Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-08 / 184. szám

Külpolitikai események sorokban A spanyol rendőrség ked­den közölte, hogy letartóztat­ták a Spanyol Kommunista Párt saragossai szervezetének titkárát és nyolc tagját. A katangai Kazszengában kedden volt csendőrökből álló mintegy hatvan főnyi csoport1 támadt rá egy öttagú ENSZ katonai küldöttségre és két amerikai újságíróra. Az ENSZ-megbízottakat puskatus­sal ütlegelték és csak több órás fogság után bocsátották szabadon. Moszkvából jövet, több na­pos látogatásra az NDK fővá­rosába érkezett az Indonéz kommunista Párt Központi Bi­zottságának küldöttsége, élén Aidittal, a Központi Bizott­ság elnökével. A hivatalos látogatáson Finnországban tartózkodó Macmillan angol miniszterel­nök szerdán nemzetközi és gazdasági kérdésekről tárgyalt Kekkonen finn elnökkel. Űjabb áldozata van a len­gyelországi himlőjárványnak: az áldozat Stefan Zawada wroclawi orvos, aki a járvány első napjaitól kezdve részt vett a betegek gyógyításában. Za­wada dr. csak gyermekkorá­ban részesült oltásban, most nem oltotta be magát. A kubai rádió közölte, hogy elhunyt Lina Ruz Viuda de Castro asszony, Fidel Castro miniszterelnöknek és Raul Castronak, a fegyveres erők miniszterének édesanyja. Ä Hirosimái atomfegyver-ellenes« értekezlet keddi napja A kínai küldött durva támadása a moszkvai egyezmény ellen Hirosima, (TASZSZ): Hirosimában kedden újabb megbeszélést tartottak a IX. nemzeti atom- és hidrogén- fegyver-ellenes konferenciára érkezett külföldi delegációk A Kínai Népköztársaság képviselője saját propagan- disztikus céljaira használta fel az értekezletet és „bizonyos külföldi országok” Pekingből magával hozott képviselőinek támogatásával ismét kirohaná­sokat intézett a szovjet kor­mány ellen és javasolta a moszkvai egyezmény elítélé­sét. G. Zsukov, a szovjet kül­döttség vezetője válaszbeszé­dében magasra értékelte a japán népnek a nukleáris fegyverkezés elleni harcát és hangsúlyozta, hogy e küzde­lem sikerességének záloga az összes békeharcosok egysége. De Gaulle álláspontját érint­ve Zsukov kijelentette: „Ki kell fejeznem meglepetése­met, hogy egyes szónokok itt ugyanazt erősítgetik: mindent vagy semmit.” A szovjet küldöttség vezető­je bírálta azt az állítást, hogy a nukleáris kísérletek betiltá­sát felhasználva az amerikai imperialisták állítólag olyan közvéleményt alakíthatnak, ki, amely meggátol más szocialis­ta országokat a nukleáris fegy­ver megszerzésében és ezzel megfosztja a szocialista tábort az amerikai nukleáris zsaro­lással szembeni ellenállás megszilárdításának lehetőségé­től. Zsukov ezután példákkal bizonyította hogy a Szovjetunió nukleáris erejét teljes mértékben a szocialista tábor szolgá­latába állítja. így történt ez 1959 szeptemberében a tajvani térségben kiala­kult feszültség idején és a tavaly októberi kubai ese­mények idején is. Ezek nem szavak voltak, ha­nem tettek, — folytatta az összegyűltek lelkes tapsa kö­zepette — és ezek a tettek visszarettentették az imperia­listákat. Ellenük nem a sza­vak hatnak, hanem a tettek. — A pekingi Heir úr nyilat­kozatát nem vesszük komo­lyan — mondotta Zsukov, majd az egyik kínai küldött beszédére utalva kijelentette: Csu Csi-ci azonban felelős ember, aki itt a Kínai Nép- köztársaságot képviseli — 0 moszkvai egyezmény viss hangja A Scinteia, a Román Mun­káspárt központi lapja, szer­dai vezércikkében az atom- csendegyezménnyel foglalkoz­va bírálja az ebben a kér­désben tanúsított kínai állás­pontot. Nyíltan meg kell monda­nunk, hogy az ilyen súlyos vádak és jelzők teljesen meg- engedhetetlenek az államok közötti kapcsolatokban általá­ban és még inkább azok a szocialista országok közötti kapcsolatokban. — Mindazok a problémák, amelyeknek megoldásáért a szocialista országok, a világ összes békeerői évek óta áll­hatatos harcot folytatnak, bo­nyolult kérdések. Megoldásuk­hoz valóságérzetről kell tanú­bizonyságot tenni. Türelmesen, lépésről lépésre kell előreha­ladni a nemzetközi enyhülés a világbéke megszilárdítását előmozdító eredmények felé. Ilyen eredmény a nukleáris kísérleteket három közegben eltiltó egyezmény is, — hang­súlyozza a többi között a Román Munkáspárt lapja. OTTAWA: A kanadai kormány képvi­selője kedden közölte, hogy atomfegyver-kísérletek részle- Kanada csatlakozik a moszk- ges megszüntetéséről kötött vai egyezményhez. moszkvai egyezményhez. VATIKAN VÄROS: A vatikáni rádió és az Os- servatore Romano kedden el­ismeréssel emlékezett meg a moszkvai megállapodásról, amely a három aláíró hatalom jóakaratának bizonyítéka. PÁRIZS: A polgári Combat keddi száma Hruscsovnak a szerző­dés aláírása alkalmából tar­tott fogadáson mondott fel­köszöntőjét „A béke beszédé­nek” nevezi. GENF: A svájci lapok „Történelmi nap a Kremlben — „Fontos mérföldkő a Kelet és a Nyu­gat közti viszony megjavítá­sának útján” címmel közli a moszkvai szerződés aláírásá­nak hírét. MOSZKVA: Moszkvai diplomáciai körök szerint közel 90-re tehető már azoknak az országoknak a száma, amelyek bejelentették, hogy csatlakozni kívánnak az BRÜSSZEL: A Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának nyilat­kozata rámutat: a legutóbbi hetek eseményei azt mutat­ják, hogy Belgium pozitív sze­repet játszhat a nemzetközi eseményekben. Ennek az a feltétele, hogy küzdjön a nemzetközi feszültség csökken­téséért és tartsa távol magát a NATO szélsőséges elemeitől. RIO DE JANEIRO: Brazíliában szívből üdvözlik a moszkvai szerződést az el­nöktől egészen az ország leg egyszerűbb állampolgáráig. DELHI: H. Singh, az indiai parla­ment alsóházának elnöke ki­jelentette, a szovjet kormány nagymértékben járult hozzá ahhoz, hogy megállapodás szülessék a három hatalom között, a részleges atomcsend­ről. Különösen nagy örrömmel üdvözöljük Hruscsovnak e kér" désben elfoglalt álláspontját, — hangoztatta. egy szocialista országot, szö­vetségesünket, amelyet barát­sági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűz hozzánk, azt az országot, amelyet mi nem egy ízben mentettünk meg a tajvani ag- ressziós kísérletektől. Akkor mi valóságosan kijelentettük, hogy alkalmazni fogjuk az atomfegyvert Kína védelmé­ben. Ezért Csu Csi-cinek tudnia kel­lene, hogy felelős saját szavaiért tudnia kellene például, hogy a béke vé­delmében tartott moszkvai kongresszuson a kínai kül­döttség *120 más résztvevő ország képviselőihez ha­sonlóan, a népekhez inté­zett üzenet elfogadása mellett szavazott. Én is küldött voltam ezen a kongresszuson és emlékszem arra, hogy kétezer ember kö­zül csupán egy amerikai és egy nyugatnémet szavazott nemmel. A kínai küldöttség akkor nem csatlakozott hoz­zájuk. Nem akarom elhinni, hogy a kínai küldöttség most az amerikaihoz és a nyugatné­methez csatlakozott. — Továbbra is küzdeni fo­gunk az összes békeszerető emberek egységéért és össze- íorrottságáért. És bármennyire igyekezzék is Heir úr kiprovo­kálni azt, hogy mi elmen - jünk innen — mondotta be­fejezésül Zsukov — mi nem távozunk, hanem elmondjuk az igazságot. Sok sikert kívá­nok a japán népnek a bé­kéért vívott harcában. Zsukov felszólalásának hatá­sát csökkenteni igyekezvén a szovjet küldöttség után ismét Kína képviselője lépett az emelvényre. A szovjet küldöttség nem tartotta szükségesnek vála­szolni a kínai delegátus hisz­térikus kirohanásaira, megál­lapítva, hogy „sokkal inkább becsüli a kínai népet annál, semhogy ilyen méltatlan hang­nemben vitatkozzék”. Az értekezlet további ré­szében a moszkvai egyezményt támogató felszólalások hang­zottak el az Egyesült Államok India, Franciaország, Jugosz­lávia, a Sz^szervezeti Világ- szövetség, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség és a Béke-világtanács képviselői, valamint néhány más küldött részéről. A záróülésen a ja­pán küldöttség javaslatára határozatot hoztak az akció­egység fokozásáról és felhívást intéztek a nemzetközi meg­mozdulások összehangolására. N. TOMAN: A „BIG JOE“ Fordította: Sárközi Gyula ML Most kipakolna mindent: azt is, amit eddig is tudott és azt is, amit Medows profesrs- szortól tudott meg. Mi lenne, ha mégis meg­próbálná bekapcsolni a ké­szüléket? Hátha megmaradt az antennának egy kis darabká­ja? Óvatosan, nehogy megrecs- csenjen alatta az asztal és fel ne ébressze a professzort, leereszkedett a föld alatti óvóhely betonpadlójára. Kas ideig állt, hallgatta a tábor­nok és Old hadnagy nyugta­lan lélegzését. Eddynek álmá­ban mozgott a szája és vala­mi értelmetlenséget dörmö- gött. Hazaid orrán át léleg­zett. Szélesre tárva orrlyukait, halkan horkolt. Csupán Me­dows feküdt csendesen, mintha egyáltalán nem is aludna, ha­1963. augusztus 8. nem még mindig gondolkodna valamin. Queltch nesztelenül bekap­csolta a rádiót, felöltötte a fülhallgatókat, maximálisra állította a hangerősséget és sorjában végighallgatta az összes hullámsávok állomásait. A fülhallgatóban csupán a készülék zúgása hallatszott, amit a csövekben levő áram­erősség ingadozásai okoztak. Ha a készülék fogott is hol­mi gyenge jelzéseket, azok nyilvánvalóan saját zúgásánál gyengébbek voltak. És minél jobban fokozta Queltch a hangierősséget, annál jobban erősödtek ezek a zajok is... Amikor pedig a rádiótech- niikus feladott minden re­ményt és már éppen ki akar­ta kapcsolni a készüléket, a rövidhullámon hirtelen beszé­det hallott. Queltch nem tudta, milyen nyelven beszél az il­lető, de neki az a tény volt fontos, hogy a készülékkel fogni lehet. Ha pedig már fogott valamit, akkor bizony adni is lehet rajta. Még ha gyenge is az adás. a hatal- i más erejű rádióállomások venni tudják. Tehát ki kell használni ezt a lehetőséget. Gyorsan átállt adásra. Ám alig nyúlt hozzá a távírógép billentyűjéhez, tfelemelkedett Hazard tábornok nyikorgó foteljeiből: — Mi az, Queltch, maga még mindig igyekszik érinke- zésbe lépni valakivel? — szó­lalt meg álmos hangon, sze­mét dörzsölgetve. — Igyekszem, sir — fe­lelte Queltch, s egymásután küldte az éterbe a segítséget kérő jelzéseket, amelyek, sze­rinte leghamarabb vonják magukra a figyelmet. — Próbálkozzék csak, hátha sikerül... A tábornok azoniban szinte alig hitt már a sikerben. Mit változtat az rajtuk, ha sike­rül is érintkezésbe lépni vala­kivel? Hát segíthet rajtuk va­laki? Ennek ellenére mégis egy kis homályos remény vert fészket Hazard tudatában. Ki tudja, talán mégiscsak ta­lálnak olyan módszert amely révén megmenekülhetnek a „Big Joe“ halálos öleléséből! Ismét megpróbált elaludni, de régóta kinzó szomjúsága új erővel kezdett jelentkezni. Sóváran nézte a föld alatti börtön sarkában levő radio­aktív tócsát és nagyot sóhajt­va elfordította a fejét. Ájm ekkor tekintete a konyakos üvegre esett. És ha inna egy kortyocskát? Megnedvesítené kiszáradt torkát... Leeresztette lábát a fotelek­ből s átkozva zajt csapó rugóit, körülnézett, Úgy látszik, a pro­fesszor még mindig alszik. Eddy Old sem mocorgott. Queltch háttal ült feléje s annyira belemerült a mun­kájába, hogy aligha veszi észre, mire készül Hazard. Enyhén remegő kezével aj­kához emelte a konyakos üveget s először csak egy keveset kortyait belőle, majd még két hosszabbak Nyom­ban kellemes forróság áram­lott végig egész testén. Ügy rémilett neki, hogy sikerült a szomját is eloltani. Visszatette az üveget az előbbi helyére s újra hefe­küdt az előbbi helyére, s új­ra befeküdt a fotelekbe, de néhány perc múlva karja is­mét kinyúlt az üveg után. Queltch pedig csak kopog­tatta rádió-távírógép billen­tyűjét, fáradhatatlanul kül­dözgetve az éterbe a kétség- beesést és reménységet rejte­gető három betűt. Kitartá­sát végre siker koronázta: va­laki válaszolt neki és meg­Külpolitikai széljegyzet 14 ápol na avatás Segíti, olasz köztársasági elnök, most tért vissza nyu­gat-németországi látogatásá­ról. Ennek az útnak van egy — a napi politikától távol eső — részlete, amely­ről a lapok ugyancsak meg­emlékeztek. A vendég Láb- ke nyugatnémet köztársasá­gi elnökkel együtt ellátoga­tott Dachauba, és közösen felavattak — egy kápolnát. Ezt a kápolnát a volt kon­centrációs tábor helyén épí­tették, ott, ahol a háború éveiben az olasz ellenállás harcosai is sínylődtek. A tudósítások különböző részleteket ismertetnek. El­mondják, hogy az avató mi­sét Bologna püspöke celeb­rálta, hogy az épületet a veronai Enea Ronea tervez­te olasz márványból. Köz­ük, hogy mennyi pénzt adott az építkezéshez az olasz kormó,ny és mennyit a nyugatnémet és hány de­kagramm aranyat raktak a kupolára. Sokmindent elmonaiak te­hát, sokszínű tudósításokat közöltek az ünnepségről, egyet azonban meg sem em­lítettek. Azt, hogy a két elnök találkozásán számos olyan magas rangú nyugat­német úr volt jelen, aki magas rangú német úr volt akkor is, amikor a kápolna helyén még az olasz ellen­állás harcosait tartották fogva. mIAPHILIMDO” Uj szót kell iktatni az amúgy is zsúfolt külpolitikai szótárba. Uj szót, amely ép­pen olyan furcsa és bonyolult, mint a fogalom, amelyet ta­kar. A szó: „Maphilindo”. Nem más, mint egy, a Maláj­föld, a Fülöp-szigetek (Philip­pines) és Indonézia nevének kezdetéből alkotott szóképlet. A Maphilindo egyezmény alapjait Indonézia, Malájföld és a Fülöp-szigetek külügymi­nisztered fektették le Manilá­ban tartott értekezletükön. Az elgondolást kibővített formá­jában e három ország állam­elnökének ugyancsak Manilá­ban tegnapelőtt véget ért „csúcsértekezlete” hagyta jó­vá. A Maphilindo-val kapcso­latban még csak jövő időt és feltételes módot lehet használ­ni. Az egyezmény elvi elkép­zelései szerint arról lenne szó, hogy a három ország fokoza­tosan közelednék egymáshoz, J idővel meghatározott szö­vetségi rendszert alkotna. Arról is szó esett, hogy már a legközelebbi jövőben összehangolják katonai tervei­ket, s mint a közlemény mon­dotta „közös biztonsági in­tézkedéseket” hoznak. Elvileg és lehetőségeit tekint­ve hatalmas jelentőségű kez­deményezésről van szó. Hi­szen a százmilliós Indonézia önmagában is potenciális nagyhatalom. A három ország együtt már most megközelíti a 140 milliós lélekszámot. Óriási, nagyrészt még kibaszó nálatlan gazdasági lehetősé­gekkel rendelkezik és döntő stratégiai helyzetet fogdal el Délkelet-Ázsiában — az ázsiai szárazföld tömb és Ausztrália között. Ebben a pillanatban azon­ban a Maphilindo még erő­sen a „jövő zenéje”. Jelenleg ugyanis a három országot igen komoly gyakorlati politi­kai ellentétek osztják meg. Ezek mindenekelőtt az úgyne­vezett Malaysia Államszövet­ség megalakításával kapcsola­tosak. Ez az államszövetség az angol neokolonializmus terve és augusztus végén kellene létrejönnie Malájföld, Szinga­púr, valamint a Borneo szige­tének északi részén húzódó angol gyarmatbirtokok rész­vételével. Indonézia — amely Borneo déli részének birtoko­sa — teljes joggal a gyarmato­sítás sakkhúzásának tekinti a tervet. Ellenzi a terv jelenle­gi formáját az elsősorban ame­rikai érdekeket képviselő Fü­löp-szigetek is, amelynek te­rületi követelései vannak Észak-Bomeóban. Ezeken a napi politikai vi­tát kiváltó ellentéteken kívül mélyebb és távolabbra mutató ellentmondások is vannak. A Maphilindo terv legnagyobb országa, Indonézia független, semleges politikát folytat és élesen szembenáll az imperia­lizmus agresszív távolkeleti blokkjával a SEATO-val. Ma­lájföldet viszont katonai szer­ződés fűzi Nagy-Britanniához, amely a SEATO tagja, s ezt a katonai szerződést átvenné az újonnan alakuló Malaysia Államszövetség is. A Fülöp- szigetek pedig egyenesen a SEATO valóságos oszlopa, az amerikai politika egyik fontos pillére a Csendes óceán tér­ségében. Ebből is nyilvánva­ló, hogy a Maphilindo terv valóságos alakot csak úgy ölthet, ha tagjai fokozatosan kiküszöbölik a külpolitikájuk­ban jelenleg meglévő rendkí­vül mély ellentmondásokat. kérte, adja meg a koordinátá­it. A rádiótechnikus nem akart hinni saját fülének, s meg­kérte az illetőt, igazolja jel­zésének vételét s közölje ne­vét. Kiderült, hogy egy nor­vég hajó, amely Norvégia fő­városának ősi nevét viselte: „Kristiania“. Queltch megkér­te a rádióst hivjon be a fül­kébe olyasvalakit, aiki ango­lul beszél. Kiderült, hogy a rádiós is beszél angolul, de azéflt mindenesetre behívta még a kapitány helyettesét is. Queltch most már lázas si­etséggel kopogta le mind­azt, amit halála előtt el sze­retett volna mondani az em­bereknek... — Érintkezésbe lépett már valakivel, Queltch — kérdez­te Hazard kissé keményebb hangon. — Igen — felelte Queltch hanyagul. — Akkor hát miért nem je­lenti nekem, vinné el magát az ördög! Azonnal jelentést kérek. Queltch nem felelt, hanem tovább kopogtatta a rádió- távírógép billentyűjét. — A, szóval így! — ordí­tott fel Hazard dühösen és teljes erőből a földhöz csapta a már kiürült üveget. — Megtagadod az engedelmessé­get. gazember?! Medows professzor és Old hadnagy ijedten ugrattak fel helyükről. (Folytatjuk) Egyben ez szabja majd meg a Maphilindo jellegét és érté­két is. Ha Indonézia alapjai­ban pozitív semlegességi po­litikája szabná meg a szerző­dés jövendő külpolitikájának fő vonalát — a Maphilindo a szilárdság és a stabilitás fon­tos tényezője lehet Dél kelet- Ázsiában. Ha ez nem válik lehetségessé, — nagyon való­színűtlen, hogy a terv a be­látható jövőben valósággá vá­lik. Mindenképpen távolinak tűnik az az idő, amikor a Maphilindoval, mint a íemzet- közi politikában egységesen fellépő szövetségi rendszerrel lehet számolni. Rusk Leningrádban Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter és felesége szer­dán különrepülőgépen Moszk­vából Leningrádba érkezett. Rusk Gromiko szovjet kül­ügyminiszter meghívására utazott Leningrádba. Feleségem, küldöttségünk tagjai és én is igen örülünk, hogy az önök városába lá­togathattunk — jelentette ki a repülőtéren Dean Rusk. — Régi vágyam, hogy meglát­hassam Leningrádot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom