Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

Céljaink és a népművelés Nagy dolog, hogy a népmű­velési munkát már a községek­ben is megtervezik. Nem ke­vesebb örömmel tölt el, hogy a szabolcsi falvakban egyre több a népművelésben részt vevő. Nen, csupán a „hiva­tásosak”, \; wis a pedagógu­sok, hanem a mezőgazdasági szakemberei; a falusi orvosok is a maga rbb műveltség megteremtésén munkálkod­nak. És ezzel célra lörőbb, szak^ szerűbb lett a népművelés. Pozitív a változás a tovább­képzésben, a szaktanfolyamok, mezőgazdasági szakképzés te­rületén. 1 Magasabb szántű munka kezdetét jelenti, hogy például a vásárosnaményi járás ter­melőszövetkezeteiben minde­nütt van kulturális megbízott, aki szervezi, irányítja az ot­tani népművelést, vagyis fel­hívja a figyelmet a kulturá­lis alapra, segíti a helyes fel­­használást. Az úttörő munka máris eredményekkel járt, fel­tétlenül érdemes lenne gon­doskodni más járásban is a követéséről. Szükséges a terv szerinti munka a népművelésben is. Különösein így van ez ma, amikor nem kampányokra, népművelési napokra, vagyis hirtelen meggondolásokra, — fellángolásokra és gyors el­­hsmvadásokra „— építünk. A terveii a helyzet alapos elemzése, a lehetőségek szám­bavétele alapján szabják meg a falusi kulturális tennivaló­kat, mérik fel a lehetősége­ket. Helyesen gondolkoznak, ahol nem a címekre, hanem a munka tartalmára adnak. A nevelés napi problémáival. foglalkoznak, a szocialista em­ber, a közösségi tudat kiala­kításának sokszínű módszerét veszik igénybe. * Többet 'jelent a népművelés annál, semmint valahol rövid ideig tartó napokban intézzék el. S bár elégedettek lehetünk a termelés érdekében meg­szervezett előadásokkal, tan­folyamokkal — amit sokan a falusi népművelés legfonto­sabb részének tekintenek — figyelmeztetnünk kell: a nép­művelési munka nemcsak a termelést szolgáló tényezők összessége. Nemcsak szak­­műveltség. Több annál. Felbukkan a kérdés, meny­nyire veszik figyelembe a községi, járási népművelési tervek a helyes történelmi, gazdasági, politikai szemlélet kialakításának tényezőit? Saj­nos, még az irányelvként ki­adott megyei tervezet, vagyis annak egyéves tapasztalata is szegényes ebből a szempont­ból. A történelmi régmúlt mellett nem igen veszi figye­lembe például a párt, a mun­kásosztály, a dolgozó nép har­cát a Tanácsköztársaság ide­jén, vagy az azt követő évek során. És még kevesebb jele van a mai életünket, problé­máinkat megismertető anya­gok tárgyalásának. A szocialista tudat kialakí­tása ezek nélkül persze el­képzelhetetlen. Szakműveltség és régmúlt idők történelme — mindkettő igen szükséges, fontos. Ám a megye, a járások, a községek mai, sajátos gondjai, örömei, problémái mellett nem sza­bad bekötött szemmel járniuk a népművelési munkásoknak, a tanácsok illetékeseinek. Az elvek, a tervek csak annyit érnek, amennyit a gyakorlat­ban hasznosítunk belőlük. De mit lehet hasznosítani akkor, ha már eleve lemondunk mondjuk a tanyavilág jelen­legi helyzetének vizsgálatáról, az ottani lehetőségek gyara­pításának szándékáról? A megyei tanács vb. műve­lődési osztálya idejében kap­ta a figyelmeztetést: a végre­hajtó bizottság napokban tar­tott ülésén . differenciáltan, kiemelten foglalkozzék a jö­vőben az előrehaladásban las­súbb községek kulturális hely­zetével. A munka további koncentrálása helyett pedig az kell, hogy erősödjenek a köz­ségi, járási központok, alakul­janak ki a termelőszövet keze­tek falusi kulturális centrumai. Itt a községi értelmiséggel, a nőtanácsokkal együttesen hatásos népművelési munka folyhat — ha az irányítás jó mederbe tereli a megvalósí­tandó célokat. A most induló törekvések így képesek egységes, magas szintű népművelési munkára. K. J. Novenoer elején kezdődik a sakmunkásoktatás Az első ivíolyaxn szervezése még tart Legaláh 2500 részvevőre számítanak A mezőgazdasági melés célszerű fejlesztése m több követelményt támasz hova­tovább szakosítja a_ egyes tevékenységeket, és épzett, legalább az alapi smtekkei alaposan tisztában S dol­gozókat igényel. Ezt -'élt hi­vatott szolgálni a ikmun­­kásképzés. Mi a helt e té­ren megyénkben? -kérdez­tük meg Földesi Jis elv­társtól, a megyei ties me­zőgazdasági osztály oktatási előadójától. _ — A szakmunkás>zés fel­tételeit, módszereitiioiszteri utasítás szabályoz ennek szellemében kezeljimi is e fontos kérdést. Ező szerint Szabolcs-SzatmárbE 36 cso­portban 795 harmá, 50 cso­portban 1559 dolpyal má­sodik évfolyamos lőtt szak­munkástanuló vaaAz 1963- 64. oktatási évre első év­folyamon tanulókszervezése még folyamatbarian. Lega lább 80 csoporté! 2500 rósz vevőre számítun Az okta­tás az egyes évyambeliek­­nél — tekintette» mezőgaz­dasági munkák követelmé­nyeire, — novber elején kezdődik, és jc év máju­sában fejeződik-Hnsziőí speciá! szak szakmunk>ktatás egy­ségesebbé tété érdekében a következő tágtól kezdve már nem szernek ezüstka­lászos tanfoinot. Viszont fennáll annala lehetősége, hogy alak lf január 1-től az ezüstkalás! mezőgazdasá­gi tanfolyamét _ évfolyamát sikeresen élvezték, azok a szakmunkáskő tanfolyam III. évfolyama felvehetők. — A tartamokat mind­három évf obion szakmán­ként vagy I. és II. évfo­lyamban öevont szakma­csoportokbacégezhetik a je­lentkezők. akmacsoport sze­rint összfíit tanfolyamok növényterrrdési, állatte­nyésztési < kertészeti jelle­gűek lehek- Az összevont tanfolyamon- évfolyamának elvégzése in, a három fő alapszakra belül mintegy huszonöt fciális szako-n ké­pezhetik iffukat tovább a ta­nulók. Megtud, hogy a kínálko­zó igény» koránt sincsenek kielégítve Gyümölcstermesz­tésnél píul már most kö­zel kétezer szakmunkásra lenne szükség a megye közös gazdaságaiban, s ezzel szem­ben csak 131 felnőtt és 32 ifjú végezte el legutóbb a szak­munkásképző tanfolyam III. évfolyamát. Nem jobb a hely­zet a növénytermelésben sem. A baromfitenyésztésnél is több mint félszáz szakkép­zett gondozóra lenne szük­ség, és ezzel szemben csak jövőre szerzi meg 161 fiatal a baromfitenyésztői szakmun­kás oklevelet. , Magasabb keresetet kell biztosítani — Nem kétséges, hogy a mezőgazdasági szakmunkás­­képzés elmaradt a növekvő igények mögött, éveken át mostohán kezeltük. — Még mindig nincs túl késő a le­maradás pótlására. Ez évtől 1967-ig 16 378 mezőgazdasági szakmunkást képezünk ki me­gyénkben — szervezett okta­tás keretében —, a termelő­­szövetkezeteknek. A legutób­bi oktatási évben közel tíz­ezer ifjú végezte el megyénk­ben az általános iskola VIII. osztályát, akik közül félez­ren kötöttek tsz-ekkel szak­munkás tanulói szerződést. S joggal remélhető, hogy ez a szám a községi tanácsok, párt-( szervezetek, tsz-ek, nőtaná­csok, népfrontbizottságok együttes jó szervezése nyo­mán a következőkben emel­kedni fog. Hátráltatta eddig a szak­munkásképzést az is, hogy az abban részt vevők nem érez­tek keresetükben kellő hono­rálást; a mindenkire egységes bérezést kapták. — Helyesen teszik azok a szövetkezetek, amelyek a lel­kiismeretesen tanulók, szak­mai önképzésükért személyes áldozatokat hozó tagjaik szá­mára közgyűlési határozattal, az átlagosnál 15—20 százalék­kal magasabb keresetet biz­tosítanál!. S ezt a tanulmány befejezése utánra is fenntart­ják. A tanuló fiatalokat pe­dig időnként kirándulásokhoz, hasznos szórakozásokhoz jut­tatják, esetleg ajándékokban részesítik őket. Ezek a mód­szerek emelik a tanulási ked­vet, a jobb munkavégzés aka­ratát, aminek végeredmény­ben a tsz-ek veszik hasznát. Helyisig probléma Megkérdeztük még: nincs-e oktatói vagy helyiség hiány, s ha van milyen méretű az? — Oktatói vonatkozásban nincs különösebb probléma. Helyes szervezéssel nagy se­gítséget adnak a középiskolai szaktanárok, egyetemet, főis­kolát végzett szakemberek. Rendeződik végre az egysé­ges tankönyvellátottság is. Ami viszont a helyiségek kér­dését illeti, sajnos, még min­dig nehézségek varrnak. Ugyanis olyan helyekre van szükségünk, amelyekhez meg­felelő gyakorlói terület is tar­tozik. így a nyíregyházi és a mátészalkai mezőgazdasági technikumok mellett még Ti­­szabercel, Üifehértó, Jánk­­majtis és a Balkányi Állami Gazdaság egyik üzemegysége jöhet számításba. S reméljük, hogy ebben a vonatkozásban is rövidesen megszüntethet­jük a mezőgazdasági szakok­tatás előtt álló nehézséget — fejezte be tájékoztatását Föl­desi János elvtárs. A. B. Eddig 8 személykocsit vásároltak megyénkben hitellevélre interjú a feltételekről Megyeri Sándort, az OTP megyei fiókjának hitelcsoport vezetőjét kérdeztük: milyen érdeklődés nyilvánul meg me­gyénkben az OTP hitellevélre történő gépkocsi árusítás iránt. Ismeretes — hangzott a vá­lasz —, hogy a Csepeli Kerék­pár- és Motorkerékpár Nagy­kereskedelmi Vállalat a lakos­ság személygépkocsi-vásárlásá­nak megkönnyítésére 1963. de­cember 31-ig hitellevélre is árusít néhány kocsifajtát: Tra­bant, Wartburg, Skoda, Moszk­vics és Warszawa személyko­csikhoz juthatnak az érdek­lődők részletfizetés útján. Megyénkben is élénk érdek­lődéssel fogadták a bejelentést s naponta többen keresik meg a takarékpénztárt bővebb fel­világosításért. Eddig — né­hány nap alatt — nyolc kü­lönböző márkájú személyko­csira adtak ki hitellevelet. — Természetesen az OTP őrködik afelett, hogy senki se élhessen ezzel a lehetőséggel meggondolatlanul, egyetlen igénylőnél se okozzon megél­­hetőségi nehézséget a viszony­lag nagy kölcsön visszatör­lesztése. Az OTP csak a ko­csik vételárának 50 százaléká­ig nyújt hitelt azoknak a bér­ből és fizetésből élő dolgozók­nak, akiknek havi jövedel­mük — egyedül, vagy házas tár­sukéval együtt — eléri a 3 ezer forintot. Ilyen jövedelem esetén a havi ezer forintos törlesztési minimum melíett még jut a család fenntartásá­ra is. — Milyen feltételei vannak ezek után például egy Tra­bant vásárlásnak? — A vételár fele, mint in­duló tőke, minimum 3 ezer fo­rintos havi jövedelem. Az OTP 22 ezer forintig ad hitelt, ame­lyet legkésőbb 22 hónap alatt kell' visszafizetni a 8 száza­lékos kamattal együtt. Ezen­kívül szükséges még két ke­zes, akiknek együttes havi jö­vedelmük eléri az 5 ezer fo­rintot. A legtöbb hitelt — 42 ezer forintot — a Warszawához nyújtják, amelyet legkésőbb 36 hónapon belül kell letör­­leszteni az OTP-nél. — Sok érdeklődő éppen a mi felvilágosításunk után lát­ta be, hogy anyagi erejét fe­lülmúlja ez a megterhelés, da voltak, akik kedvet kaptak. Nyíregyházán kívül vala­mennyi ■ járásszékhelyi és községi fióknál is adnak felvi­lágosítást az akcióról. Ahol nincs akadálya a hi­telnyújtásnak, ott 2—3 napon belül — az induló összeg befi­zetése mellett — kiállítják a hitellevelet, amelyet kocsira lehet beváltani a fővárosi autó­lerakatnál. (as.) 'Ijékesiég mm, ez a jé-A szamosbecsi almaesősz számvetése A Szamos egyik kacska­ringójának öblében, a gát mö­gött takaros házak, legtöbbje új. Ez Szamostoecs. Az em­berek tsz-tagok, földművelők, egyszerűek öltözködésükben, beszédjükben semmi különös, ha csak az nem, hogy szava­ikban állandóan visszatérő motívum: ebből ennyi lesz, amabból annyit termeltünk. De, hát miről is szól szívesen a falusi ember, ha nem a munkájáról, munkája gyü­mölcséről, álmainak és vá­gyainak megvalósulásáról. Számitgatni, tervezni ez a legjobb szórakozás, időtöltés, ha már a munka engedi. Ge­re László munkaköre a Dó-Gád Béla: TIZENEGYES (Éreti találkozó egy ven­déglő löntermében. Két hatvari körüli, tekintélyes', kopasfegúr beszélget egy­mássá baríkettasztalnál.) Puc: Már csak tizenha­tan yunk... Meghaltak a srácot Sic transit gloria munc. GajMundL. Mindig gyen­ge »ál latinból. Hehehe. put: Hehe. Te most ugyeorvos vagy valahol? Ge Igen. Igazgató főor­vos. te? Pvk: Mérnök. Vezető fő­mén— Én még jól emlék­­szerlád, Gara... Fociztál, nenMit is játszottál? Jobb­szél?' Q: (kicsit sértődötten): Nef kapus! Beit: Ügy van! Kapust. Per..; Hát nem mulatsá­godé a B. csapatban ját­szol, >n Pedig az A-ban.. Gi: 'mléloszem. Balössze­köti vdál. A Pucsek-féle balikas gombák híresek vol­tak Hé. pcsek Azt meghiszem Repiteg dugót benyomtam neki- ojálisan.) De a te robiZon.jaid... az se volt kuta... Gr a: serényen): Úsztam a livegfn... De a labdát nen tudn lehúzni, öklöz­tem Kesűben védtem— Pucsek: Ügy van! Kesztyű­ben, emlékszem... De a Pu­­csek-bombákat te sem tud­tad védeni... Gara: (hűvösen): Egyébként, hogy élsz? Család van? Pucsek: Két unokám van. Gara: Nekem három.;. Egy­szer fejberúgtál. Emlékszel? Pucsek: Csak úgy homá­lyosan... (Elgondolkozik.) Mond nem te védtél a B-ben, ami­kor középiskolai bajnokságért játszottunk? Gara: (büszkén): De. Kikap­tatok kettő egyre. Pucsek: Persze, mert Baru­­ha elkaszálta Sehmideket a kapu előtt.. Gara: (szigorúan): Schmi­­dek ofszájdon állt A biró volt hülye. Az nem volt ti­zenegyes. Pucsek: Tiszta tizenegyes volt. Gara: Hagyjuk ezt. Nem tudtad berúgni. Emlékszel? Pucsek: Mert mázlid volt! Máig sem tudom, hogyan tör­ténhetett, hiszen a Pucsek-féle tizenegyes védhetetlen volt. Gara: Nézd, Pucsek... Azó­ta negyven év múlt el, most már elárulhatom neked, miért nem tudtad te berúgni azt a tizenegyest... Egyszerűen azért mert én tudtam, hogy te állí­tott labdából, bal lábbal min­dig a jobb sarokba lősz. És rögtön jobbra vetődtem. (Ka­cag.) Pucsek: Ne beszélj zöldsé­geket! Én jobbal vágtam a tizenégyest a bal sarokba. Így futottam neüti... (nekifut). Gara: Szó sincs róla. Én így vetődtem jobbra... (vető­dik) Pucsek: így rúgtam jobbal.. (Rúg). Gara: így vetődtem jobb­ra.., (Vetődik.) (Fáradtan, lihegve visszaül­nek.) Pucsek: Te ugye, tudomá­nyos munkásságot is foly­tatsz. Gara: írtam egy pár köny­vet. Pucsek: Én is a jövő héten utazom Egyiptomba. Építünk ott valamit. (A vacsora befejeződött, asztalt bontanak. Gara és Pucsek szó nélkül otthagyják egymást.) Pucsek: (a mellette állóhoz): Ez a hülye Gara még mindig büszke rá, hogy véletlenül kivédte a tizen­egyesemet.. Gara: (a mellette állóhoz): Ez a hülye Pucsek még min­dig mérgelődik, hogy nem tudta nekem benyomni azt a dugót. zsa Tsz-ben most olyan, hogy bőven van ideje mindent ala­posan átgondolni. Almacsősz. MIKLÓS KÖVETKEZIK Jár-fcel egyenes tartással, gumicsizmában, esőköpenyben egyik dűlőútról a másikra, megviselt, széles karimájú kalapja alól vigyázón villan a teikintete és gondol erre is, arra is. Nem lepődik meg, amikor gondolatait kérdezem, felel készségesen. — Éppen azon tűnődtem, mikor is lesz meg a Pali fiú­nak a háza. Eddig 40 ezer forintomban van, de sok min­den kell még hozzá. A Laci gyereknek már építettem, jö­vőre, vagy azután a Miklós következik. Nyolc gyerekem van, öt fiú, három lány, no, meg most már három unoka, hát van kiről gondoskodni. DOLGOZNI, AZT SZERETEK — Mit szól a világesemé­nyekhez? — Megmondom őszintén, nem szoktam én azzal fog­lalkozni, nincs arra időm. Dol­gozni, azt szeretek, meg min­­denik ember itt. Talán sehol a világon nincs ilyen szor­galmas nép, mint Szatmár­­ban. Nyáron Sanyi fiammal tyúkot neveltünk, több mint hétezer darabot, a vezetőség kiszámolta, hogy 3,5 százalék volt az elhullás, kaptunk 4 ezer forint prémiumot. Hiába is akarnám, Gere bácsival nem tudok szót ér­teni a világ eseményeiről. Békesség van azt mondja és jól vari. Inkább beszéljünk a háztájiról, ő kezdeményezi, ahhoz jobban ért és sorolja is: AZ „OLVASMÁNY“ — A háztájiban van egy kis gyümölcsösöm, tavaly 47 mázsa termést adott. Öt fo­rint ötven fillér kilója, tessék csak kiszámítani mennyi az. — Kétezerhatszáz..; — Ügy van, — bólint. — Na, de az idén ötven mázsa almám lesz, négy forintjával számítva. Aztán van egy anyakoca, két hízó, egy te­hén, négy borjú, meg az apró­jószág, ezt olvasgatom én... legszívesebben. — És a tsz-ben? — Itt is megvan a számí­tásom. Tavaly hármónknalt 737 munkaegységünk volt 73 forintjával. Az idén is meg­lesz annyi. Ezt már kérés nélkül is ki­számítom: 53 299 forint jöve­delmük volt. Bár felesleges kérdésnek tartom, de ha már kigondoltam, kir ondom. — Hogy van megelégedve a tsz-szel? Mint vártam, kurta a vá­lasz, de nem reked meg egyet­len szónál. — Jól. 1960-ban léptem be, addig 9 holdon gazdálkodtam, nem panaszkodom, nekem nyolc gyerek ellenére akkor is jó volt, de most nagyobb a jövedelem. A gyerekek egy része már szétszéledt a világ­ba, ha együtt volnánk, még jobb lenne. Múlnak a percek, negyed­órák és Gere Laci bácsi nem fogy ki a számok idézéséből. Tudja, hogy tíz mázsán fe­lüli átlaggal arattak, hogy a 125 hold almáskertben átlag 100 mázsás termésre számíta­nak. Hogy fehér almából tíz vagonnal már elszállítottak exportra. Saját sorsát, számí­tásait nem kilenc holdhoz, de ötszáztizenháromhoz méri. Seres Eri' ", '’Ni 1 '/Magyarország j». 1963. október L

Next

/
Oldalképek
Tartalom