Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-28 / 227. szám

Események sorokban Az ENSZ-közgyűlés október 7-én kezdi meg a dél-vietnami buddhista üldözés ügyének vi­táját — közölte Carlos Sosa Rodriguez —, a 18. ülésszak venezuelai elnöke. Jól haladnak a világűr bé­kés felhasználásáról folyó szovjet—amerikai megbeszélé­sek — jelentette ki az ENSZ székházban az amerikai kül­döttség szóvivője. Morozov, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselőjének helyettese és Plimton, az amerikai ENSZ- küldöttség tagja, az utóbbi három napban többször talál­kozott és hasznos eszmecserét folytatott. Morozov közölte, hogy hamarosan újabb meg­beszélésre kerül sor. Jugoszláv lap jelentések sze­rint a földrengés sújtotta Szkopljenek eddig már 59 or­szág nyújtott segítséget. A pénzbeli segély 542 88o 000 dinár, az anyagi segítség pe- dik 2 575 519 000 dinárnak fe­lel meg. A Jugoszláviában gyűjtött segély összege meg­haladja a 14,5 milliárd dinárt. Egy IL—18-as szovjet re­pülőgép gyógyszereket és élel­miszereket szállított a brazí­liai Sao Pauloba, Parana ál­lam tűzvész sújtotta lakossá­gának megsegítésére. New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés pénte­ken délelőtt — magyar idő szerint a délutáni órákban — folytatta az általános politi­kai vitát. Az elsőnek felszólaló Behaj Shtylla albán külügyminiszter éles szavakkal megbélyegezte az Egyesült Államok kubai, vietnami és kongói politiká­ját. Hangoztatta, hogy Wa­shington továbbra is a nukle­áris zsarolás politikáját foly­tatja. Az albán külügyminisz­ter 'támadta a moszkvai atom- csendszerződést és az 1938. évi müncheni egyezményhez- hasonlítva azt, kijelentette, hogy ez a szerződés „nem te­kinthető lépésnek a leszerelés felé, hanem veszélyes illúzi­ókat kelthet és így gyengít­heti a népeknek az imperialis­tákkal szemben tanúsított el­lenállását”. Shtylla végül el­ítélte a bonni revansisták po­litikáját és követelte, hogy állítsák helyre a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben. Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszter kormánya ne­vében örömmel üdvözölte a Malaysiái Államszövetség lét­rejöttét, majd a nemzetközi helyzetről szólva hangsúlyoz­ta, hogy a moszkvai atom- csendszerződés hozzájárult a nemzetközi légkör enyhülésé­hez. Ugyanakkor azt fejteget­te, hogy „nem csökkent a kis országokat fenyegető veszély” és egy különleges „békebizott­ság” létrehozását javasolta az ENSZ keretei között, amely gyors közbelépéssel megaka­dályozhatná, hogy bármilyen £ vitás kérdés veszélyeztesse a békét. PicciotU olasz külügymi­niszter beszédében jelentőség- teljesnek mondotta, hogy a közgyűlés 18. ülésszaka olyan időben kezdte meg munkáját, amikor a kelet-nyugati kap­csolatok a pozitív fejlődés sza­kaszába léptek. Örömmel üd­vözölte a moszkvai atomcsend- szerződést és reményét fejezte ki, hogy a leszelési tárgyalá­sokon is sikerül majd azt a módszert alkalmazni, amely megállapodáshoz vezetett Moszkvában. Kifejtette, hogy kormánya helyesli a tizen­nyolchatalmi csúcsértekezlet szovjet javaslatát, ha Genfben a tizennyolchatami leszerelé­si bizottság előzőleg megfele­lő eredményeket ér el. Az olasz külügyminiszter ez­után védelmébe vette a NATO-t szólott a kereskedelmi sorom­pók ledöntésének szükséges­ségéről, síkra szállt az ENSZ ■fontosabb szerveinek bővítése mellett, és végül hosszasan foglalkozott az Alto Adige- ban ismét feszültté vált hely­zettel. Hibáztatta Ausztriát a legújabb fejleményekért, de kijelentette, kész októberben találkozni Kreisky osztrák kül­ügyminiszterrel, feltéve, ha nem történik újabb kísérlet a két ország kapcsolatainak elmérgesítésére. A délelőtti ülés utolsó szó­noka, Tulszi Giri nepáli mi­niszterelnök és külügyminisz­ter elismerései nyilatkozott a moszkvai atomcsendszerződés- ről és további lépéseket köve­telt az általános és teljes le­szerelés megvalósítására. A közgyűlés pénteken dél­után — magyar idő szerint a késő esti órákban — folytatta az általános politikai vitát. Mozgolódás a kubai ellenlorradalmárok körábeo Luis Somoza Rusk külügyminiszternél Bonnban hivatalosan közöl­ték, hogy a nyugatnémet kan­cellár-választást ez év októ­ber 16-ra tűzték ki. Pénteken Kantonból haza­utazott Aidit, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke. Vacláv Dávidot, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság külügyminiszterét Nagy-Bri- lannia külügyminisztere meg­hívta, látogasson Angliába. A látogatás előreláthatólag ok­tóber 15-től 17-ig tart. Pénteken megkezdte mun­káját a Svéd Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. Az ülés napirend­jének legfontosabb kérdése a párt 1964. januárjában meg­tartandó kongresszusának elő­készítése. A plénum ezenkívül megvitatja a dolgozó nők kö­zött végzett pártmunka kér­déseit is. Koppenhágában megnyílt a Dán Kommunista Párt fő­városi szervezetének értekez­lete. A beszámolót Henriksen, a fővárosi pártszervezet el­nöke, a Politikai Bizottság tagja tartotta. A szónok pozi­tívan értékelte a moszkvai részleges atomcsendegyez- ményt, megállapította, hogy a dán kommunisták elvetik a Kínai Kommunista Párt ál­láspontját. Henriksen foglal­kozott gazdasági kérdésekkel és a kommunisták választási feladataival. New York, (TASZSZ): Luis Somoza volt nicara- guai diktátor csütörtökön nyíltan beismerte, hogy a kö­zép-amerikai államok területé­ről új fegyveres betörést ké­szülnek végrehajtani Kuba ellen. Mint a UPI hírügynök­ség jelenti, Somoza kijelentet­te: „novemberben a kiképzé­sünk alatt álló csoportok sú­lyos csapásokat kezdenek majd mérni Castróra”. Fentiekkel kapcsolatban Ro- mancov, a TASZSZ kommen­tátora a következőket írja: A volt nicaraguai diktátor beismerése nem meglepe­tés senki számára. A nicaraguai lapok ismétel­ten közölték, hegy az ország területén folyik a kubai ellen- forradalmárok kiképzése. Fő támaszpontjuk Puerto Cabezas, amely a Karib- tenger partján erdős, mo­csaras területen fekszik. Itt állomásoztak azok a repü­lőgépek, amelyek részt vettek a playa gironi dicstelen be­törésben. Innen indultak el azok a kalózrepülőgépek is, amelyek az utóbbi időben egy sor támadást intéztek a sza­badság szigete ellen. Közép-Amerikában nem Puerto Cabezas, az ellenfor- radaimárok egyedüli menedé­ke. A Nicaraguával szomszé­dos Costa Rica karib-tengeri szigetein is vannak támasz­pontjaik. Az ellenforradalmá­rok főkolomposai az utóbbi időben egyre gyakrabban ke­resik fel a közép-amerikai kormányférfiakat támogatás reményében. Luis Somoza nem sokkal a fentebb ismertetett ki­jelentése előtt látogatást tett az Egyesült Államok­ban, ott magánbeszélgetést folytatott Rusk külügymi­niszterrel és ennek során ismertette az ellenforra­dalmárok tevékenységének terveit. Az ellenforradalmároknak nyújtandó segély kérdéseit is megvitatta Ruskkal. AZ tJ GÓTIKA Adenauer: A német politika pillére Franciaország marad. Szűr-Szabó József rajza. 5. — Köszönöm — mormog­tam, — ha magát nem zava­rom; nekem van időm. — Levetettem zakómat, és a fo­gasra akasztottam. A gyerek keltette fel a figyelmemet. Egész idő alatt csodálkozva bámult. Megsimogattam. — Hogy hívnak? — Franciska — felelt a ki­csi félénken. — Franciska, kicsi Francis­ka — mondtam gyengéden. Kicsit ellenkezett, mikor ké­zen fogtam, és kályha mellett ülésemhez húztam. — Húsvétkor kerül iskolá­ba — mondta az asszony. Hangja mintha a messzi tá­volból jutott volna fülembe. 1963. szeptember 28. Összeszorítottam fogamat, hogy a gyengeség! rohamot le­győzzem. Franciska is szolt valamit hozzám, de nem ér­tettem. Különös módon csak a húsvét szó hatolt tudatom­ba, és hogy mégis feleljek va­lamit, azt mondtam; — Húsvétra vége a háború­nak. Az asszony meglepődve pil­lantott rám. — Valóban azt hiszi? Szép lenne, ha Franciska már bé­kében járna iskolába. Bólintottam, és azt gondol­tam: a krumpli mégsem volt elég, ennem kell valamit. Ha valami kerül a gyomromba, mindjárt jobb lesz. A gyen­geség alábbhagyott, tisztábban gondolkozhattam. Az asszony a tűzhelyen álló fazékkal fog­lalatoskodott. — Ha akar — szólalt meg., — velünk ehet, rögtön kész. Bukta lesz. Hamarosan itt kell lennie az uramnak, Imst- ben volt az állatvásáron. El­adtuk a kecskénket. Az a szó hogy „ehet”, fel­villanyozott. Mégis azt mond­tam: — Nem akarok alkalmat­lankodni, nehéz időket élünk... — Ó ez csak amolyan ol­csó étel, kevés zsírral — vá­laszolt. — A birodalomból jön? — Igen, Berlinből, szabad­ságon vagyok itt — hazudtam. — Egy barátommal hegyi tú­rát tettünk. Eltévedtünk. A barátom minden holminkkal visszament Telisbe, ott la­kunk. — Nincs messze innem, fél­óra vonaton. — Az asszony félrehúzta a konyhafüggönyt. — Itt jön már az uram, hála Istennek megszabadult a kecs­kétől. Húskecske volt csak, te­jet nem adott. Engem nem érdekelt a kecs­ke, hanem attól féltem, hogy az asszony megbánhatja a meghívást, ezért gyorsan így szóltam; — Remélem, nem eszem el semmit a férje elöl? — Nem, dehogy — mondta az asszony, és kinyitotta az ajtót. A férj belépett. — Ven­dégünk van, ez az úr elté­vedt, csuromvizes az esőtől; birodalmi német. — Isten hozta — mondta a férfi barátságosan, és kezet nyújtott. Csontos, jóindulatú arca volt. Franciska az apjá­hoz furakodott. Az apa egy láncot adott neki, és megcsó­kolta. — Szóval Németországba való. Berlinbe? — Igen, Berlinbe. — Meg­ismételtem történetemet, és bosszankodtam, hogy milyen ostoba mesét eszeltem kä. De a szabadság olyan hirtelen jött, hogy először újra meg kellett szokni az embereket. — Vannak-e még egyálta­lán ép házak Berlinben? — kérdezte a férfi. — Akadnak még, de mi öröm van az olyan életben, hogy minden éjjel le kell mászni a pincébe. És az em­ber azt sem tudja, kijón-e még valaha! — Azt elhiszem — mondta az asszony, miközben leintett. Mélységes elégtétellel állapí­tottam meg, hogy négy tá­nyért tett fel. Vagy volna még egy gyereke? — Nincs, most már nin­csen — felelt a gazda, és az asszony még hozzátette; — Az idősebb fiúnk elesett tavaly, Oroszországban. Provokáció az újságírók világtalálkozóján Algír, (ADN): Provokációt követtek el az újságírók világtalálkozója el­len, amely hétfőtől szerdáig az algériai fővárosban ülésezett. Az algíri lapok és az ottani külföldi hírügynökségek iro­dái olyan nyomtatványokat kaptak, amelyek szerint a vi­lágtalálkozó részt vevői hatá­rozatban tiltakoztak a kínai tudósítóknak a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból tör­tént kiutasítása ellen, és állí­tólag követelték az intézkedés visszavonását. A hamisít­ványt a világtalálkozó szer­vező irodája vezetőjének ne­vével látták el. Az igazság azonban az, hogy az újságíró­találkozó, amely jelenleg a Földközi-tengeren úszó Litva hajó fedélzetén folytatja mun­káját, egyáltalán nem tár­gyalta meg a kínai újságírók ügyét. A Kínai Újságíró Szövetség nem volt hajlandó részt venni a világtalálkozón, amely az újságírók kölcsönös megérté­sét és a békés egymás mel­lett élést szolgálja. Algír újságíró köreiben nagy felháborodást keltett a provo­káció. Hangsúlyozzák, hogy a hamisítvány szerzői önmagu­kat leplezték le. A müncheni egyezmény 25. évfordulóján Az i\DK kormányának nyilatkozata Berlin, (TASZSZ): A müncheni egyezmény alá­írásának 25. évfordulója al­kalmából a Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki. A nyi­latkozat bevezetésképpen fi­gyelmeztet „a német imperia­lizmus újabb revansista poli­tikájának veszélyeire”, majd megállapítja: — Az 1938-as müncheni po­litika és a második világhá­ború keserű tapasztalatai után végül is elengedhetetlen an­nak szavatolása, hogy a né­met terület sohasem lesz új háború tűzfészke. Ennek el­érése végett azonban minde­nekelőtt fel kell számolni a második világháború marad­ványait és békeszerződést kell kötni mindkét német állam­mal. A nyilatkozat további részé­ben az NDK kormánya fel­hívja az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Bri- tannia valamennyi bókeszeretö állampolgárát, ne engedje, hogy a nyugatnémet imperia­listák atomfegyverhez jussa­nak. A fő dolog most az, hogy a nemzetközi feszültség tová'>- bi enyhítése végett felhasznál­junk minden lehetőséget, amely a nukleáris fegyverek részleges eltiltásáról szóló moszkvai egyezményből adó­dott. A müncheni megállapodás aláírásának 25. évfordulója — hangzik végül a nyilatkozat — ösztönözze arra a világ béke­szerető embereit, hogy közös erővel küzdjenek a békéért, a békés egymás mellett élésért, a feszültség enyhítéséért, a leszerelésért, s akadályozzák meg, hogy a német imperializ­mus harmadszor is pusztító háborúba taszítsa a világot. Párizs lelkesen fogadta Gagarint Párizs (MTI) Jurij Gagarin pénteken dél­előtt Párizsba érkezett. Ami­kor az első űrhajós megje­lent a TU—104-es menetrend- szerű utasszállító gép ajta­jában, a repülőtér peronján összegyűlt szovjet és francia zászlókat lengető tömeg lel­kes éljenzéssel köszöntötte. Párizs tanácsának számos tagja és a munkás külvárosok polgármesterei is megjelen­tek az űrhajós fogadására. Gagarin csak nehezen tu­dott utat tömi az újságírók és fotóriporterek között a re­pülőtér épületéhez. Nem tudtam, mit felel jele A paraszt bement a szobába, és levelezőlap nagyságú, más képpel tért vissza. — Ez ő. Erdésznek kellett volna lennie, jó állása volt már kilátásban. Isten másképp akarta. Megnéztem a jó indulata arcot a fényképen, és vissza­adtam a parasztnak. — Nagyon hasonlít magá­hoz. — Ugye, és milyen okos voit_ — Milyen kár érte, biztosan jó erdész vált volna belőle. — Az lett volna — erősítet­te meg az asszony. — Min­den ösvényt ismert a hegyek­ben, és hogy értette a hegy­mászást, ugye, Joseph? A paraszt a konyhaszek­rényre tette a képet. — Amikor utoljára volt sza­badságon, az Olpereren járt, több mint háromezer méter magasan. Egészen egyedül mászott fel, kötéllel és mászóvassal. — Igen, ha nem volna há­ború — mondtam óvatosan. — Az ám, mennyi bajt okoz ez a háború. Az asszony az asztalra tette a tálat az illatozó sütemény­nyel. — Egyen velünk valamit — ismételte meghívását. — Lásson csak hozzá — mondta a férj is. (Folytatjuk.) A Le Bourgeti repülőtér fogadótermében E. Brun, a Nemzetközi Űrhajózási Szö­vetség elnöke és M. Galaber francia nagyiparos, a nem­zetközi űrhajósdíj alapítója üdvözölte Gagarint. A szovjet vendég örömét fejezte ki, hogy Franciaor­szágba látogathatott és meg- ismerkedhetik a szabadság­szerető francia néppel. Fel­idézte a Normandia—Nyeman francia légikötelékek és a szovjet repülők közös harcát a második világháborúban, a szovjet és a francia nép ba­rátságát éltette. Gagarin nyitott gépkocsi­ban tette meg a repülőtértől a szovjet nagykövetséghez vezető utat. Az autót a fran­cia fiatalok motorkerékpáros stafétája kísérte. A párizsiak az egész útvonalon lelkesen köszöntötték vendégüket. A menetnek többször meg kei­let állnia, a franciák virágok­kal halmozták el a szovjet űrhajóst. Jurij Gagarin szombaton este a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség díszvendége lesz. A nemzetközi űrhajózási kongresszus mintegy ezer küldötte előtt beszél majd az UNESCO párizsi székházában. „Választások“ Dél-Vietnamban Dél-Vietnam népe pénteken az urnák elé járult, hogy leadja szavazatát a nemzet- gyűlés 123 képviselői mandá­tumára pályázó jelöltekre. Külföldi politikai megfigye­lőknek az a véleménye, hogy a mostani „választásoknak” aligha lesz befolyása az or­szág jövőbeni politikájára. A Dél-Vietnamban tájéko­zódó körúton lévő McNamara amerikai hadügyminiszter és Taylor tábornok, a vezérka­ri főnökök egyesített bizott­ságának elnöke pénteken az ország középső részén tett szemleutat Az ENSZ-közgyülés pénteki üléséről Ziergiebel:

Next

/
Oldalképek
Tartalom