Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám
Nem véletlen Kuba fontos szerepe Castro beszéde Havannában Havanna (TASZSZ) .A kubai forradalom védelmére indult mozgalom harmadik évfordulója alkalmából szombaton Havannában a Forradalom téren nagygyűlést rendeztek, amelyen Fidel Castro, a Kubai Szocialista Forradalmi Egységpárt Országos Vezetőségének első titkára, Kuba miniszterelnöke, nagy , beszédet mondott időszerű bélés külpolitikai kérdésekről. Fidel Castro bevezetőben arra mutatott rá, hogy a szigetország erőforrásait a nemzetközi munkamegosztás figyelembe vételével az eddiginél jobban kell hasznosítani. Fidel Castro hangoztatta annak a segítségnek az óriási jelentőségét, amelyet a szocialista országok nyújtanak a forradalmi Kubának. Castro a továbbiakban a következőket mondotta: a2 imperialisták megkísérlik, hogy minél nagyobb nyomást gyakoroljanak ránk. Nem nézhetjük nyugodtan, hogy miközben más helyeken enyhül a feszültség, számunkra fokozódik. Mi nemi kívánjuk a feszültség fokozódását. Örülünk," ha nem fokozódik, hanem enyhül. De nem lehetünk béke állapotban az imperializmussal, amely egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz elnyomásunk érdekében. Fidel Castro megállapította: magatartásunkat nemzetközi vonatkozásban , ez a körülmény fogja meghatározni. Ez nem a háború politikája, hanem békepolitika. Nem mi vagyunk a hibásak abban a háborúban, amelyet ellenünk folytatnak. Nem mi vagyunk a hibásak a körülöttünk emelt könyörtelen b'.okád miatt. Kis országunkat támadások érik, blokádnak vetik alá, hadüzenet nélküli háborút, kalóztámadásokat folytatnak ellene. Fegyverekkel és robbanóanyagokkal felszerelt diverzánsokat küldenek területére, támaszpontokat létesítenek, hogy megtámadjanak és megöljenek bennünket Az imperialisták elleségeink és mi is tudunk az ő ellenségeik lenni. Ez a körülmény fogja meghatározni politikánkat a nemzetközi színtéren, az Egyesült Nemzetek Szervezetében és mindenütt. Ki tudunk tartani, mert elegendő szövetségessel, elegendő erkölcsi erővel, bátorsággal, hősiességgel és önfeláldozó készséggel rendelkezünk. Kuba álláspontja — folytatta tovább Fidel Castro — mindenekelőtt az antiimperializmus. Irányvonalunk: következetes antiimperialista irányvonal, elsősorban az amerikai imperializmus ellen folytatott harc irányvonala. Áz ellenség kilencven mérföldre áll tőlünk, zavar bennünket, blokád alá vesz* fenyeget és meg akar semmisíteni minket. Nem véletlen, hogy Kuba fontos szerepet tölt be a mai világban — mondta végezetül Castro. — Ez a szerep azért jutott országunknak, . mert népünk, amely a bátorság, a hősiesség és az önfeláldozás példáját mutatja az egész világnak, be tudja tölteni ért a szerepet. Népünket, amely a modern Kubát épiti, hazánkat, amely a „Haza, vagy halál!” „Győzni fogunk!” jelszót választotta, az egész világ figyelemmel kiséri. [fagy-Britsnnla Kommunista Pártjának nyilatkozata Englia védelmének kérdéséről London (MTI) Nagy-Britannia Kommunista Pártja nyilatkozatban ismerteti átfogó védelmi tervét Anglia számára, hangoztatva, hogy az angol népnek olyan védelmi politikára van szüksége, amely kiküszöböli a háború veszélyét, biztosítja és állandósítja a békét, s megvédi Anglia függetlenségét és szuverenitását. A Szovjetunió állítólagos katonai fenyegetése merő hazugság. Még Kennedy, Macmillan és Home is kénytelen volt beismerni, hogy a Szovjetunió nem törekszik katonai hódításra. Stevenson televíziói inter fii in New York, (MTI): -venson, az Egyesült Ál- ENSZ-küldöttségé^k -> vasárnap este a szemben a nemzet■ adás keretében iníz egyik amerirsaság munkak között kieménye szevan bizojésekre a s ezenkí> az Egye- Z-közgyűtendő megállapodást. Ezt Stevenson igen súlyos kilátásnak mondotta. Stevenson egy másik kérdésre válaszolva elismerte, hogy „Kubában aligha vannak a szervezett katonai egységek értelmében vett szovjet erők”. Az amerikai ENSZ-delegáció vezetője azt mondotta, hogy Kubában kiképző katonai személyek tartózkodnak, akik egy darabig ott is fognak maradni. Az Angliát fenyegető igazi veszélyek a következők: 1. Az amerikai imperializmus, 2. A nyugatnémet imperializmus, 3. Az angol uralkodó körök politikája, amelynek célja a birodalom maradványainak megtartása. A tory védelmi politika alapja a NATO, amelyet az amerikai Wall Street és a washingtoni hadügyminisztérium ural, s amelyben mind. nagyobb szerepet visznek a nyugatnémet militaristák. Nagy-Britannia Kommunista Pártja tizenegy pontos javaslatában többek között ezeket mondja: Anglia mozdítsa elő a ko-. .mody tárgyalásokat az atomfegyverek eltiltásáról és az általános leszerelésről, megegyezésen alapuló ellenőrzéssel. Mondjon le az atomfegyverek alkalmazásáról, szüntesse be gyártásukat és pusztítsa el meglévő készleteit. Szüntesse meg az Egyesült Államok valamennyi angliai Polaris és egyéb .támaszpontját, amelyek Angliát az atomhadviselés védhetetlen célpontjává teszik. Lépjen ki azonnal a NATO- ból és minden regionális katonai egyezményből, törekedjék megnemtámadási szerződésre a NATO és a varsói hatalmak között, mozdítsa elő Kína ENSZ-beli felvételét. Feloszlatták / a kongói parlamentet Leopoldville, (AP): Kaszavubu kongói elnök íelfüggesz: tette a kongói parlament ülésszakát, hazaküldte a képviselőket s ezzel lényegében feloszlatta a parlamentet. Kaszavubu vasárnap este beszédet mondott, amelyben kifogásolta, hog3r a parlament az elnök kifejezett óhajával ellentétben, nem hajlandó megvitatni és megszövegezni az alkotmányt. (Kongó már három éve független, de még mindig nincs alkotmánya.) Kaszavubu bejelentette -azt ,is, hogy hamarosan' különleges ' alkottmányozó bizottságot állít fel. A bizottság feladata lesz az alkotmánytervezet elkészítése, amelyet népszavazásra bocsátanak. Az ideiglenes alkotmány — belga örökség — értelmében a parlament feloszlatása után kilencven napon belül általános választásokat kell tartani Erre azonban valószínűleg nem kerül sor. ▼ Tiltakozás a Malaysia Államszövetség ellen Djakarta, Indonézia: az angol neokolonialista törekvésekkel szemben tanúsított ellenállás egyik megnyilvánulása volt a djakartai angol nagykövetség épületének megtámadása. A képen: a kövekkel betört ablakú épületet djakartai katona' ság védi az esetleges újabb támadástól. (MTI Külföldi Képszolgálat) Kínai fényképkiállítás és évfordulós ünnepség Moszkvában Mofekva, (MTI): Hétfőn délután a Szovjetunió művészeti akadémiájának kiállítótermében ünnepélyesen’ megnyitották a Kínai Népköztársaság fériyképkiállítását. A megnyitón beszédet mondott Kuzmyecov, a szovjet művelődésügyi miniszter első helyettese és Pam Ce-li, a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövete. A beszédekben hangoztatták, hogy a kiállítást az 1963. évi szovjet—kínai kulturális együttműködési munkaterv értelmében rendezték meg, s nemsokára Pekingben szovjet fényképkiállítás nyílik. Hétfőn, a Kínai Népköztársaság megalakulása 14. évfordulójának előestéjén a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában szovjet—kínai barátsági gyűlést tartottak. A gyűlésen egyebek között felszólalt Leonyid Szolovjov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának- titkára, Pan Ce-li kínai nagykövet és Liu Csi-csien, a kínai—Szovjet Baráti Társaság küldöttségének vezetője. Esentém/ek sorokban DAUVILLE: Jurij Gagarin, az első szovjet űrhajós vasárnap Nonna-ndián keresztül vezető útjában ellátogatott az Atlanti-óceán partján fekvő Dauville városába. A város főterén nagy tömeg várta a szovjet űrrepülőt. Üdvözlő beszédében a város polgármestere kijelentette: „városunk nagy örömmel fogadja azt az embert, aki elsőnek jutott el a világ-, űrbe.” BRÉMA: A nyugat-németországi brémai tartományi választásokon a szociáldemokrata párt megtartotta hagyományos többségét a tartományi törvényhozói gyűlésben. A választásokon, amelyeken mintegy 520 ezer választó vett részt, a szociáldemokrata párt a szavazatok 54,6 százalékát kapta. A kereszténydemokrata párt más jobboldali csoportok rovására 28,9 százalékra növelte szavazatainak arányát MOSZKVA: A Szovjeutnió Központi Szakszervezeti Tanácsa nyilatkozatban követeli Gizenga haladéktalan szabad lábra helyezését, az üldözések beszüntetését, a kongói nép demokratikus jogai és szabadsága tiszteletben tartását Gizenga megmentéséért szállt síkra nyilatkozatában a Szovjet Ifjúsági Szervezetek Bizottsága is. MONTEVIDEO: V. Sztyepanov, a Kommunyiszt című szovjet elméleti folyóirat főszerkesztője, az SZKP Központi Bizottsága póttagjának vezetésével szovjet ' pártküldöttség utazott az Uruguayi Kommunista Párt 43. évfordulójának ünnepségeire. A szovjet pártküldöttség az Uruguayi KP munkáját, valamint a „baloldali felszabadulási front” fiatal, de rendkívül befolyásos politikai tömegszervezet tevékenységét tanulmányozza. CONAKRY: . A vasárnap megtartott guineai általános választásokon legfrissebb adatok szerint a választók minteg'y 99,5 százaléka vett részt. A nemzetgyűlés választásaival egyidejűleg választották meg 29 közigazgatási kerület tanácsait is. MANCHESTER: Záptojással és rothadt gyümölcsökkel dobálta meg a tömeg Manchesterben Sir Oswald Mosley-t, az angol nácipárt vezetőjét, amikor egy szabadtéri ülésen fel akart szólalni. A tömeg hangulatára való tekintettel Mosley, akárcsak korábban már több ízben, eltekintett a szónoklattól. kialakult ‘működhet i, így Pldési céloíges holvalaájékoztaszovjet ... az ENSZ-cözgyu -r 19-én elhangzott , amely indítványoz izeinnyolchaha talmi leszel „.esi államfői értekezlet összehívását, Stevenson ezt „igen jó dolognak” mondotta, de hozzáfűzte, hogy csak abban az esetben, ha a tizennyolchatalmi genfi leszerelési értekezlet előzőleg pozitív eredményeket mutat. Az ENSZ székhelyén lezajlott szovjet—amerikai—angol tárgyalásokról szólva Stevenson óva intett a „túlzott derűlátástól”, megállapította azonban, hogy a megbeszélésekben a remény több jelét látja. Az atomleszerelés kérdésében elfoglalt negatív francia álláspontra vonatkozó kérdése Stevenson válaszul kijelentette, hogy De Gaulle elnök íz önálló francia atomerő tejesítésének elhatározásával, s az atomcsendszerződés aláírásának megtagadásával jelezte: valószínűkig nem hajlandó aláírni más nemzetközi megegyezéseket sem, így például íz atomfegyverek további elterjedésének megtiltására kö-2 C7ftfafyarorszás 1963. október 1. ^ Ziergiebel; IC I / oconcL i auú i A férfi egy darab kenyeret vett ki a szekrényből és felém nyújtotta. — Meg kell értenie, nekünk máris rossz hírünk van itt, és ha ez kiderülne... — Köszönöm. Zsebre tettem a kenyeret és kibotorkáltam. Az eső elállt A nap a hegyek fölött rohanó bizar felhőfoszlányok között bujkált. Keresztülmentem a cserjésen, de lábfájásom olyan heves volt, hogy a könny kicsordult szememből. Lehetetlen tovább menni ezen az egyenetlen terepen. At Inn menti út veszélyesebb volt, viszont kevésbé megerőltető. Igen, bolond voltam, hogy vadidegen emberektől segítséget vártam. Ki vagyok nekik? Egy idegen, egy üldözött, aki megzavarja nyugalmas életüket és bajt hozhat a fejükre. Másrészt csakugyan olyan nagy kérés volt-e, hogy egy honfitársukon segítsenek? Nem ez a gyávaság-e épp a fasiszták ereje? Egy fiúkat elragadta a barbár háború, és tudják, hogy ez a háború bűnös há- I ború és hogy a fasisztáknak 'egy napon el kell tünniök. Miféle emberek hát ezek, hogy ennek tudatában minden ellenállás nélkül szabad folyást engednek a dolgoknak? Alapjában véve nem ebben rejlik-e a fasiszta bitorlók egész titka? A félelem és a gyávaság erősebb, mint az értelem és az emberség? Mi különböztet meg minket az állattól, ha inkább eltűrjük az ostort, mint hogy bátran szabadon cselekedjünk? Gondolataim elkeserítettek. Ezeknek a honfitársaimnak nyomtam én röpiratokat, hogy most szabad préda legyek, akinek a feje fölül megtagadják a tetőt! Vajon külföldön is így cselekednének az emberek? Az ösvény kanyarodott és valamennyit emelkedett. Mélyen alant. helyenként szinte függőlegesen alázúdulva morajlott az Inn. Most messzire követhettem az Inn folyását. Biztos útmutatóm volt csaknem a határig. Mit csinálhatnak azok ketten, ott a 34-es cellában? Biztosan rám gondolnak. Most hogy eszembe jutott Kari Bänder, mindjárt jobb kedvem lett. Nem, igazságtalan voltam, hogy minden embert -negatívan értékeltem. Nem ülnek-e százezrek koncentrációs táborokban és fegyházakban, akik szintén mindnyájan honfitársaim? És ez a megtizedelt sereg végül győzni fog, a fasiszták helyére lép, és egy új, jobb Németországot épít fel... Egy férfi jött velem szembe. Már késő volt ahhoz, hogy a közeli cserjében elbújjak: A férfi egyenruhát viselt. Érzésem azt súgta, hogy ettől az embertől félnem kell. Gondolataim lázasan kergették egymást. Mit tegyek, ha most feltartóztat? Csak nyugodtan maradni, és közömbös arcot vágni, talán meg is szólítom? A férfi elhaladt mellettem, de még akkor is magamon éreztem kutató pillantását, amikor már látókörömön kívül volt. Érzésem nem csal. Fél perc sem telt bele, máris közvetlenül mögöttem hallottam hangját és lépteit. Utolért, és szétterpesztett lábbal megállt előttem. — Mutassa kérem, a személyazonossági igazolványát! Mosolyt kényszerítettem magamra. — A személyazonossági igazolványomat? Azzal sajnos nem szolgálhatok. Még egy pfennig sincs a zsebemben, hogy szállodába visszautazhassam. Most Telisig gyalogolhatok. — Nincs személyazonossági igazolványa? Az egyenruhás egy igazolványt mutatott fel. Az önkéntes hegyi őrség tagja volt, azonkívül érdemes náci lehetett, mert arany pártjelvényt viselt. Nem volt nagyon izmos. Csak két lépéssel állt volna közelebb a hegyoldalhoz, lelökhettem volna. De éppen ez a két lépés hiányzott és sérült lábam nem engedett meg semmiféle kísérletet, amelynek sikere nem volt biztos. — Ha nincs személyazonos sági igazolványa — mondta a náci —, magammal kell vinnem. X A legnagyobb örömmel me gyek — feleltem vidáman, miközben* halántékomban dobolt a vér *—. így legalább hamar visszaérek a szállodába Ugyanis szabadságon vagyok itt, és a barátommal egy hegyi túrát tettem. Sajnos közbejött az eső. fis nemcsak az eső Odaát, az Inn másik oldalán fogadtunk, ki lesz előbb a hegyen. Ö a másik oldalról akart menni, én erről. Kari, így hívják a barátomat, olyan biztos volt a dolgában, hogy az én poggyászomat is magával vitte. Természetesen ő nyerte meg a fogadást, mert amikor odaát a nagy szikla mellett el akartam menni, megbotlottam. Az eredmény láthatja megrándult a lábam. így az tán persze elkerültük egymást Na, ennek megmutatom ma este. Most kedélyesen ül a vendéglőben és tiroli bort iszik. A meglepett spicli vállára támaszkodtam és megmutattam neki a lábamat, jól látszott a daganat. A spicli kérdezni akart valamit, de nem engedtem többé szóhoz jutni. Tudtam, hogy most minden a beszédességemtől függ. És ezekben a percekben, amikor teljesen tehetetlenül voltam és csak beszédkészségem menthetett meg, hihetetlenül bőbeszédűvé váltam. Olyan gyorsan és szuggesztfven beszéltem, hogy nem volt más választása, mint végighallgatni vagy elszaladni. Tátott szájjal hallgatott. — Látja, így van ez. Az elbizakodottság ritkán vezet jóra. Az a szerencse csak, hogy a tiroliak olyan vendégszeretők. Az előbb egy paraszt olyan kedves volt, hogy felhívta Telisben a „Hotel zur Post”-ot. Ott lakom ugyanis. Nagyon rendes tőle, ugye? — Igen, tíe... — ...Ilyen barátságosak itt az emberek! Igazán megható, ön is tiroli, igaz? Na persze, hogy tiroli, hiszen azt mindjárt meglátni! Ezek a férfias, bátor mozdulatok. Berlinben nem ilyen barátságosak az emberek. De ki vehetné tőlük zokon? Minden éjjel bombatámadások, minden éjjel a pincében! Úristen, hogy gyűlölöm az angolokat! De egvszer mégis megbűnhődik ezéit a perlid Albion... — Most hallgasson ide... (Folytatjuk.)
