Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-15 / 216. szám

TSZ ELNÖK LEVELE Hogyan segítse az erős, a gyengébbet ? Évadnyitás a színházban 120 előadás, vezet a vígjáték és a zenés darab 4 ezer új színházlátogató — fi Doktor úrral nyitnak Bandi bácsi, a mindenes tiszavasvári Rákóczi, Petőfi; Munka, a nyírbogdányi tsz-ek, Sényő, Magy egész sorokat foglalnak el a színházban.... Újabb telefoncsengés adja tudtul, hogy milyen komoly az érdeklődés a színházi évad iránt. A talajerőgazdálkodás­tól érdeklődnek, lehet-e még bérletet váltani. Kisvártatva nyílik az ajtó, Komiszár And­rás, a színház Bandi báGsija hozza meg a nyomdafestéktől illatos plakátokat. Bandi bá­csi harmad magával a szín­ház villanyszerelője, de a va­lóságban amolyan mindenes, aki megreperálta az avult csa­tornákat, kiügyeskedte tár­saival a pénztár melletti kap­csolókat. Berecz András festőművész a következő látogató, aki fest­ményeket hozott magával. Rö­vid esztétikai vita kerekedik ar­ról, hogyan lehetne a legjob­ban elhelyezni a folyosókon a vitrinekben. Járjuk a új ruhába öltö­zött színházat, ahol nemsoká­ra megszólal az ügyelő hang­ja: „színpadra”, és kigyulnak a reflektorok. P. G. Ezekben a napokban még a színfalak csöndesek, a szí­nes reflektorok is alszanak, mégis mozgalmas az élet a színházban. Pankotai István igazgatót percenként csörgetik fel különböző színházak. Az új színházi évadban 120 da­rabot láthat a nyíregyházi kö­zönség, javarészt vidám és ze­nés darabokat, de nem hiány­zanak a komoly műfaj kép­viselői sem, hasonlóan a mai magyar és külföldi darabok. . — Három színházzal, az eg­ri Gárdonyi Gézával, a mis­kolci Nemzetivel, a Debrece­ni Csokonaival, az Országos Rendező Irodával és a Filhar­móniával állunk kapcsolat­ban — mondja az igazgató. — A legtöbb előadást a debrece­niekkel kötöttük le, negyve­net az új évadban. Száztíz előadást tartanak majd a kőszínházban, tizet pedig a színházi évad befeje­zése után a szabadtéri színpa­don. Az új évad kiemelke­dőbb eseményének ígérkezik az Ember tragédiájának elő­adása, a görög est, a III. Richard, Darvas: Részeg eső­je, Viktor Rozov: Vacsora előtt. A Doktor úrral nyitnak — Molnár—Kellér—Zerkovits zenés darabjával. Majd a soha nem öregedő Csárdáskirály­nőt mutatják be, ezt követően Kallai: Férjek a küszöbön cí­mű darabját láthatja a kö­zönség. A színház levegője még nincs tele izgalommal, az ügyelő és öltöző helyiségek üresek. De a „direktori” szo­ba már olyan, mint évad közben. Női hang kéri tele­fonhoz az igazgatót, a ruhá­zati ktsz-től, bérlet ügyben. — Sajnos már csak való­színű az erkélyen tudunk he­lyet biztosítani — válaszol Pankotai István. Előtárja a színház ülési rendjét, beik­szelt sorok mindenütt, ezek már foglaltak. — Négyszáz tsz-bérletet adunk ki az idén, ez lesz a harmadik bérletünk. Tulaj­donképpen négy, négy és fél ezer nézővel többen tekinthe­tik meg a színházi darabo­kat. mint az elmúlt évben. A. 80 évvel ezelőtt, 1883. őszén kezdődött meg Nyíregyházán az ipari tanulók rendszeres el­méleti, vagyis iskolarendszerű' képzése. A város akkori ve­zetői, szinte úttörő munkát végeztek, mert az ipari tanulók képzésére vonatkozó törvény megjelenése előtt már egy év­vel megszervezték az iskolát, s meghatározták annak szer­vezeti szabályzatát. Első igaz­gatója Pazár István volt, aki 20 éven át töltötte be ezt a tisztséget. Külön épülettel nem rendelkeztek, ezért a fe­lekezeti iskolákban kaptak he­lyet a tanulók, az esti órák­ban és vasárnap. Már az első világháborúig fokozatosan emelkedett a létszám, ami ez­után a felszabadulásig erősen hullámzott. 1913-ban a vidé-. kékről bejáró, és a városi sze­gényebb sorsú gyerekek részé­re 1913-ban felépítették a ta­nulóotthont, amely iskolai célokra ma is az intézet szol­gálatában áll. A század elején részlegesen, 30 évvel később pedig majdnem egészen sza­kosították az iskolát. 1927- ben létrehozták a leánytagoza­tot, 160-as létszámmal. A fordulópontot Nyíregyhá­zán is az 1949-es év jelentette, amikor az állam vette át az ipari tanulóképzést. Ez időtől kezdve fokozatosan bővült a létszám, . s jelenleg mintegy 40 szakmában több mint ezer­ötszáz fiatalt készítenek fel az életre. Az elméleti oktatás mellett ma korszerűen beren­dezett műhelytermek állnak a tanulók rendelkezésére. A ne­velők és oktatók'száma majd­nem száz. A kollégiumban 120 tanuló kap ellátást. rpeiti pőúa: Budapesten befejezéshez közeledik a Felszabadulás téren a főváros legdíszesebb, pirog- * nittal burkolt épületének helyreállítása. Foto: Fényes Tamás * i •*", . , Egyszerűbben is lehetett volna Lakásügyben Tyúkodon, eg-y panaszos levél nyomán Lakás? Egy szoba két részre választva, ablaktalan, nem több 24 négyzetméternél. De idézzük a levelet, amelyet Mándi Józsefné írt, ez min­dennél többet mond: „Csecse­mő gondozónő vagyok, a tyu- kodi állandó bölcsődében dol­gozom. Férjem vasúti mun­kás. Két gyermekünk van, az egyik három, a másik két­éves. Jelenlegi lakásunk egy picike szoba, konyha, hozzá semmi mellékhelyiség. Ez még mind tűrhető lenne, ha a la­kás nem lenne olyan romos, mint amilyen.” A tanács közbeszól Mándi József tarthatatlan lakásgondját önmaga igyeke­zett megoldani és nem is si- kertelnül. Ez év tavaszán a községben talált egy házat, amelyből a lakó kiköltözik. A ház tulajdonosával, Ster Já­nossal — Ormosbányán lakik és dolgozik — megegyezett, hogy kiveszi a lakást. A meg­egyezés után a kertet bevetette és gondozta. A lakó, Szigeti Gyula, július végén valóban kiköltözött, ennek ellenére Mándi József beköltözésére nem kerülhetett sor. A tsz főagronómusa lakást kért, és a tanácselnök községi, termelőszövetkezeti és nép- gazdasági érdekekre hivatkozva közölte Mándiékkal, hogy Sfer János házát, vagyis a la­kást Bajka Zoltán kapja, ilyen vonatkozásban a tanács a tulajdonossal is megegye­zett. „Én a szavamat nem szoktam megváltoz­tatni“ Baj ka Zoltán beköltözött a házba. Mándi József ebbe nem nyugodott meg, levelet írt a tulajdonosnak, amelyre többek között ilyen választ kapott: ,.A tanács hozzám írt levelében kérte a lakást, mert községi érdek. A tanácsnak azt válaszoltam, a lakást már kiadtam Mándi Józsefnek, és én a szavamat nem szoktam megváltoztatni.” Mándi József és felesége, a dolgok ilyen alakulása után, igazságát a járási pártbizott­ságon, illetve a járási taná­cson kereste. Kérte a két szerv segítségét. A panasz ki­vizsgálására Gulácsi Sándor és Kocsány Gyula elvtársak utaztak a községbe. Ők, va­lamint a tisztiorvos megálla­pították: Mándi József csa­ládjával valóban olyan lakás­ban lakik, amely hem megfe­lelő. Lakást kell biztosítani, de mivel Ster JáAOs házába Bajka Zoltán már beköltö­zött más megoldást kerestek és találtak. Csak ígéret A község közepén a KISZ- szervezet használatában egy olyan ház volt, amely lakó­háznak megfelelt, de arra már nem volt minden vonatkozás­ban megfelelő, hogy ott a KISZ-szervezet eredményesen dolgozhasson. A járási párt- bizottság részéről Gulácsi elv­társ megígérte: elintézi, hogy a KISZ-szervezet új helyre, a községi pártházba költöz­hessen. Makkai Zsigmond, a községi tanács elnöke, akkor kijelentette, ha ez meglesz, Mándi József megkapja a la­kást. Gulácsi Sándor ígéretét megtartva, a KISZ-szervezet pár héttel ezelőtt átadta ‘a ta­nács részére a házat, de a Mándi család továbbra is a régi helyén maradt A közsé­gi tanácsnál ellentétben az elnök kijelentésével, újat gon­doltak. A megüresedett he­lyiségeket más célra akarják használni. A községi tanács­elnök ígérete így csak ígéret maradt. „Keressenek maguknak lakást“ Ilyen választ kapott leg­utóbb Mándiné. amikor az I ígéret megtartását kérte a i községi tanácson. Keressenek lakást, de hol és miért ke­ressenek? Egyszer már keres­tek és találtak. Erről, ha nem is jószántukból, de lemond­tak, hiszen más választásuk nem volt, és bíztak abban, hogy a tanács megoldja prob­lémájukat. A tanács az agro- nómusnak annak ellenére, hogy a községben régen házat vásárolt, és az ott élő szülei­nél is ellakhatott volna, la­kást utalt ki. Lakást kapott a tsz. főkönyvelője is, azt a lakást, ahol korábban az ag- ronómus lakott, s amelyett most tataroztak, kívül-belül kifestettek. A tsz. főkönyvelője által elfoglalt házban külön­ben két lakás van, de a fő­könyvelő, amikor odaköltöz­tették kijelentette: „Egyedül akarok lakni az udvarban”. Kívánságát a tanács teljesí­tette. Szubjektív ok Jó lenne hinni, hogy nem igaz, hogy a tyukodi tanácsnál haragszanak Mándi Józsefre, hogy nem szubjektív ok, ját­szott közre a dolgok ilyen’ ala­kulásában. Sajnos a tények nem ezt mutatják. A tél közeledik, Mándiék megfelelő lakásba kívánkoz­nak. Ügyükben a községi ta­nács nem talált megoldást. Kár, de az még nagyobb kár, hogy ezt a problémát maguk a tanács vezetői csinálták, amikor Mándiék lakáshelyze­tét a fenti módon intézték. A községi tanács nem in­tézkedett, nem váltotta be ígéretét, de a járási pártbi­zottság, valamint a tanács képviselői, akik korábban már egyszer eljártak az ügyben, most újra ígérik: Mándiék megkapják a lakást. Seres Erna 13*3. szeptember 13. Azok közé tartozom, akik még 1955-ben, káderátcsopor­tosítás során kerültek falusi munkára, a termelőszövetke­zetekbe. A nyíregyházi Ságvá- ri Termelőszövetkezet tagjai hívtak s megválasztottak el­nöküknek. Nyolc éve veszek részt — a vezetőség tagjaival együtt — a Ságvári. Termelő- szövetkezet irányításában. A kollektiv vezetés mind jobb szervezeti és gazdasági ered­ményt hozott. A gazdasági megerősödés útján megtett el­ső lépések fokozták a tagok munkakedvét, lassan egy-egy munkaterületre specializálód­tak, a jól gazdálkodó szövet­kezetek közé kerültünk. A szomszédunkban lévő Béke Űré Termelőszövetkezet 1961-ben olyan gazdálkodási szinten állt, mint a Ságvári Tsz az első években. A Béke őre Termelőszövetkezetben az 1961. évi munkaegység érték 16 forint volt, a kenyérgabo­na termésátlaga nem érte el a hét mázsát, tejtermelése más­fél ezer literig jutott el. Szántóegységenként 1120 fo­rint volt a termelési értékük. A mi szövetkezetünkben megszilárdult kedvezőbb gaz­dálkodási eredmények arra sarkallták a, szomszéd szö­vetkezet tagjainak többségét, hogy onnan kilépjen, s hoz­zánk jöjjön. A Ságvári Ter­melőszövetkezet vezetőségé­ben, tagjai körében sok szó esett a Béke Őre Tsz-ben uralkodó állapotokról, s fel­vetődtek olyan hangok, hogy egyesüljön a két szövetkezet. Viszont a Ságvári Tsz-ben egy tagra jutó 18 600 forintos átlagkereset, a több milliós szövetkezeti alap, a kollektí­va összeforrottsága, a ki­egyensúlyozott szervezeti élet sok tagunknál azt a meggyő­ződést váltotta ki, hogy hely­telen, nem ;,igazságos” áz egyesülés. A Béke Őre Tsz tagjainak kérésére ekkor határoztuk el a segítségnek egy más — ak­kor még egészen új — formá­ját. Azért említem többes­számban a dolgot, mert nem csupán arról volt szó, hogy én elfogadom a Béke Őre Termelőszövetkezetben is az elnöki megbízást, hanem ar­ról, hogy a Ságvári Tsz vala­mennyi szakembere is segít­ségükre siet. Szövetkezetünk tagjaival közgyűlésen mind­ezt megbeszéltük, s ígéretet kaptunk, hogy egy kicsivel még több szorgalmat, oda­adást tanúsítanak a munká­ban. Egy tsz-elnöknek elég egy szövetkezet dolgaival tö­rődni, de amikor a tagok bá­torítottak, akkor eleget te­hettem a szomszéd tsz tagjai kívánságának. A Béke Őre Tsz gazdasági előrehaladásáról még nem le­het sokat mondani. Tavaly — a régi gazdasági alapon in­dulva — hat-hét hónap alatt sokat nem lehetett tenni. El­értük azt, hogy az előző évi 16 forinttal szemben 24 forin­tot oszthatunk egy munka­egységre, rendszeres havi előlegként tíz forintot tudunk biztosítani. Megindult a szö­vetkezet a közepesen gázdál- kodók útján. A két szövetkezet szerve­zeti-gazdasági és gazdálkodási különbségét nem egykönnyen lehet megszüntetni. A Ságvá­ri Termelőszövetkezetben né­hány éve a garantált munka­díjazást alkalmazzuk, kiegé­szítve a termelési- és cél­prémiumokkal. A Béke őre Tsz-ben tavaly vezettük be először g megművelendő terü­let családokra való elosztását. s az idén teljes mértékben á premizálást, céljutalmazást. A fő munkadíjazási forma a régi, általános munkaegység­rendszer. A két szövetkezet­ben nem egyformák a szoci­alista közösségi viszonyok, más alapokra épül a munka- fegyelem. A Béke Őre Tsz- ben is rohamos a fejlődés. Hogy úgy mondjam, kisebb jelentőségű irányítási tevé­kenységgel, az adott szó va­lóra váltásával „csodákat” le­het elérni. Ilyen például a premizálás. ígérték nekik, ezt mindig, de nem lett belőle semmi. Az új vezetőség is megígérte — és meg is adta! Maga ez a tény szál-nyak at adott a szorgalomnak. Aztán a rendszeres előlegfizetés. Ha nem is sok a tíz forint, de van, s olyan, amilyen ko­rábban nem volt: . A fent említett különbsé­gekből látható, hogy nem egyszerű a két szövetkezet együttes irányítása. Még ak­kor sem, amikor a Ságvári Tsz szakemberei tényleg min­den segítséget megadnak, a gyengébb szövetkezeteknek. Más jellegűek a két szövet­kezetben az emberi gondok. A Ságvári Tsz-ben kevés a sze­mélyi jellegű probléma, töo'o- sége olyan, hogy melyik tag­nak, melyik szocialista bri­gád-jelölt brigádnak mikor, mennyi színházbérletet, mozi­jegyet adjunk munkája elis- nferéseként, kiket hova küld­jünk hazai vagy külföldi ki­rándulásra. A Béke Őre Tsz- ben gyakoriak még a „húsba­vágó” anyagi gondok egy-egy tag esetében. Ebben a szövet­kezetben még nehezen talál­ják meg, és ismerik fel a sze­mélyi'és közösségi érdek össz­hangját. A Ságvári Tsz-ben már meghonosodott és kitünő­en bevált új termelési eljárá­sok, növénykultúrák alkal­mazása a Béke Ore Tsz tag­jainak egy részében még el­lenállást vált ki. És sorolhat­nám még tovább, hogy mi­lyen tényezők befolyásolják a szövetkezet irányítását. Kettős munkakörben egyet tartok nagyon fontosnak, azt, hogy sémát soha nem sza­bad alkalmazni! Azzal csak kárt lehetne tenni a fejlődés elején lévő gyengébb szövet­kezetben, ha a régi, sok — saját kárán szerzett — ta­pasztalattal rendelkező erő­sebb tsz irányítási, gazdálko­dási módszereit kényszeríte­nének rá. Csak fokozatosan haladhatunk előre a Béke Őre Tsz-ben is, mert hazárd­játék lenne például a garan­tált munkadíjazás bevezetése akkor, amikor az objektív gazdasági tényezők, s nem különben a közösségi viszo­nyok ehhez nem kellően meg­alapozottak. A Béke Őre vezetősége ki­tűzte célul, hogy az idén a közepesen gazdálkodó tsz-ek színvonalára kell emelkedni, s 1965 végére elérni a Ságvá­ri Tsz jelenlegi színvonalát. A megnyilvánuló szorgalom eredményeként idei kilátá­saink nem rosszak: eleget teszünk vállalásunknak. Horváth János, a nyíregyházi Ságvári és Béke őre Tsz elnöke 80 éves as ipari tanulóképzés Nyíregyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom