Kelet-Magyarország, 1963. szeptember (23. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-19 / 219. szám

EI6, eleven kapcsolatot! :nA tsz irodában lehet pon­tosan megtudni, hogy áll a faluban a betakarítás, vetés helyzete. A tanács csak idő­közönként ad jelentést a já­rásnak. Mostanában nem vol­tam a határban, de rövidesen szétnézek ott... A távol dolgo­zókkal foglalkozunk inkább. Rengeteg igazolásért járnak a tanácshoz, SZTK, kórházi ügyeket intézünk... A tanács vb. meg a tanácsülés megte­szi javaslatait a tsz-nek, amit írásban megküldünk. Aztán mi tanácsiak elmegyünk gyű­léseikre, meghallgatni, foglal­koznak-e javaslatainkkal. Egyebet nem tehetünk, szemé­lyes felelősségre nem vonhat­juk őket...” Kosa Bélának, a gelenési tanács elnökének szavait idéztük. Nem kétséges, hogy ilyen értelemben a faluban a tanács és a tsz viszonyát még mindig átláthatalan köd za­varja, amitől nem látni tisz­tán az egymáshoz vezető he­lyes utat. Sajnos, nemcsak Gelénesen van még így. Egyes helyi tanácsi vezetők valahogy olyanformán gondolják: mi tanács vagyunk, ők tsz-esek, végezze mindenki a maga dol­gát. Esetenként megtesszük javaslatainkat, s ha felfelé kérik, elküldjük a jelentése­ket is. Ha mégsem jól men­nek a dolgok, talán mi felel­jünk érte? Nagyon káros ez a még itt- ott található ,.köd”. Bizonyta­lanságot szül, lehetőséget ad a tanács és a tsz közötti kap­csolatok rendiének elkenésé- re. megtéveszt a felelősség kérdése. Mindenekelőtt nem lehet megfeledkezni arról, hogy a községi tanácsok a népi de­mokratikus rend helyi szer­vei, államhatalmi szervek, s feladatuk, felelősségük a me­zőgazdaság sikeres átszervezé­se után nemhogy csökkent volna, inkább fokozódott! S persze, az a zavaros látás sem kevésbé veszélyes, miszerint a termelőszövetkezetek vezetősé­ge, vagy közgyűlése pótolhatná a helyi tanácsokat, ami miatt egyes tanácsi vezetők „feles­leges tehernek”, „sablonszerű erőltetésnek” vélhetik a tsz ügyeivel való foglalkozást. A községi tanácsok alapvető feladata éppen a termelőszö­vetkezetek megszilárdítása. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a cél tisztán látása érde­kében a tanácstagság teljes számban tevékenykedjen — a választók bizalma alapján. Községi tanácsaink akkor végezhetnek jó és eredményes munkát, ha a tsz-ek termelési tervének megtárgyalásán, ala­pos ismerésén túl üléseiken rendszeresen foglalkoznak azokkal a termelési kérdések­kel. amelyeknek megvalósí­tásában hibák jelentkeznek, vagy megoldásukhoz a falu lakosságának fokozottabb fel­világosítására, bevonására van szükség. Nem elég tehát csak javaslatot tenni. A tanácsüléseken hozott jó határozatokkal párosuljon a tanács tömegszervezeti tevé­kenysége: a határozatok vég­rehajtására szervezze is a választókörzetekben lakó dol­gozókat. A tanácsi vezetők feladatának mércéje pedig ép­pen abban van, mennyire ké­pesek átfog'ni, szervezni és irányítani ezt a tömegszerve­zeti tevékenységet. Ebben az időszakban ennek az igyeke­zetnek az őszi betakarítási, vetési munkák sikeréért, a következő év jó megalapozá­sáért helyes összpontosulni. A személyes felelősségre vo­nás lehetőségének hiányolása is alaptalan, elvtelenséget tük­röz. Torzsalkodásnak és a sze­mélyeskedő intrika számos le­hetőségének veszélyét rejti magában. Egyébként is, a ta­nács ellenőrizheti a tsz mun­káját, vezetőit a tett javasla­tok, határozatok végrehajtá­sáról beszámoltathatja. Ehhez persze arra van szükség, hogy a tanács a mezőgazdasági ál­landó bizottságot is „mozgas­sa”. Esetenként bízza meg egy-egy fontos részfeladat vizsgálatával. Ebben az időben például a vetésre szánt talaj előkészítésének az idejében, jó minőségben történő vetés és a betakarítás vizsgálatával. Az állandó bizottság észrevételei és saját tapasztalatai alapján a tanács jelentést tehet az illetékes felsőbb szerveknek az észlelt hiányosságok okának megszüntetése érdekében. De nem úgy, mint a gelénesi, és egyes községi tanácsok mező- gazdasági állandó bizottságai, amelyek megválasztásuk óta nemhogy valamilyen megbí­zást kaptak volna, de még csak egyetlen esetben sem tanács­koztak érdemlegesen! Természetesen nem arról van szó, hogy a falu problé­máit. vagy éppen a távol dol­gozók ügyes-bajos dolgát ne intézze a tanácselnök, tanács- titkár. De csupán erre sem szűkülhet le a tanácsi vezető munkája! S ahol ezt helyesen látják és a tanács a változott körülményeknek megfelelően tölti be funkcióját, ott meg is van az eredmény: általában az ilyen helyeken egyenlete­sen fejlődik, biztosabban ha­lad előre a közös gazdaság, az egész falu. A. B. Keltetőállomás épül Nyíregyházán Meghonosítják a rajnai ludat - Több gyöngytynkot nevelnek (Munkatársunktól) Népgazdasági szempontból nagy jelentőségű a baromfiállo­mány növelése. Jövedelem- forrás a termelőszövetkezetek­nek és kedvezőbbé teszi a tojás- és a húsellátást Az el­múlt években a nagyarányú baromfielhullás csökkentette a nagyüzemileg tenyésztő ter­melőszövetkezetek számát. A megcsappant baromfiállományt újabb, életerős kitűnő fajták behozatalával pótolják. 1963-ra megyénk keltető üzemei másfél millió csibe kel­tetését tervezték. Eddig egy­millió 750 ezer naposcsibét ad­tak a termelőszövetkezeteknek. Külföldi lapjelentés szerint egy bostoni könyvkereskedő egész szabadságát arra hasz­nálta fel, hogy pipettával vi­zet csöpögtetett felesége vöd­rébe. Arra volt kiváncsi, hány csepp víz fér bele. A kísérlet azonban eredménytelen ma­radt, mert a kutatószellemű férfiú idegei közben felmond­ták a szolgálatot. Ha esetleg nálunk is van­nak, akiket ugyanez a kérdés' foglalkoztat, közölhetjük, hogy a meteorológusok rendszere­sen mérik az esőcseppeket. Megállapításaik szerint a cseppek átmérője 0,1 milli­méter és 6 milliméter között váltakozik. A leggyakoribbak átmérője 0,5 és 1 milliméter között van, úgyhogy az át­lagnak a 0,7 milliméter te­kinthető. Egy ekkora gömb­ben pedig csaknem ponto­san 0,1 köbmilliméter viz fér el. Ilyen méretű cseppekből tehát egy 10 literes vödör pontosan 100 millióval telik meg. Nem is nagyon csodálkoz­hatunk, hogy úgy az ötven- miliiomodik csöppentés körül bekövetkezett az az ideg- összeroppanás... A kisvárdai és mátészalkai telep rövid időre csökkentette a termelést, átalakítás miatt, így a háztáji naposcsibe ellá­tást más megyéből biztosítot­tak. Egymillió-háromszázezer naposcsibét adtak el a ház­táji gazdaságoknak. Ez évben jelentősen bővültek a megyei keltetőállomások; a korábbi 34 gép helyett 61 — egyenként tízezer darab to­jást befogadó keltetőgép áll rendelkezésre. Az igényeknek megfelelően 22 ezer pulykát, 28 ezer kacsát keltettek, amit csaknem teljes egészében á termelőszövetkezetek vettek át. A törzsállomány javításá­ra 10 ezer Newhampshire jér- cét hoztak. Ezekből az adatokból ter­mészetesen nagyobb arányú következtetéseket is le lehet vonni. Ha például a Balaton­ból hirtelen eltűnnék a víz és a medret kizárólag a csa­padéknak kellenne újra fel­töltenie, a jelenlegi vízmeny- nyiség eléréséhez pontosan 18 trillió esőcseppre volna szükség. Ennek a számnak a leírásához a 18 után még hu­szonhét nullát kell írni. 1964-ben megkezdik egy kor­szerű keltetőállomás építését Nyíregyházán, amely előrelát­hatólag évi 3 millió naposcsi­bét fog keltetni. A felépülő modern üzem tojásellátásának biztosítására körülbelül 50 ezer baromfit befogadó tojóhá­zat építenek a termelőszövet­kezetekben. Jövőre kétezer nagy tojás­hozamú rajnai ludat tenyész­tenek, és megindul a gyöngy­tyúk keltetése is. A tiborszál- lási termelőszövetkezet rendel­kezik 5—600 darabbal, amely a törzsállományt képezi. A távolabbi terveknek megfele­lően tyúkból 200 ezer tenyész- -úörzs-állományt tenyésztenek, így biztosítják a továbbszapo- rításra alkalmas tojásmeny- nyiséget. Ha a keltetőtelepek tojásszükséglete már biztosí­tott, akkor az egyes termelő- szövetkezetekben bővítik az1 árutojást termelő telepeket. A termelőszövetkezetek egyre nagyobb ambícióval lát­nak hozzá a baromfi törzsál­lomány fejlesztéséhez. A tarpai Győzelem Tsz-ben 6 ezer törzsbaromfit gondoznak és ez évben is százezer darab csirkét neveltek fel. A tisza- szalkai Búzakalász és a nyír­egyházi Vörös Csillag terme­lőszövetkezetek is komolyan veszik a baromfitenyésztést, 5—5 ezer darab a jelenlegi törzsállományuk. Rizsaratás előtt Milotán (Munkatársunktól) A jövő héten megkezdik Milotán a hetven holdas rizs- telep aratását. Jelenleg ötven tagúk a tiszakóródi rizsfölde­ken csépel. Ezek a munkák még néhány hetet igénybe vesznek. Utána sem maradnak mun­ka nélkül. Már kértek tőlük kölcsön embereket a környező állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek, segíteni az őszi munkák minél hamarabbi el­végzésében. Azonkívül sok munkaerőre lesz szükség az építkezésnél is. Rövidesen megkezdik a tsz- központ kiépítését. Tsz-irodát, tanácsházát, pártházat és KISZ-klubot kívánnak létesí­teni. Szívesen építkeznek a milotaiak. Most az évnyitóra adták át rendeltetésének a társadalmi munkával épült új iskolát, melyben a község 166 gyereke tanulhat. Építését az elmúlt év áprilisában kezdték meg, de már decemberre elké­szült. A község apraja-nagyja részt vett a társadalmi mun­kában. Üj összkomfortos ne­velői lakást is építettek az iskola mellé. Százmillió csepp víz egy vödörben — Tizennyolc trillió a Balatonban Vesztegzár után a Royal ban Szállóból a László kórházba — Műsoros est hajnal 4 óráig — Borjúcsiilökhegy a konyhán Mr. Bullock már elfoglalta szobáját, amikor a portára újabb vendégek érkeztek. Egyszerre hét amerikai nyitta­tott szobát. Amíg velük tö­rődnek, fellapozzuk a porta vendégkönyvét, azonnal szem­be ötlik a francia Kodak ku­tatómérnökének, monsieur Ca- linetnek a bejegyzése; csupa Kéthetes vesztegzár után a Grand Hotel Royal ismét a vendégforgalomé. Már korán reggel lesben álltunk a kör­úti luxusszálloda hangtalanul nyíló üvegajtaja mellett és vártuk az első vendéget. Nem nő volt minden. Marvin Smull amerikai vendég is a legma­gasabb jelzőket használta a dicséret szótárából. S ami hiányzik a vendégkönyvből, azt elmondják a porta dol­gozói. — Itt maradt három zene. kar, egy népi- és két dzsessz­együttes. Válogattunk, hogy melyiket hallgassuk. — Hangversenyt adtak ne­künk, egyik este tarka mű­sort rendezett a szálló igaz­gatósága, felléptek a bentre­kedt artisták, énekesek, még hajnali négykor is talpon volt a szálló. — Ügy éreztük magunkat, mint egy óceánjárón. A szál­lót el nem hagyhattuk, nap­közben elvégeztük a munkát, este szórakoztunk. — Mindenki meghízott. Hangos csoport érkezik, oda kell figyelni, a liftnél állnak, széles mozdulattal beszélget­nek. — Olaszok — mondják a portán — indulnak a sza­lonba, ló-ügyben jöttek tár­gyalásra. Közben állandóan érkeznek az újabb vendégek. A hallban három venezuelai vendég bőröndjét emeli fel a hordár, két hollandnak adják át a szobakulcsot, svájciak, németek, szovjetek, románok, finnek — a Grand Hotel Royal új hetének első vendé­gei. A portáról benézünk a konyhába. Teljes üzem. Óriás Három a kislány, három a virágoskert; íme a Royal egynapi virágözöne. sokkal nyolc óra után a sors véletlen játékaként, amikor megérkezett Mr. A. G. Bul­lock, az első vendég, ugyan­akkor lépett ki a szállodából Fejes Erzsébet ápolónő és dr. Vardas Károly, az egészség­ügy két őre, akik a veszíeg- záron belül éjjel-nappal véd­ték a szálló lakóit az újabb himlőmegbetegedés ellen. Mr. Bullock kocsija, amikor ki­gördült a Nagykörút autófo­lyamából, hogy megálljon a szálló előtt, a járókelők nem gondolhatták: ő az első ven­dég; s az egészségügy védel­mének kéthetes sorompója ő előtte nyílik meg először. Vi­szont az ápolónő és a doktor is csendben, észrevétlenül tá­vozott, Mr. Bullock egyene­sen Londonból -jött. A doktor és asszisztense egyenesen a László kórházba távozott — az élet ilyen, mintha mi sem történt volna. elismerő sorok arról, hogy a két hét alatt milyen jól érezte magát, dicséri a szálló kosztját, megköszöni a magyar állam gondoskodását — kitű­Akik elmennek, akikre már nincs szükség: Fejes Erzsébet ápolónő és dr. Vardas Károly visszatérnek a László-kőr- házba. A vesztegzáron belül ők ketten védték az újabb megbetegedések ellen a Royal-szálló kétszázhúsz vendégét. A hetvennyolcadik vendég a Royal portáján: Joachim Fuchs az NSZK-bóL A kulturális szemle új irányelvei fazekakban fő a leves, a ids kukta borjúcsülök-hegy mel­lett álL Nyújtják a sárga tész­Tovább bővítik a vetélkedőket, fejlesztik a szakköröket tát — ebből délre már tú­róscsusza lesz és stíriai me­télt. A hétfői asztalra öt-hat­A Művelődésügyi Miniszté­rium, a KISZ, a SZOT, a SZÖVOSZ és a Hazafias Nép­front a közelmúltban a mű­kedvelő művészeti és szakköri mozgalom egész sor elvi és gyakorlati kérdésében foglalt állást. A kulturális szemle 1963—1965. évi irányelveiben többek között hangsúlyozták, hogy a műkedvelő művészeti mozgalom éltető eleme és legfontosabb feladata a helyi tevékenység. Javasolták — s arra hívták fel az együttesek vezetőit, hogy elsősorban a szakköri élet fejlesztésére, az egész évi rendszeres munkára törekedjenek. Az illetékes állami és társa­dalmi szervek legújabb állás- foglalása szerint polgárjogot kapott a tánc- és dzsessz-zene, a pantomim, az esztrád. Mind a zenekarokat, mind pedig az egyéb csoportokat, — ame­lyeknek száma egyébként gyorsan nő — a jövőben a műkedvelő művészeti mozga­lom szerves részének tekin­tik. Kimondták: a szólisták rendszeres szereplésének és versenyének egyik formája a „ki mit tud”. A hagyományos szólóénekszámok mellett pedig lehetőséget adnak minden műfaj képviselőjének a bemu­tatkozásra. A műkedvelő együttesek soron következő évadja az eddiginél szerényebbnek Ígér­kezik. A nagyobb rendezvé­nyeket 1965-ben tartják, ami­kor országos bemutatók és fesztiválok egész sora kö­szönti majd a felszabadulás 20. s a kulturális szemle 5. évfordulóját. A soron követ­kező őszi-téli-tavaszi hónapok­ban a legtöbb művészeti ág­ban csak járási, városi s ke­rületi versenyeket tartanak. Csupán az amatőr tánc- és dzsessz-zenekarok meghívásos megyei és budapesti fesztivál­jának megrendezése szerepel az 1964-es programban. A cél egyébként is az, hogy a? együtteseknek műsorcserék, körműsorok és falusi kulturá­lis napok lebonyolításával biz­tosítsanak rendszeres fellé­pési lehetőséget. száz menti került, ezenkívül — a lacarte — háromszáz­négyszáz ételfajta. Mindezt miből? 150 kiló húsból, sok lisztből, zsírból, tojásból, cu­korból. Az ínyenceknek har­minc békacombot is tartogat­nak. Vissza a portára. A bejárat előtt külföldi kocsi fékez. A vendég kiszáll, bejön, átnyújt­ja útlevelét: Joachim Fuchs Dortmundból. Ö a hetven­nyolcadik vendég. Az ajtóban feltűnik három kislány, há­rom hatalmas virágcsokorral. A Royal újra — a régL Szöveg: Békés Attila. Képek: Bezsán Endre. íi 1963. szeptember 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom