Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-14 / 215. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XX. évfolyam, 315. szám 1963. szeptember 14, szombat Gyakran érkezik segélyké­rő levél ezekben a napokban megyénk vállalataihoz a szállítási bizottságtól. Ké­rik, pillanatnyilag mellőz­hető járművüket bocsássák a közhasznú fuvarozás ren­delkezésére, mert... Es itt következnek az Indokok, a népgazdasági érdek, nem­zetközi kötelezettségeink hangoztatása. Formailag olyanok ezek a levelek, mint a sok ezer korábbi, de tartalmuk, mindanivaló- juk egyre több embert készítet cselekvésre. Emlé­kezet óta talán még egy­szer sem fordult olyan nagy figyelem a szállítási mun­kára Szabolcsban, mint 1963 őszén. Érthető is ez, hiszen minden józanul gon­dolkodó ember tudja: nem elég csak megtermelni a szép almát, felszedni a bur­gonyát, el is kell mindezt juttatni a vevőkhöz s csak ezután vastagszik a közös gazdaságok pénztárcája. Rá­adásul gyorsan, időben kell autóra, vagonra rakni a ter­mést, nehogy szükséghalom­ba rakva megromoljék, él­vezhetetlenné váljék. Tehát nagyonis létérdeke mostanában Szabolcsnak a jól szervezett, nagyarányú szállítás. Nemcsak a termé­nyek nagy mennyisége, ha­nem a járművek alacsony száma miatt is. Bár az autóközlekedési vállalat erejét meghaladó munkát végez — júniusban, július­ban 42 407 tonna áruval többet szállított mint a ko­rábbi év hasonló időszaká­ban! — egymaga képtelen megbirkózni a tornyosuló feladatokkal. Ezért kérik a vállalatok besegítését —, külön öröm, hogy eredmé­nyesen. Júliűsban 41, augusztusban 32 darab gép­kocsit ajánlottak fel ön­ként a megye nem fuvaroz­tató vállalatai az AKÖV- nek. Különösen nagy ré­szük van a szükségkocsik­nak a vasárnapi szállítások sikerében, melyeken eddig több, mint 12 ezer tonna árut sikerült megmozgatni. De az első hívó szóra út­nak Indították járműveiket a gépállomások is. Mód van arra is, hogy szükség esetén berendelje­nek gépkocsikat a legfonto­sabb szállítások meggyorsí­tására. Sajnos, álcád példa arra is, hogy a külön beren­delt tehergépkocsi nem ér­kezik meg, helyette magya­rázólevelet kap a megyei szállítási bizottság. (Főleg állami gazdaságainkban le­hetett ezt tapasztalni az utóbbi időben). Valószínű, hogy a következő napokban, hetekben az eddiginél is több gépkocsi berendelésére kerül sor, hiszen az őszi szántási-velési munkák miatt a mezőgazdasági üze­mek nem tudnak nagy­mértékben részt venni a megye központi szállításá­ban. Nagy szolgálatot tesz tehát valamennyi üzem, vál­lalat a megye egész lakos­ságának, ha szállítóeszközei­nek egy részét önként fel­ajánlja. Van erre lehetőség, ha az eddiginél kicsit job­ban szervezi, bonyolítja le saját szállítási feladatait. A. S. Jelentések a mezőgazdaságból: Ötezer holddal több az öntözött rét és legelő — Tízmilliós terméstöbblet dohányból — Céljutalom a traktorosoknak tek mélyszántást és 9435 holdon silózást. Eddig 1571 hold burgonya termését takarították be. Az őszi vetés alá 6754 hol­dat szántottak fel a gépállo­mások traktorosai szeptember első tíz napjában. Nyár köze­pétől a gépállomások 200 325 normálhold talajmunkát vé­geztek el. Az egy traktorra ju­tó teljesítményt figyelembe véve a mátészalkai és a fehér- gyarmati gépállomások értek el jelentősebb eredményt. tözött terület megyei szinten mintegy 10—15-szeresét adta a hozzá hasonló területű szá­raz legelők és rétek termésé­nek. 1962-hez viszonyítva 20 —25 százalékkal emelkedett megyénk széna termelése. 1964 —1965-re az újabb területek öntözésével még sokkal na­gyobb, gyorsabb ütemű fejlő­dés várható. A nyírbátori járás 20 ter­melőszövetkezetében 184 új pajta épült, átlag háromhoi- dasok, ennek ellenére még mindig komoly gondot okoz az elhelyezés. Mintegy félezer hold termését háztáji pajták­ban, vagy — kényszerből — szabadban tárolják. Nemcsak területileg, hanem hozam tekintetében is javult az Idén a járásban a dohány termelése: holdanként (száraz álla­potban számítva) 1,5—3 mázsával termeltek töb­bet, mint a korábbi évek­ben. Nem ritka az olyan tsz, mint a nyírbátori Kossuth, vagy a nyírbogáti Rákóczi, ahol 9,5— 10 mázsa termésátlagot értek el. A beváltók tájékoztatása szerint a minőségben is lénye­ges javulás van. A többtermés és a minőségi szint fokozása következtében közel 10 millió forinttal kap­nak többet a járás tsz-ei, tszcs-éi, mint tavaly. A termeléshez a szorgal­mat, kedvet a tsz-ckben az anyagi érdekeltség megnyugtató alkalmazása jelentette; többségében a munkaegység nélküli 40 százalékos termelést választották. De sokat jelen­tett az is, hogy a járási tanács Falusi „bankárok“ (3. oldal) Olvasóink leveleiből (5. oldal) Á lottó nyerőszámai (6. oldal) Húsz vaskos dosszié titka (6. oldal) Az elmúlt évtizedben a szán­tóföldek nagyarányú terjesz­kedése a legelőket, réteket csaknem teljesen a mezőgaz­daságilag már más célra nem alkalmas száraz, rossz talaj­összetételű területekre szorí­totta vissza. Ezek a legelők, rétek természetesen gyenge minőségű és kis mennyiségű takarmányt hoznak. Az állattenyésztés fejlő­déséhez viszont elenged­hetetlenül szükséges a meglévő legelő minőségi javítása. Megyénk ez évi öntözött rét- és legelő területe 837 kataszt- rális hold. Ebből 437 holdat a tiszalöki öntözőtelep áraszt el vízzel. A megye első öntöző­telepe a rakamazi termelőszö­vetkezet 400 holdas legelője, melynek öntözését már az 1953-as 54-es évben megkezd­ték. Ez a két öntözőtelep a megye takarmányellátását Igen minimálisan befolyásolta. . A megyei tanács mező- gazdasági osztálya 1964-re ötezer holddal bővíti a rét, legelő öntözését. Az ötezer holdból körülbelül 2000 hold a nyíregyházi járás területére esik. A többi öntö­zőtelepet a megye azon járá­saiban jelölték ki, ahol na­gyobb mennyiségű vízkivételre lehetőség nyílik. A fehérgyarmati és vásáros- naményi járásokban a talaj­javító vállalat 300 holdon vé­gez kémiai rét- legelőjavítást. Ahhoz hogy a terméshozamot jelentősen megnöveljük, alap­vető követelmény, minden ön­tözés előtt legalább egy má­zsa nitrogénműtrágya kiszó­rása holdanként. A műtrágyát csak olyan legelőkre kell használni, amelyeknél biztos takarmányhozam emelkedés várható. A már meglévő ön­Tanácskozás a középiskolai szakoktatásról Szeptember 24-re összehívták a megyei tanácsot — Ülést tartott a végrehajtó bizottság A végrehajtó bizottság hatá­rozata szerint, a megye adott­ságainak, távlati szükségletei­nek figyelembevételével és i felsőbb szervek hozzájárulásé, vei tovább fejlesztik a közép­iskolai szakoktatást. A személyi és tárgyi fel­tételek megteremtése után az elkövetkező öt évben folyamatosan több mint tíz helyen indítanak szakkö­zépiskolai osztályt, vagy nyitnak szakközépiskolát. A megyében két közgazda- sági technikum működik. Lét­számuk azonban stagnál Pedig szükséges lenne tovább­fejlesztésük, mert igen sok technikumot végzett emßerr« lenne szükség a megyében. Sok felnőtt dolgozó szere» képesítést a közg'azdasági, me­zőgazdasági technikumokban az építőipari, gépipari, ruha ipari, faipari, villamosipari technikumok kihelyezett osztá­lyaiban. Jövőre ezek hálózatál is tovább bővítik. Mátészalkán és Tuzséron faipari, Nyíregy­házán sütőipari technikum le­velező osztálya indul. Hódi László. A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pénteken ülést tartott Az ülé­sen megállapították a legköze­lebbi tanácsülés időpontját és napirendjét. Eszerint a megyei tanácsot szeptember 24-re hívták össze. Az ülésen foglalkoztak a kö­zépiskolai szakoktatás helyze­tével és fejlesztésével. Az öt plusz egyes rendszerű oktatás keretében ma már a megye valamennyi általános gimná­ziumában szakmai előképzést kapnak a hallgatók. Az idén például 23 ipari és mezőgazdasági jellegű szakmában hét és fél ezer diák vesz részt politech­nikai oktatásban. A múlt iskolai év végén 850 olyan negyedikes érettségizett, aki gyakorlati oktatásban ré­szesült. Ezeknek a fele minő­sítő vizsgát is tett. Három gimnáziumban már korábban megkezdték a szak­középiskolai oktatást is. A diákok hetenként két napot töltenek gyakorlati munkával, s az érettségivel egyidőben szakmai vizsgát tesznek és bi­zonyítványt szereznek. A Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium az idén teljesen szakközépisko­lává alakult át, s Ilyen osztály nyílt Nagykálló- ban és Fehérgyarmaton. Az összes hallgatók száma az ezret is meghaladja. A tanárokon kívül az oktatást 60 szakember — 15 mérnök, 42 technikus és 3 szakmunkás — segíti. A gyakorlati foglalkozásokat^ többnyire az üzemekben, ter­melőszövetkezetekben végzik. Az eredményesebb oktatás ér­dekében azonban több helyen létesítettek iskolai műhelye­ket is. A Nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban 8 tan­termes politechnikai műhely, Nagykállóban korszerű gép­szerelő csarnok épült. Felszere­lésük azonban még hiányos. A teljes berendezés jelentős beruházást Igényel. Elvtársi és baráti légkörben A Borba Kádár János látogatásáról Meggyőződésünk, hogy ez az együttműködés megfelel a két ország népei legmélyre­hatóbb érdekeinek és törek­véseinek, tavábbá nagy hoz­zájárulást jelent az általános nemzetközi együttműködéshez, amelyért ma a békés együtt­élés és a béke megőrzésének zászlaja alatt folyik a harc. Kiindulva abból, hogy a bókéért és a szocializmusért vívott harc egymástól elvá­laszthatatlan, amint a közös nyilatkozat is lerögzíti, Ju­goszlávia és Magyarország kormánya nemcsak megállapí­tották az alapvető nemzetközi problémakörökben a nézetek azonosságát, hanem készek összehangolni erőfeszítéseiket nemzetközi téren olyan lépé­sek megtételében, amelyek a béke megszilárdítását és a né­pek jólétét szolgálják. Az a támogatás, amelyet Jugoszlávia és Magyarország nyújt a moszkvai megáll apo­Pénteken délután a Nyír­egyházi Móricz Zsigmond Színházban tartotta második tanévnyitó ünnepségét a Nyír­egyházi Tanárképző Főiskola. Az ünnepélyes tanévnyitón megjelent Nagy László, az MSZMP kulturális osztályá­nak főiskolai előadója, Náb- rádi István, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója. Mar- kovics Miklós, a megyei párt- bizottság ágit. prop. osztály- vezetője, Gulyás Emilné dr„ a megyei tanács vb. elnök- helyettese és Horváth Miklós, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, a tar- pai Győzelem Tsz küldöttsége. Ott voltak az állami, társa­dalmi és tömegszerv ezetek* valamint a kulturális intéz­mények vezetői, a testvér fő­Ara: 50 fillér Önként mezőgazdasági osztályának szakemberei nem fösvényked- tek a konkrét segítségadással, jó tanácsokkal. Az őszi vetési munkák sür­gős befejezése mezőgazdasági termelésünk legfontosabb fel­adata. A gépállomások is arra törekednek, hogy minél előbb földbe juttassák a vetőmagot. A munkaütem fokozására dí­jakat tűztek ki a legjobb mun­kát végző dolgozóik száméra. Július 1-től szeptember 10-ig 68 577 holdon végez­Tanévnyitó ünnepség a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolár iskolák és felsőoktatási intéz­mények képviselőd. A Himnusz hangja után a főiskola gyakorló általános is­kolájának úttörői köszöntöt- béöc a 153 első éves hallgatót, majd Kovács József, a főis­kola Igazgatója mondott ün­nepi beszédet. Ezt követően a főiskola KlSZ-szervezete nevében Salzman Tamás kö­szöntötte az első évfolyam hallgatóit. Ezután a főiskola új hallgatói letették az esküt és Kovács József főiskolai igazgató jelképes kézfogással főiskolai polgárokká avatta őket. Az ünnepség végén a tarpai Győzelem Tsz küldött­sége a főiskolával kötött kap­csolatuk megerősítése jelké­peként idei termésből készült magyar címert nyújtott át. i i | Marik Sándor dás, az újonnan felszabadult országok számára, továbbá a gyarmati rendszer és a hideg­háború maradványainak fel­számolására, támogatásuk a béke és a békás együttélés javára — éppen ezért új, nagy hozzájárulást jelent a nemzetközi munkásmozgalom egységéhez és csapás az egy­ség megbontóira. Külön öröm tölt el ben­nünket, hogy Kádár elvtárs meghívta Magyarországra Ti­to elnököt. Meggyőződésünk, hogy ez a látogatás, amelyet Tito elvtárs örömmel elfoga­dott, újabb ösztönzést nyújt Magyarország és Jugoszlávia barátságának csaikúgy, mint Kádár elvtárs országunkbeli látogatása. Az elvtársi és ba­ráti légkör, amely mindig jel­lemzője a két ország vezetői találkozóinak, lehetővé teszi, hogy méginkább megnyilat­kozzék rendkívüli ragaszkodá­suk a békéhez, valamint or­száguk és népük jólétéhez. A pénteken megjelent ju­goszláv lapok vezető helyen adnak hírt arról, hogy Ká­dár János befejezte jugoszlá­viai látogatását és kiemelkedő helyen közlik a közös közle­ményt. A Borba, a Politika és a Vjesnik nagy címbetükkel hozzák, hogy Tito elnök el­fogadta Kádár János meghí­vását, s ellátogat Magyaror­szágra. A Borba, amely két fény­képet is közöl Kádár János­ról „Elvtársi és baráti légkör­ben” címmel a következőket írja a látogatásról: A Kádár János elvtárs ju­goszláviai látogatásáról szóló közös közlemény világos és tiszta képet nyújt a magyar— jugoszláv kapcsolatokról, a sokoldalú együttműködés táv­latairól, valamint a két félnek arról az óhajáról, hogy a jö­vőben a béke és a szocializ­mus érdekeitől vezérelve még tevékenyebben lépjenek fel a nemzetközi színtéren.

Next

/
Oldalképek
Tartalom