Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-14 / 215. szám

Fokozzák a javító-szolgáltató tevékeny­séget a megye kisipari szövetkezetei Ami akadályozza a hálózatleJlesBtóst — Javílókombináfok a nagyobb községekben — Összevonás, szakosítás Falusi „bankárok" falusi ember csak adósa le­hetett a banknak, ma nagy értékű betétkönyvek tulaj­donosa. És beszélni kell ar­ról, hogy a leggazdagabb fa­lusi bankok azokban a köz­ségekben működnek, ahol a legkimagaslóbb eredmé­nyeket érik el a szövetkeze­tek. Nem ritka ma az olyan község példéul megyénk­ben sem, ahol minden csa­ládnak van takarékkönyve, s 5000—6000 forint egy- egy betétkönyv átlagos ér­téke. De százával akad olyan szövetkezeti család is, amelyik 50—60 ezer forint megtakarított pénzzel ren­delkezik. Más a takarékosság mód­ja, s eélja is a falvakban, A mind igényesebb öltözkö­désen, szórakozáson felüli összegek kerülnek a közsé­gek bankjaiba, egyetlen csa­ládnál sem követi szükség a takarékbetéteket. Nem kö­veti, mert annyit tartalé­kolnak az emberek, ameny- nyire erejük futja, örven­detes ez a sajátos falusi mozgalom célja miatt is: Nem a múltra oly jellemző önzésből, kapzsiságból taka­rékoskodnak az emberek, ha­nem új, fürdőszobás ottho­nokért, modern bútorokért, könyvekért, televízióért, gép­kocsiért, az ország, s a vi­lág megismerését biztosító Utazásokért, — a minden­napi élet megszépítéséért. Ezért felejti el hazánk­ban egyre több falusi ember a bank szó régi jelentését. Bank. Az idősebb nemzedék tagjainak egy részében még keserves emléket idéz a szó: adósság, * kiszolgáltatottság, félelmetes kamat, s a min­den órában bekövetkezhető teljes nincstelenség. Egykor ilyen bankokat is­mert a kisember. Napjainkban új rendelte­tésű, új tartalmú bankszer- vezeteikkel tart kapcsolatot a termelőszövetkezetek pa­rasztsága: a falvak bankjai­val. Amíg régen mint ki­szolgáltatott adós került a bankkal kapcsolatba a falu­si ember, — ma gazdaként, tulajdonosként. Amíg régen a betétekkel a legnagyobb részvényes csaknem kizáró­lagosan „gazdálkodott", — ma a dolgozó emberek tíz- és százezrei maguk rendel­keznek betéteikkel. öt évvel ezelőtt alakul­tak hazánkban az első fa­lusi bankok. Számuk s a be­tétállomány is évről évre nő. A falusi bankok betét-állomá­nya ma meghaladja a több milliárd forintot. Sok min­dent elmond ez a mai falusi emberéletéről, biztonságérze­téről, s politikai állásfogla­lásáról is. Tíz- és százezrek terveznek, takarékoskodnak, — mert értelmét látják, mert szilárd meggyőződé­sük, hogy terveik, jó cél­jaik megvalósulhatnak, De jelent a mind több falusi bank mást is: Jelenti, hogy van az embereknek miből takarékoskodni. Régen a ^Munkások kep.aiie.Laie. Arckép egy üzemi tanács tagjáról A VAGÉP autóvillamossági műhelyében teljes az üzem. Kurucz Zoltán részlegvezető irodájában is nagy a forga­lom, szinte egymás kezébe adnák a kilincset a munkát hozó, vagy vivő ügyfelek. Az ajtó azonban tárva-nyitva s a szerszámcsengés, gépzüm­mögés keveredik a megrende­lők és a szakik beszédével. Villanásnyi idő jút csak a be­szélgetésre, melyet sokszor megszakít még, egy-egy hosz- fczabb-növidebb telefonbeszél­getés... Villanásnyi kép, egy bo­nyolult, sokoldalú munkát végző üzem vezetőjének éle­téből. Pedig ez csak az egyik énje. A többit, az emberek­kel való bánást tartja inkább nehezebbnek, nagyobb meg­értést, több figyelmet igény­lőnek. Azt, amit a bizalom szült, amit társadalmi mun­kában vállalt magára. Kurucz Zoltán szenvedélye Tíz évvel ezelőtt került a vállalathoz. Pár hónapra rá megválasztották szakszerveze­ti bizalminak, aztán a követ­kező választáskor már az üzemi bizottság tagjává, a sportfelelősi tisztség betölté­sére. Mert Kurucz Zoltán szereti a sportot. Igaz, a lab- larúgásból már kiöregedett, de annál aktívabban irányítja az üzemi csapatot, az aszta­litenisz és a sakktáblák baj­nokait. Ha ideje van, szenve­délyesen drukkol az üzemi bajnokságokon. Mint szb-tagot delegálták az üzemi tanácsba, aztán tag­ja lett a vállalati egyeztető bizottságnak is. Hogy mit ténykedtek? Nehéz erre vá­laszt adni hirtelen. Döntéseik alaposságát bizonyítja, hogy az általuk — az ő általa is — hozott döntéseket a fellebbe­zések után is mindig jóvá­hagyta a TEB. Pedig olykor még az igazgatói döntést is meg kellett változtatni, Egy esetet mond el. Egv fiatal szakmunkást, akt csak rövid ideje került a vállalat­hoz, a feladatokat sorozato­san nem látta el. Hónapokig nem teljesítette előírt nor­máját. Nem használt a soro­zatos figyelmeztetés. Végül is az igazgató felmondott neki. Egy ember sorsáról kellett dönteni. Egy fiatal forgácso­ló szakmunkáséról, aki még *lj£ szokta meg az önállósá­got. Vajon foglalkoztak-e vele kellően az idősebb „szakik”? Megtettek-e mindent, hegy magéra találjon? Kiderült: nem. Kellő indok hiányában megváltoztatták az igazgatói döntést. De beszéltek a fiú­val is, aki azóta a vállalatnál dolgozik, nincs vele semmi baj. « Kissé össze­rezzent Meglepődött, amikor közöl­ték vele, hogy az üzemi ta­nácsválasztáskor újra felve­szik a jelöltek listájára. Ügy érezte, nem sokat tett. Igaz tisztázatlan volt a hatáskör, for­mális volt az egész üzemi ta­nács összetétele. De más a hivatalból való delegálás és más az, ha megválasztanak valakit. Amikor az alig pár hete lezajlott választáson a jelöl­tek között a nevét olvasták, kissé összerezzent. Vajon mit mondanak, milyen hibákat ta­lálnak eddigi munkájában? Sok szó azonban nem esett. Kurucz Zoltánt egyhangúlag megválasztották a 11 tagú üzemi tanácsiba. S ekkor — szinte önkéntelenül tett foga­dalmat: méltó lesz a bizalom­ra. A szabadságolások miatt még nem ült össze az újjává­lasztott üzemi tanács. Azon­ban a készülő munkatervhez Kurucz Zoltán fejében már készek a javaslatok. Hasznos elképzelések Mert van munka bőven. Itt vannak például az anyaghi­ány miatt félben lévő mun­kák, Javasolni fogja, hogy mérjék fel a vállalat anyag- készletét, hátha akad olyan elfekvő készlet, amiből pótol­ni tudják. Meg kell vizsgálni, hogy a sorra kerülő új mun­kákhoz van-e elegendő anyag, alkatrész. Ha nincsen, idejére gondoskodni keli a beszerzé­séről. A tavalyi év végi hajrá tapasztalatai erre is figyel­meztetnek. Javasolni fogja: ahol csak lehet, vezessék be a teljesít­ménybérezést. Űjra felül kell vizsgálni a lakatosoknál és a forgácsolóknál a normákat, mert úgy tűnik, egyes fázi­sokban túlfeszítettek, másutt elavultak. Sürgetni fogja a té­li felkészülés ellenőrzését: van-e elegendő védőruha, tü­zelő és rendben vannak-e a kályhák, berendezések. Pillantás az órára Ügy beszél, mint egy kép­viselő. Látszik, ismerd a prob­lémákat. Az egyénieket, a kö­zösségit, egyaránt. S ha tud, igyekszik is rajta segíteni, Hirtelen az órájára néz, s már mondja Is; igyekezni kell, munkaidő utón részlegvezetői értekezlet. Éppen a normák helyes alkalmazásáról lesz szó. Vajon hányszor tekint így az órájára Kurucz Zoltán? Gondolkodik, aztán elmoso­lyodik, Sok a funkció. Heten­ként jó ha kétszer hazamegy rendes időben. S akkor? Ügy tesz, mintha titkot árulna el. Négyen épí­tenek OTP hitellel készülő társasházat. Már tető alatt van, a Kórház utcában. S a három lakó őt bízta meg a minőségi ellenőrzéssel. Űjabb megbízatás? Igen. Mert ismerik, bíznak ben­ne, akárcsak az üzemben... t. á. (Munkatársunktól.) A lakossági szolgáltatás és javítás fejlesztésében fontos szerepet töltenek be a megyé­ben a kisipari szövetkezetek. A KISZŰV • tevékenység megjavítására az idén 122 he­lyen vette tervbe új részlegek megnyitását. Ennek megva­lósításáról érdeklődtünk Oláh Géza szövetkezetpolitikai osz­tályvezetőtől. — Hol tartanak jelenleg a terv végrehajtásával a szövetkezetek? — A tervbe vett 122 részleg­ből szeptember elsejéig csak 65-öt valósítottak meg a ktsz-ek. Ez az eredmény még akkor sem kielégítő, ha figye­lembe vesszük, hogy ugyan­akkor terven felül tíz rész­leg kezdte meg működését. Cipőjavító részleget például ebben az évben 24 helyen kell létrehozni, s eddig mindössze 13 nyílt meg, A tervben elő­írt tíz női gzabórószlegből ez ideig csak négyet valósítottak meg. A műszerész szolgálta­tásban is csak ötvenszázalé­kos az eredmény. Elmaradás van a fodrászat­ban is, A betervezett 28 rész­legből csak 17-et valósítottak meg. A Mátészalkai Szolgál­tató KTSz-nek például Nagy- ecseden kellett volna létre­hoznia női szabó- és fényké­pész részleget, Fábiánházán, Nagydoboson és Hodászon pe­dig vegyes fodrászatot. A terv­től eltérően csak Nyírmeggye­sen és Mérkvállajon nyitott egy-egy fodrászrészleget. He­lyes, hogy a Nyíregyházi Fod­rász KTSz a tervben nem szereplő kozmetikai, pedikür és masszázsrégzlegeket hozott létre, de ugyanakkor még mindig adós Nyírmada, Nyír­bogát, Nyírtelek és Nyírlu- gos községeknek a hálózatba való bekapcsolásával. Egyedül a Napkorra tervezett műhely megnyitásában van előrehala­dás, és — szintén terven kí­vül — egy Tempórészleget nyitottak Nyíregyházán.. — Mi az oka az elmara­dásnak és » tervezéstől való eltérésnek? — Legnagyobb gond a he­lyiség hiánya. A helyi taná­csok — sajnas — nem egy helyen félvállról kezelik ' a szövetkezetek ilyen irányú kéréseit. Nyírlugoson például kijelöltek ugyan egy épületet fodrászat megnyitásához, de a temetőkertben, ahol alig pár ház található a közelben. He­lyiség hiányában nem tudott az előírt hat részleg közül egyet sem megvalósítani a Vásárosnaményi Vegyes KTSz. Dicséretükre legyen mondva, hogy ennek ellensúlyozására az fmsz. segítségével a járás 16 községében szervezték meg a „hozom-viszem” szolgálatot. A szövetkezet hetenként két­szer keresi fel a hálózatba be­kapcsolt községeket, s látja el a lakosság igényeit. Hiba en­nél á szövetkezetnél, hogy nem törekednek szakipari részle­gek — mint például villany­szerelő, bádogos, tetőfedő, víz­vezetékszerelő — felállítására. Ez az oka annak, hogy a szö­vetkezet, amely jelentős szá­mú kislakást épít, sokszor van gondban az átadási határidők megtartásával, mert más vál­lalkozótól is függ a munká­juk. A fodrászoknál az is gá­tolja a vidéki részlegek nyi­tását, hogy a szakmunkáskép­zésnél nem voltak előrelátóak. Női fodrászoknál túlzsúfolt­ság, a férfi fodrászoknál pe­dig hiány van. Túlzottan sok városi tanulót képeztek és ezek már mint szakmunká­sok, nem szívesen mennek vi­dékre dolgozni. — Milyen intézkedéseket tettek e hiányosságok megszüntetésére? — A közelmúltban négy já­rásban tartottunk megbeszé­lést. Ezeken a járási szintű tanácskozásokon megjelentek a pártbizottságok, fmsz-ek, Hazafias Népfront, a tanácsok ipari osztályainak és a ktsz-ek képviselői, hogy közös erővel jelentős fordulatot érhessünk él a lakossági szolgáltatás és javítás fejlesztésének meg­gyorsításában. Ennek első eredményeként könyvelhetjük el a nyírbátoriak kezdeménye­zését. A ktsz és az fmsz kö­zösen kiadott egy tájékozta­tót, amelyben felhívják a la­kosság figyelmét a különböző szolgáltatási és kölcsönzési le­hetőségekre. A két szerv egy­re szorosabbá váló együttmű­ködésének eredményeként egyre több helységben szer­vezik meg a hozom-viszem szolgálatot. További segítség: az OKISZ — a pénzügyminiszter és az OT hozzájárulásával — enge­délyezte, hogy januártól a szövetkezetek nettó árbevéte­lüknek hattized százalékát szövtetkezetfejlesztésre hasz­nálhatják fel. Ez az összeg évente mintegy egymillió 800 ezer forint pluszt jelent, ame­lyet új beruházásokra fordít­hatnak a megye szövetkezetei. Tervünk az, hogy a rendelke­zésünkre álló pénzből — a megyei tanács vb. jóváha­gyása után — elsősorban Bak- talórántházán, Vásárosna- ményban, Záhonyban és Tor­nyospálcán építünk javító- kombinátokat. Később a me­gye nagyobb községei is sorra kerülnek. Megvalósíthatók ezek az el­képzelések. A Kisvárdai Fod­rász KTSz tervében például hat részleg megalakítása sze­repel ebben az évben, és már­is teljesítette. És ami lényeges, vidéken: Aranyosapétiban, Nagyhalászban, Nyírbogdány- ban, Rétközberencsen, Anar- cson és Ajakon. Tehát fehér foltokat szüntetett meg. — Elősegítl-e a jelenlegi „tipizálás” a szolgáltató tevékenység megjavításai? — Feltétlenül. Szövetkeze­teink fejlődését gátolta, hogy sokirányú tevékenységükhöz nem volt elegendő magas a műszaki vezetés színvonala. Nem rendelkeztek megfelelő gépekkel, szerszámokkal, el­aprózták erejüket, nem telt nagyobb beruházásokra. Szövetkezeteink erejét, ön­állóságát és fejlődését csak fokozza a munkanemek pro- filírozás^ Példa erre, hogy fél­éves terenelési tervüket a ktsz-ek összességében 101 szá­zalékra teljesítették. S ez nem kis dolog: 137 millió forint, 27 millióval több, mint az el­múlt év azonos időszakában. A kisipari szövetkezetek ma már fontos szerepet töltenek be a mezőgazdaságból felsza­baduló munkaerőfelesleg fog­lalkoztatottságában is. Év kez­detén a szövetkezetek termelői létszáma alig haladta meg a háromezret. Ma már négyszáz­zal többen dolgoznak a ter­melő munkában a megye kis­ipari szövetkezeteiben — fe­jezte be nyilatkozatát Oláh elvtárs. egyszerűsítésére, a befogó ké­szülékek és hegesztési eljárá­sok tökéletesítésére vonatkoz­nak. Legjelentősebb a szer­szám élfelrakó újítás, a villa­mos hegesztés fél automatikus • megoldása, amelyek beveze­tése érdekében kísérletek folynak. Minden bizonnyal ezek az eljárások termelé­kenyebbé teszik a lemez hossz­varratok végzését. , A vállalat vezetői intézke­déseket tettek az anyagkölt­ség csökkentésére s kisebb belső átszervezést is eszkö­zölnek a termelés tökéletesíté­se érdekében. A prototípus műhelyben most dolgoznak egy morzsoló, burgonyaosztá­lyozó és ládától tő gép kivi­telezésén s a hegesztés fél­automatikus megoldásán. A Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 1957-hez viszonyítva négyszeresére emelte a ter­melést, ugyanakkor a mun­káslétszám ebben az időben zsák kétszeresével növekedett. A termelés növekedését az üzem korszerűsítésével, a ter­melés tökéletesítésével, a ter­melékenység növelésével érték el. Jellemző az üzem sokrétű­ségére, hogy havonta mint­egy száz új szerszámot, készü­léket terveznek, amelyek el­készítésével, a termelésben való alkalmazásával jelentő­sen növelik a termelékenysé­get. Ebben az évben már 13 újítást nyújtottak be a válla­lat dolgozói. Az újítások a megmunkáló és kivágó szer­kezetek, szerszámok tökélete­sítésére, a munkamódszerek Négyszeresére emelkedett a termelés a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál !(ingójára, operájának, a „Re­barbarának” vázlatára, továb­bá kisregényére: „Csibeneve­lés — infravörös lámpák ilatt.” Temetésén számos költő és igronómus vett részt. Sírjánál i „Szivem, te egyetemes kul- tivátor” kezdetű költeményét szavalták, és a bérei művével és sarlós gamandorral dúsan borított hant mellett a Nótás- kedvű Fejőgulyások Dalkara ítérzéssel adta elő korunk eme sokoldalú, nagy fiának „Földbe hullok, mint fok­hagymagerezd. ..” című gyász­dalát. Maga fogalmazta sírfelirata így hangzik: „Költőnek paraszt volt, pa­rasztnak költő, siratja öl tíz­ezer emberöltő...” Ami élénken bizonyítja, hogy tálentumánál csak sze­rénysége volt nagyobb a meg­boldogultnak. Jóba Tibori 3 1963. szeptember H. tely” című csendélete. Köz­ben, mintegy pihenésképpen, kirázla még zakója ujjúból a „Lisztharmat” című, csipke- finoságú szonett-ciklust. Ezután a hanghatásokra tért át. Hungazin-csacsacsájá- val a sanremói táncdal-feszti- válon is részt vett. Hogy a klasszikus zenét se hanyagol­ja el teljesen, megkomponált egy nagyobb toccatát, amely az „Inszeminálás három té­telben (C-dúr)” elnevezésre hallgatott. Fájdalom, ez a sokoldalú, lázas tevékenység teljesen fel­őrölte amúgyis megviselt ideg- rendszerét. Kihullott kezéből a véső, mellyel a württember- gi trágyatárolást bemutatni kívánt örökbecsű szoborcso­portján dolgozott éppen. Gaz­dag hagyatékában rábukkan­tak „Gabonafutrinka” című hanem ódák, freskók, monu­mentális szoborcsoportok; szimfóniák, harmóniák és ha­sonló magasröptű dohány­ipari termékek! S alkotáshoz fogott, Szabad idejének csaknem minden órá­jába világra hozott egy-egy műremeket. Ekkora szaporo­dási arányszám még a mező- gazdaság jelenlegi fejlettsége mellett is párját ritkítja! A szokatlan csak az volt, hogy — mint azt a későbbiekben látni fogjuk — mestersége rá­nyomta bélyegét tevékenysé­gére Is. Első alkotása egy versgyűj­temény volt: „Apaállatok elő­készítése a tenyészidényre,” melyre hazai berkekben élén­ken felfigyeltek, mondhatni, villámsujtottan kapták fel a fejüket. E müvet a „Hurutos lóinfluenza” című freskója kö­vette, majd bravúros színha­tásokban bővelkedő „Májmé­Birka-Mogyorósi a művésze­teknek csaknem valamennyi ágában otthon volt. Gyakorla­tilag ez azt jelenti, hogy a ki­lenc múzsa túlnyomó százalé­kával folytatott egyszerre vi­szonyt. Szorgalmasan készítet­te feljegyzéseit a megye gaz­daságaiban, s idővel az agrár- tudományok egyik legkiválóbb elméleti szakférfiújává vált. Valahogyan azért mindig mellőzött zseninek érezte ma­gát. Hiszen az irodalom, a képzőművészetek, a zene te­rületén egyaránt nagyot tud­na alkotni, legszebb hajlama­it most mégis a mesterséges megtermékenyítést tárgyaló, vagy a lucerna állványos szá­rításával foglalkozó cikkekben kénytelen kiélni. — Nem! — mondá, és ha ő ezt mondta, akkor az úgy is volt. — Művészi ambícióimat nem hagyom a répabarkó el­leni küzdelem mindazonáltal nemes oltárain elégni, mint egy ködgyertyát. Alkotni fo­gok! Nem száraz szakmai ter­mékek fognak azután toliam, ecsetem, vésőm alól és zon­gorám húrjai közül kikerülni, Az aß to-művész halála

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom