Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-31 / 203. szám

XX. ÉVFOLYAM, 203. SZÄM Ára: 50 fiilép 1963. AUGUSZTUS 31. SZOMBAT HRUSCSOV ELVTÁRS NYILATKOZATA AZ EVENING NEWS-BAN London A londoni Evening News három folytatásban közöl­te azt az interjút, amelyet Hruscsov szovjet minisz­terelnökkel készített a moszkvai atomcsendegyez- mény aláírása után Gag- rában, a Fekete-tenger melléki üdülőhelyen Drew Pearson ismert amerikai publicista. A beszélgetés elején Drew Pearson emlékeztetett arra, hogy Kennedy elnök nem­régiben Curtis Lemay tá­bornoknak kijelentette: „fö­lösleges olyan katonai ütő- erők kialakítására töreked­ni, amely a szovjet váro­sok több ezerszeres elpusz­títására is elegendő”. Az amerikai újságíró megkér­dezte, mi a véleménye er­ről a szovjet kormányfő­nek? Hruscsov válaszában ki­jelentette: Nyilvánvaló, hogy Lemay tábornok a fegyvergyártó mo­nopóliumok nyomása alatt áll, ezek pedig a lehető legtöbb hadimegrendelés kicsikarására törekednek. Ámde tekintet nélkül arra, vajon az Egyesült Államok fel­hagy-e katonai költségve­tésének állandó emelésé­vel vagy sem, mi a ma­gunk részéről véget vetünk a katonai kiadások növe­kedésének, hiszen máris minden elképzelhető fegy­verből bőségesen elegen­dő áll rendelkezésünkre. — Ami bennünket illet, mi a továbbiakban még abban az esetben sem vagyunk hajlan­dók ennyi tenger pénzt fegy­verekre költeni, ha története­sen nem sikerülne megálla­podnunk az Egyesült Álla­mokkal. Ennek megfelelően már az 1964-es védelmi kia­dásainkat sem emeljük az idei szint fölé, sót esetleg csökkentjük is. 1965-ben pedig valószínű­leg tovább mérsékelhetjük majd a katonai előirány­zatokat. — Két évvel ezelőtt tör­tént, amikor a szovjet kor­mány a fegyverzet csökkenté­séről tanácskozott, egyesek úgy vélekedtek, hogy a fegy­verzet csökkentésének kérdé­sét össze kellene kapcsolni a Genfben folyó leszerelési tár­gyalások problémakörével. Végül azonban megmagyaráz­tuk: helyesebb lesz a két kér­dést külön-külön kezelni, mert ha összekapcsoljuk a fegyverzet kérdését a genfi leszerelési tárgyalásokkal, ak­kor végeredményben semmire sem megyünk. A továbbiak­ban beigazolódott ez a nézet: Genfben azóta is folytatódnak a tárgyalások, mi viszont ez­alatt egyoldalúan csökkentet­tük fegyverzetünket. Elképesztő összegeket si­került megtakarítanunk, ugyanakkor hadseregünk tűzereje nemhogy kisebb, hanem lényegesen na­gyobb lett. A katonák — fűzte hozzá Hruscsov — néha nem tudják, hol is kell megállniok. Az amerikai újságíró ez­után Kennedy elnök Moszk­vába való esetleges meghí­vásának lehetősége felől ér­deklődött. Hruscsov érté­semre adta — jegyzi meg Drew Pearson —, hogy ez a lehetőség az amerikai el­nöktől függ. — Először is a másik felet kellene megkérdezni erről — mondotta a szovjet kormány­fő. Ami egy kormányfői ér­tekezlet , lehetőségét illeti — folytatta — sohasem zárkóz­tam el egy ilyen találkozóról, feltéve persze, ha a résztvevő­ket jószándék vezérli a ta­nácskozásokra. A német kérdésre áttérve Hruscsov hangoztatta: a né­met kérdés az európai béke kulcsa. — Mindenki a német kérdés rendezését kívánja. Ez nem­csak a Szovjetunió, és az Egye­sült Államok, hanem vala­mennyi ország kapcsolatainak megjavulásához vezetne. Bi­zonyos vagyok benne, hogy Kennedy elnöknek is ez a kívánsága. Nagyon ésszerű lenne, ha megengednék Nyugat-Ber- lin népének, hogy kíván­sága szerint alakítsa jö­vőjét, de ezen a ponton közbelép Adenauer és el­lenvetéseket tesz. i Alkudozni kezd egyfelől Ken­ned yvel, másfelől De Gaulle- lal s e diplomáciai sakktáb­lán Berlin a paraszt szerepét játssza. — Mindazonáltal — fűzte hozzá Hruscsov — teljesen el­képzelhetetlen, hogy emiatt háborúzzunk egymással. Miért is mennék háborúba Adenauer követelései miatt? A berlini helyzet rendezé­séről feltett kérdésre a szov­jet kormányfő így vála­szolt: — A két német államnak alá kell írnia a békeszerző­dést. Az egyik kapitalista úton fejlődik, a másik a szo­cializmust építi. Rájuk kell bíznunk jövőjük kialakítását Alá kell (monk a béke- szerződést, amely garan­tálná a szabad közleke­dést az összekötő útvona­lakon és biztosítaná, hogy külső beavatkozás nél­kül intézhessék belügyei- ket. Nyugat-Berlinnek le­hetőséget kell adnunk ar­ra, hogy az általa kívánt úton fejlődhessék. — Ez ésszerű megoldás len­ne, a két német állam egyi­kének sem okozna kárt s le­hetővé tenné, hogy a maguk útját járják. Csakis akkor le­hetséges a két német állam egyesítése, ha a két német kormány megállapodásra tud jutni. Felvetődik a kérdés, mi­lyen alapon egyezhetnének meg egymással? Talán kapi­talista, talán szocialista ala­pon. De ezt nekik maguknak kell megvitatniok és eldöntö­tt iök. Hruscsov kijelentette, Rusik amerikai külügyminiszterrel ezekben az ügyekben csupán eszmecserét folytatott. — Ügy döntöttünk, hogy ezt a kérdést most nem tűzzük napirendre, leg­alábbis addig nem, amíg az atomcsendegyezmény ügye nem rendeződik. Az­után majd rátérünk más kérdésekre Is. Azt is elhatároztuk, hogy megvizsgáljuk a NATO és a Varsói Szerződés hatalmai kö­zötti megnemtámadási megál­lapodás lehetőségeit. Ebben a kérdésben sem hoztunk dön­téseket, de megállapodtunk, hogy később még visszatérünk rá. — Ezeket az ügyeket egyál­talán nem kapcsoltuk össze egymással. Természetesen kívánatos lenne, hogy első helyen a német kérdést vitassuk meg, hiszen ez döntő jelentőségű problé­ma. A megnemtámadási szer­ződés megvitatása lényegesen könnyebb, ez inkább erkölcsi természetű ügy. Drew Pearson emlékezte­tett Willy Brandt nyugat­berlini polgármester múlt évi javaslatára, hogy helyez­zék az ENSZ egyes szer­veinek székhelyét Nyugat- Berlinbe. Hruscsov ezzel kapcsolatban megjegyezte: — Mi helyeseljük ezt az el­gondolást, ez azonban nem je­lentené azt, hogy megszűnnék az ellenőrzés a Berlint ketté­osztó határ mentén. Minden államnak vannak határai, amelyek őrzésé­ről gondoskodnia kell és itt az ideje, hogy végre a Nyugat is hozzászokjék ehhez a tényhez. Az NDK ezután is őrködni fog határain. Az amerikai újságíró ez­után azokról a találgatások­ról érdeklődött, amelyek szerint a szovjet kormány­fő esetleg látogatást tenne a pápánál. — A hivatalos nyelvezetet használva, erre azt válaszol­hatom, hogy ez idő szerint ilyen látogatás nem szerenel terveimben — mondotta Hruscsov. — Az elhunyt Já­nos pápa folytatta — olyan ember volt, aki u nvi idők pulzusán tartotta a kezét. 0 sokkal bölcsebb volt, mint elődei, mert meg­értette azt a korszakot, amelyben élünk. Az amerikai újságíró meg­kérdezte, nem gondolja-e a szovjet kormányfő, hogy te­kintettel a Kínai Népköztár­sasággal támadt vitára, „Pe­king valamilyen nemzetközi bonyodalmat okozhat?” — ön arra akar rábírni, hogy a kínaiak helyett nyilat­kozzam — állapította meg Hruscsov. — Nos, nem vagyok felhatalmazva, hogy a kínaiak nevében beszéljek, de ha sze­mélyes véleményemet akar­(Folytatás a 2. oldalon.) Ezer vagon jhurgonyatermés egy gazdaságban A megye egyik legnagyobb mezőgazdasági nagyüzemében, a nagyecsedi Rákóczi Tsz-ben több évtizedes hagyománya van már a burgonyaterme­lésnek. Adottságuk kiválóan alkalmas a burgonya terme­lésére, s ezért három éve már, hogy ezer hold nagysá­gú területen foglalkoznak ez­zel a fontos növénnyel. Az idén rendkívül kedvezett az időjárás az ecsediek vetemé- nyének. Gyorsan fejlődött a növény, s mire a száraz me­leg beköszöntött, a burgonya indája teljesen árnyékolta a földet. A szövetkezet tagjai háromszori kapálással javítot­ták földjeik víztárolóképessé­gét, és így egészségesen fej­lődött a földben a gumó. A gondos munka nyomán most gazdag termést takarítanak be. Egy-egy holdról átlagosan száz mázsa termést szállíta­nak a tárolóhelyekre. Van olyan nyolcvan holdas táblá­juk, amely több mint 140 má­zsás terméssel fizet. A szövetkezet tagjainak a szállítás okoz most legnagyobb gondot. Főként vontatókkal és tehergépkocsikkal kell továb­bítaniuk a felszedett termést. A vasútállomás rakterülete Is kicsinek bizonyul, mert ezer vagon burgonyatermésre szá­mítanak. Összesen húsz vas­úti szerelvényt rakhatnak meg burgonyával a nagyecsedi Rá­kóczi Termelőszövetkezet ter­méséből, a következő hetek­ben. A tanácsi vállalatok első félévi tervteljesiléséről, a beruházások állásáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága pénteki ülésén töb­bek között megtárgyalta a tanácsi vállalatok első félévi tervteljesítését. A vállalatok tervfeladata néhány terület ki­vételével reális volt. A terv- számokat is időben megkáp- ták a vállalatok. A kedvező körülmények között történő felkészülés pedig csak növelte a ter­vek megalapozottságát. A végrehajtás azonban már sokkal kedvezőtlenebb adott­ságok, gátló tényezők hatása alatt történt, mint a korábbi időszakban. Ezért a féléves tervet általában nem teljesí­tették. Megvannak a feltételei azonban annak, hogy — a bú­tor — és építőipar kivételével a lemaradást pótolják. A könnyűipar féléves tervét 95.5 százalékra teljesítette. A vállalatoknak csak a fele tett eleget az előirányzatnak. A rendkívüli időjárás, szállítási korlátozások és ezzel összefüggésben az anyagellátási problémák főként a faiparban, vas­iparban, építőiparban érez­tették kedvezőtlen hatá­sukat. mivel még törzskészletekkel sem rendelkeztek. Egyes he­lyeken ehhez járult még a szervezetlenség, az alacsony színvonalú termelés irányítása. A második félévben javult az anyagellátás, s így éves vi­szonylatban a lemaradás pó­tolható. Említést érdemel, hogy a könnyűiparon belül a szolgáltatói tevékenység a tervezetthez képest 27 százalékos emelkedést mu­tat. Az élelmiszeriparban 2,4 szá­zalékos a kiesés. Ez azonban a húsellátás kivételével nem okozott különösebb nehézsé­get Az építőipar tervét nem egészen 90 százalékra teljesí­tette, s előreláthatólag az év végéig nem képes pótolni tel­jes egészében a lemaradást. A kommunális jellegű válla­latok együttesen 98,7 százalé­kos teljesítést értek el, nagyobb lemaradás a ker­tészeti és az útfenntartó vállalatnál tapasztalható. A kiskereskedelmi áruforga­lom a tervezetthez képest mintegy 4 százalékkal, a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva körülbelül 7,5 százalék­kal növekedett. A vendéglátó- iparban még ennél is nagyobb volt az emelkedés. Ezt követően a tanácsi be­ruházások és felújítások hely­zetét vizsgálták meg. Megkétszerezik a keserű esillagfürt termelését A megye termelőszövetke­zetei közel harmicezer holdon dúsították a silány futóhomo­kos területeik tápanyagtartal­mát pillangós növényekkel. A terméketlen buckákon a csil­lagfürt díszlett legszebben. A keserű fajták magassá­ga elérte a nyolcvan cen­timétert, és így holdan­ként mintegy ötven mázsa zöldlombot szántoltak a barázdákba. Egy-egy növény gyökerén ál­talában harmincöt-negyven tápanyaggal telt tokocskát ta­láltak. A számítások szerint holdanként mintegy 110 kiló pétisónak megfelelő tápelem­mel gazdagodtak a nyírségi földek. A pillangós növények nit­rogén termelésének érléke felér húszezer mázsa mű­trágyáéval. Különös jelentősége volt a csdllagfürttermelés nagyüze- mesítésónek a baktalóránthá- zi, a nagykállói, a nyírbátori járásokban, ahol a szántóterü­letnek több mint kétharmada silány természetű futóhomok. Eddig az itteni szövetkezetek­nek nem volt módjuk a föl­dek szerv csanyag-tartalmának növelésére. A közös gazdasá­gok, az idei Jó példa nyomán, jövőre megkétszerezik a kese­rű esillagfürt termelését a nyírségi tájakon. Tanácsi beruházásokra — az év közben az egyes fő­hatóságok által leadott pótkeretekkel együtt — 160 millió forintot költe­nek a megyében. A Jelentés szerint a beruházá­si tervek teljesítése kedve­zőbben alakult, mint a múlt év hasonló időszakában. Ta­valy július 31-ig a tervet csak 33 százalékra teljesítették, ez­zel szemben az idén 41,6 szá­zalékra. A megyei Állami Építőipari Vállalat, amely az építkezéseket végzi, az első negyedévi rossz időjárás és anyagellátási nehézségek miat­ti lemaradást pótolta, teljesí­tette féléves tervét. Számos új létesítményt adtak át rendeltetésének, köztük több általános és középiskolát is. Jó ütemben halad a nyíregy­házi csatorna és vízmű, továb­bá a lakásépítkezés. A terv szerinti időben kezdenek új lakások építéséhez is. A há­rom nagy egészségügyi beru­házásnál mutatkoznak prob­lémák. Előreláthatólag ezek­nél kevesebb kerül majd beé­pítésre mint amennyit a terv előír. A múlt évhez képest javu­lás tapasztalható az átadott munkák minőségét illetően. Azonban még mindig sok a hiánypótlás az új létesítményeknél. Ez vo­natkozik elsősorban a fe­hérgyarmati kórházra, de kisebb-nagyobb hiányossá­gok szinte minden építke­zéseken észlelhetők. A végrehajtó bizottsági ülé­sen mind a tanácsi ipari tervteljesítés, mind a beruhá­zások teljesítésének meggyor­sítására megfelelő határozatot hoztak. Hódi László. SO éves a bányászok szakszervezete Ünnepi ülésre gyűlt össze pénteken a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének Köz­ponti Vezetősége, hogy meg­emlékezzen a szakszervezet 50 esztendővel ezelőtti megalaku­lásáról. Megjelent az ünnepi ülésen Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Sándor Jó­zsef, az MSZMP párt- és tö­megszervezeti osztályának ve­zetője, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsát Beckl Sándor titkár képviselte, ott volt dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter és a bányászat több szakvezetője, eljöttek a vete­ránok és helyet foglaltak az elnökségben a hazánkban tar­tózkodó szovjet és francia bá­nyászdelegáció tagjai. Blaha Béla főtitkár nagy tapssal fogadott beszéde után Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke üdvözölte a jubiláló szakszervezetet, átad­ta a párt, valamint a szak­tanács jókívánságait. Ezután átnyújtotta az Elnöki Tanács kitüntetéseit azoknak a vete­ránoknak és szakszervezeti munkásoknak, akik érdeme­ket szereztek a szakszervezet felvirágoztatásában. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Csengetés előtt ******* (3. oldal) Kié a felelősség? (5. oldal) fl lottó nyerőszámai (6. oldal) „Eitanr ■nősen amssMmam nyomában (4. oldal) A sósavas asszony (6. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom