Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-29 / 228. szám
Nyolc színházbérlet mögött Amíg Kun Erzsi a székben ül, Szabó Marika bátorságot gyűjt. Vincze—Hammel Távolabb, ahol már tisztább a levegő, csoportosulás támad. Csak nem kincset vetett a felszínre a gép? — Mindig akad egy két ügyetlen tapsifüles! — mondja az egyik kislány. Tegnap is fogtak egy kis nyulat, megvacsoráztatták, még sült burgonyával is kínáltak, aztán útnak engedték. Nem unalmas a krumpli- szedés, mindig akad móka. Külön esemény délben a szalonna és krumplisütés. Kisvárdai diákok is szedik a burgonyát az ajaki határban, Horiesányi László po- litechnikás tanár felügyeletével. — Tornyospálcára, Lövőpet- ri’oe és Ajakra járunk segíteni. Tiszakanyáron a sárgarépa földön találja a gyerekhadat délelőtt. Balogh Mihály né igazgatónő a gyerekek között jár. Kiszárítás helyett — Ezt a sárgarépa táblát mi mentettük meg! Ki akarta szántani a tsz, tele volt repcével, muharral. Azt mondtam a brigádvezetőnek, Szabó Bertalannak, hagyják, majc mi megműveljük, kigyomláljuk, ők öntözzék meg, mi ápoljuk, szállítsák haza, é: megkapjuk a 40 százalékot.. Sorolja a megállapodást mintha nem is az iskola, hanem valamely gazdaság igaz- gatója lenne. A 120 tiszaka nyári gyerek minden kedder megjelent a sárgarépásban kigyomlálták. Olyan sárgarépát termeltek, hogy megcsodálja mindenki. Legfőképper a tsz-ben, hiszen ott már lemondtak róla. — Egy zenegépet akarurú Nyolc színházbérlet. Kezdetnek nem rossz, de ha csak ennyi történik a kultu- rálódásért, igen kevés. Sóstóhegyen a Vörös Csillag Tsz-ben az idén váltotta a tsz a szociális- és kulturális alapjából a 8 bérletet. Amennyire örülni lehet az igyekvésnek, hogy tsz-tagokat nevelnek színházlátogatónak, annyira lehangoló hogy miért nincs ez így szelesebb skálán is. Mi történt és történik tulajdonképpen ebben a tsz-ben azért, hogy a dolgozók ne csak forintban, lmnero tudá<-t-nn. gondolkodásban, kultúrában is gyarapodjanak? Tavalyra nyúlik vissza az egyik eset szála: szakmunkásképző tanfolyamot akart szervezni a helyi kultúrotthon. Már minden készen állt, a hallgatók is, szám szerint 25-en, mikor kiderült, hogy a tsz egyetlen tanulóval sem kötött szerződést. Márpedig ez olyan dolog, mint készen áll a mozdony, de nincs vasúti sín, amin mehetne. Szaladgált fűhöz-fához az iskola és kultúrotthon igazgatója, Benedikti Tibor, de a szakmunkásképzés kútba esett. Szót akart érteni a tsz elnökével, *Suszta Sándorral is, ám ez a próbálkozása sem járt sikerrel. Az elnök emígy foglalta össze véleményét: „És ha lesznek szakmunkások, fog esni az eső?” Ez a kijelentés, sok mindent elárult arról, mennyi tennivaló van még a 8 színházbérlet megvásárlása után. Tennivaló, nem csak a határban, a fejekben is. Eddig a szakmai kulturáltságról esett szó, amelyhez hozzátartozik: a módszeres szakképzés, mint a gyökér a fához. A kiterjedt szőlő-gyümölcs kertészet szinte ..kiabál” szakemberek után. Bár a gyakorlat, a szülőktől. örökölt ösztönös, tudás sem űtolsórendű, — de ma már nőm lehet meg az ember, a tudomány szakképzés nélkül. So>k mindent mond az a puszta tény, hogy a tsz-ben egyszerűen nincs szakmunkás, kivéve a műhelyben dolgozókat. Nemrég mérték fel a népművelési szakemberek a tsz- '.agság műveltségi állapotát, ükkor döbbentek rá arra, hogy a 231 tsz-tagból 23 nem tud írni olvasni. Ráadásul az analfabéták közül tizennyolcán nyegy venöt éven aluliak. Ügy tűnt ez a megdöbbentő szám elindít .egy erjedést. Nem így történt, csupán egy. asszonyt sikerült megtanítani írni-olvasni, a 23 közül. De nemcsak az analfabétákat hagyták meg a maguk valóságában, megfeneklett a többi művelődést célzó lépés is. Megalakult a dolgozók esti iskolája a sóstóhegyi iskolában. Szinte már nem is meglepő, hogy . közöttük nincs egyetlen egy tsz-lag sem. „Nem megyünk, sok a munka, és nem engednek el bennünket” válaszolták a legtöbben. „Különben , is, mit érünk vele...” Mit érnek véle... Ez a vélemény nem ismeretlen. Így biztatta az egyik brígádve- zető a sóstóhegyi Haj/ér Andrást, aki el akarta végezni a szakmunkás iskolát:' „Minek, úgy se kapsz több munkaegységet...” Ebben benne van az örökölt, vagy inkább a régi élet. által beplántált gondolkodás: a parasztnak elég, ha meg tudja különböztetni a kapa nyelét a kapa élétől... Tény az, hogy a' tsz-ben valami elfedi a tudást, nincs tekintélye a szakmai és az általános műveltségnek. „Sajnos, a tsz-tagpk gyerekei közül az idén se választotta egy gyerek se a'mezőgazdasági pályát. Három tsz-en kívüli szülő gyerekét küldtük el a mezőgazdasági technikumba” —, summázza a felnövő fiatalokban . csúcsosodó Sajnálatos, „eredményt" az iskolaigazgató.. 8 bérlet — színházlátogatás, jó dolog ez, de ma már nem szenzáció. A üszavas- vári tsz’-eknek, például állandó széksorai vannak a színházban És a színház különben is egy formája B művelődésnek. Messzebbre kell látni Sóstóhegyen a 8 bérletnél. Ez nem ellentéte, hanem segítője a napi munkának. ' (Páll) Tarka ruhaerdő az ajaki határ. Felnőttek, gyerekek haj- longanak a burgony«aföídön a nagy port kavaró szedőgép után. A fasorban sportszatyrok, megrakva ennivalóval. Amíg megkondul a déli harangszó, sok burgonya kerül a ládákba. — Ügyesen mozognak a gyerekek! — mutat a jókora burgonyapiramisokra ifj. Hajdú János, a Búzakalász brigádvezetője. — Egy hete szedik kétszázan. Egy-egy tanuló naponként munkaegységet keres... Iskola a határban Néhány napja az iskolák kiköltöztek a határba, a megyében 120 ezer általános és középiskolai tanuló segíti a nagy Őszi betakarítást. Hogy a fagy foga ne találja a földben a burgonyát, a fán az almát... Munkaegységet kapnak a napi 6 órás munkáért, amit iskolai felszerelésekre és más hasznos célra költenek. — A mi gyerekeink az idén is voltak kirándulni, Egerben, Nyíregyházán ••• — újságolja Harsányi Bíjla tanító. — A tsz-ben keresték meg a kirándulás költségeit... Lóháton járja a 110 holdas burognyaláblát Harsányi tanító. köbben le-leszált és kiírtért a 8—10 lépést, amely egy tanulópárnak a sávja. Kisnyúl Magas porfelhőt kavarva húz el a burgonyaszedőgép. A mátészalkai virágkertész: Hrabovszki Gyula. Nagyszállóban helyeztük el a kirándulókat és a Gundei és a Hungária éttermekben történt az étkeztetés. • — A társasutazás programja: városnézés autóbusszal, üzemlátogatás, színházlátogatás, a Parlament megtekintése. Lehetőséget