Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-25 / 197. szám

Semmi az egész? — A kemény tél volt mín- dermek az oka. Hiába állí­tottunk kekszkályhákat az épületbe, a maitér és heten nem száradt ki eléggé, le­szakadt a mennyeze.:. Ütban Fehérgyarmat felé, ez állami gazdaság kacsane- velő telepére ilyen vélemény hangzott el a gépkocsiban, de a tények mást bizonyítottak. Két kacsaneveló épületet ké­szített az elmúlt év második felében m ÉM Szabolcs me­gyei Építőipari Vállalat. A két épület beruházási, költsé­ge egymillió forint. Szerző­désileg a munkát júliusban kezdték és december végére nóták át- A műszaki átadás- átvétel annak rendje és mód­ja szerint megtörtént. Az épü­letben még a tél folyamán megkezdték a kacsanevelést. A mennyezet az átadásig, szá­mított hat hónap múlva sza­kadt le, háromszáz kacsa el­pusztult, ez a kár töb'o mint hétezerötszáz forint, Az egy­millió forintos beruházási ósz- ezegből g mennyezetek elké­szítése 26 ezer forintba ke­rült, ennek 30 százaléka anyagértékben elveszett. A népgazdaságot érintő effektiv anyagkár mindent egybeverve tizenötezer forintra tehető, Ki a fejelős? Érre a kérdés* re adott választ a helyszínt szemle, valamint az érdekel­tek véleménye. ‘A felelősség megoszlik a beruházó és ki­vitelező vállalat között, a be* ruházó vállalat hibája, hygy nem bocsátott minden vonat- . kozásban elfogadható tervdo­kumentációt az építők részé­re, a kivitelező viszont egy­részt nem az előirt horgany- huzait alkalmazta a nádpai- lók felerősítésére, másrészt helyeként sokkal vastagabb malter és beton réteggel ter­helte a nádpallókat, mjnt amennyi súlyt az elbírt. Hi­bát követett el a műszaki el­lenőrzés is, mept sem menet közben a kivitelezésnél, sem az átadásátvételekor nem vet­te észre, yggy ha észrevette nem figyelmeztetett a nyil­vánvaló' hibákra. Tizenötezer forint kár érte a népgazdaságot. Visszavon­hatatlanul megtörtént ez és mint minden hasonló eset ta­nulságos és egyben intő pél­da: ha a beruházó vállalat átgondolt és minden vonatko­zásban megfontolt műszaki utasításaiban is tökéletes ter­vek alapjár. építtet, ha az építőipar szakemberei legjobb tudásuk szerint hajtják végre a feladatokat, akkor minimá­lisra csökken a hibaszázalék, nem következhetnek be ha­sonló esetek, A szakemberek most megállapították, a béten- és szerfás keverék asm bírja el a nehéz beton és msítéf mennyezetet, könnyebb anyag­ból, perlitből kell áZt kész.'te- ni. Most, így ezzel a mód­szerrel végzik, el a javítást §s szebb lesz, tartósabb a mun­ka. A szakemberek megállapí­tása jó gs helyes, csak az a hibája; hogy azzal 3 megáll»­pításfal egy kicsit elkéstek, előbb kellett volna erre gon­dolni. Az egymással kooperáló te­jek miután a hiba megtörtént, azt bizonygatták, nem olyan nagy dolog az egész. As épí­tőipari vállalat, mert az ,essí garanciális időben történt, gyorsan elvégzi a javítási, — ez különben dicséretes —- az állami gazdaság megkapja a kötbérigényét és ezzel kimond­ják: minden rendben van Csakugyan?! Seres Ernő Az illetékes válaszol A Nyírbogát! olvasóink pa­naszolták, hogy községükben alig egy hónapja cukrászdát nyitották, de több a bosszú­ság, mint az öröm az új'lé­tesítménnyel. A fagylalt, a hüsítőital ellátás nem kielé­gítő. A Szövetkezetek Megyei Központja és a Földművrs- szövetkezetek -Járási Központ­ja vizsgálatot tartott a ©<?- jelentés nyomán és megái' lapították, hogy a panaszok jogosak. A hiányosságok,. mu­lasztások miatt a felelős dol­gozókat Írásbeli figyelmezte­tésben részesítették. Ezzel azonban még nem ol­dódott mag a probléma, — amint ez a felettes szervek válaszából is kitűnik. Mert a folyamatos, kielégítő áruellá­tás ngm csupán a cukrászda vezetőin ás dolgozóin múlik. Ki kellene cserélni a fagylalt- gép keverőüstjének villany- motorját, mert emk így tud­nák biztosítani a zavarta tan ellátást. A hűsítőitalok folya­matos szállítását a nag/káliói szikvizüzem nem tudja vál­lalni. a tájékoztatás szerint a VOSZK nyírbátori palacko­zó üzeme szikvíz és bambi palackozó részleggel bővül- Ez az üz«m látja el majd Nyír- bogátot is frissítő italokkal­Nyírtéti gondok — nyírtéti tervek Az 1 millió 200 ezer fo­rint beruházást igénylő kul- túrházhoz a község lakossága eddig 10Q ezer forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel. A községi tanács 370 ezer forintot tartalékolt e célra, és 20 ezer forint értékű saját anyaggal járult hozzá a terv megvalósításéhoz- A kivitele­zést — a Költségek csökken­tése érdekeben „házilag” vég­zik. Segítséget ígért a patro­náló budapesti vállalat is az pi t kezeshez­A hgjy kijelölést, a terep rendezését még ez évben, míg az építkezést tavasszal kez­dik meg. Kricsfatussy gél» • tudósító MARGIT ORVOS LESZ Hél érvet testvér útja a boldogságig j 944-ben történt, Az egyik nyírbátori tanya sötét szobá­jában fekete hajú, sapadt, so­vány asszony vívta utolsó har­cát a halállal. A gyilkos kór teljesen felemésztette tüde­jét. A 36 éves asszonynak már csak percek voltak hátra, ma­gához- szólította hét gyerme­két. Tizennyolc éves volt a legidősebb. Sírt az egész tanya Az anya szótlanul nézte éket, majd görcsösen megra­gadta g riadt tekintetű, véz­na Margitkát. Szerette volna #t js a sírba vinni- A gyer­mek béna volt. A kínlódó aj­ka megremegett, de már nem tudott szólni. Fátyolos fekete szamából könny patakzott. Percekig tartott ez az élet- halai tusa. Aztán csontos uj­jal elengedték a vézna ke­zecskét és élettelenül hanyat­lott vissza. A hét árvából egyszerre tört ki a fájdalmas zokogás. Meg­kgnduif a lélekharang, mely hírül adta a tanyasi zsellé­reknek, hogy egy társuk el­kötözött az élők porából. Fe­detlen fővel álltak az embe­rek az alacsony házikó előtt. Sírt az egész tanya. Miért ha­gyott itt hét gyermeket? Mi lesz velük? Margit meséli: — Nem tudtam beletörődni, hogy elveszítettük- Átkoztam a kegyetlen világot, és a nyo­morúságot, amely elvette tő­lünk. Felelevenedett előttem amint meggörnyedve rohant, hegy egy darab kenyérrel több jusson nekünk- Fülembe cseng könyörgő szava: „Nagyságos úr, tessék nekem egy kiló zsírt adni. Nincs mit adjak a gyermekeimnek.’’ A nagyságos úr elfordította 3 fejét és meg­vetően válaszolt. „Nem bírom a cseléd szagot. Na, de nem bánom, kaphat egy kiló bél- zsírt.” — Anyám $leve fakadt, de nem fogadta e) az alamizsnát. — Kitört a háború, a nyo­mor egyre elviselhetetlenebb lett. Éheztünk, fáztunk, már ruha som volt rajtánk. Az egyik nap a család az ország­út mellett dolgozott. Leültünk pihenni, fáradtak és éhesek váltunk, Anyám lázas beteg volt, s nem bírt dolgozni. Or­vost hívni nem volt pénzünk. A távolból hjntó közeledett, amikor odaért hozzánk, gőgö­sen kiszólt az egyik utas; „Miért nem dolgoztok, mim vártok!” . ív „Ember akartam lenni“ — A háború befejeződött, szétosztották a földet. Nővé­reink férjhez mentek, mar­osak én és húgom maradtunk apám mellett. Elvégeztük az általános iskola nyolc osztá­lyát. Újra anyagi gondokkal küzdöttünk- Apám erősen ah koholista lett, Álltunk ta­nácstalanul, próbáltunk meg­oldást keresni, hogy tovább­tanulhassunk. Nehéz vojt a helyzetem, a lábam béna, a járás fárasztó. De ez nem tu­dott letörni. A tanulási vágy sokkal erősebb volt bennem. Ember akartam lenni. Elin­dultam szorongó lélekkel a megyei tanácsra. Vajon meg­értik-e kérésemet? El tud­ják-e képzelni, hogy nekem, a tanulás az életet jelenti? — Orvos akarok lenni. Té­tován nyúltam a kilincshez, remegett a kezem- A műve­lődés} osztályon kedves em­berek fogadtak. Elmondtam, mit akarok és kit keresek- Az előadó elvtárs nem volt a szo­bában. Várnom kellett, örül­tem is egy kicsit a várakozás­nak, mert addig is rendez­gethettem gondolataimat. Töp­rengtem, észre sem vettem, hogy bejött valaki- Megre­megtem, amikor megszólított, kutatva néztem az arcát, s egyszerre elszállt minden fé­lelmem. Elmondtam sorsom szomorú tragédiáját, e hogy tanulni szeretnék- A? előadó elviéi megsimogatta a fe­jem. csak ennyit mondott: ’Segíteni fogunk benneteket- A ti édesanyátokat mi és az állam helyettesítjük.” — A meghatot’ságtól köny- nyeztem. Állami gondozásba /ettek- Mindent megkaptunk. Ruhát, tanszert, gondtalanul anulhatmnk. Engem az első Ívben Budapestre a kliniká­ra küldtek, hogy meggyógyít­sák paralizisemet. Kiváló or* vésők dolgoztak fáradhatatla­nul évpken keresztül, hogy járni tudjak Közben a kis» várdai gimnáziumban leérett­ségiztünk. Az odaadó gondos­kodás tovább kísért az egye­tem kapujáig. Mindketten el­értük, amire vágytunk. A szeretetek a meleg otthont; az anyagi támogatást. Hygsm fogtechnikus lett, én most ne­gyedéves orvostanhallgató va­gyok­Egy év múlva már ö is gyógyít Annak ellenére, hogy egy évben többször kell feküdnie kórházban, óriási akaraterő­vel tanul, mert egy év múlva gyógyítani akar. p. Margit, tudja, mit jejertt az éjeinek megmenteni egy anyát, és visszaadni az ember legdrá­gább kincsét, az egészséget. Erdelies Imre Láttam azt a fiatal lányt, aki kilépett a fodrászúzimböl' és a szemerkélő eső miatt haragosan vonta összo sze­mét. ' „Mire hazaérek szitázik a frizurám!” Hallgattam a strandotokat, akik nem ép­pen szívélyes szavakkal em­legették a „természetfelelost'’ a Nap elé gyulemip esőfelhők miatt. „így karácsonyig sem bámul le az ember”, Eg ott Ültem a stadionlelátóp, ami­kor a vesztésre álig mérkő­zés második félidejében meg­eredt a? égi csatorna; „Micso­da balszerencse! A mieinknek nem pászol a vizes fű”, Látszólag úgy tűnik néha, hegy az eső megzavart ran­devút, sietős lépteket, apró bosszúságot, ernyőt és nyion- kabátet jelent. Utóbb, . külö­nösen ezen a nyáron vala­hogy háttérbe szorultak ezek az esőismérvek. Árnyékban gs fok volt, jóg- behűtott sörre vártunk a kert- helyiségben. Barátom — sta­tisztikus egy kereskedelmi vállalatnál — letöröl tg hom­lokát s azt mondta; „Elkelne gy zuhé. Vidéken voltam tegnap, látnátok, milyen szom­jas a föld”. Hihetetlenül hang­zik, de ebben a városi kert- jeiyiségben egyáltalán nem .üht stílszerűtlennek, hogy KRÓMKA ESŐ 1963. augusztus 25. 4 Közel egy évg már, hogy életveszélyesnek nyilvánítot­ták a nyírtéti kultúrházat, így agy fi«5 méteres volt tante­rembe szorult a község kul­turális élete, minder) rendez­vénye. Itt kapott helyet a mag) js. Az 50 főt befogadó helyi­ségben esy-ogy rendezvény e 6Q=40Q ember szorongott.. A vasárnapi mozielódásokon, a forró nyári délutánokon, es­téken gőzfürdőhöz hasonló volt a helyzet. Erősen kifogá­solható a vetítés minősége is, Nem a MOKÉP, hanem az e célra alkalmatlan helyiség miatt, — a vetítőgép a kö­zönség között van, Csaknem minden tanácsülé­sen szóvá teszik ezt az ál­datlan állapotot. így szüle­tett meg az elhatározás új, korszerű kulíúrház építésére. A helyi terme Lőszöveikeza - tet ea'ronáió budapesti 23, sz. Építőipari Vállalat mérnök kollektívája társadalmi mun­kában már elkészítette és el is küldte a mintegy 13 ezer forint értékű tervet. Kérdés Szeretem ezt a város*-, ezért őszintén örültem a hírnek, majd később a „látványnak” js, hogy közmüv€6itik, csa­tornázzák Nyíregyházát. Nem bosszantott! a por, a lezárt -útszakasz, és az ezzel járó kerülőséta, nem bántották sze­memet a feltúrt utcáké á kő­rakások... Múlt az idő, az utcákat megnyitották, a felszedett kö­vek, a kiásott homok nagyjá­ból visszakerült a helyére. A munkát befejezték a csatorna­építők, de a „takarítás" vajon .tire vár? Mindenütt, az épít­kezések helyért, homokfelhő­ket kavar a szél, és mosta­nában az esők után sártenger képződik. A legforgalmasabb helyeken: a Csemege Áruház, az Állami Aruház és a Luther ház előtti gyalogos átkelők­nél. Pedig még csak nyári zá­porok áztatják az utakat. De mi lesz itt Ősszel? Soó Gábor Nyíregyháza Jó hírnévnek örvend a Nyírlugosi Állami Gazdaság népitánc együttese. Legutóbb Auorügeten szerepelt nagy sikerrel. 90-^100 mázsa dohányt tűznek fel naponta dőben már 40^50 mázsás az átlagtermés. A tsz 90 hold hevesi és 182 hold szabolcsi dmányül­tet vénye szépen fejlődött. Annyira, hogy a rendelkezé­sükre álló dohánypajták ke­vésnek bizonyultak. Ezért a vezetőség úgy határozott, hogy B háztáji gazdaságok üres do­hánypajtáit kibérii, a rossz állapotban lévőket kijavíttat­ja. A Kákóe zi Termelő szövet* kezet odáig mintegy löüo má­zsa hevesi dohányt szállított a telepre. A legjobb minő­ségű dohányt az I. sz. üzem­egységből Bakonyi Miklós, Barna István, Csókási Berta­lan, a II. sz- üzemegységből Belies Miklós, Katona Lász­lómé és Fosán János tsz-te- gok adtak át­Naponta 00—100 mázsa zölddohányt ás 15—20 mázsa száraz dohányt dolgoznak fel a telepen- Az elmúlt évben szeptember 8-ig összesen j 100 mázsát, az idén már eddig 2500 mázsa zölddohány feldol­gozásával végeztek. Október íl-ig kell üzemeltetni a szá­rítót. Fügedj Imre Kivizsgálták A Kelet-Magyarország jú­lius 31-i számának Fórum ro­vatában „a sok határidő kö­zött elvész a tv” címmel megjelent bírálat alapján a Nyírbátori Általános Vegyes- javító KTSE-ben vizsgálatót tartottam- A vizsgálat során megállapítottam, hogy a nyíf- gelsei Béke őre Tsz kultúr- felelősének panasza, jogos, a ktsz a vizsgálat időpontjában sem javította még ki a bevitt ív-készütóket. A készüléket villám sújtot­ta, és olyan alkatrészt kell benn» kicserélni, amelyet — mivel a szövetkezet garanciás szerződéssel nem rendelkezik — megszerezni nem tud. A szövetkezet elnökét uta­sítottam, hogy a felelőtlen ígérgetőket vonja felelősségre, ég ugyanakkor tegye meg a szükséges intézkedést a ké­szülék mielőbbi kijavítására. A határidőt szemptember 1 napjával határoztam meg. A vizsgálat napján a készüléket a nyíregyházi GEEKÁ-hoz szállította be a szöyetkezet ja­vítás végett. Czimbalmos István KISZÖV elnök Az eddigi szokásoktól elté­rően a nyírbogát) dobányszá- rító telepen már július 0-én teljes üzemmel magkezd'ék a dohány feldolgozását. Mivel mind a nyírbogát! Rákóczi Termelőszövetkezet tagságát, mind az egyénieket anyagilag érdekeltté tették a 40 százalékos dohánytermelés­ben, az idén megnőtt a ter- meíési^térv. At elmúlt évek­ében holdanként átlagosan csak 10—12 mázsa zölddohányt termeltek, ebben az eszteo­Kőzőis kirándulás P/Jdamutetóan dolgozik, és szocialista brigádhoz méltóan él is a kisvárdai öntöde' Ja- kus brigádja. Csak egy példa erre: a szocialista brigád tag­jai, családjukkal együtt min­den évben közös kirándulásra mennek. A költségeket a ju­talompénzekből fedezik, amit a brigádtagok egész évben ta­karékban gyűjtögetnek ezek­re az alkalmakra. Az idén — a munkásaka­démia vizsgái után — a Sós­tóra szorveztek kirándulást, Mindnyájan igen jól érezteti magukat — ahogy elmondjak Ezek a közös családi kirán­dulások megerősítik a brigád­tagok barg#, dolgozótá-’sl kapcsolatát, Papp András tudósító összejöveteleken és a napi munka végzése közben. Mert ebben a társadalmi méretű esőért aggódásban mindany- n.yiunk óhaja css-ppntosui. Ugyancsak városi hivatalnok faggatott a napokban: mond­ja, miért nem lehet gyorsabb tempóban építeni azokat a? öntözőművek'et? Nem hittem, hogy olyan nagy figyelemmel tudja hallgatni magyarázato­mat. Már előre sejtem, mit mond ; ez a városi hivatalnok .újból) találkozásunkkor, 'Hiszen az ■ eső most meg éppsnhogy ke- • rékkötőjéyé vgJt a sürgős , munlfáknak. Ügy mondta ká- . nikuiéban: csodálni lohet A ’ parasztembereket. Tudom, -a frizuráját féltő fiatal lány, s 1. a strandolás örömét élvezni : akaró ilyen közvetlenül nem > gondol erre. Csak örül, hogy hófehér kenyeret vehet a . boltban, hogy ízletes a frjss , paradicsom­Nézőm a permetező esőt. ■ Elég lenne már, mert földbe- kell tenni a termést, Érzem, nem csak Htot eg- , godnak a földeken. Mások is nézik az esőt, yá- : rpsi emberek, közös aggódás­- sai, i Angyal Sándor bennszülött városi emberei latolgatni kezdték, mit jelen­tene' forintban 10 milliméter- nyi csapadék. Máskor a száguldó villa- nkosban így szóit egy utas f mellette ülő, tánczenei hallgat! táskarádióé fiatalemberhez „Két óra vgn, kapcsoljon máj át a Petőfire, hadd halljuk jön-e az égő”, A karúi ülői közelebb húzódtak s a bú után itt is megkezdődött > latolgatás: mi lenne, ha mos1 kát nap két éjjel esne s m tesz, ha nem esik. Ealujáró ember egyre töb­bet hallja mór a földekéi , szergoskodóktól is; megembe Telhetné magát az idő, kézé , re játszhatna a szövetkezet nafe. Eső. Éltető, földet hizlaló - arcokat örömre derítő csapa dék. Mindig is ez volv, di i mostanában fokozottabban té 1 ma falun és varoson, család

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom