Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-14 / 215. szám

^sentények savokb&m Szeptember 4-től 11-ig Vár­nában tanácskozott a KGST építésügyi állandó bizottsá­gának a falutervezéssel fog­lalkozó munkacsoportja. Az ü’.ésen részt vett a KGST va­lamennyi tagországának kép­viselője, 6 megfigyelőként jelen volt a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kül­dötte is. Nyikita Hruscsov táviratot küldött Joao Goulart-nak, Ba- zília elnökének, amelyben a szovjet kormány és a szovjet nép nevében mély együttérzé­sét fejezte ki az elemi csapás miatt. A szovjet Vöröskereszt gyógyszert és élelmiszert küld a tűzvész sújtotta lakosság­nak. Tízévi börtönre ítélte a nigériai Legfelső Bíróság Oba- femi Awolpgót, a nigériai el­lenzék vezérét. A per tavaly november 2-án kezdődött La- gosban. Végülis e hét szerdá­ján hirdettek ítéletet. Az ítélet felolvasása nyolc és fél óra hosszat tartott, összesen tizennyolc személyt találtak bűnösnek és együttvéve 83 évi börtönbüntetést szabtak ki. • A népgazdasági kiállítás előtti téren készül a kozmosz meghódítóinak emlékműve, Andrej Fajdis-Krangyijevszkij szobrász műve. A 94 méter magas, parabola alakban fel­felé törő oszlop tetején egy űrrakéta 11 méteres modelljét állítják fel, a talapzaton pedig Konsztantyin Ciolkovszkij szobra és az űrhajósok dom­bormű portréi hirdetik a szov­jet kozmikus kutatások tör­ténetét. További letartóztatások jelentéstételre Párizsba utazott a francia követ Saigon, (MTI) Saigonban napok óta éj­szakai letartóztatások folynak. Tájékozott körök közölték, hogy a kormány a közelmúlt­ban minden olyan személyi­séget elhurcoltatott a titkos- rendőrséggel, akik ellenzéki magatartással akárcsak gyar- nusíthatók is. Így került bör­tönbe Trinh Dinh Iraq neves jogász, egykori művelődés- ügyi miniszter. A rohamrendőrség időről időre körülveszi azokat a kö­zépiskolákat, amelyekben kor­mányellenes lázongást gyanít. A letartóztatott diákok száma ismét gyarapodott. Jelentős képet fest az AP hírügynök­ség a saigoni hangulatról, amikor leírja, hogy az egyik iskolában a gyerekek türel­metlenül lármáztak, mert ta­nárjuk késve lépett csak be az osztályterembe. Az iskolát néhány perc múlva körülfog­ta egy géppisztolyos, roham- sisakos rendőrkülönítmény. Laoluette, Franciaország saá. goni nagykövete csütörtökön este jelentéstételre visszauta­zott Párizsba. Nyugati meg­figyelők ezt a hírt összefüg­gésbe hozták De Gaulle el­nök emlékezetes nyilatkozatá­val, amelyben kilátásba hez- lyezte Franciaország segítségét „Vietnam egyesítéséhez”, így akarván Amerikáiéi visszahó­dítani az elveszett francia be­folyást. Saigonba érkezett hírek szerint dél-vietnami rendőr­ség az ország északi részé­ben fekvő Hue városban meg­szállt két középiskolát, hogy megakadályozza a saigoni diáktüntetések átterjedésig ebbe a buddhista-érzelmű vá­rosba. „Kuba szabadabb, mint Louisiana" Botrányos kihallgatás a Capitoliumban Washington (AFP, Reuter, APk Washingtonban csütörtökön nagyszámú hallgatóság zsúfo­lódott be a Capitolum egyik termébe, hogy tanúja legyen az amerikai külügymniszté- rium tilalma ellenére Kubába utazott amerikai diákok ki­hallgatásának. A diákokat a képviselőház úgynevezett Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottsága idézte maga elé, hogy a kirándulás miatt a hazafiat- lanság gyanújába keveredett fiatalokat kivallassa. Az elnök elsőnek egy B. Hoffman nevű bostoni telek­ügynököt szólított fel vallo­mástételre. Hoffman elmon­dotta, hogy a CIA (az ameri­kai katonai hírszerző-szol­gálat) és az FBI (a szövetségi nyomozó iroda) embere, és tanulmányi kirándulását arra használta fél, hogy megfigye­léseket gyűjtsön. Hoffman szavait a hallgatóság felzúdu­lással fogadta, és a feszültség csak fokozódott, amikor Hoff­man átlátszó rágalmakat han­goztatott mind utitársai, mind Kuba ellen. Az elnök több­ször igénybe vette a terem­őröket, majd a lendőröket is. akik a felháborodott tömegből hat embert kiragadtak és megbilincselve elvezettek. A bizottság másodiknak L. Laub diákot, a kirándulás szervezőjét kezdte faggatni. Laub nem volt hajlandó foly­tatni Hoffman rágalmait. Ki­jelentette „a kubai forrada­lom útját ragyogó sikerek szegélyezik”. Az elnök egyik kérdésénél több diák közbe­kiáltott: „Kuba szabadabb mint Louisiana államunk!” (az Egyesült Államok néger­lakta déli állama.) A jelszót a hallgatóság közül is sokan átvették. Ekkor az elnök moz­gósította a Capitolium rend­őrségét. Több tucatnyi rend­őr vetette rá magát a Kuba mellett tüntetőkre, akiket ütlegekkel távolítottak el a teremből. A bizottság a botrányos ki­hallgatás folytatását péntek­re tűzte ki. Lemondott a chilei kormány Santiago, (MTI): Csütörtökön lemondott a chilei kormány. A hírügynök­ségi jelentések szerint a nap folyamán a kormánypárti szenátorok jóváhagytak egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében az augusztus 28-a óta sztrájkoló egészségügyi dolgozók bérkövetelésének rendezéséig a kormány két és fél millió dollár értékű köl­csönt nyújt a sztrájkólóknak. A kongresszus döntése után Luis Mackenna pénzügymi­niszter benyújtotta lemondá­sát azzal az indoklással, hogy nincs miből folyósítania ezt az összeget. A kormány má­sik 12 tagja a pénzügyminisz­terrel való együttérzésének ki­fejezésére szintén lemondott. Laoszi helyzetkép A Délkelet-Ázsióban fekvő 1,9 millió lakosú Laoszi Ki­rályság területe közel egy év­tizede a laoszi reakciós és haladó erők küzdőtere. 1961- ben tűzszünet jött létre; majd 1962-ben az újabb genfi nem­zetközi konferencia eredmé­nyeként a baloldali Hazafias Front a semleges irányzat és a reakciós erők képviselőit formálisan egyesítő kormány alakult, mely az ország fővá­rosában Vientiane (Vjentyán)- ban székel. A baloldali erők az Atto- peu-, Xieng Khouang — Lu­ang Prabang városok vona­lától keletre és északra fek­vő laoszi területeken helyez­kednek el, míg a jobboldali reakciós katonaság a Mekong- völgyét, Dél- és Közép-Laosz nagyvárosait, közöttük az or­szág fővárosát tartja megszáll­va. Az Egyesült Államok pol­gári ruhás katonai szakértők­kel és hadianyaggal támogat­ja a reakciós erőket. Vang Vieng közelében, a Kőedény-síkság körzetében és Phong Saly városától dél­re eső területeken tartózkod­nak a semleges irányzat ka­1963. szeptember 14. • tonai egységei. Az általuk el­lenőrzött területek nagysága azonban a reakciós katonai egységek provokatív táma­dásai és ezt követően a bal­oldali erők jogos visszavágá­sa következtében állandóan csökken. Jelmagyarázat: 1. a balol­dali fegyveres erők, 2. a sem­leges irányzatot képviselő csapatok, 3. a jobboldali egy­ségek által ellenőrzött laoszi területek, 4. a fellázadt meo törzsek körzete, 5. a semle­ges övezet Laoszban. Kalandor pozidók kalandor támogatói A* Izvesztyija a IV. Internacionálérói Moszkva, (TASZSZ): Az Izvesztyija csütörtö­kön este megjelent száma közli Sz. Ivanovics cikkét „A szakadárok tömörül­nek — A IV. Internacio- nálé a trockista renegátok egyesülése” címmel. A cikk szövege a következő: Az utóbbi időben a szov­jet és külföldi sajtónak azok­ban az anyagaiban, amelyek a Kínai Kommunista Párt vezetőinek a világforradalmi mozgalmában kifejtett fel­forgató tevékenységéről es arról számolnak be, hogy a kimi vezetők korunk nemzetközi fejlődésével és a haladás erőinek a re­akció erői ellen vívott harcával nagy jelentő­ségű problémákról anti- marxista, antileninista nézeteket hirdetnek, egyre gyakrabban esik szó arról, hogy a politikai küzdőté­ren létezik valamiféle IV. Inlernacionálé és ez támo­gatja a kínai vezetők ka­landor pozícióit. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a Szovjetunió összes kommu­nistáihoz intézett és július 14- én kelt nyílt levele szintén rámutat arra, hogy ez az Inter­national jóindulattal figyeli azt a féktelen rágalomhadjára­tot, amelyet a Kínai Kommunis­ta Párt vezetői indítottak az SZKP és a többi marxista— leninista párt ellen. Miről van itt tulajdonkép­pen szó? Honnan bukkant fel hirtelen a felszínre ez az úgynevezett IV. Internacioná- lé? Kit képvisel és miért tá­mogatja oly buzgón a kínai dogmatikusok álforradalmi jel­szavait? Mi fűzi a Kínai Kom­munista Párt vezetőihez? Minderre a válasz igen egy­szerű és könnyű. A IV. Internationale azok­nak a trockista elemeknek nemzetközi szakadár tö­mörülése azoknak a leg­balosabb opportunistáknak gyülekező helye, akik va­lamikor a munkás- és kommunista mozgalom­ban tevékenykedtek, de annak soraiból kihajítot­ták őket, mert a munkás­osztálytól, minden dolgo­zótól idegen eszméket hir­dettek. Trockij hívei alapították meg 1938-ban az akkor tevékeny­kedő Kommunista Internacio- nálé ellensúlyozására. Fő fela­data az volt, hogy aláássa a marxista—leninista pártok egységét. A IV. Internacionálé minden társadalmi alap és tömegtá­masz hiján, létezésének egész idejét síri csendben töltötte, konspirativ tevékenységet fej­tett ki. A IV. Internacionálé vezetői ma azon igyekeznek, hogy renegát egyesülésüket olyan emberek valamiféle nemzet­közi szervezetének tüntessék fel, akik állítólagosán a mun­kásosztály érdekeit védik és harcolnak a kommunizmus eszméiért. A valóságban azonban vál­tozatlanul megmaradtak a marxizmus—leninizmus legádázabb ellenségeinek, olyan velejéig reakciós el­gondolások hirdetőinek, amelyek rombolják a dol­gozók osztályöntudatát és az imperializmus malmá­ra hajtják a vizet. A IV. Internacionálé ma is olyan felforgató jellegű szer­vezet. amely egyesíti a tőkés országokban, a többi között Franciaországban, Olaszország­ban, Angliában. Ausztráliá­ban, Hollandiában, Belgium­ban, Svájcban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ja­pánban. Ceylonon, Argentíná­ban. Chilében, Uruguayban, Mexicóban és másutt tevé­kenykedő trockista csoporto­kat. A IV. Internacionálé ma­ga sem egységes szervezet. Még 1953-ban két nagy, egy­mással ellenséges csoportosu­lásra szakadt: az úgynevezett „nemzetközi titkársága” és a „nemzetközi bizottságra” ame­lyek egymástól függetlenül te­vékenykednek. 1961-ben az Intemacionáléban újabb sza­kadás következett be és ennek eredményeként a ..nemzetköz' titkárság” elnevezésű csoport­ból kiléptek és vele minden­nemű kapcsolatos megszakítot­tak a latin-amerikai országok­ban tevékenykedő trockisták. Ennek a bomlásnak és a belső viszályoknak az az oka, hogy a fent említett csoportok el­térő módon ítélik meg a troc­kisták taktikáját, a munkás- mozgalomban és a Szovjet­unióval, a szocialista tábor­ral, a világ kommunista és munkáspártjaival kapcsolatos cselekedeteikben. A „nemzetközi titkárság­hoz” tartozó trockisták a kommunista mozgalommal és a szocialista tábor ál­tal egyesített erőkkel való titkos, leplezett harc hí­vei, míg a „nemzetközi bizottság” követői a világ munkásosztályának mar­xista—leninista élcsapa­tával, a Szovjetnnióval és a többi szocialista állam­mal való nyílt harc mel­lett kardoskodnak. A latin-amerikai földrész trockistái bejelentették, elé­gedetlenek a IV. Intemacioná- lé vezetőségének politikájával általában és „jogaik és érde­keik” megnyirbálásával külö­nösen. Végeredményben a trockista egyesülés a teljes széthullás mezsgyéjére került. Vezetősége megpróbálja össze­fogni az összes ellenségeskedő csoportok vezetőit. E csopor­tok központjai Franciaország­ban (vezetője Walter Germain) az Egyesült Álamokban (ve­zetője Cannon) és Argentíná­ban (vezetője Posadas) van­nak. A trockisták különféle rágalmakat koholnak és terjesztenek a kommunista pártokról. Cinikusan han­goztatják, hogy az utób­biak — úgymond — ha­mis úton haladnak, el­árulták a munkásosztály ügyét, a világ számos országában segítik a bur­zsoáziát uralma fenntar­tásában. A IV. Internacionálé 5. és 6. „kongresszusának” dokumen­tumai arcátlan módon azt ál­lítják, hogy a második világ­háború után a kommunista pártok „segítettek megőrizni az európai és amerikai kapi­talizmust”, megtisztították a reakció számára az utat, hogy támadásokat intézzen a de­mokratikus erők ellen, állító­lag feladták az osztályharcot, el akarják sorvasztani a mun­kásmozgalmat és a nemzeti felszabadító mozgalmat, síkra- szállnak a haladás ellensé­geivel való együttműködés mellett és így tovább. A IV. Internacionálé legélesebb mér­gezett nyilait mindenkor az SZKP ellen irányította éf, irányítja. Harcba szállt annak minden olyan intézkedése el­len, amely nemzetközi mére­tekben a szocializmus, a béke és a demokrácia erőinek meg­szilárdítását célozta. A troc­kista renegátok V. kongresz- szusának „kiáltványa” provo­kációs módon azt állította, hogy a Szovjetunió állítórág „alkut kötött” az imperialis­ta hatalmakkal és békepoliti­kájával „megakadályozta” egy sor nyugat-európai kapitalista ország dolgozóit abban, hogy a háborút követő években ki­ragadja a hatalmat a burzso­ázia kezéből. A IV. Internacionálé követ­kezetesen úgy jellemzi korun­kat, mint az imperializmus, a háborúk és a proletárforra­dalmak korszakát, nem szá­molva. azokkal az alapvető változásokkal, amelyek a nemzetközi erőviszonyokban azáltal következtek be, hogy egy sor európai és ázsiai or­szágban megszűnt a burzso­ázia uralma és megalakult a szocialista világrendszer. El­ismerik ugyan a kapitalizmus erőinek gyengülését, de inga­tagnak tartják a szocializmus erőinek állásait, tagadják, hogy az utóbbiak győzelme elkerülhetetlen a békés gaz­dasági versenyben. A trockisták kalandor módon vizsgálják a há­ború és béke, a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés együttélése, a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet, a szocialista forradalom végrehajtása stb. problé­máját. A IV. Internacionálé legmeg- rögzöttebb ideológusainak ál­lítása szerint az új világhábo­rú állítólag elkerülhetetlen és a munkászosztálynak ezzel kapcsolatban egyetlen dolgot kell meghatároznia: mit kell tennie, hogy a háborús koní-, liktust felhasználja a hatalom megragadására. Az államok békés együttélése véleményük szerint nemcsak lehetetlen, hanem káros is a munkásosz­tály számára, mivel — úgy­mond — nem erősíti, hanem gyengíti a szocializmus álla­sait, az imperializmus érde­keit szolgálja. A IV. Internacionálé 6. kongresszusa élesen kikelt az SZKP XX. és XXII. kong­resszusának, valamint az 1957-es és 1960-as moszkvai értekezletnek a szocializmus­ba való átmenet formáinak különbözőségéről szóló megál­lapításai ellen. A trockisták véleménye szerint a burzsoá uralom felszámolásának egye­düli eszköze a fegyveres fel­kelés és elutasítják a társa­dalom szocialista átalakításá­ért vívott tömegshare minden más útját Mint a fent említettekből látható, a trockista elemek most is, mint azelőtt, keresz- tűl-kasul rothadt opportunista álláspontot képviselnek, ame­lyek káros volta már régóta világos minden marxista—le­ninista előtt, a kommuniz­mus nagy eszméinek minden harcosa előtt De az, amit az emberiség ragyogó céljainak igazi harcosai, mint szennyet, mint az ember tudatat megfertőző rothadási ter­méket eldobnak maguk­tól, minden jel szerint megfelel a baloldali han- goskodóknak és álforra­dalmároknak — a Kínai Kommunista Párt vezetői­nek. Hisz ha elolvassuk a kommu­nista mozgalom „fő irányvona­láról” hangoztatott szónokla­taikat, nem nehéz felfedezni, hogy azok nyilvánvalóan ha­sonlítanak a trockista elméle­tekre, hogy a jelenlegi nem­zetközi fejlődés alapvető problémáira vonatkozó kon­cepcióik. nagymértékben meg­egyeznek a trockista ideoló­gusok koncepcióival. A tények azonban makacs dolgok. A IV. Internacionálé, amely azelőtt támadva a kom­munista pártokat, a Kínai Kommunista Pártot sem kí­mélte, most gyökeresen meg­változtatta pa aga tartását és egyre inikáíbb helyesli a kínai vezetők szakadár tevékenysé­gét. A IV. Internacionálé már 1960-ban nyílt levelet intézett a KKP Központi Bizottságá­hoz és abban kimondja, hogy „üdvözli” a kínai dogmatiku­sok által kezdeményezett vi­tát és a „KKP oldalán áll”. A IV. Internacionálé 1963. februári és júliusi nyilatkoza­tában akti óegységre hívta fel a KKP vezetőségét a munkás- osztály úgynevezett „forra­dalmi megújításáért” folyta­tott harcban. Ez alkalomból hízelegve hangsúlyozta, hogy a kínai vezetők által hirdetett tézisek „progresszivek” mint­hogy „nyilvánvalóan hason­lítanak” a trockista tételek­hez. Az egész trockista sajtó lelkendezik az örömtől a KKP vezetőségének bom­lasztó tevékenysége láttán. A Franciaországban, Olasz­országban, az Egyesült Ál­lamokban, Brazíliában, Bo­líviában. Chilében és más országokban tevékenykedő trockista renegátok szenny­lapjai sok olyan anyagot közölnek, amelyben di­csőítik a kínai vezetők reakciós nézeteit és foko­zott harcra buzdítják őket az SZKP és más mar­xista—leninista pártok el­len. A trockisták sürgetik, hogy a jelenlegi „baloldali kommu­nisták” lépjenek szövetségre a régi típusú opportunisták­kal, minden rendű és rangú bomlasztó elemmel. Nem szükséges hangsúlyoz­ni. hogy a kínai vezető* „méltó” szövetségesekre talál­tak! 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom