Kelet-Magyarország, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám
Céljaink és a népművelés Nagy dolog, hogy a népművelési munkát már a községekben is megtervezik. Nem kevesebb örömmel tölt el, hogy a szabolcsi falvakban egyre több a népművelésben részt vevő. Nen, csupán a „hivatásosak”, \; wis a pedagógusok, hanem a mezőgazdasági szakemberei; a falusi orvosok is a maga rbb műveltség megteremtésén munkálkodnak. És ezzel célra lörőbb, szak^ szerűbb lett a népművelés. Pozitív a változás a továbbképzésben, a szaktanfolyamok, mezőgazdasági szakképzés területén. 1 Magasabb szántű munka kezdetét jelenti, hogy például a vásárosnaményi járás termelőszövetkezeteiben mindenütt van kulturális megbízott, aki szervezi, irányítja az ottani népművelést, vagyis felhívja a figyelmet a kulturális alapra, segíti a helyes felhasználást. Az úttörő munka máris eredményekkel járt, feltétlenül érdemes lenne gondoskodni más járásban is a követéséről. Szükséges a terv szerinti munka a népművelésben is. Különösein így van ez ma, amikor nem kampányokra, népművelési napokra, vagyis hirtelen meggondolásokra, — fellángolásokra és gyors elhsmvadásokra „— építünk. A terveii a helyzet alapos elemzése, a lehetőségek számbavétele alapján szabják meg a falusi kulturális tennivalókat, mérik fel a lehetőségeket. Helyesen gondolkoznak, ahol nem a címekre, hanem a munka tartalmára adnak. A nevelés napi problémáival. foglalkoznak, a szocialista ember, a közösségi tudat kialakításának sokszínű módszerét veszik igénybe. * Többet 'jelent a népművelés annál, semmint valahol rövid ideig tartó napokban intézzék el. S bár elégedettek lehetünk a termelés érdekében megszervezett előadásokkal, tanfolyamokkal — amit sokan a falusi népművelés legfontosabb részének tekintenek — figyelmeztetnünk kell: a népművelési munka nemcsak a termelést szolgáló tényezők összessége. Nemcsak szakműveltség. Több annál. Felbukkan a kérdés, menynyire veszik figyelembe a községi, járási népművelési tervek a helyes történelmi, gazdasági, politikai szemlélet kialakításának tényezőit? Sajnos, még az irányelvként kiadott megyei tervezet, vagyis annak egyéves tapasztalata is szegényes ebből a szempontból. A történelmi régmúlt mellett nem igen veszi figyelembe például a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép harcát a Tanácsköztársaság idején, vagy az azt követő évek során. És még kevesebb jele van a mai életünket, problémáinkat megismertető anyagok tárgyalásának. A szocialista tudat kialakítása ezek nélkül persze elképzelhetetlen. Szakműveltség és régmúlt idők történelme — mindkettő igen szükséges, fontos. Ám a megye, a járások, a községek mai, sajátos gondjai, örömei, problémái mellett nem szabad bekötött szemmel járniuk a népművelési munkásoknak, a tanácsok illetékeseinek. Az elvek, a tervek csak annyit érnek, amennyit a gyakorlatban hasznosítunk belőlük. De mit lehet hasznosítani akkor, ha már eleve lemondunk mondjuk a tanyavilág jelenlegi helyzetének vizsgálatáról, az ottani lehetőségek gyarapításának szándékáról? A megyei tanács vb. művelődési osztálya idejében kapta a figyelmeztetést: a végrehajtó bizottság napokban tartott ülésén . differenciáltan, kiemelten foglalkozzék a jövőben az előrehaladásban lassúbb községek kulturális helyzetével. A munka további koncentrálása helyett pedig az kell, hogy erősödjenek a községi, járási központok, alakuljanak ki a termelőszövet kezetek falusi kulturális centrumai. Itt a községi értelmiséggel, a nőtanácsokkal együttesen hatásos népművelési munka folyhat — ha az irányítás jó mederbe tereli a megvalósítandó célokat. A most induló törekvések így képesek egységes, magas szintű népművelési munkára. K. J. Novenoer elején kezdődik a sakmunkásoktatás Az első ivíolyaxn szervezése még tart Legaláh 2500 részvevőre számítanak A mezőgazdasági melés célszerű fejlesztése m több követelményt támasz hovatovább szakosítja a_ egyes tevékenységeket, és épzett, legalább az alapi smtekkei alaposan tisztában S dolgozókat igényel. Ezt -'élt hivatott szolgálni a ikmunkásképzés. Mi a helt e téren megyénkben? -kérdeztük meg Földesi Jis elvtárstól, a megyei ties mezőgazdasági osztály oktatási előadójától. _ — A szakmunkás>zés feltételeit, módszereitiioiszteri utasítás szabályoz ennek szellemében kezeljimi is e fontos kérdést. Ező szerint Szabolcs-SzatmárbE 36 csoportban 795 harmá, 50 csoportban 1559 dolpyal második évfolyamos lőtt szakmunkástanuló vaaAz 1963- 64. oktatási évre első évfolyamon tanulókszervezése még folyamatbarian. Lega lább 80 csoporté! 2500 rósz vevőre számítun Az oktatás az egyes évyambelieknél — tekintette» mezőgazdasági munkák követelményeire, — novber elején kezdődik, és jc év májusában fejeződik-Hnsziőí speciá! szak szakmunk>ktatás egységesebbé tété érdekében a következő tágtól kezdve már nem szernek ezüstkalászos tanfoinot. Viszont fennáll annala lehetősége, hogy alak lf január 1-től az ezüstkalás! mezőgazdasági tanfolyamét _ évfolyamát sikeresen élvezték, azok a szakmunkáskő tanfolyam III. évfolyama felvehetők. — A tartamokat mindhárom évf obion szakmánként vagy I. és II. évfolyamban öevont szakmacsoportokbacégezhetik a jelentkezők. akmacsoport szerint összfíit tanfolyamok növényterrrdési, állattenyésztési < kertészeti jellegűek lehek- Az összevont tanfolyamon- évfolyamának elvégzése in, a három fő alapszakra belül mintegy huszonöt fciális szako-n képezhetik iffukat tovább a tanulók. Megtud, hogy a kínálkozó igény» koránt sincsenek kielégítve Gyümölcstermesztésnél píul már most közel kétezer szakmunkásra lenne szükség a megye közös gazdaságaiban, s ezzel szemben csak 131 felnőtt és 32 ifjú végezte el legutóbb a szakmunkásképző tanfolyam III. évfolyamát. Nem jobb a helyzet a növénytermelésben sem. A baromfitenyésztésnél is több mint félszáz szakképzett gondozóra lenne szükség, és ezzel szemben csak jövőre szerzi meg 161 fiatal a baromfitenyésztői szakmunkás oklevelet. , Magasabb keresetet kell biztosítani — Nem kétséges, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés elmaradt a növekvő igények mögött, éveken át mostohán kezeltük. — Még mindig nincs túl késő a lemaradás pótlására. Ez évtől 1967-ig 16 378 mezőgazdasági szakmunkást képezünk ki megyénkben — szervezett oktatás keretében —, a termelőszövetkezeteknek. A legutóbbi oktatási évben közel tízezer ifjú végezte el megyénkben az általános iskola VIII. osztályát, akik közül félezren kötöttek tsz-ekkel szakmunkás tanulói szerződést. S joggal remélhető, hogy ez a szám a községi tanácsok, párt-( szervezetek, tsz-ek, nőtanácsok, népfrontbizottságok együttes jó szervezése nyomán a következőkben emelkedni fog. Hátráltatta eddig a szakmunkásképzést az is, hogy az abban részt vevők nem éreztek keresetükben kellő honorálást; a mindenkire egységes bérezést kapták. — Helyesen teszik azok a szövetkezetek, amelyek a lelkiismeretesen tanulók, szakmai önképzésükért személyes áldozatokat hozó tagjaik számára közgyűlési határozattal, az átlagosnál 15—20 százalékkal magasabb keresetet biztosítanál!. S ezt a tanulmány befejezése utánra is fenntartják. A tanuló fiatalokat pedig időnként kirándulásokhoz, hasznos szórakozásokhoz juttatják, esetleg ajándékokban részesítik őket. Ezek a módszerek emelik a tanulási kedvet, a jobb munkavégzés akaratát, aminek végeredményben a tsz-ek veszik hasznát. Helyisig probléma Megkérdeztük még: nincs-e oktatói vagy helyiség hiány, s ha van milyen méretű az? — Oktatói vonatkozásban nincs különösebb probléma. Helyes szervezéssel nagy segítséget adnak a középiskolai szaktanárok, egyetemet, főiskolát végzett szakemberek. Rendeződik végre az egységes tankönyvellátottság is. Ami viszont a helyiségek kérdését illeti, sajnos, még mindig nehézségek varrnak. Ugyanis olyan helyekre van szükségünk, amelyekhez megfelelő gyakorlói terület is tartozik. így a nyíregyházi és a mátészalkai mezőgazdasági technikumok mellett még Tiszabercel, Üifehértó, Jánkmajtis és a Balkányi Állami Gazdaság egyik üzemegysége jöhet számításba. S reméljük, hogy ebben a vonatkozásban is rövidesen megszüntethetjük a mezőgazdasági szakoktatás előtt álló nehézséget — fejezte be tájékoztatását Földesi János elvtárs. A. B. Eddig 8 személykocsit vásároltak megyénkben hitellevélre interjú a feltételekről Megyeri Sándort, az OTP megyei fiókjának hitelcsoport vezetőjét kérdeztük: milyen érdeklődés nyilvánul meg megyénkben az OTP hitellevélre történő gépkocsi árusítás iránt. Ismeretes — hangzott a válasz —, hogy a Csepeli Kerékpár- és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat a lakosság személygépkocsi-vásárlásának megkönnyítésére 1963. december 31-ig hitellevélre is árusít néhány kocsifajtát: Trabant, Wartburg, Skoda, Moszkvics és Warszawa személykocsikhoz juthatnak az érdeklődők részletfizetés útján. Megyénkben is élénk érdeklődéssel fogadták a bejelentést s naponta többen keresik meg a takarékpénztárt bővebb felvilágosításért. Eddig — néhány nap alatt — nyolc különböző márkájú személykocsira adtak ki hitellevelet. — Természetesen az OTP őrködik afelett, hogy senki se élhessen ezzel a lehetőséggel meggondolatlanul, egyetlen igénylőnél se okozzon megélhetőségi nehézséget a viszonylag nagy kölcsön visszatörlesztése. Az OTP csak a kocsik vételárának 50 százalékáig nyújt hitelt azoknak a bérből és fizetésből élő dolgozóknak, akiknek havi jövedelmük — egyedül, vagy házas társukéval együtt — eléri a 3 ezer forintot. Ilyen jövedelem esetén a havi ezer forintos törlesztési minimum melíett még jut a család fenntartására is. — Milyen feltételei vannak ezek után például egy Trabant vásárlásnak? — A vételár fele, mint induló tőke, minimum 3 ezer forintos havi jövedelem. Az OTP 22 ezer forintig ad hitelt, amelyet legkésőbb 22 hónap alatt kell' visszafizetni a 8 százalékos kamattal együtt. Ezenkívül szükséges még két kezes, akiknek együttes havi jövedelmük eléri az 5 ezer forintot. A legtöbb hitelt — 42 ezer forintot — a Warszawához nyújtják, amelyet legkésőbb 36 hónapon belül kell letörleszteni az OTP-nél. — Sok érdeklődő éppen a mi felvilágosításunk után látta be, hogy anyagi erejét felülmúlja ez a megterhelés, da voltak, akik kedvet kaptak. Nyíregyházán kívül valamennyi ■ járásszékhelyi és községi fióknál is adnak felvilágosítást az akcióról. Ahol nincs akadálya a hitelnyújtásnak, ott 2—3 napon belül — az induló összeg befizetése mellett — kiállítják a hitellevelet, amelyet kocsira lehet beváltani a fővárosi autólerakatnál. (as.) 'Ijékesiég mm, ez a jé-A szamosbecsi almaesősz számvetése A Szamos egyik kacskaringójának öblében, a gát mögött takaros házak, legtöbbje új. Ez Szamostoecs. Az emberek tsz-tagok, földművelők, egyszerűek öltözködésükben, beszédjükben semmi különös, ha csak az nem, hogy szavaikban állandóan visszatérő motívum: ebből ennyi lesz, amabból annyit termeltünk. De, hát miről is szól szívesen a falusi ember, ha nem a munkájáról, munkája gyümölcséről, álmainak és vágyainak megvalósulásáról. Számitgatni, tervezni ez a legjobb szórakozás, időtöltés, ha már a munka engedi. Gere László munkaköre a Dó-Gád Béla: TIZENEGYES (Éreti találkozó egy vendéglő löntermében. Két hatvari körüli, tekintélyes', kopasfegúr beszélget egymássá baríkettasztalnál.) Puc: Már csak tizenhatan yunk... Meghaltak a srácot Sic transit gloria munc. GajMundL. Mindig gyenge »ál latinból. Hehehe. put: Hehe. Te most ugyeorvos vagy valahol? Ge Igen. Igazgató főorvos. te? Pvk: Mérnök. Vezető főmén— Én még jól emlékszerlád, Gara... Fociztál, nenMit is játszottál? Jobbszél?' Q: (kicsit sértődötten): Nef kapus! Beit: Ügy van! Kapust. Per..; Hát nem mulatságodé a B. csapatban játszol, >n Pedig az A-ban.. Gi: 'mléloszem. Balösszeköti vdál. A Pucsek-féle balikas gombák híresek voltak Hé. pcsek Azt meghiszem Repiteg dugót benyomtam neki- ojálisan.) De a te robiZon.jaid... az se volt kuta... Gr a: serényen): Úsztam a livegfn... De a labdát nen tudn lehúzni, öklöztem Kesűben védtem— Pucsek: Ügy van! Kesztyűben, emlékszem... De a Pucsek-bombákat te sem tudtad védeni... Gara: (hűvösen): Egyébként, hogy élsz? Család van? Pucsek: Két unokám van. Gara: Nekem három.;. Egyszer fejberúgtál. Emlékszel? Pucsek: Csak úgy homályosan... (Elgondolkozik.) Mond nem te védtél a B-ben, amikor középiskolai bajnokságért játszottunk? Gara: (büszkén): De. Kikaptatok kettő egyre. Pucsek: Persze, mert Baruha elkaszálta Sehmideket a kapu előtt.. Gara: (szigorúan): Schmidek ofszájdon állt A biró volt hülye. Az nem volt tizenegyes. Pucsek: Tiszta tizenegyes volt. Gara: Hagyjuk ezt. Nem tudtad berúgni. Emlékszel? Pucsek: Mert mázlid volt! Máig sem tudom, hogyan történhetett, hiszen a Pucsek-féle tizenegyes védhetetlen volt. Gara: Nézd, Pucsek... Azóta negyven év múlt el, most már elárulhatom neked, miért nem tudtad te berúgni azt a tizenegyest... Egyszerűen azért mert én tudtam, hogy te állított labdából, bal lábbal mindig a jobb sarokba lősz. És rögtön jobbra vetődtem. (Kacag.) Pucsek: Ne beszélj zöldségeket! Én jobbal vágtam a tizenégyest a bal sarokba. Így futottam neüti... (nekifut). Gara: Szó sincs róla. Én így vetődtem jobbra... (vetődik) Pucsek: így rúgtam jobbal.. (Rúg). Gara: így vetődtem jobbra.., (Vetődik.) (Fáradtan, lihegve visszaülnek.) Pucsek: Te ugye, tudományos munkásságot is folytatsz. Gara: írtam egy pár könyvet. Pucsek: Én is a jövő héten utazom Egyiptomba. Építünk ott valamit. (A vacsora befejeződött, asztalt bontanak. Gara és Pucsek szó nélkül otthagyják egymást.) Pucsek: (a mellette állóhoz): Ez a hülye Gara még mindig büszke rá, hogy véletlenül kivédte a tizenegyesemet.. Gara: (a mellette állóhoz): Ez a hülye Pucsek még mindig mérgelődik, hogy nem tudta nekem benyomni azt a dugót. zsa Tsz-ben most olyan, hogy bőven van ideje mindent alaposan átgondolni. Almacsősz. MIKLÓS KÖVETKEZIK Jár-fcel egyenes tartással, gumicsizmában, esőköpenyben egyik dűlőútról a másikra, megviselt, széles karimájú kalapja alól vigyázón villan a teikintete és gondol erre is, arra is. Nem lepődik meg, amikor gondolatait kérdezem, felel készségesen. — Éppen azon tűnődtem, mikor is lesz meg a Pali fiúnak a háza. Eddig 40 ezer forintomban van, de sok minden kell még hozzá. A Laci gyereknek már építettem, jövőre, vagy azután a Miklós következik. Nyolc gyerekem van, öt fiú, három lány, no, meg most már három unoka, hát van kiről gondoskodni. DOLGOZNI, AZT SZERETEK — Mit szól a világeseményekhez? — Megmondom őszintén, nem szoktam én azzal foglalkozni, nincs arra időm. Dolgozni, azt szeretek, meg mindenik ember itt. Talán sehol a világon nincs ilyen szorgalmas nép, mint Szatmárban. Nyáron Sanyi fiammal tyúkot neveltünk, több mint hétezer darabot, a vezetőség kiszámolta, hogy 3,5 százalék volt az elhullás, kaptunk 4 ezer forint prémiumot. Hiába is akarnám, Gere bácsival nem tudok szót érteni a világ eseményeiről. Békesség van azt mondja és jól vari. Inkább beszéljünk a háztájiról, ő kezdeményezi, ahhoz jobban ért és sorolja is: AZ „OLVASMÁNY“ — A háztájiban van egy kis gyümölcsösöm, tavaly 47 mázsa termést adott. Öt forint ötven fillér kilója, tessék csak kiszámítani mennyi az. — Kétezerhatszáz..; — Ügy van, — bólint. — Na, de az idén ötven mázsa almám lesz, négy forintjával számítva. Aztán van egy anyakoca, két hízó, egy tehén, négy borjú, meg az aprójószág, ezt olvasgatom én... legszívesebben. — És a tsz-ben? — Itt is megvan a számításom. Tavaly hármónknalt 737 munkaegységünk volt 73 forintjával. Az idén is meglesz annyi. Ezt már kérés nélkül is kiszámítom: 53 299 forint jövedelmük volt. Bár felesleges kérdésnek tartom, de ha már kigondoltam, kir ondom. — Hogy van megelégedve a tsz-szel? Mint vártam, kurta a válasz, de nem reked meg egyetlen szónál. — Jól. 1960-ban léptem be, addig 9 holdon gazdálkodtam, nem panaszkodom, nekem nyolc gyerek ellenére akkor is jó volt, de most nagyobb a jövedelem. A gyerekek egy része már szétszéledt a világba, ha együtt volnánk, még jobb lenne. Múlnak a percek, negyedórák és Gere Laci bácsi nem fogy ki a számok idézéséből. Tudja, hogy tíz mázsán felüli átlaggal arattak, hogy a 125 hold almáskertben átlag 100 mázsás termésre számítanak. Hogy fehér almából tíz vagonnal már elszállítottak exportra. Saját sorsát, számításait nem kilenc holdhoz, de ötszáztizenháromhoz méri. Seres Eri' ", '’Ni 1 '/Magyarország j». 1963. október L