiztos véleménye, hogy a második őrségváltás az övé lesz... Algéria és Marokkó határkonfliktusának rendezésére különböző közvetítési kísérletek folynak Algírban, Kairóban, Rabatban és az ENSZ- ben. Az algériai főváros élénk diplomáciai tevékenység színhelye volt, vasárnap több afrikai ország megbízottai tanácskoztak algériai hivatalos személyekkel. Botsio ghanai külügyminiszter, aki Hasszán királlyal folytatott megbeszélése után Marokkóból Algériába érkezett, vasárnap adta át Nkrumah ghanai elnök személyes üzenetét Ben Bellának. A ghanai hírügynökség értesülése szerint Hasszán király már válaszolt is Nkrumah nak. Vasárnap érkezett Accrába egy üzenet, amelyben a marokkói király késznek nyilatkozott arra, hogy az afrikai egység és szolidaritás érdekében véget vessenek a harcoknak. Jifru etiópiad külügyminiszter vasárnap Algírban folytatott tanácskozásai után Rabatba repült. Ugyanazon a gépen utazott Marokkóba Bu-teflika algériai külügyminiszter, aki nyomban megérkezése után a Rabatban tartózkodó Hailé Szelassziét kereste fel. Az etiópiai császárnak eredetileg hétfőn kétnapos látogatásra Párizsba kellett volna érkeznie, de ezt a látogatást elhalasztotta, egyelőre még Rabatba marad, és hírügynökségi jelentések szerint valószínűleg ellátogat Algírba is. Szmaine algériai igazságügyminiszter vezetésével egy négytagú algériai küldöttség érkezett Kairóba, hogy az Arab Liga vezetőivel tárgyaljon a határvitáról. Mint ismeretes, az Arab Liga vasárnap felszólította Algériát és Marokkót, hogy csapataikat vonják vissza azokba az állásokba, ahol a harcok megkezdése előtt tartózkodtak, ezenkívül a liga kinevezett egy hattagú közvetítő oizottságot, hogy mozdítsa e'.ó a konfliktus rendezését. Jazid, Ben Bella különmegbizottja vasárnap New Yorkban a megbeszélések sorozatát kezdte el, hogy támogatást ’ szerezzen az algériai álláspontnak a szaharni konfliktus ügyében. Jazid egy órát tárgyalt U Thant ENSZ- tőtitkárral, majd utána újságíróknak kijelentette, A* és/ali-iraki baathista akciókról Beirut (TASZSZ) A New York Times beiruti tudósítója jelenti: Irak első ízben ismerte el hivatalosan, hogy Irak északi körzeteiben a szilfai és az iraki hadsereg kötelékei közös katonai akciót folytatnak a. kurdok t uéh. Diplomáciai kqrökben. an lyek júniusban hirt a< arról, hogy Szíriái ka , í egységek mentek Irakba, tót közölték: körülbelül ott. erre tehető a jelenleg Irakban állomásozó szii iái katona száma. Gyalogságon kívül szilfai tankegységek is vannak Irakban, még M őszül ban és elővárosaiban is. Az Irakba irányított szíriai katonaság fő fefladata az, — mutatnak rá e diplomaták —, hogy megkönnyítsék az iraki fegyveres erők helyzetét a hátországban és ezzel szabad kezet biztosítsanak számuk ra a kurdok ellen vívott harcban. A szíriai katonaság egy része azonban — fűzi hozzá ugyanakkor — maga is. részt vesz a Musztafa Barzani tábornok vezette partizánok elleni hadjáratban. A bagdadi rádió híradása szerint- Areí elnök „végig akarja nézni a kurdok ellen indítandó utolsó tisztogató hadműveletei”, Megfigyelők azonban, akik az utóbbi hónapokban Barzani tábornok főhadiszállásán jártak, tanúsítják, hogy sorra-rendre kudarcot vallottak a baatihisták támadásai. Az ő szavukkal élve: „az iraki hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett, a kurdek viszont éppen olyan erősek, mint voltak és majdnem akkora területet tartanak most is ellenőrzésük alatt mint június elején, amikor a baathista hatóságok hadsereget küldtek élílenük. A New York Times tudósítója végül birtokában lévő értesülésekre hivatkozva azt írja, hogy a Icurdok visszafoglaltak néhány korábban elvesztett helységet. tűzszünet feltétele, hogy a marokkói csapatok kivonuljanak Algéria területéről, hozzátette, hogy Algéria közvetlen tárgyalásokat szeretne Marokkóval, de nem zárja ki nemzetközi szervezetek közbenjárását sem. Algériai jelentés szerint elszórt harcok folytak Hasszi Beida övezetében. Az algériaiak azonban továbbra is cáfolják azt a marokkói jelentést, hogy Ichbén algériai katonák kiszorították volna a 35 tagú marokkói helyőrséget. Algír és Colomb Bechar között több napja légihíd működik, amely katonai megerősítéseket szállít a harci övezetbe. A harcok színhelyén van az algériai ellenállás egy hírneves vezetője, Chaabani ezredes, a 6. vilaja volt parancsnoka is. Az Algírba érkezett értesülések szerint az algériai csapatok tartják kezükben Hassi Beida és Tindjoub völgye felett az északi hegygerincet, elzárva a Colomb Bechartól Tindoufba vezető utat, amely úgy látszik a marokkóiak fő katonai célpontja. A hadműveletek színhelyéről csak kevés hír érkezik, ezek azonban arra mutatnak, hogy egyik fél sem vetette be a harcba erőinek maximumát, de Algírban arra számítanak, hogy a hét folyamán nagyobb szabású hadműveletekre kerülhet sor. Algériai katonai hatóságok közlése szerint marokkói vadászgépek megértették Algéria légiterét és az algériai hadsereg egy helikopterét leszállásra kényszerítették marokkói területein. A helikopter — mint e hatóságok hangsúlyozzák — a hadsereg szállít ősről gáláiénak kötelékébe tartozott és fegyvertelen volt. Események sorokban MOSZKVA: A Szovjetunió és Finnország ! kormányának képviselő Moszkvában aláírták a jőve évre szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvi megállapodást amely a két ország között fennálló kereskedelmi egyezményre támaszkodik. A szovjet és a finn kereskedelmi küldöttség tagjai megvitattál az 1966-tól 1970-ig terjedő időre szóló új hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény megkötésének kérdését is, s elhaj tározták, hogy az új hosszú 1 lejáratú egyezményt a jövő év | derekán írják majd alá a . szovjet fővárosban. VARSÓ: A Barátság kőolajvezeték építői a lengyel—szovjet határon szombaton befejezték a kőolajvezeték egyesítését. A. vezeték szovjet és lengyel ágáj nak összekötését ünnepélye; külsőségek között végezték el RANGOON: Mint Rangoonban közölték a burmai kormány államosította az ország valamennyi Cigarettagyárát. Az államosításról kiadott köziemén) egyebek között megállapítja hogy a burmai cigarettagyárti vállalatok illetékek és vissza nem fizetett kölcsönök fejében nagy összegekkel tartóz nak az államnak. WASHINGTON: A félelmes „Flóra” után vasárnap este újabb hurrikár alakult ki az amerikai pártol mellett. A „Ginny” az észak karolinai partok mellett dühöng. A szél sebessége a vihar központjában eléri a: óránkénti 144 kilométert. KATMANDU: Szakadékba zuhant és meghalt a Himalája lejtőin ké’ olasz alpinista, Cesare Volante 1 és Giorgio Rossi. A két alpinista a Lirung-csúcs megmászására vállalkozó olasz expe díció tagja volt. Az évtized végén eljutunk a Holdra Tyereskova és Gagarin tv-interjúja 25. A műsor