Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-04 / 181. szám

HOGYAN TÖLTÖM A SZABAD IDŐMET?

Senki ne szóljon bele

Ebédidő. A munkahelyeken alábbhagy a mozgás, az üze- j mi étkezdék asztalainál meg- i jelennek a megszokott arcok,

] régi ismerősök '‘'’"őrlik egy.

I mást.

I

■ Kérem

itt puuakönyvet

í —

I A Megyei Bíróság üzemi 1 étkezdéjében még üresen áll- ; nak az asztalok, székek, csak ! a konyhában van nagy sür-,

: gés-forgás. Százharminc ember étkezik itt három turnusban. Az ebédlő tiszta, rendes, a falon megfakult panasz- | könyv. Tíz év meglette a magáét, de csak a papírok sárgultak. Lapjain 14'bejegyzés. Zöme- dicséret.

Ami panasz volt, azt köny- njen korrigálták. Az utolsó bejegyzés már egyéves, az is dicséret.

„Szuháiytalan

szerelés“

[ A szűk konyhában minden kézi erővel készül.

Szűk helyiség, előkészítők nélkül. A zománcos edények elavultak, mázuk lepattogva, alig van egy pár alumíniumedény. Régi, kopott ruhában dolgoznak, a fehér köpenyek szennyesen áznak egy tek vőben.

— öltöző?

— Nincsen — válaszolják restelkedve. A konyhában

Érdekesnek és a magam részéről nagyon Is aktuálisnak tartom a Kelet-Magyar- országban indított Vitát a szabad idő kihasználásáról. Hogy mért? Elsősorban azért, mert egyre, több szabad idő áll majd az emberek rendelkezésére.

Sajnos manapság sok he- helyen előfordul, hogy Indokolatlanul elrabolják az emberek szabad idejét. Sok-sok értekezletet tudnék ennek bizonyítására említeni. ^ De azt hiszem, felesleges. Lényeges dolognak tartom tehát, hogy a szabad idő helyes kihasználására - az emberek legyenek tekintettel, s fölösleges szócsépléssel, apró bosszúságokkal ne rövidítsék azt meg. A másik dolog. Mit nevezek én szabad időnek? Azt. mellyel teljesen szabadon rendelkezem, s ez idő alatt azt csinálok, ami nekem tetszik. Ha , úgy akarom tv-t nézek, olvasok, strandolok, s magam kereKö’üzönjük a segítséget

Úttörőcsapatunk évről évre, illetve nyárról nyárra csapattaborozási szervez hazánk különböző szép tájain. Voltunk már a közeli zempléni hegyekben, a távolabbi Bükk ben és Mátrában. Ezen a nyáron már merészebbek voltunk és a vencsellői csapattal összefogva a Balaton mellett vertünk tábort és töltöttünk két kellemes hetet.

Egy ilyen táborozás megszervezése és lebonyolítása nem csupán a táborvezetőségen múlik. A Kelet-Magyar- orseágban szeretnénk megköszönni mindazoknak a szerveknek és embereknek messzemenő jóindulatát és segítségét, akik bármilyen eszközzel és módon segítettek bennünket.

Köszönet a megyei KISZ- bizottságnak a kölcsönadott sátrakért, a vencrellői Szabadság Termelőszövetkezetnek a tábori felszerelés oda és visszaszállításáért, Rakamaz és Vc-ncsellő termelőszövetkezeteinek a tábor élelmezéséhez nyújtott segítségért.

Külön elismerést érdemel az az előzékeny fogadtatás és a jószívű vendéglátás, amelyben Veszprém meeyé- ben részünk volt. A tábor ellátása biztosítva volt friss áruval.

Pajtásaink sok-sok élménynyel, testben gyarapodva tértek haza.

Kiss Bertalan

csapatvezető

Rakamaz.

rántott harcsa is volt — mondja a konyhafőnök. — Gyakran azonban ezt sem tehetjük, mert sokba van. A hal súlyának csak 60 százalékát tudjuk hasznosítani és sok vele a munka is...

Hat variáció

A MÁV üzemi konyháján már elmúlt az ebédidő, folyik a nagytakarítás Török Antal konyhavezető az asztalon sorakozó ötliteres üvegekre mutat:

— Látja, ez a 15 üveg kovászos uborka már a pár nappal későbbi menükhöz készül. De csak azoknak, akik ezt szeretik. A többi úborkasalátát kap.

N incs még a városban egy üzemi étkezde, ahol olyan nagy lenne a választék, mint itt. Az A és B menü nemcsak anyagában, hanem árban ic különbözik. Ezanbelül, hatféle variációt is előállítanak az étkező kívánsága szerint. Mert van, aki a pörkölthöz szívesebben eszik párolt burgonyát, mint rizst.

— A vasútnál sok az utazó, sok a gyomorbeteg is — magyarázza Török bácsi. — A nokediit például kevesen eszik, mert nehéz a gyomornak.

A konyhán hatszáz embernek főznek. Gyakran végeznek felméréseket, kinek mi az ízlése. A húsigények például a következőképpen alakulta«: A hatszáz ember közül 400 kér rántott húst, 120 pörköltöt, 80-an Dedig a töltött húst választották.

A konyha elég tágas, több helyiségből áll, de az ebédlő kicsi.

Az állomás épületének folytatásaként már megkezdték az új üzemi étkezde alapgödrének ásását.

A modern technika minden vívmányával felszerelt kombinátban már ezeregyszáz embernek tudnak majd háromféle menüt elkészíteni és felszolgálni.

Tóth Árpád

Olvastam Vitaindító tikkü- Ezután még marad idő olva- ket. A témát igen szerencsés- sásra, tanulásra, nek találom, mert személyes A vasárnapot az egész csa- tapasztalataim szerint is az Iád várja. Mindig gazdag

emberek nagy része nem programunk van. Korán kehasználja ki helyesen sza- lünk, megfőzzük az ebédet, IHn<lr

bad idejét. Sajnos, elég so- felpakolunk a motorkerékpár- .]á á biztosítva' volt írZs

kan vannak, akik munkából ra és irány Zemplénbe, vagy biztosítva

hazamenet betérnek a sarki a Bükkbe. Ezeket a vasárnapi

kocsmába, mikor hazaérnek, kirándulásokat . különösen a Pajtásaink sok-sok élménvaz alkoholtól kábultan ágyba kisfiam élvezi. Én pedig nyel. testben gyarapodva

roskaönak. Mások összeülnek ilyenkor hódolok • nagy szén- tértek haza.

barátaikkal és éjfélig ultiz- vedélyemnek, a fényképezés-.ak. Vannak akik minden nek. Sok szép emlékünk van Kiss Bertalan

zabad idejüket tanulásra for- ezekről a kirándulásokról. csapatvezető

ditják. Véleményem szerint T. D. Nyíregyháza Rakamaz.

ez sem a leghelyesebb. A fárasztó napi munka után nehéz rendszeresen ismét szellemi munkát végezni. Csak gyötrik magukat.

Ogy érzem, az én beosztásom már jobb példa a szabad idő helyes kihasználására.

Napi munkámmal általában . délután négykor végzek.

Sietek haza, ségítek feleségemnek a házi munkában.

Így gyorsabban végzünk. Ezután, ha a televízióban olyan műsor van, ami különösebben nem érdekel bennünket, délutáni sétára indulunk. Ilyenkor vagy a stadionban, vagy egy áó moziban kötünk ki.

i közösség érdekében

Nagyon sok szempontból és nagyon sok oldalról meg lehet vizsgálni e kérdést. Mindenekelőtt a fejlett társadalmi formához kell helyesen viszonyulni és tudni kell azt,' hogy miért szórakozunk. Azért, hogy önzőbb élvezeteket hajszoljunk,

vagy pedig hasznos szórako-s zással önmagunkat és környezetünket alakítva művelve, képesek legyünk arra, hogy még jobb életet teremtsünk magunknak. Ez a munkához való viszonyulás és as erre irányuló hasznos szórakozás dialektikus kapcsolata.

Lehet beszélni szórakozásról a családban is. Valakinek szórakozást és nem megterhelést jelent a gyerekek nevelése, a velük való foglalkozás, a családdal való közös programok.

A kultúra kincseinek ismerete és e kincseknek fel- használása a munkában kötelessége a szocialista embernek. Ezért állandó továbbképzésre, önművelésre van szükség ahhoz, hogy alkalmazni tudjuk a termeiéiben, és gazdagítsuk a társadalmat anyagi javakkal.

Ezután jöhetnek az öncélú szórakozások, amelyek szintáh hasznosíthatók a ler- •• «telesben, a heiyes világnév

zet kialakításában, a nevelésben.

Dr. H. G.

mérnök

Ölem az a f&ittos,mi a

Hatvanöt ember asszonybrigadérosa PIPASZÓ A NYÍRCSAHOLYI FŰZFÁK ALATT

tagok. De úgy érzem, mindig többet kell adnom — mondja gondolkozva. — Él is határoztam, hogy télen tanulok. Olyasmit választok, amire lesz időm, meg erőm.

Az egyiket hagyjuk

— Férje? A család?...

Tekintetén árnyék fut át.

Lehajtja fejét.

— Egyiket hágj'jak. Ne beszéljünk róla. Könnyelműen megszédült... Elszökött tölünk... Nem tudom, hogy van. Még inkább nem, hogy lesz a holnapja. Néha sajnálom... Erzsiké, a kislányom, harmadik gimnazista, ö segít az otthoni munkában. Most is, kész ebédre vár. Menni kellene. Mire a többiek megebédelnek, visszajövök.

Feláll. Elindul.

A dűlőét könnyű pora felszáll szapora léptei nyomán.

Asztalos Bálint

— Tanulhat tőle nem egy érfi. Csak néztem tavasszal, íogy mérte a traktoros után i barázda mélységét. Nem gazolt addig, míg a traktoros >e nem dűlőzte a forgást.

— Én meg arról tudok — szólal meg halkan Alexa, s tízben valakire rátekint —, íogy nem vette át a kapálást, níg nem volt rendben igazán. Közülünk Valótól.

— Ki volt az? — kérdezik »oben, és egymásra néznek, rudják nagyon .jól, hogy ki /olt, de ha már így hozta a szó, hát megkérdezték. Nem is vártak rá választ.

A napraforgó história

Az asszomybrlgadéros nyugodtan végzi munkáját. Még .tt, a fűzfa hűvösében is. KI- . iasznál minden időt. Ügy alszik, nem is hallja, hogy niröl beszélnek.

Hornyák László azt említi, íogy mikor Kicsák Gyula :aníolyamra ment, annak _a origádját is magára vállalta Kondomé. — Nem hittem, íogy akkora területtel, annyi néppel bírni tudjon. És birt.

— Hát a napraforgó história? — néz a többiekre Barc- ku Bácsi. — Mi nem igen akartuk a napraforgót fészektrágyázással vetni, ő akarta. Kért bennünket. Meg követelt is. Jól tette! Nem a tervezett öt, de a hét mázsa termés is meglesz holdanként. ■ A csuda fogja meg! Az ember, látjátok, vénségére jön rá; nem az a fontos mi van a fejen, hanem ami benne.

Egész nagy bírtok

Mire utolsót harapott Kondomé a bélésből, végzett a beírásokkal is.

— Ugyan, mire való ez? —

Felhívás

a

vadásztársaságok tagjaihoz!

1963. augusztus 5-től szeptember 2-ig

NYÍREGYHÁZÁN

lőszerárusítás

MINDENNAP

de. 10 órától 12 óráig történik.

Iparcikk

Kiskereskedelmi Vállalat

Izzik a levegő, szinte lángol a napfény. A hámba fogott f lovak nyaka alatt feszül a 1 szügyelő, magasra rakott ga- ; bonakévék tetején gyeplőt i szorítanak a kocsisok. Távo- 1 labbról cséplőgép zúgása hallatszik; fel-felmordul a kévék i nyelése közben.

Az árnyékot adó fűzfa alatt 1 emberek ülnek. Pihennek, egy i pipaszívésnyi ideig. Mellettük 1 szatyorral, kosárral érkezett asszonyok, lányok: a délidő t már hajításnyira van.

Gyors járású, közepes tér- i metű asszony közeledik. Sző- s ke arca verejtékben fürdik, j

— Ülj le már, a szentedet — fogadja zsörtölődve a deresedé hajú Barcku János. — Neked is kell szusszantani.

— Ö az egyik növénytermelési brigádunk vezetője — • mondja Kark János, a nyír- csaholyi Vörös Csillag Tsz ( elnöke.

— Kondor Józsefné — mu- ] tatkozik be az asszonyka, és ] elnézést kér sürgős beírni : valója van.

___________ 1

1

Tapintat '

r i--------------------------------------------- i

Vállas köténye zsebéből vi- i seltes fedelű füzetet, ceruza- csonkot vesz elő. A laponként i feljegyzett nevek alatti szá- ! mokhoz új számokat ír. Bri- i gádjában ki hogy áll a hor- t dóssal. 1

Az egyik ebédhozó, Alexáné ’

túrósbélessel kínálja:

— Na, vedd el már, kos- -i told. Nem azért adom, hogy '

... tán az enyéimnek több egységet számolj.

Nevetés csurran a fülledt í« árnyékban. __

— Azért ugyan a házát is

kínálhatná — veti közbe Soltész Gusztáv. ^7 Mopdom én akkor is, két évvél ' ezelőtt, Kondor Józsefné álljon a mi brigádunk elé. do

— Akartátok? — kérdezi be az elnök.

2 :1 a rántott hús javára

Látogatás három üzemi étkezdében

A gazdaság) osztályon i nondják, hogy a KÖJÁL már 1 :öbb esetben kifogásolta a j tonyha és az ebédlő zsúfolt- , .ágát. Az ebédlőt ugyan már 1 1 negjavították, ventillátort í /ettek ide is, oda is, de tóbb- •e nem futja. A konyhe önéi- j átó, mindent a kosztra be- oiyt összegből kell fedezni.

\z Igazságügyi Minisztérium 1 1 zárkózik mindenféle tárnoga- ; ástól. 1

I

Válogatni lehet,de.. '

A „tálalás” már megkezdő- , lőtt az Alföldi Üzemi Ven- j léglato Vállalat irodaházi ét- ' , tezdéjében. Jól bevált az i ilig pár éve bevezetett ön- üszolgálo rendszer. Több' . nint ezer ember étkeztetéséi násként már nem is lehetne : umultus nélkül lebonyolítani. ,

Nincs fennakadás. Két fia- J al lány már be is fejezte az . 'bédelésU *'

c

— Jól főznek itt. Néha azt j :em tudjuk, melyiket válasz- < izük a két menü közül, mert , nind a kettő kedvünkre való.

— Csak az a baj, hogy ke- , /és a friss zöldfőzelék. Most lenne a szezonja, mégis gyak- , ran járja a száraz borsó, a , tarhonya és a rizs.

Tímár István konyhavezető. . figyelmesen hallgatja a pa- , naszt. ,

— Mi is tudjuk, hogy a sze- j ionban több friss zöldfőzelék | kellene. Számolva az igények- . kel, jó előre szerződést' kö- | töltünk a különböző vállala- ( tokkal. Sajnos, nem tudnak mindig szállítani.

Nem könnyű dolog naponta ; ezer—ezerkétszáz ember Ínyére, kedvére főzni.

— Ebben a hónapban már

sem tneg magamnak azt. hogy kivel és hogyan tölt- sem el a szabad időmet. Ezt azért tartom lényegesnek, mert úgy vélem, hogy a mindennapi munkából csak ezen a módon tudok teljesen kikapcsolódni, felfrissülni, s megsokszorozott energiával kezdeni másnap a munkát. Nem tartom helyesnek Molnár Jánosné véleményét. aki azt "allja. hogy mindenből egy keveset. Ha valakinek úgy tetszik, ak- ( kor olvasson egy hétig könyveket. vagy járjon táncolni, végezzen kutatómunkát

éppen ami neki tetszik. Különben n^m nevezhető szabad időnek, ami az ember rendelkezésére áll munkaidején túl. Olyan ember vagyok, aki saját maga választja meg, mivel töltse idejét, s nem engedek senkinek beleszólni ebbe a kérdésbe.

M. Sándor

Nyírbátor

így is lehet

isóváija. a fejét, s meglazítja i hátrakötött kendő bogát. — lines más beszélni való?

— Milyen más? — emeli neg szemöldökét idős Barcku.

— Inkább az, mi legyen íolnap, holnapután? — Az :lnök felé fordul. — Kark ilvtárs, a hordás, cséplés jajában folyik. Egy-két nap,

; ezzel is végzünk. Gyorsítani kellene a szántást is. Két- nűszakkal. Több géppel. Má- ;odvetések kellenek meg,.. gondoljunk a jövő évi termés- •e. I

— Mennyi a brigád területe? — kérdezem.

Amit művelési áganként pontosan elsorol, 350 holdat tesz ki. És 65 tag tartozik közvetlen irányítása alá.

— Nehéz?

— Igyekszem. Eddig meg- /annak velem elégedve a

Napról napra több a tv tulajdonos, a mozilátogató, könyvolvasó

NÉHÁNY ÉRDEKES MEGYEI ADAT

az is, hogy az 1963-as év első fél évében megyénkben a mozilátogatók száma 2 344 ezer volt.

A tv, a rádió és a film mellett továbbra is megmarad jó szórakozási lehetőségnek a könyv. A könyvtárak látogatóinak száma szinte napról napra nő. 1960 első fél évében könyvtárainknak 51 009 látogatója volt, 1963 első fél évében már 66 677. Az olvasók számával párhuzamosán emelkedett a könyvtári kötetek száma is. Míg 1960-ban 281 636 kötet könyv volt a könyvtárakban, most 1963-ban 503,636 kötet áll az olvasók rendelkezésére.

Gombos Ágnes

gazdasági technikumokba 29,1 százalékát és a közgazdasági technikumokba a jelentkezők 25,2 százalékát tudták csak felvenni. Érmek az az oka, hogy megyénkben nagyon kevés a szakközépiskola.

Szabolcs-Szatmár megyében egy év alatt a rádió-előfizetők száma 6,6 százalékkal, a tv előfizetők száma 84,2 százalékkal nőtt/, 1963. június 30-ig megyénkben 87 132 rádió- és 5832 tv előfizetőt tartottak nyilván. Ebből Nyíregyházán 2662 tv tulajdonos volt. Érdekes, hogy falun sokkal többen vásárolnak tv-t, mint városon. Ugyanakkor a tv és a rádióvásáríás nem megy a mozik rovására, ezt mutatja

A nyíregyházi Statisztikai Hivatal Igazgatóságához naponta futnak be megyénk kul- :urális és gazdasági életéneik legfontosabb adatai. Néhány szék közül:

Az 1960—6l-es tanévben megyénk középiskoláiba felvett tanulók száma 1829 fő volt,

1961—62-ben 2429, 1962-63aan 3068, 1963—64-es évben

3773. összehasonlítva az 1960 —61-es és az 1963—64-es év adatait, az arány több mint kétszeres.

Az arányszám állandó növekedése ellenére is az általános gimnáziumokba jelentkezőknek a 87,8 százalékát a szakközépiskolákba jelentkezők 59,8 százalékát, a mez»-