Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-22 / 247. szám

XX. ÉVFOLYAM, 247, SZÁM kPa: 50 fiilép 1963. OKTÓBER 22, KEDD A TASZSZ nyilatkozata a NATO nukleáris erőinek megteremtésére tett úiabb amerikai és nyugatnémet lépésekről Moszkva, (TASZSZ): A TASZSZ nyilatkoza­tot adott ki azokkal az újabb lépésekkel kapcso­latban, amelyek az Egye­sült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság ré­széről történnek a NATO nukleáris haderejének megteremtése céljából. A nyilatkozat a következő­képpen hangzik: — A légköri, világűrben és víz alatti nuukleáris fegyverkí­sérletek eltiltásáról szóló szer­ződés megkötése kedvezőbb helyzetet teremtett ahhoz, hogy a háborús veszély kiküszöbö­lése és az államok közötti hathatós baráti együttműkö­dés megteremtése érdekében megkeressék más rendezetlen problémák megoldását is. A szovjet kormány min­dent megtesz, hogy a béke megszilárdítására használ­ja fel ezt a helyzetet. Az ENSZ-közgyűlés, New Yorkban folyó 18. ülésszakán a szovjet kormány új konst­ruktív javaslatokat terjesztett elő, amelyeknek célja előmoz­dítani az általános és teljes leszerelési szerződés megkö­tésére vonatkozó tárgyalásokat, haladéktalanul megvalósítani oiyan intézkedéseket, amelyek a nukleáris fegyverkezési haj­sza megállítására alkalmasak. A Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia képviselői között fontos nemzetközi kér­désekről lezajlott eszmecsere során a szovjet kormány kö­vetkezetesen arra törekedett, hogy további lépéseket készít­senek elő á nemzetközi feszült­ség enyhítése és a béke meg­szilárdítása felé. Érthető, hogy ilyen körülmé­nyek között különösen fontos, hogy az államok kerüljenek minden olyan cselekményt, amely bonyolíthatná a hely­zetet és megnehezítené a meg­állapodást a béke megiszilár­­ditását érintő létfontosságú kérdésekben. Ezzel szemben — sajtóje­lentések szerint — a NATO tagállamai új tár­gyalássorozatot kezdtek, hogy konkrét műszaki­­katonai tervet dolgozza­nak ki. amelynek alap­ján a NATO keretei kö­zött sokoldalú nukleáris haderőt hozzanak létre olyan hadiflotta formájá­ban, amelynek egységeit nukleáris töltettel ellátott rakétákkal szerelnék fel. Ez év október 11-én, a NATO párizsi főhadiszállásán, az Egyesült Államok, Anglia, a Kémet Szövetségi Köztársaság, Olaszország, BeigimTgGörögor­­szág és Törökország képvise­lőinek részvételével megkezdő­dött a NATO úgynevezett mun­kacsoportjának ülésszaka, ame­lyen megvitatják a fenti kér­dést. Ugyanakkor Washington­ban egy amerikai tengernagy vezetésével most kezdi meg munkáját a NATO különleges katonai alcsoportja, hogy ta­nulmányozza a sokoldalú NATO nukleáris haderő meg­teremtését célzó terv katonai vonatkozásait. Jól ismeretes, hogy e tervek kezdeményezői és fő mozga­tó erői az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztár­saság katonai körei. A bonni militarista és revansvágyó kö­rök régi célja, hogy minden áron hozzájussanak a nukleá­ris fegyverekhez, lehetőséget kapjanak arra, hogy rendelkez­zenek e fegyverekkel akár oly módon, hogy a franciák­kal való kétoldalú együttmű­ködést használják ki erre a célra, vagy oly módon, hogy részt vesznek a NATO sokol­dalú nukleáris haderejében vagy bármely más módon nyil­vánvaló, hogy az említett ese­tek bármelyikének bekövetke­zése lökést adna abban az irányban, hogy újabb államok kapcsolódjanak be a nukleáris fegyverkezési hajszába, lökést adna a nukleáris fegyverek további elterjedéséhez. A szovjet kormány nyíl­tan figyelmeztette az Egyesült Államok kormá­nyát, milyen veszélyes kö­vetkezményekkel járna a béke ügyére nézve a nuk­leáris fegyverek további elterjedése. A szovjet kormány rámutatott arra, hogy a szóban forgó tervek megvalósítása szabad­dá teheti az utat a nyugatné­met hadsereg nukleáris fegyve­rekkel való felszereléséhez, s ezáltal hozzáférnének nukleá­ris fegyverekhez azok a nyu­gatnémet revansvágyó körök, amelyeknek leplezetlen szándé­ka az európai határok revízió­ja, sőt nem csupán a határok revíziója. Nem véletlen, hogy a nyu­gatnémet harcias körök a leg­hevesebben elleneznek minden olyan Intézkedést, amelynek célja a nemzetközi feszültség enyhítése, akár a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási szer­ződés megkötéséről, akár olyan más intézkedésekről van szó, amelyeknek célja a nemzetközi helyzet megjavítása, Európa és az egész világ biztonságának megóvása. Különösen világos, hogy azok az újabb lépések, amelyek az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság kezde­ményezésére történnek a* NATO nukleáris haderőmé, megteremtése céljából, szöget ellentétben állnak a nukleáris fegyverkísérletek részleges el* tiltásáról szóló moszkvai szea­­ződés szellemével. A szovjet vezető köröknek természetesen számolniok kell azokkal a veszélyes következményekkel, ame­lyekkel az a körülmény járna, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság vala­milyen formában hozzá­férkőzik a nukleáris fegy­verekhez és gondolniok kell arra, hogy ebben az esetben biztosiianiok kell a Szovjetunió és szövetsé­gesei biztonságát. Fontolóra kell venni azt is, hogjr a NATO-ban tervezett veszélyes lépések károsan be­folyásolhatják az államok kö­zötti kölcsönös megértés és bizalom még meg nem erősö­dött hajtásait és így kedvezőt­len hatással lehetnek azokra a törekvésekre, amelyeknek cél­ja, hogy megoldást találjanak az egyetemes béke megszilárdí­tásának az egész emberiséget foglalkoztató problémájára. A választék 99,85 százaléka szavazott a Nemzeti Front feleltjeire az HÜH-Eian Berlin, (MTI): Az NDK Központi Válasz­tási Bizottsága hétfőn közöl­te: A Német Demokratikus Köztársaságban vasárnap megtartott választásokon részt vett a választásra jogosult 11,6 millió állampolgár 99,25 százaléka, a választók 99,95 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Front jelöltjeire. Bár a bonni kormány, kü­lönösen a legutóbbi napokban erős nyomást gyakorolt Nyugat-Németországban Ó1J NDK állam polgárokra, hogy ne utazzanak el szavazni a Német Demokratikus Köz­társaság területére, mégis ezer meg ezer ilyen polgár élt választójogával. Vasárnap, a mintegy egy­millió új választón kívül sók olyan idősebb állampol­gár is először szavazott az NDK-ban, aki a legutóbbi 1958-ban tartott választások óta települt át Nyugat-Né­­metországból. Nagymérvű támogatás az • r* ff* íijusagi lakásépítések Iiez Közöljük a labda­rúgó-válogatott összeállítását Vasúti szerencsétlenség Szavazás az ENSZ közgyűlésén a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáért New York, (MTI): Az ENSZ-közgyűlés hétfő délelőtti — magyar idő sze­rint a délutáni órákban meg­tartott — ülésén befejezték a vitát a Kínai Népköztársaság íSrvértyus ENSZ-jogainak riyreúüítására beterjesztett ■rozati javaslatról, délelőtti ülésen felszó­lal Víali, Guinea, Szíria és Buru idi képviselője, akik Kí­na törvényes ENSZ-tagságá­­nak helyreállítása mellett szálltak síkra. A NATO-hoz tartozó Görögország cs Török­ország, továbbá Spanyolor­szág, Haiti és Nicaragua kül­dötte pedig a javaslat ellen foglalt állást. Diallo Telli guinea! küldött felszólalásában rámutatott, nem egy új tag felvételé­ről van szó, hanem arról, hogy helyreállítsák a vi­lágszervezet egyik alapító tagjának törvényes jogait, amelyeket mások bitorol­nak. Ezért — hangoztatta a Gui­neái küldött — elég lenne az egyszerű többség és sem­mi szükség sincs kétharma­dos többségre a szavazásnál. Az egyhetes vitát a javas­latot beterjesztő Shtylla al­bán külügyminiszter beszéde zárta le. Eles szavakkal támadta az Egyesült Államok politi­káját, amely 14 éve meg­akadályozza a Kínai Nép­­köztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállí-Bandaranaike asszony Moszkvába érkezett Moszkva, (MTI): Hétfőn a déli órákban Var­sóból Moszkvába érkezett SzirimaVo Bandaranai're asz­­szony ceyloni miniszterelnök, aki a szovjet kormány meg­hívására kilenc napot tölt a Szovjetunióban. A Szovjet­unió és Ceylon zászlóival dí­szített Vnukovó — 2. repü­lőtéren Hruscsov vezetésével az SZKP és a kormány tag­jai, a Moszkvában akkredi­tált diplomáciai képviseletek vezetői fogadták Bandaranai­­ke asszonyt. / Novemberben öttagú magyar küldöttség ntessdk a Béke-Vilúgtanctas vcsrséi ülésére Hétfőn délelőtt összeült az Országos Béketanács Elnök­sége. Szakasits Árpád, azOr­­ságos Béketanács elnöke kö­szöntötte az új elnökséget, amely a hatodik békekong­resszus óta első ízben ült össze és üdvözölte az ülésen megjelent Rónai Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnökét, Orbán Lászlót, az MSZMP Központi Bizottsága ágit. prop. osztályának vezetőjét, továbbá az Alekszej Kornye­­jevics Romanovszkij, az Uk­rán Békebizottság elnökségi tagja vezetésével hazánkban tartózkodó ukrán küldöttség­nek az ülésén megjelent tag­jait és Heinz Altschult, az Osztrák Békebizottság titká­rát. Az Országos Béketanács el­nökségi ülésén Szakasits Ár­pád elnök megnyitójában hangoztatta, hogy a moszk­vai atomcsendegyezménnyel új törtéuelrri fontosságú sza- Kasz kezdődött a nemzetközi életben. Ezután Dezséry László, az Országos Béketanács főtitká­ra a 6. magyar békekong­resszus belföldi és nemzet­közi jelentőségét elemezte. A moszkvai egyezménnyel kapcsolatban hangoztatta: a szerződés egy részkérdésben különböző társadalmi, gazda­sági és paiitikai rendszesü ál­lamok nézeteltéréSSit oldja meg. A csatlakozásból kima­radt kormányokat meg kell győzni arról, hogy népeik ér­deke: kövessék a több mint száz kormány helyes példá­ját, tegyenek eleget népeik kívánságának és csatlakozza nak a szerződéshez. A további feladatokról szól­va Dezséry László kiemelte, hogy a magyar békemozga­lomnak tevékenyen ki kell vennie részét a Béke-Világta­­nács novemberi varsói ülésé­nek előkészítéséből. A ma­gyar békemozgalomnak a két világrendszer közötti össze­ütközés elhárítására kell össz­pontosítania erőfeszítéseit. tusát, rámutatott, hogy az emberiség egynegyedét képviselő Kína kirekesz­tése az ENSZ-ből, súlyo­san hátráltatja a világ­szervezet munkáját. Az albán külügyminiszter felszólalása után szavazásra bocsátották azt a határozati javaslatot, amely követeli, hogy állítsák helyre a Kínai Népköztársaság törvényes jo­gait az ENSZ-ben és űzzék ki a világszervezetből a Csang Kaj-sek-klikk képvise­lőt. Mint ismeretes, a közgyű­lés tavaly, a 17. ülésszakon foglalkozott először érdemben Kína ENSZ-tagságának kér­désével. Azt megelőzően az amerikaiak különböző mesterkedésekkel már magának a kérdésnek na­pirendre tűzését is meg­akadályozták. Ez a kísér­let a 18. ülésszakon ismét kudarcot vallott. A határozati javaslat mel­lett 41, ellene 57 küldöttség szavazott. Tartózkodott a szavazástól 12 küldöttség. Etiópia képviselője pedig nem volt jelen. A Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállítása mellett szava­­izott valamennyi szocialista ország, továbbá Nagy-Britan­­n a, India és egész sov ázsiai és afrikai ország. A Balkány! Állami Gazdaságban télen, nyáron a szabadban élnek a tbc-negatív tenyéssz tésre szánt üszők. Az állatok edzettek: szállásuk csupán egy szabad fészer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom