Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-15 / 216. szám
TSZ ELNÖK LEVELE Hogyan segítse az erős, a gyengébbet ? Évadnyitás a színházban 120 előadás, vezet a vígjáték és a zenés darab 4 ezer új színházlátogató — fi Doktor úrral nyitnak Bandi bácsi, a mindenes tiszavasvári Rákóczi, Petőfi; Munka, a nyírbogdányi tsz-ek, Sényő, Magy egész sorokat foglalnak el a színházban.... Újabb telefoncsengés adja tudtul, hogy milyen komoly az érdeklődés a színházi évad iránt. A talajerőgazdálkodástól érdeklődnek, lehet-e még bérletet váltani. Kisvártatva nyílik az ajtó, Komiszár András, a színház Bandi báGsija hozza meg a nyomdafestéktől illatos plakátokat. Bandi bácsi harmad magával a színház villanyszerelője, de a valóságban amolyan mindenes, aki megreperálta az avult csatornákat, kiügyeskedte társaival a pénztár melletti kapcsolókat. Berecz András festőművész a következő látogató, aki festményeket hozott magával. Rövid esztétikai vita kerekedik arról, hogyan lehetne a legjobban elhelyezni a folyosókon a vitrinekben. Járjuk a új ruhába öltözött színházat, ahol nemsokára megszólal az ügyelő hangja: „színpadra”, és kigyulnak a reflektorok. P. G. Ezekben a napokban még a színfalak csöndesek, a színes reflektorok is alszanak, mégis mozgalmas az élet a színházban. Pankotai István igazgatót percenként csörgetik fel különböző színházak. Az új színházi évadban 120 darabot láthat a nyíregyházi közönség, javarészt vidám és zenés darabokat, de nem hiányzanak a komoly műfaj képviselői sem, hasonlóan a mai magyar és külföldi darabok. . — Három színházzal, az egri Gárdonyi Gézával, a miskolci Nemzetivel, a Debreceni Csokonaival, az Országos Rendező Irodával és a Filharmóniával állunk kapcsolatban — mondja az igazgató. — A legtöbb előadást a debreceniekkel kötöttük le, negyvenet az új évadban. Száztíz előadást tartanak majd a kőszínházban, tizet pedig a színházi évad befejezése után a szabadtéri színpadon. Az új évad kiemelkedőbb eseményének ígérkezik az Ember tragédiájának előadása, a görög est, a III. Richard, Darvas: Részeg esője, Viktor Rozov: Vacsora előtt. A Doktor úrral nyitnak — Molnár—Kellér—Zerkovits zenés darabjával. Majd a soha nem öregedő Csárdáskirálynőt mutatják be, ezt követően Kallai: Férjek a küszöbön című darabját láthatja a közönség. A színház levegője még nincs tele izgalommal, az ügyelő és öltöző helyiségek üresek. De a „direktori” szoba már olyan, mint évad közben. Női hang kéri telefonhoz az igazgatót, a ruházati ktsz-től, bérlet ügyben. — Sajnos már csak valószínű az erkélyen tudunk helyet biztosítani — válaszol Pankotai István. Előtárja a színház ülési rendjét, beikszelt sorok mindenütt, ezek már foglaltak. — Négyszáz tsz-bérletet adunk ki az idén, ez lesz a harmadik bérletünk. Tulajdonképpen négy, négy és fél ezer nézővel többen tekinthetik meg a színházi darabokat. mint az elmúlt évben. A. 80 évvel ezelőtt, 1883. őszén kezdődött meg Nyíregyházán az ipari tanulók rendszeres elméleti, vagyis iskolarendszerű' képzése. A város akkori vezetői, szinte úttörő munkát végeztek, mert az ipari tanulók képzésére vonatkozó törvény megjelenése előtt már egy évvel megszervezték az iskolát, s meghatározták annak szervezeti szabályzatát. Első igazgatója Pazár István volt, aki 20 éven át töltötte be ezt a tisztséget. Külön épülettel nem rendelkeztek, ezért a felekezeti iskolákban kaptak helyet a tanulók, az esti órákban és vasárnap. Már az első világháborúig fokozatosan emelkedett a létszám, ami ezután a felszabadulásig erősen hullámzott. 1913-ban a vidé-. kékről bejáró, és a városi szegényebb sorsú gyerekek részére 1913-ban felépítették a tanulóotthont, amely iskolai célokra ma is az intézet szolgálatában áll. A század elején részlegesen, 30 évvel később pedig majdnem egészen szakosították az iskolát. 1927- ben létrehozták a leánytagozatot, 160-as létszámmal. A fordulópontot Nyíregyházán is az 1949-es év jelentette, amikor az állam vette át az ipari tanulóképzést. Ez időtől kezdve fokozatosan bővült a létszám, . s jelenleg mintegy 40 szakmában több mint ezerötszáz fiatalt készítenek fel az életre. Az elméleti oktatás mellett ma korszerűen berendezett műhelytermek állnak a tanulók rendelkezésére. A nevelők és oktatók'száma majdnem száz. A kollégiumban 120 tanuló kap ellátást. rpeiti pőúa: Budapesten befejezéshez közeledik a Felszabadulás téren a főváros legdíszesebb, pirog- * nittal burkolt épületének helyreállítása. Foto: Fényes Tamás * i •*", . , Egyszerűbben is lehetett volna Lakásügyben Tyúkodon, eg-y panaszos levél nyomán Lakás? Egy szoba két részre választva, ablaktalan, nem több 24 négyzetméternél. De idézzük a levelet, amelyet Mándi Józsefné írt, ez mindennél többet mond: „Csecsemő gondozónő vagyok, a tyu- kodi állandó bölcsődében dolgozom. Férjem vasúti munkás. Két gyermekünk van, az egyik három, a másik kétéves. Jelenlegi lakásunk egy picike szoba, konyha, hozzá semmi mellékhelyiség. Ez még mind tűrhető lenne, ha a lakás nem lenne olyan romos, mint amilyen.” A tanács közbeszól Mándi József tarthatatlan lakásgondját önmaga igyekezett megoldani és nem is si- kertelnül. Ez év tavaszán a községben talált egy házat, amelyből a lakó kiköltözik. A ház tulajdonosával, Ster Jánossal — Ormosbányán lakik és dolgozik — megegyezett, hogy kiveszi a lakást. A megegyezés után a kertet bevetette és gondozta. A lakó, Szigeti Gyula, július végén valóban kiköltözött, ennek ellenére Mándi József beköltözésére nem kerülhetett sor. A tsz főagronómusa lakást kért, és a tanácselnök községi, termelőszövetkezeti és nép- gazdasági érdekekre hivatkozva közölte Mándiékkal, hogy Sfer János házát, vagyis a lakást Bajka Zoltán kapja, ilyen vonatkozásban a tanács a tulajdonossal is megegyezett. „Én a szavamat nem szoktam megváltoztatni“ Baj ka Zoltán beköltözött a házba. Mándi József ebbe nem nyugodott meg, levelet írt a tulajdonosnak, amelyre többek között ilyen választ kapott: ,.A tanács hozzám írt levelében kérte a lakást, mert községi érdek. A tanácsnak azt válaszoltam, a lakást már kiadtam Mándi Józsefnek, és én a szavamat nem szoktam megváltoztatni.” Mándi József és felesége, a dolgok ilyen alakulása után, igazságát a járási pártbizottságon, illetve a járási tanácson kereste. Kérte a két szerv segítségét. A panasz kivizsgálására Gulácsi Sándor és Kocsány Gyula elvtársak utaztak a községbe. Ők, valamint a tisztiorvos megállapították: Mándi József családjával valóban olyan lakásban lakik, amely hem megfelelő. Lakást kell biztosítani, de mivel Ster JáAOs házába Bajka Zoltán már beköltözött más megoldást kerestek és találtak. Csak ígéret A község közepén a KISZ- szervezet használatában egy olyan ház volt, amely lakóháznak megfelelt, de arra már nem volt minden vonatkozásban megfelelő, hogy ott a KISZ-szervezet eredményesen dolgozhasson. A járási párt- bizottság részéről Gulácsi elvtárs megígérte: elintézi, hogy a KISZ-szervezet új helyre, a községi pártházba költözhessen. Makkai Zsigmond, a községi tanács elnöke, akkor kijelentette, ha ez meglesz, Mándi József megkapja a lakást. Gulácsi Sándor ígéretét megtartva, a KISZ-szervezet pár héttel ezelőtt átadta ‘a tanács részére a házat, de a Mándi család továbbra is a régi helyén maradt A községi tanácsnál ellentétben az elnök kijelentésével, újat gondoltak. A megüresedett helyiségeket más célra akarják használni. A községi tanácselnök ígérete így csak ígéret maradt. „Keressenek maguknak lakást“ Ilyen választ kapott legutóbb Mándiné. amikor az I ígéret megtartását kérte a i községi tanácson. Keressenek lakást, de hol és miért keressenek? Egyszer már kerestek és találtak. Erről, ha nem is jószántukból, de lemondtak, hiszen más választásuk nem volt, és bíztak abban, hogy a tanács megoldja problémájukat. A tanács az agro- nómusnak annak ellenére, hogy a községben régen házat vásárolt, és az ott élő szüleinél is ellakhatott volna, lakást utalt ki. Lakást kapott a tsz. főkönyvelője is, azt a lakást, ahol korábban az ag- ronómus lakott, s amelyett most tataroztak, kívül-belül kifestettek. A tsz. főkönyvelője által elfoglalt házban különben két lakás van, de a főkönyvelő, amikor odaköltöztették kijelentette: „Egyedül akarok lakni az udvarban”. Kívánságát a tanács teljesítette. Szubjektív ok Jó lenne hinni, hogy nem igaz, hogy a tyukodi tanácsnál haragszanak Mándi Józsefre, hogy nem szubjektív ok, játszott közre a dolgok ilyen’ alakulásában. Sajnos a tények nem ezt mutatják. A tél közeledik, Mándiék megfelelő lakásba kívánkoznak. Ügyükben a községi tanács nem talált megoldást. Kár, de az még nagyobb kár, hogy ezt a problémát maguk a tanács vezetői csinálták, amikor Mándiék lakáshelyzetét a fenti módon intézték. A községi tanács nem intézkedett, nem váltotta be ígéretét, de a járási pártbizottság, valamint a tanács képviselői, akik korábban már egyszer eljártak az ügyben, most újra ígérik: Mándiék megkapják a lakást. Seres Erna 13*3. szeptember 13. Azok közé tartozom, akik még 1955-ben, káderátcsoportosítás során kerültek falusi munkára, a termelőszövetkezetekbe. A nyíregyházi Ságvá- ri Termelőszövetkezet tagjai hívtak s megválasztottak elnöküknek. Nyolc éve veszek részt — a vezetőség tagjaival együtt — a Ságvári. Termelő- szövetkezet irányításában. A kollektiv vezetés mind jobb szervezeti és gazdasági eredményt hozott. A gazdasági megerősödés útján megtett első lépések fokozták a tagok munkakedvét, lassan egy-egy munkaterületre specializálódtak, a jól gazdálkodó szövetkezetek közé kerültünk. A szomszédunkban lévő Béke Űré Termelőszövetkezet 1961-ben olyan gazdálkodási szinten állt, mint a Ságvári Tsz az első években. A Béke őre Termelőszövetkezetben az 1961. évi munkaegység érték 16 forint volt, a kenyérgabona termésátlaga nem érte el a hét mázsát, tejtermelése másfél ezer literig jutott el. Szántóegységenként 1120 forint volt a termelési értékük. A mi szövetkezetünkben megszilárdult kedvezőbb gazdálkodási eredmények arra sarkallták a, szomszéd szövetkezet tagjainak többségét, hogy onnan kilépjen, s hozzánk jöjjön. A Ságvári Termelőszövetkezet vezetőségében, tagjai körében sok szó esett a Béke Őre Tsz-ben uralkodó állapotokról, s felvetődtek olyan hangok, hogy egyesüljön a két szövetkezet. Viszont a Ságvári Tsz-ben egy tagra jutó 18 600 forintos átlagkereset, a több milliós szövetkezeti alap, a kollektíva összeforrottsága, a kiegyensúlyozott szervezeti élet sok tagunknál azt a meggyőződést váltotta ki, hogy helytelen, nem ;,igazságos” áz egyesülés. A Béke Őre Tsz tagjainak kérésére ekkor határoztuk el a segítségnek egy más — akkor még egészen új — formáját. Azért említem többesszámban a dolgot, mert nem csupán arról volt szó, hogy én elfogadom a Béke Őre Termelőszövetkezetben is az elnöki megbízást, hanem arról, hogy a Ságvári Tsz valamennyi szakembere is segítségükre siet. Szövetkezetünk tagjaival közgyűlésen mindezt megbeszéltük, s ígéretet kaptunk, hogy egy kicsivel még több szorgalmat, odaadást tanúsítanak a munkában. Egy tsz-elnöknek elég egy szövetkezet dolgaival törődni, de amikor a tagok bátorítottak, akkor eleget tehettem a szomszéd tsz tagjai kívánságának. A Béke Őre Tsz gazdasági előrehaladásáról még nem lehet sokat mondani. Tavaly — a régi gazdasági alapon indulva — hat-hét hónap alatt sokat nem lehetett tenni. Elértük azt, hogy az előző évi 16 forinttal szemben 24 forintot oszthatunk egy munkaegységre, rendszeres havi előlegként tíz forintot tudunk biztosítani. Megindult a szövetkezet a közepesen gázdál- kodók útján. A két szövetkezet szervezeti-gazdasági és gazdálkodási különbségét nem egykönnyen lehet megszüntetni. A Ságvári Termelőszövetkezetben néhány éve a garantált munkadíjazást alkalmazzuk, kiegészítve a termelési- és célprémiumokkal. A Béke őre Tsz-ben tavaly vezettük be először g megművelendő terület családokra való elosztását. s az idén teljes mértékben á premizálást, céljutalmazást. A fő munkadíjazási forma a régi, általános munkaegységrendszer. A két szövetkezetben nem egyformák a szocialista közösségi viszonyok, más alapokra épül a munka- fegyelem. A Béke Őre Tsz- ben is rohamos a fejlődés. Hogy úgy mondjam, kisebb jelentőségű irányítási tevékenységgel, az adott szó valóra váltásával „csodákat” lehet elérni. Ilyen például a premizálás. ígérték nekik, ezt mindig, de nem lett belőle semmi. Az új vezetőség is megígérte — és meg is adta! Maga ez a tény szál-nyak at adott a szorgalomnak. Aztán a rendszeres előlegfizetés. Ha nem is sok a tíz forint, de van, s olyan, amilyen korábban nem volt: . A fent említett különbségekből látható, hogy nem egyszerű a két szövetkezet együttes irányítása. Még akkor sem, amikor a Ságvári Tsz szakemberei tényleg minden segítséget megadnak, a gyengébb szövetkezeteknek. Más jellegűek a két szövetkezetben az emberi gondok. A Ságvári Tsz-ben kevés a személyi jellegű probléma, töo'o- sége olyan, hogy melyik tagnak, melyik szocialista brigád-jelölt brigádnak mikor, mennyi színházbérletet, mozijegyet adjunk munkája elis- nferéseként, kiket hova küldjünk hazai vagy külföldi kirándulásra. A Béke Őre Tsz- ben gyakoriak még a „húsbavágó” anyagi gondok egy-egy tag esetében. Ebben a szövetkezetben még nehezen találják meg, és ismerik fel a személyi'és közösségi érdek összhangját. A Ságvári Tsz-ben már meghonosodott és kitünően bevált új termelési eljárások, növénykultúrák alkalmazása a Béke Ore Tsz tagjainak egy részében még ellenállást vált ki. És sorolhatnám még tovább, hogy milyen tényezők befolyásolják a szövetkezet irányítását. Kettős munkakörben egyet tartok nagyon fontosnak, azt, hogy sémát soha nem szabad alkalmazni! Azzal csak kárt lehetne tenni a fejlődés elején lévő gyengébb szövetkezetben, ha a régi, sok — saját kárán szerzett — tapasztalattal rendelkező erősebb tsz irányítási, gazdálkodási módszereit kényszerítenének rá. Csak fokozatosan haladhatunk előre a Béke Őre Tsz-ben is, mert hazárdjáték lenne például a garantált munkadíjazás bevezetése akkor, amikor az objektív gazdasági tényezők, s nem különben a közösségi viszonyok ehhez nem kellően megalapozottak. A Béke Őre vezetősége kitűzte célul, hogy az idén a közepesen gazdálkodó tsz-ek színvonalára kell emelkedni, s 1965 végére elérni a Ságvári Tsz jelenlegi színvonalát. A megnyilvánuló szorgalom eredményeként idei kilátásaink nem rosszak: eleget teszünk vállalásunknak. Horváth János, a nyíregyházi Ságvári és Béke őre Tsz elnöke 80 éves as ipari tanulóképzés Nyíregyházán