szerint kétszer kellett fellépnie. Közben Brahms, Haydn, Schumann és Schubert műveit adták elő. Kissé szégyelltem magam, hogy minden más oly kevéssé érdekelt. Egy megmagyarázhatatlan hatalom mindig újra és a leányra irányította a gondolataimat. B. professzor nyitotta meg az estet. Tapssal köszöntötték, mert a legismertebb zongoraművészek egyike volt. Nagyra becsültem, de ma nem tudtam rá eléggé figyelni. Aztán Haydn vonósnégyese következett. Neki most a színpad mögött kellett állnia és fellépésre várakoznia — neki. Máriának. De ha mégis egész másvalaki lesz? A taps megint elcsen-2 ^Magyarország 1963, október 22. desedett a teremben, amikor a dobogóra lépett. Éreztem, ahogyan a vér másodpercekig szinte fájdalmasan dobolt a halántékomban. A zongorához ült, és ismét ugyanúgy láttam magam előtt, mint akkor. Ugyanaz a kép volt, amelyet mindezek alatt a hónapok alatt, mint egy tünékeny álmot, megőriztem magamban. Szinte ájultan ültem székemen, képtelen voltam játékára figyelni. Enyhén kivágott, piros selyemruhát viselt. Haja a színpadi világításban tompa aranyfénnyel csillogott. Vajon megismer-e? És ha már rég egy másik...’ Huszonöt éves korában már nem kamasz az ember. Mégis milyen ostoba tud lenni néha egy férfi. Támolyogtam az izgalqmtól. A szünetben szin te megrészeg'ülten futottam az utcára, a fejem tele volt csodálatos gondolátokkal. Minden körülötte forgott. Érdeklődtem a művészbejá ró felők A művészek — magyarázta a jegyszedőnő — főbejáraton mennek ki. Nem lenne jobb mindjárt itt várni? Egy Schumann zongoranégyes volt még műsoron, mielőtt újra ő került sorra. Utána néhány Schubert-darab következett. Lázasan és türelmetlenül ültem a helyemre. „Viszontlátásra”, mondta akkor. Akkor... Mit fog mondani, ha ilyen hirtelen elé lépek? Közben eszembe jutott, hogy mindöszsze ötven márka van a zsebemben. Ez még cigarettára sem elég. Holnap okvetlenül meg kell próbálnom valamit becserélni a feketepiacon, talán a másik pár félcipőmet.. A hangverseny rendezői tud ták, miben a legerősebb, Liszt iránti hajlama félreismerhetek len volt. Mint annak idején most ismét megcsodáltam, azt a kedvességet és játékos biz tonságot, amellyel a legnehe zebb futamokat ij előadta. Mielőtt játéka véget ért vol na, kimentem. Féltem, hogy előttem találja elhagyni épületet. Az előcsarnokban hallottam a lelkes tapsot, amellyel játékának adóztak. Aztán végtelenül lassan másztak a másodpercek., Valaki Schubertét játszott — valaki, még azt a fáradságot sem vettem magamnak, hogy a zongorista nevét elolvassam. Hirtelen kilépett egy ajtón, karján világos felöltővel. Az oldalán egy fiatalember lépkedett. Futó pillantást vetett rám, és karját a férfiéba öltve, távozott. Igyekeztem erőt venni íelindultságomon, és utánuk mentem. Beszélgettek. Megpróbáltam elhitetni magammal, hogy egy kollégája lehet és néhány lépés után tudtam, hogy nem így van. Az idegen a lány dereka köré fonta karját, úgy mentek, mint egy szerelmespár. Megálltam, csüggedten, bátortalanul, tele keserű csalódottsággal. Valaki szólt hozzám. — Nos. kisfiú... — Mit akar? — Értetlenül néztem a lányra. — Nem volna kedve egy kicsit együtt szórakozni? Csak most ismertem fel foglalkozását. Belém karolt. Gorombán és undorodva toltam el magamtól. — Marha, állat! — mondta, és másik lovagot keresett magának. Továbbmentem. "Egy bolond ment el mellettem, és meredt az tekintettel, monoton hangon, Berlin, (MTI): Érdekes tv-interjút tartott vasárnap az NDK televíziójában Valentyina Tyereskova és, Jurij Gagarin, a világ első női és férfi űrhajósa: lö'ob mint fél óráig válaszolt a tv hallgatóinak az NDK-ból és Nyugat-Német országból érkezett kérdéseire. Arra a kérdésre, hogy ki lehet űrhajós, Tyereskova elmondotta: minden ember lehet. űrhajós, aki jó egészségnek örvend és különleges tréningen megy keresztül. Azonszünet nélkül ezt motyogta: — Cigaretta, nemezpapucs, cigaretta, ' nemezpapucs, cigaretta. Egy kocsmából részegek éneke hallatszott ki: „Van Müne henben egy kiskocsma, hájjá, hájjá. Nem tudtam, hova megyek, mindig rá kellett gondolnom. Milyen üres volt most minden, milyen értelmetlen. Holnap indul egy transzport a táborból. Az lesz a legjobb, ha ez a város mögöttem lesz. Másnap nélkülem ment el a transzport. Egy régi telefonkönyvből kikerestem telefonszámát és címét. Megkerestem az utcát és vártam a túlsó oldalon. Négy óra hosszat. Mi- i kor végre elhagyta a házat, nem mertem megszólítani. Da a közelében maradtam, hogy lássam őt. Beállt a sorba eg'y élelmiszerüzlet előtt. Mikor végre én is beálltam, már más nők álltak közöttünk. Nem vett részt a több^1'beszélgetésébe. Csak egyszer helyeselte az asszoban feltétlenül bizonyos pilóta-képességekkel és tudással is rendelkeznie keli, mivel az űrhajót csak az kormányozhatja, aki ért ehhez. Tyereskovának sok kérdést tettek fel arra vonatkozólag, hogy férjhez r*egy-e. Volt, aki azt kérdezte, hogy házassága után abbahagyja, vagy folytatja-e az űrhajózást. „Űrhajós , bajtársaim, az eddigi és a soron következő űrhajósok részben mar házasok. A család nem lehet akadálya az űrhajós kiképzésének, úgyhogy meggyőződésem, ha a sors úgy hozza, hogy tényleg férjhez megyek, ez nem akadályoz meg abban, hogy tovább folytassam az űrhajós kiképzést és előkészüljek a következj repülésre.” Az évtized végén eljutunk a VHoldra. Gagarin ehhez még hozzátette: „az űrhajósok emberek, akiknek megvan minden olyan emberi tulajdonságuk, mint a többieknek. Ügy élünk, úgy szeretnénk és úgy is fogunk élni, mint a többi ember. Családot is szeretnénk. Megvannak a magunk tulajdonságai, kedvenc szórakozásaink, mint a többieknek. Nem vagyunk tehát valamiféle csodagyerekek, sem emberfeletti emberek.” , Arra a kérdésre, hogy mikor éri el az első ember a Holdat Gagarin így „válaszolt: „Az űrhajózás fejlődése igen gyors, valóban kozmikus tempóban folyik. De a Holdba repüléshez üj technikát, új űrhajókat, új hornyok tiltakozását, amikor valaki előre akart furakodni. Egy doző rakétákat kell teremteméternyire állt tőlem, világos nünk. Nem túdom tehát, hogy nyári ruhában. ----*------ - -IIev helyezkedtem el. hogy profilja mindig látókörömben legyen. Közelsége megzavart, Hogy p*" ' ’Iim ebben a pillanatban a körülöttünk lévő embereket. akiknek napi pletykáit a leveskockákról, az árakról és a férjekről méltatlannak és nyersnek éreztem. Föl jutatjuk pontosan mikor indulunk útnak, de úgy gondolom, ennek az évtizednek a végén megtörténik majd egy ilyen repülés.” Ezután az űrhajósok kijelentették: már a legköze:ebbi jövőben lehetséges egv olyan út, amelyen egy űrhajóban két, három vagy öt ember is részt vesz. Közvetítési kísérieu» *i aigériai; marokkói konfliktus megoldására Á Ziergiebel: f n k | £ | Ví O a iCörlcLf cc* auu.