adturtk arra is, hogy megismerkedjenek a részt vevők a- kivilágított Budapesttel és szabad programra Is jusson idő. i — Jól sikerült társas kirándulást rendezett az IBUSZ a Szegedi Szabadtéri Játékok Ideje alatt. Július 20—augusztus 20 közötti időben Szaboics- Szatmár megyéből 1 összesen 751 dolgozó vett részt a Szegedi Szabadtéri Játékok megtekintésében, — Háromnapos kirándulást rendeztünk a zempléni hegyekbe. Iskolai kirándulást Sopronba. — Az országjáró autóbusztúrákat úgy állítottuk össze, hogy azok is, akik a gyalogtúrákat, vagy a kisebb sétákat kedvelik 'találjanak, kedvükre való programot. A hegyvidéki túráknál egy- egy pihenőállpmáson túravezető áll a részt vevők rendelkezésére. — Hogyan sikerültek a külföldi társasutazások? — A . legnépszerűbb, és legsikerültebb társasutazások a szovjetuniói, csehszlovákiai és, romániai voltak. — A nyugati országokba három hajó és egy autóbusz társasutazást bonyolítottunk le. , Ezek hatnapi időtartamúak. Novemberben még egy hajóutazást tervezünk Ausztriába: A hajókirándulásoknak az az előnye, hogy magyar szakács főz és minden - kényelmet megadnak a kirándulóknak. Volt egy római társasutazásunk és egy a rimányi tengerpartra, 12—13 naposak. . — Repülőkirándulásra. vittük a szabolcsiakat Párizsba, Amsterdamba, a jugoszláviai tengerpartra. — összesen 897 Szaboi.es- Szatmár megyei dolgozó vett részt külföldi társasutazásban. A magánútlevéllel utazok. száma évi átlagban eléri a 10 —12 ezret. Ezek rokoni látogatások. Jellemző az Utazási Iroda forgalmának növekedésére, hogy 1981-ben az IBUSZ nyíregyházi kirendeltségének forgalma 7 millió 600 eíár forint volt, 1962-ben ez a szám 14 millió 481) ezer forintra emelkedett. E? évben már -az 1962, év forgalmát is túlteljesítették, t. A villanyszerelő felmászik az oszlopra, és rövid idő alatt beköti a kábelt, aztán leszól: — Rendben? — Igen — hallatszik a válasz 8z .autóbuszból. Bent a kocsiban kigyulnak az orvosi lámpák- és lábnyomásra zümmögni -kezd a fogfúrógép villanymotorja. ' Praktikus! Az autó belseje teljesen a Jól berendezett fogorvosi rendelőt kölcsönzi. Minden éppen olyan, mint bármely fogászat, — amely nem négy „szürkén” illetve nem négy gumikereken gurul községről, községre. Az asszisztens kibontja , a csomagokból a műszereket, es odakészíti az orvos keze alá. Sterilizálja az injekciós tűket, mert hamarosan érkeznek a páciensek. A fogorvos közben történeteket mesél. Noha még csak alig több, mint egy hónapja járta a szabolcsi községeket a megyei mozgófogorvosi szak- rendelés autója, történet máris akad bőségesen. — Általában .a gyerekek félnek, amikor először hozzánk jönnek (mert egyik fő tevékenységünk az iskolafogászat ellátása), aztán megbarátkoz nak. Meggyőződnek, hogy nem Is fáj és ebből vetélkedő lesz. melvikük bátrabb? Volt. rá. példa, hogy jöttek a gyerekek és nsnaszkodtak, hosv ez és ez r fogam fáj mondták, holott te'jesen egészségeseit voltak a fo-MV Fz a !ó másik oldala... — nevet a fogorvos. A megyei mozgó fogorvosi szakrendelő egy hónap alatt mintegy ezer gyermeket és felnőttet kezelt. Most époen itt, Szamosszegen időzik két hetet. Járni a megyét, és nem a legkényelmesebb körülmények között élni — bizony ehhez elhivatottság szükséges. A fogorvos ismét mosolyog: — Igen, már hosszúak az esték, és elég unalmasak. Nomád élet ez legalább is addig, amig meg nem ismernek bennünket a faluban. Akkor már jobban telik az idő. Azt mondhatom. ahol eddig jártunk, mindenütt szívélyesek voltak hozzánk. Közben a rendeléshez minden szükséges elkészül, kezdődhet a munka. Iskolásgyerekek jönnek sorban, arcukon látszik hogy telve vannak'iz- galommal. De el is oszlik a félelem hamarosan a „doktor bácsi” ért a nyelvükön. Megbarátkoznak a műszerekkel, s ezzel a különleges autóbusz- szal, amely újabb hírnöke a kultúrának. Nagy értékek vannak veszéiyben a pafzstetű rajzása miatt Az elmúlt napokban megkezdődött a jonatán alma szürete is. Dolgozó parasztságunk szorgalmas munkájának ered ményét a gazdag termés mutatja. Amennyire kedvez az időjárás a még legszüretelésre kerülő gyümölcs fejlődésének, színeződésének, épp úgy kedvez a kaliforniai pájzstetű rajzásának is. Az elmúlt napokban megindult a pájzstetű utórajzása. Ezért a fán lévő gyümölcsöt, - illetve a leszurete- lés előtt álló gyümölcsfákat másfél ezrelékes nikotinos, szappanos lével kell sürgősen permetezni, A leszedett almát pedig a ládában kell fertőtleníteni, ládával együtt. A permetező kádakban előre el kell készíteni, két ezrelékes nikotinos, szappanos oldatot és az oldatban' a gyümölcsöt ládás- tól együtt megi'üröszteni. A kádban ládánként fertőtlenített gyümölcsöt lehetőleg vigyük a gyümölcstől távolabbi helyre, újabb fertőzés elkerülése végett. Ha egyetlen darab fertőzött gyümölcs kerül is a ládákba, megfertőzheti tárolás alatt az egész láda tartalmát.' Ez a . minimális munka- ' és ' anyagköltség bőven megtérül, a gyümölcs árá-, ban, mert a fertőzésmentes 'gyümölcs vagononként' 15—20 ezer forint többlet értéket képvisel, viszont ennyi kór érheti a. nagy gonddal és áldozatkészséggel eddig megtermelt almát, ha most kap pajzs- tetű fertőzést Nagy Sándor. Diákok a földeken Krumplisüté* a szabadban — Tanító lóháton Sárgarépából zenegép venni belőle! — folytatja az. igazgatónő. — Milyen i* lera ének órán... Klubdélutánokon is fel tudjuk használni. Jobb, mint a téli vakáció A különböző termények ■— ügyes gyerekkezek segítségével — időben a közös éléskamrába jutnak. A gyakorlati munka nevelési szempontból is hasznos, hiszen segíti a jó osztályközösségek kialakulását, közelebb hozza a gyerekeket a felnőttekhez, a munkás élethez. — Barátainkká válnak igya gyerekek, együtt dolgozunk, mókázunk velük... — mondja az igazgató. A gyerekek egyöntetűen válaszolnak: — Jobb ez, mint a téli vakáció... P. G. ) 4 1963. szeptember 29. Népszerű a társasutazás „Utazik a falu népe“ — Iskolai kirándulás — Hajóval Becsbe Az IBUSZ tevékenységének fontos tényezője a társasutazások megszervezése és megrendezése. Erről nyilatkozott Veres Menyhért, az Utazási Iroda vezetője. Milyenek voltak az idei belföldi és külföldi társasutazások? Február és március hónapokban kezdtük meg a társasutazásokat. Igen népszerű az „Utazik a falu népe” néven ismert utazási forma, űsz- szesen 816 mezőgazdasági dolgozó vett részt a budapesti kiránduláson. A Margitszigeti
