Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-29 / 228. szám
Müncheni emlékeztető Negyed évszázaddal ezelőtt négy akkori európai nagyhatalom Anglia, Franciaország, a hitleri Németország és a fasiszta Olaszország egyezményt írt alá Münchenben. A világ már túl volt azon a kínos meglepetésen, amelyet Ausztria náci megszállása okozott. A békéért aggódó embereket már Csehszlovákia sorsa. foglalkoztatta: Hitler és csatlósai területeket követeltek a polgári demokrácia utolsó fellegvárának számító csehszlovák államtól. Minden tisztességes ember előtt világos vált, hogy a német imperializmus követeléseinek teljesítése nem csillapítóan hat a demokrácia és a szabadság ellenségeire, hanem még fékeveszettebbé, még mohóbbá teszi őket. A szovjet kormány, az európai kommunista pártok, a haladó erők Franciaországban, Angliában és mindenütt, szolidaritást vállaltak az önvédelemre készülő csehszlovák néppel. Figyelmeztették az angol és francia kormányt, hogy a Hitler előtti kapituláció az egyezkedés és a meghátrálás, katasztrófához vezet, gyorsítja a második világháború kirobbanását. Minden becsületes embernek az volt a véleménye, hogy Anglia és Franciaország kormányának a szovjet kormányéhoz hasonló álláspontra kell helyezkednie: Csehszlovákiának biztosítékot és segítséget kell nyújtani a fasisz- ..! hódítókkal szemben. A szégyenletes müncheni egyezmény Chamberlain angol és Daladier francia miniszterelnök aláírásával minden időkre az árulás okmánya lett: . igyelmeztető és emlékeztető a békét akaró európai népek számára. A müncheni tárgyalóasztalhoz a négy nagyhatalom nem hívta meg Csehszlovákia képviselőjét. A legérdekeltebbek megkérdezése nélkül hoztak döntést: utasították a prágai I.'ormányt, hogy teljesítse Hitler területi és egyéb követeléseit. A Csehszlovák Kommunista Párt hívására a nép legbbjai elszánt harcba kezdek hazájuk megvédéséért. E larcukat mindazok támogatták, akik tudták: a fasizmus háborús terveiben a polgári demokratikus Csehszlovákia bás- t; áinak bevétele, csupán soron következő .lépés a fasiszták rabló terveinek megvalósításához. Az utóbbi években egyes nyugati történetírók azzal kísérleteztek, hogy valamiképpen rehabilitálják Chamberlaint s úgy tüntessék fel árulását, mint kényszerhelyzetben bekövetkezett meghátrálást. Azt állították, hogy sem Anglia, sem Franciaország nem volt kellőképpen felkészülve. John Kennedyt, az USA mai elnökét emlegiették tanúként, aki mint a londoni amerikai nagykövet fia Londonban élt ezekben az időkben és közelről figyelhette az eseményeket. De érveiket a tekintélyes tanúra történt hivatkozás sem tette elfogadhatóvá, mert maga Keitel a nácik egyik legfőbb hadvezére vallotta be a háborús bűnösök nürnbergi bírósága előtt, hogy akkoriban valójában még ők sem voltak felkészülve a háborúra. Nyilvánvaló tehát, hogy a béke erőinek összefogásával meg lehetett volna fékezni a háborús kalandorokat, útját lehetett volna állni a gyújtogatóknak. Erre azért nem kerülhetett sor, mert a nyugati imperialista körök szovjetellenes elvakult- ságukban elvesztették ítélőképességüket, s azt hitték, az engedmények politikája csak a Szovjetuniónak és a haladó erőknek árt, nekik nem. A második világháború szörnyű pusztításai tanúskodnak e politika következményeiről. Ma is vannak olyan körök, amelyek a béke intézményes biztosítására törekvő fáradozásokkal szemben, a szovjetel- lenesség, a revansizmus, a német militarizmus beszennyezett kalózlobogóit próbálják tisztára mosni, felemelni. Ezek az „új münchenisták” gyűlölködve, vicsorogva a nemrég aláírt részleges atom- csendegyezmény ellen, szeretnék tovább élezgetni a hidegháborút, a fegyverkezési hajszát, a provokációk és a kis népek ellen irányuló iámcíló' tervek politikáját. De kísérletezéseik bukásra vannak ítélve, mert a nemzetközi erőviszonyok merőben megváltoztak: ma a dicstelen árulás után 25 évvel már véglegesen a haladás és a béke erői vannak túlerőben, visszaverik, elszigetelik a legszélsőségesebb háborús körök kísérleteit. A nemzetközi viszonyok további enyhítésére, a leszerelés végrehajtására, a béke intézményes biztosítására irányuló politikájukat, nem utolsósorban az a felismerés ösztönzi, hogy az emberiség történetében sohasem szabad megismétlődnie Münchennek. Az emberiség soha többé nem kapitulál az erőszak és az önkény előtt, mert sorsának eldöntésében a szocializmus és a béke erőié a döntő sző. Fontos lépés; & / • háború elkerüléséhez Továbbra is a moszkvai atomcsendegvezmény az ENSZ-közgyűlés középpontjában tító atomfegyverek felhalmozásának veszélyére és annak a véleményének adott hangot, hogy „az atomháborúban a győztesek éppen olyan I szörnyű helyzetben lesznek, mint a legyőzöttek”. A népek számára csak a bé- ' kés egymás mellett élés lehetséges — mutatott rá a chilei küldött. Bossay kormánya nevében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy néhány ország nem volt hajlandó aláírni a szerződést, vagy késlekedett a szerződés aláírásával. Javasolta, az ENSZ-közgyűlés hívjon fel barátilag minden országot, hogy válaszoljon a megállapodásban lévő erkölcsi felhívásra. Mint mondotta, Gromikónak és Kennedy- nek a közgyűlésben elmondott beszéde „jó előjel”. TASZSZ-tudósítás szerint Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta Luns holland és Beavogui guinead külügyminiszterit. zár kormány nem hajlandó elismerni 'Angola, Mocambique, és Portugál-Guinea önrendelkezési jogát. Palar, Indonézia ENSZ-de- legátusa felszólalásában elítélte Nagy-Britanniát, amiért továbbra is fenn akarja tartani uralmát gyarmatain. Palar „reménytkeltő kezdeményezésként” üdvözölte a moszkvai atomcsendegyezményt és Gromiko szovjet külügyminiszternek azt a javaslatát, hogy a legmasabb szinten hívják össze a tizemgyolchatalmi leszerelési bizottságot. Luis Bossay chilei ENSZ- fődelegátus rámutatott a puszA TASZSZ jelenti, hogy az ENSZ-közgyűlés. . pénteki . késő esti vitájában felszólalt Ko- jo Botsio ghanai külügyminiszter. Követelte az idegen területen lévő katonai támaszpontok felszámolását és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását. Botsio a továbbiakban azt ajánlotta, hogy az ENSZ legfőbb gondja mindaddig a gyarmati rendszer megszüntetésének problémája legyen, ameddig a kolonializmus végképp el nem tűnik a föld színéről. Nagy felelősség terheli Portugália NATO.-szövetségeseit — mondta —, amiért aSalaÚj ifjúsági törvényjavaslatot hoztak nyilvánosságra az NDK-ban Az NDK központi lapjai A törvényjavaslat nagyobb s.zom!3ati. száuiukban közlik az lehetőségeket tár az ifjúság uj ifjúsági törvényjavaslatot, amelyet országos vitára bocsá- ee a neP8azdasag fej lesz pesetának. A vita után a javaslat ben való részvételre, az NDK Népi Kamarája elé kerül. Az új törvényjavaslat hangsúlyozza: a szocialista állam- hatalom és az egész szocialista társadalom elsőrendű feladata, hogy gondoskodjék az ifjúság boldogulásáról és adjon meg minden lehetőséget az ifjúság sok oldalú képzéséhez. Tüntetés Leopold vilie-ben Pénteken este nagy tömeg gyűlt össze Leopoldville-ben, az Afrikai Szolidaritási Párt székháza előtt. A kétezres tömeg követelte Gizenga haladéktalan szabadon bocsátását. Mint ismeretes, Gizemgát a kongói hatóságok jogcím nélkül már másfél éve fogolyként őrzik, s a politikus egészségi állapota legutóbbi éhségsztrájkja miatt életveszélyesen megrendült. A tüntetők egy csoportja felkereste Kaszavubu köztársasági elnököt is, s emlékiratot nyújtott át, amely Gizen- ga haladéktalan kiszabadítását, életének megmentését sürgeti. A kongói csendőrség egységei rátámadtak a tüntető tömegre és 304 embert letartóztattak. Tel Aviv, (TASZSZ): Mose Sneh, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja cikket írt a Kői Haam című lapba, leleplezve és elítélve a kínai vezetőknek a szovjet kormány és az SZKP lenini Központi Bizottsága békeszerető politikája ellen intézett rágalmazó kirohanásait. A cikk rámutat arra, hogy a Szovjetunió erőfeszítései eredményeképpen 1962. októberében felszámolták a kari b-tengeri válságot, amely termonukleáris világháborúval fenyegette az emberiséget, 1963. augusztusában pedig Moszkvában . aláírták az atomfegyver-kísérletek részleges megtiltásáról szóló egyezményt. E történelmi jelentőségű két eseményt az egész békeszerető emberiség nagy hálával és mélységes elismeréssel fogadta. Mose Sneh ezután megállapítja, hogy ezek a nemes erőfeszítések a Kínai Kommunista Párt és a Kínai Népköz- társaság vezetőinek ellenállásába és féktelen rágalmaiba ütköztek. A kínai vezetők álEsemém^ek sorokban Bécs Szombaton hozták nyilvánosságra az Osztrák Szakszervezeti Szövetség e héten Bécsben lezajlott kongresszusának határozatait. A több mint másfél- millió tagot tömörítő egységes Osztrák Szakszerveti Szövetség tanácskozása' .állást foglalt a „bajtársi szövetségnek” a náci rendszer, a, hitlerista háborút dicsőítő megnyilatkozásai ellen. Moszkva Ivan Gosnjak hadseregtóbor- nok, jugoszláv népvédélmi államtitkár, a fegyveres erők főparancsnok-helyettese vezetésével szombaton elutazott Moszkvából a jugoszláv néphadsereg küldöttsége. A jugoszláv katonai küldöttség Maíi- novszkij marsall meghívására szeptember 17-e óta tartózkodott a Szovjetunióban hivatalos látogatáson. ’ ... Belgrád A belgrádi vásárcsarnokban megnyílt a 4. nemzetközi vegyipari kállítás és vásár, amelyen 232 jugoszláv és 133 külföldi kiállító vesz részt ösz- szesen 23 országból. Magyar- országot a CHEMOLIMPEX és a ‘MEDIMPEX Külkereskedelmi Vállalat képviseli a kiállításon. London Londonban hitelegyezményt írtak alá, amelynek értelmében Nagy-Britannia 500 000 font sterling (1 400 000 dollár) összegű hitelt nyújt Algériának. A tizenöt év múlva visz- szafizetendő kölcsön fejében Algéria angol ipari termékeket vásárol. Moszkva A Kínai—Szovjet Barátsági Társaság küldöttsége Liu Csécsién, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg politikai főcsoportja főnökhelyettesének vezetésével pénteken a szovjet fővárosba érkezett. A vendégeket a seremetyevói repülőtéren a Szovjet—Kínai Baráti Társaság képviselői fogadták. Párizs, (TASZSZ): A Pentagon vezetőinek déi- vietnami látogatása nemcsak katonai, hanem politikai szempontból is jelentős. Dél-Viet- namban tovább tart az éles politikai válság, egyre sikeresebben tevékenykednek a népi erők, amelyek Ngo Dinh Diem rendszere és washingtoni pártfogói ellen küzdenek. A Ziergiebel: Az asztalhoz toltam a székemet és Franciska mellé ültem. A parasztok imádkoztak, én ezalatt megszámoltam a süteményeket a tálban. Kettő jutott mindenkire. Aztán az asszony mártást osztott ki és mindenkinek egy süteményt tett a tányérjára. „Nem ejthetem el a témát — gondoltam, mialatt az első falatot áhítattal a számhoz emeltem. „Ki kell tudnom, hogyan gondolkoznak a nácikról. Talán segítséget kaphatók itt” — Siralom — mondtam —, hogy ennyi embernek kell ebben a háborúban hasztalanul elpusztulnia. Mintha az emberek nem élhetnének békében egymással. — Én is mindig ezt mondom — helyeselt az asszony — ez a nyomorult háború mindannyiunkat sírba visz. — Elza! — A férfi bizonytalan pillantást vetett rám. Nyilván nem tudta, mit tartson rólam. Ezért így szóltam. — A feleségének teljesen igaza van. Az embereknek elegük van a háborúból —• és a nácikból. A férfi felállt és egy pillanatra kinyitotta a konyha- ajtót. — Soha nem tudni, hogy nem fülel-e valaki. — A körzetvezető ma reggel óta Innsbruckban van. — Mégis óvatosnak kell lenni. — Rámnézett és a gyerekre mutatott. — Hiszen tudja, gyerekeknek olykor eljár a szájuk. Az asszony egy darab süteményt adott a kicsi kezébe. — Menj egy kicsit a szobába Franciska, és játssz a cicáddal. Mikor Franciska kiment, azt mondta: Nem véletlen, hogy Robert McNamara nemcsak mint az Egyesült Államok hadügyminisztere, hanem mint Kennedy elnök különleges 'megbízottja is utazott Saigonba, azzal a feladattal, hogy találjon kivezető utat a jelenlegi zsákutcából. Az amerikai hírügynökségek beismerése szerint az Egyesült Államok katonai politikáját kudarc fenyegeti nemcsak Dél- Vietnamban, hanem általában az indokínai félszigeten is. McNamara hadügymmiszzter, Taylor táboritok és társai azt a kínos feladatot kaptáit, hogy próbálják megmenteni a végső csődtől Ngo Dinh Diem családi uralmát, hogy folytatni lehessen a hadüzenet nélküli háborút és a „kommunizmus korlátozásának” hírhedt politikáját Ami McNamara dél-vietnami utazásának katonai céljait illeti, ezek abban foglalhatók össze, hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja a katonai beavatkozást. A Pentagon minden kísérlete, hogy „békét teremtsen” Dél-Vietnam- ban, 18 hónap óta mindig kudarccal végződik. Eredménytelennek bizonyult az Egyesült Államoknak az az igyekezete is, hogy Ngo Dinh Diem csapatait felhasználva az ország négy különböző pontján végrehajtott nagyarányú megtorló expedíciókkal vereséget mérjen a partizán erőkre. A népi erők ezzel szemben állandóan fokozzák tevékenységüket és jól előkészített hadműveleteket hajtottak végre Ga Mau szigetén, a Mekong folyó deltájában és a Kam-.. bodzsával határos területeién. Izraeli politikus a kínai vezetők magatartásáról tál felhozott érvek minden alapot nélkülöznek és a szocialista országok és a kommunista pártok általános irányvonalának, a békés együttélés elvének tagadásához vezetnek. A kínai vezetők szavaikban ugyan béketörekvésekről beszélnek, és elvetik a háborút, a valóságban azonban a háborúellenes erők gyengítését mozdítják elő. Ä népi erők fiokozzák tevékenységüket Amerikai katonai vezetők Dél-Vietnamban 2 1963. szeptember 29. — Még a gyerekeket is kikérdezik, hogy megtudják, hogyan gondolkoznak a szülők. — Igen — mondtam —, ez a söpredék csak addig uralko- hat, amíg az emberek félnek. De nem mindenki fél ám. Sokan vannak, akik úgy gondolkoznak és beszélnek, mint maga meg én. És sokan vannak, akik még többet is tesznek. — Gondolja? — kérdezte a paraszt kételkedve. , — Feltétlenül, hiszen ma már szinte mindenki tudja, hogy a háború elveszett. — Mi lesz akkor velünk? És egyáltalán, mi lesz? — kérdezte az asszony. — Béke — válaszoltam. — Minket senki sem akar bántani, csak mi akarunk más népeknek ártani. Hiszen mi támadtuk meg őket. — Bár igaza lenne. Az úr azt gondolja, hogy husvétra, mire Franciska iskolába kerül, már vége lesz a' háborúnak. — Hubert is mindig ezt mondja. Hubert — fordult hozzám a házigazda — a vendéglősünk, ő sem szereti a nácikat. — Csak úgy, minden további nélkül persze nem fognak letűnni — vetettem közbe —, egy kicsit hozzá kell segíteni őket; sokan vannak, akik nem akarnak már a náciknak dolgozni, éppenséggel az kell, hogy... Úristen, milyen otromba és ügyetlen is voltam. Görcsösen töprengtem, hogyan tehetném számukra világossá, hogy segítségükre van szükségem. Némi élelem, egy térkép és néhány más apróság már sokat jelentene nekem. — Meg kell hát próbálni ezeket az időket tisztességes emberként átvészelni —mondta a paraszt —, mindnyájan Isten kezében vagyunk. Félretoltam a tányért. Az étel és a meleg jót tett. — ízlett-e? — kérdezte az asszony. — Köszönöm, több mint fél éve nem ettem ilyen jót. — No, most biztosan túloz. Az asszony összeszedte a tányérokat, dicséretem szemlátomást megörvendeztette. Fel akartam állni, nem gondoltam azonban a lábammal. Csaknem felkiáltottam fájdalmamban, mikor ránehezedtem. — Mi az? — tudakolta az ember. — Fájdalmai vannak? Meg kell nekik mondanom. ■A nácik ellen vannak, tehát segíteni fognak nekem. Talán itt valahol a közelben tölt- hetem az éjszakát.. — Igen, megrándítottam a lábamat, amikor kiugrottam az ablakon. — Kiugrott az ablakon? — ismételte a férfi, homlokát ráncolva. — Mikor az imént azt mondtam, hogy fél év óla ilyen jót nem ettem, igazat mondtam. Ma reggelig a Gestapo fogságában ültem. Röpcédulát osztogattam, azért tartóztattak le. Kérem, ne ijedjenek meg, ma megszöktem, és közben megsértettem a lábamat. Svájcba akarok menni, és szükségem van egy napi pihenőre. Segítsenek. — Jézus Mária! — mondta az asszony elsápadva, és keresztet vetett. Az ember pedig így szólt: — Nem segíthetek magán, menjen el. Ha kisül, hogy itt volt, KZ-be kerülök. Nem fogok beszélni, de menjen! — Menjen már — könyör- gött az asszony is. — Látja, hogy gyerekünk van. Szerencsétlenné akar tenni bennünket? összeszorítottam a fogamat és felálltam. — Bocsássanak meg, máris sokat segítettek. Megyek. Felvettem a zakómat. Jól megszáradt. (Folytatjuk.)
