Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-25 / 197. szám
Tisztaság és eg TEGNAP TÖRTÉNT Interjú két emelet magasban A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek létrejöttével új lehetőségek születtek: jobbak az anyagi feltételek, szervezettebb megelőzés, védekezés és hatékonyabb felvilágosító munka alapjai teremtődtek meg a korszerű közegészség- ügyi követelmények megvalósításához. Ugyanakkor hanyagság, tudatlanság vagy vigyázatlanság esetén tömegesebb lehet — hiszen sok ember dolgozik együtt — a fertőzés, mérgezés vagy a foglalkozási megbetegedés is. A napokban tárgyalta meg a párt megyei végrehajtó bizottsága a termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetét. Megállapították, hogy a KÖJÁL és Vöröskereszt közös erőfeszítéseinek nyomán jelentős haladás történt az elmúlt három évben. Az egész megyére kiterjedő egészség- ügyi hálózatot hoztak létre. Háromszáznyolcvan főt bíztak meg ezzel a munkával a termelőszövetkezetekben. A fehérgyarmati, tiszalöki és nyíregyházi járásokban az egészségügyi felelősök háromnapos tanfolyamon is részt vettek. Javult a termelőszövetkezetek és a körzeti orvosok kapcsolata. A közegészségüggyel a mezőgazdasági osztályok is kezdenek foglalkozni. A nőtanácsok, a KISZ-szervezetek és a TIT munkaprogramjában is egyre gyakrabban találkozhatunk az egészségügyi feladatok segítésével. Ez a munka azonban még a kezdet kezdetén tart. A termelőszövetkezetek többségében fogyatékos a közegészség- üggyel való törődés. Nem egy helyütt megfelelő mellékhelyiség is hiányzik. Sok községben a majorok még a lakóházak Kzött üzemelnek. Az ólak, az állatok a legyek tenyésztői és egy kicsiny gon- atlanság esetén a bűz terjesztői. Ahol új majort építenek, üt is sok helyen az istállókat ej ház nélkül tervezik. Ezzel eleve elejét veszik a higiénikus tejkezelésnek. Ezen a téren legjobb eredményt a fehérgyarmati járásban értek el es legelmaradottabb a tejkezelés a csengeri járásban. Sok esetben hiányzik a fejők fehér munkaruhája, de az is előfordul, hogy ellenőrzés hiányában kényelmességből a dolgozók nem használják a munkaruhát. A tehenészetben dolgozók nem jelennek meg rendszeresen az orvosi vizsgálton. Rengeteg nehézséget okoz a közegészségügyi követelmények megtartásában az Ulattenyésztők gyakori váltakozása. • Az állattenyésztésen kívül másik nagy terület, ahol sok a hiba: a műtrágya és növényvédőszerek raktározása és fel- használása. Friss, figyelmeztető példák az apagyi és nagy- dobosi mérgezések. Több szövetkezetben együtt tárolják a védőszereket a műtrágyával. A mérgező anyagraktárak nincsenek jól zárva, hiányoznak a figyelmeztető felírások, A kisvárdai járásban az ellenőrzés hiányos raktározást talált többek között Nyírkárász, Kisvárda és Pap község termelőszövetkezeteiben. Az igaz, hogy több helyen raktárhiánynyal küzdenek, nincsenek megfelelő anyagi lehetőségeik. Minden lehetőt el kell követni, hogy a legfőbb értéket, az emberek életét, egészségét más beruházások terhére is, de megfelelő raktározással, gondossággal védeni kell. A védőszerek elkészítésénél sokszor nem használják az előírt védőruhákat. Sok helyen mérgező anyaggal bánnak védekezőszer ismeretből kiképzetlen emberek. Gyakori, hogy az ívóvíz nyerésre használt kút közvetlen közelében keverik a mérgező szereket, vagy ott mossák ki a keverőkádakat, peremtezőgépeket. Ahogyan a tehenészetben, itt is gyakori a dolgozók váltakozása, kioktatás nélküli beállítása. Probléma a mezőn, a majorokban dolgozók megfelelő ivóvízzel való ellátása. Nyári melegben a vízhordók sokszor orvosilag nem ellenőrzött kutakból visznek ivóvizet tömegben dolgozóknak. Sok fertőzésnek a melegágya a helytelen trágyakezelés. Legjobb az a módszer, ahol naponta kihordják a határba a termelt trágyát és ott leföldelve érlelik. Közegészségügyi hibák bőven találhatók a gépeknél, a műhelyekben és még számos helyen, de a legjellemzőoD fogyatékosság az állattenyésztésben és a növényvédoszer felhasználásában fordyl elő. A kezdeti eredmények, az alapozó munka után még igen sok a teendő, hogy valameny- nyire is korszerű egészségvédelemről beszélhessünk. A munka oroszlánrésze továbbra is a KÖJÁL-ra és a Vöröskeresztre vár, de a tanácsok, ^ a tömegszervezetek segítsége nélkül az 6 munkájuk elvész és valamennyien sem tudnak jó munkát végezni, ha a terme lőszövetkezetek tagsága, különösképpen pedig a vezetői — saját érdekükben — nem fordítanak nagyobb gondot erre. Minden tsz-elnöknek legyen legfontosabb lelkiismereti kérdés a köztisztaság, a rájuk bízott emberek egészsége. S nem utolsósorban a gazdaságból kivitt élelmiszerektől ne betegedhessen meg senki. A körzeti orvosokkal kössenek a tsz-ek szerződést előadások tartására, gyakoribb ellenőrzést igényeljenek. Biztosítsák a szövetkezetek vezetői a megfelelő védőfelszerelést, a munkaruhát, de egy pillanatig . se feledkezzenek meg, hogy az anyagiak mellett szükséges a mindennapos névelő- munka is. Csikós Balázs. Szombat, néhány perccel déli 12 óra előtt. Felbúg a da- rú jelzőkürtje, valamint később megismétlődik a figyelmeztetés, a nehéz teher a magasba lendül. Ki tudja, hányadszor már reggel óta! Sürget a határidő Épül az új megyei SZTK alközpont. Nyíregyháza egyik legforgalmasabb pontján, a Széchenyi út elején. Állványerdőből bontakozik ki a modern vonalú épülettest: már a második emelet födémjén végzik az utolsó simításokat. Becsey István kubikosbrigádja megállás nélkül teríti szét az elemeket kitöltő salakot. Pedig látni, hogy kissé fáradtak: szombat van, hét vége, ilyenkor már pihenésre vár az ember izomzata. — Hát még mennyire vár bennünket otthon a család! Becseyék mind a nyolcán vidékiek, Kántorjánosiból járnak el hetenként. — De tudja, hogy van az, ha az ember látja, nem lehet félbehagyni a megkezdett munkát. Dobos Bertalan közbeszólása megindítja az alkalmi interjút kétemeletnyi magasságban. Egyetértőén helyeslik a miniszter utasítását: nem lehet ellazsálni a szombatot, munka helyett csak csomagolni. Különösen nem lehet ilyen cudar időjárású esztendőben. A mélyből felkapaszkodó művezetőre, Fazekas Ferencre mutatnak: ha akarnák is a lazítást. Feri bácsi arca nyomban elkomorulna. Vasárnap is dolgoztak — De ők nem akarják — adja meg a választ kapásból a művezető. Ilyen emberekkel öröm dolgozni, nem kell kétszer .mondani semmit: értik, tudják, hogy az ő érdekük, ha előbbre jutnak egy lépéssel. Babrás munka a vasbeton- szerelőké, s ha azok végeznek a kubikusok mint a méhraj ellepik a területet. Sietni kell, sürget a határidő, ami mostanában a legnagyobb becsületbeli tényező. — Azért sajnáljuk a szabadszombatok megritkítását. Ezt mondja valaki távolabbról, néhányan bólogatnak: hiába na, jól jön a több kereset, meg a vállalati dicséret, de a szabadszombat, mégiscsak kedvükre volt. Aztán egyikük sietve elárulja: ezért beszélnek ilyen kedvesen róla. mert Ferenc Jancsi kivételével valamennyien családosak. Könnyű a János A bürokraták védszentje Miért nincs a bürokratának védszentje? Ez a kérdés már régen nyugtalanít. Miért nem választottak maguknak védszentet, amikor az még divatban volt? Miért árvulnak a nagyvilágban védszent nélkül, amikor minden szakmának, testületnek vagy közösségnek van védszentje? Kristóf az autósoké, Hubertus a vadászoké, Flórián a tűzoltóké, hogy csak a legnépszerűbbet említsük. Igaz, ezeknek a véd- szenteknek erősen csökkent a hatáskörük, de azért mégiscsak viselik a méltóságot, és még mindig akadnak, akik kikérik a tanácsukat. De szegény bürokratáknak egyáltalán nincs védszentje. Mi ennek az oka? Töprengéseimre egy igazi békebeli bürokrata adott választ. Miután írásba adta, pontosan és szó szerint nyújtom át az olvasónak: Sok-sok esztendővel ezelőtt összeültek a bürokratái:, hogy megvitassák céhük fontos kérdéseit. Így vetődött fel az a gondolat, hegy ők is haladni óhajtanak a korral — az akkori korral —, és védszentet választanak maguknak. Hosz- szas vita után bizonyos Ha- dariás prófétára esett a választás. Hogy miért, azt az elnök alaposan meg is indokolta: — Azt hallottuk, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, márpedig a régi metszetek úgy ábrázolják Hadariást, amint éppen aktacsomag felé nyúl. Legyen tehát ő a mi védszen- tünk. — Légyen! — zúgott a tömeg. Több bizottságot, albizottságot és grémiumot alakítottak, majd maguk elé idézték Hadariást, hogy lekáderez- zék. A jelölttel közölték, hogy saját kezű írásával hat példányban készítsen életrajzot, ahhoz csatoljon hat fényképet, valamennyinek a hátlapjára üttesse rá az őrszoba t hitelesítését. Csatolja szenttéavatásának okmányát egy eredeti példányban és három másolatban, utóbbit közjegyzőileg hitelesítve. Mutassa be ezenkívül szüleinek házasságlevelét, a saját keresztlevelét, újraoltási bizonyítványát,. és igazolja, hogy sem adó-, sem vámtartozása nincs. Írja be csodatételeinek pontos történetét, azt nyújtsa be tizenkét példányban a hozzáfűzött szakértői véleményekkel egyetemben. Az ambiciózus próféta évekig loholt, beszerezte a kívánt okmányokat, de valahányszor benyújtotta azokat, mindig új és új követelményeket támasztottak. — Csodatételről szóló igazolást csak körpecséttel fogadunk el — jelentette ki egyszer az iktató, amikor Hadariás egyszerű stemplik- kel káprázatos csodatetteket bizonyított. De a szívós próféta nem hagyta magát. Egy csodával több vagy kevesebb, gondolSzombat délben a kubikosbridáddál gyereknek, csak az anyja, meg esetleg még „valaki” várja. De a nősembereknek hét végén b zony már „főzik a kapcáját”. — Azért nem fokozzuk túl ezt a gondunkat. Múlt héten például szó nélkül vállaltuk a vasárnapi munkát is. Igaz, hogy egy kis „sajátos” munkaszervezést is kiokoskodtunk: hét közben magunkkal hoztuk kerékpárjainkat, s a vasárnapi munkaidő után rákaptunk, s végigkarikáztunk 38 kilométert. „/Vem ijedünk meg egy kis zukélól“ Bár ez az építkezés nem annyira égetően szükséges, mint az állomás környéki lakótömböké, a kubikosbrigád azt vallja: ez is olyan munka, mint a többi, itt is pótolni kell az elmaradást. Berecz Sanyi, a darus ötször is búgatja a villanykür- töt: „Mi az legények, nem bírják cérnával?” Ezen nevetnek, mint azon is, hogy a múlt héten kétszer is megfürösztötle őket az eső. — Gondolhatja, hogy nem ijedünk meg egy kis nyári zu- hétól. Hiszen egy szint födém- iéhez közel 2 és fél ezer vasbeton elemet kell felemelni a földről, helyére illeszteni, rögzíteni. Nagy munka, nagy figyelmet kíván. Különösen itt. a nagy városi zajban, ahol a daru kürtjének hangját gyakran elnyomja a villamos, a sok autó moraja. Lekopogjuk, eddig még nem volt balesetünk. Del tan Megkondul a harang, dél van. A Becsey brigád nem áll le, legfeljebb az északról gyü- leirnő felhőre figyel: — Gyerünk fiúk, ne érjen itt bennünket a zápor. Búcsúzóul még elmondják, szombaton nem tartanak ebédszünetet, némelyikük a vonatban költi el a száraz ebédjét, vagy megvárja az otthoni főttet. Vonatra szállás előtt még futtában vásárolnak néhány szelet csokoládét, pár csomag savanyú cukrot a gyerekeknek, mert anélkül nem lehet hazamenni. Angyal Sándor. Ä népművelés új útjai Országos figyelem a demecseri kísérletre — Helytörténeti pályázatok a 20 éves felszabadulási évfordulóra A szabolcsi alkotóház tervei Művelődéspolitikai tanácskozás volt a napokban Nyíregyházán. Megbeszélték a részvevők többek között a megye népművelési tervét. Gacsó Lászlótól, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető-helyettesétől kértünk ezzel kapcsolatban tájékoztatást. — Elsőnek a dolgozók oktatását említem, amelyet az eddigieknél jobban kívánunk segíteni a népművelés eszközeivel is. Ebben a demecseri kísérlet jelent újat, ahol úgynevezett tantárgycsoportos oktatást vezettek be a felnőttoktatásban. Ez azt jelenti, hogy az egyik évben csak humán, a másik évben csak természettudományos stb. tantárgyakat tanulnak a dolgozók. Ez merőben új utakat keres az oktatásban, s ma már országos érdeklődés nyilvánul meg iránta. Minden járásban szeretnénk legalább egy iskolában megvalósítani. Mind az iskola, mind a tanfolyamszerű oktatást jobban akarjuk segíteni a könyvtárak és a mozik lehetőségeinek kihasználásával. .A könyvtárak a szükséges szak- és szépirodalommal, a mozik a tananyaghoz kapcsolódó filmekkel szolgálhatnak. Milyen kötetlen formákat terveznek? rendelkeznek a munkásakadémiák. Néhány megyei üzemünkben is volt munkásakadémia. Az a tervünk, hogy ezt kiszélesítjük és tsz-akadé- rniákat szervezünk, ahol erre megvan a lehetőség. Ezenkívül nők és fiatalok akadémiáját is szervezünk a nőtanács és a KISZ közreműködésével. A termelés és kulturális munka szorosabb kapcsolatának új vonásai? — Sok községünkben helyes irányban haladnak, hogy a sajátos termelési feladatokat a kultúra eszközeivel támogatják. Különös gondot fordítunk a következőkben azokra a községekre, ahol bemutató gazdaságok vannak. Itt mintaszerű kulturális életet szeretnének kialakítani, hogy ez is tanulságul szolgáljon az oda látogató tsz-tagoknak, vezetőknek. Milyen helytörténeti és egyéb kutatásokat végeznek? — Élénkíteni akarjuk a megyében az irodalmi, néprajzi és helytörténeti kutatásokat. Ehhez a művelődési otthonok1 nak az eddigieknél nagyobb segítséget szükséges nyújtani. De segíteni fog ebben a levéltár és a múzeum is. Itt említem mefj hogy hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából szerte a megyében kiterjesztjük a helytörténeti kutatásokat, abból a célból, hogy minden/község dolgozza fel akár a 20 éves történetét, akár a régebbi történetével együttesen, önálló kiadványban a jubileumra szeretnénk kiadni a megye monográfiáját, ezenkívül vályázatokat hirdetni a felszabadulási témákról. Szerepel-e a régen tervezett szabolcsi alkotóház építése a tervben? — Valójában régi vágyunk, hogy a Sóstón létrehozzunk egy képzőművészek, írók alkotóházát. Ez minden bizonynyal megvalósul a következő években. Ennek alapjait úgy akarjuk lerakni, hogy megkerestük a megyéből elszármazott képzőművészeket, műveikből kiállítást rendezünk a megyeszékhelyen. A művek egy részét a megyének ajándékozzák, s ennek ellenértékéből vetnénk meg a szabolcsi alkotók háza építésének alapjait. F. G. Űjabb tsz bekötő utak készültek el megyénkben — Nagy városokban jól beváltak és sok tapasztalattal ta magában, és megszerezte az összes iratokat: Most már nem volt más hátra, mint a felavatás. Az erre a féladatra kijelölt bizottság kimondta, hogy az ünnepséget a bürokraták központi székházában tartják meg. Egyben elrendelték, hogy az újonnan kinevezett védszent arcképét 30x16 centiméteres keretben a díszterem falára függesszék ki, és azt az avatóünnepségen leplezzék le. Elérkezett a nagy nap. A világ minden tájáról össze- seregleltek a bürokraták. Vjságírók légiója szállta meg a termet, hogy beszámoljon a nagy eseményről. De a nagy esemény elmaradt. — Mi történt? — rohanta meg a sajtó az elnököt. Az elnök kétségbeesetten széttárta a karját, és szóbeli válasz helyett kiadmányban adta meg a választ, amely így festett: — A határozatunknak megfelelő Hadariás-kspet nem állt módunkban kifüggeszteni, mert az utolsó pillanatban kiderült, hogy nincs rá keret. Stella Adorján A ramocsaházi Rákóczi, a jékei Szabadföld, a márok- papi Új Barázda, a túrist- vándi Rákóczi termelőszövetkezetekben összesen mintegy 4 kilométernyi bekötő út készült el. A lakosság mintegy 800 000 forint értékű társadalmi munkával járult hozzá az építkezéshez. A terveket pedig a Hazafias Népfront Bizottság mellett működő műszaki akciócsoport tagjai készítették ugyan-* csak társadalmi munkában. A mérnökök, technikusok 1938 óta napjainkig kb. 50 kilométer hosszú bekötő út tervdokumentációját készítették el a megyében, s ezzel jelentős költ<=ée»ket takarítottak meg a közös gazdaságoknak. Legközelebb a dombrádi, gergelyiugornyai, mérki, gu- lácsi és kálmánházi termelő- szövetkezetekben építenek bekötő utat. A tervek jó részét már át is adták, a földmunkálatokat megkezdték, egyes helyeken még az idén be is fejezik. Bekötő út tervdokumentációjának készítésére újabban az oros-nyírjesi, vállaji, nyíregyházi. Ság- vári és timári termelőszövetkezetekből jelentettek be igényt a Hazafias Népfront Bizottságokhoz. 3 1963. augusztus 25.
