Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-03 / 180. szám

XX. ÉVFOLYAM. 180. SZÁM Ara: 50 fillér 1963. AUGUSZTUS 3. SZOMBAT JÉGESŐ, ZIVATAR vonult végig Szabolcs-Szatmáron JELENTÉS A PÉNTEK DÉLUTÁNI FELHŐSZAKADÁSRÓL, KÁROKRÓL most kisebb területek kaptak kiadós esőt. Az erős zivata­rokat szélvihar kísérte. A pénteki időjárást a fül­ledt meleg jellemezte. A hőmérsékleti maximumok a Dunántúlon 26—30, az alföldi megyékben 30—32 fok között alakultak ki. Miskolcon 33 fokig emel­kedett a hőmérők higa­nya, de már a délutáni órákban erős zivatart je­lentett a megfigyelőállo­más. A levegő relatív páratartal­ma 24 óra alatt több mint kétszeresére nőtt, s még csü­törtökön a délutáni órákban is 57 százalékot mértek, va­gyis a levegő minden kilójá­ban a normálisnak számító 6 gramm helyett 13 gramm víz­pára „zsúfolódott”. A meteorológusok szerint 2000 kilométer körzetben most mindenütt normáli­san meleg, nyári idő ural­kodik. Az időjárás „zivataros hajla­ma” arra mutat, hogy bár szombaton előreláthatólag a péntekihez hasonló hőmérsék­leti maximumok alakulnak ki, aránylag gyorsan és váratla­nul képződhetnek újabb zi- vatargóeok. Tanácskozás az ország kenyeréről Mem „ügyfelek" (3 oldal) SzfepiiéMI jeienijiik (6 oldal| BJoltÓ nyerőszámai (6 oldal) fl bajnoki rar^eiöu (4 oldal) Milyen lesz a leiiTíval? (6 oldal) p Épül a Duna* völgyi öntözőmű Űj öntöző főcsatorna épí­tése kezdődött meg a Kis­kunságon. Ez lesz a Duna völ­gyének legnagyobb öntöző fő­műve. A Kiskunságban már korábban is több ezer holdat öntöztek a Duna-völgyi lecsa­poló főcsatorna mentén. Ez azonban csak a legmélyebb területeknek adott vizet. A tervezők elgondolásai alapján rendkívül gazdaságo­san és gyorsan lehet felépí­teni az új csatornát, mert leg­nagyobb részében egy kiszá­radt, csaknem ötven kilométer hosszú régi Duna-mederben vezetik majd a vizet. Ülést tartott tegnap a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Foglal­koztak a megyei, járási taná­csok községfejlesztési csoport­jainak munkájával, a lejárt határozatok végrehajtásával, valamint a vb. jogikörében ho­zott döntésekkel. Az ülésen a megyei építési, közlekedési és vízügyi osztály vezetője Dézsi István beszámolt a sza­bolcsi falvak vízmű vési télének problémáiról. Elmondotta, hogy a Vízügyi Igazgatóság társu­lati csoportjával karöltve, és tanácsi szervek vezetőinek bevonásával, helyszíni szem­léket tartottak több község­Súrő jégesővel kísért ziva­tar vonult át megyénkén pénteken a délutáni órákban. Asztag mellett találta a csép­lőgépeket, s megzavarta a munkát a földeken. Nyíregyházán közel egy- óráig tartott az ítéletidő. A 66—80 kilométeres se­bességgel száguldó szél a gyengébb állapotú épüle­tekről letépte a vakolatot, és a kiálló díszeket. Egy Ilyen vakolat betörte az OTP nyíregyházi kirendelt­ségének irodái felett elhelye­zett üvegtetőt, s beömlött a viz a hivatali helyiségekbe. Nagyobb kár keletkezett a Színház utca 6. szám a’atti épület pincéjében, ahol kül­földi vegyianyagokat tároltak. A város utcáin 18—20 cm vastagon hömpölygőit a víz, s az alacsony építésű házak plneélt elárasztotta. A tűzoltóság kivonult a helyszínre és sok ezer fo­rint értékű permetezőszert mentett meg a pusztulás­tól. „Aratott” a zivatar a nyír­egyházi Ságvári Termelőszö­vetkezetben is, ahol 100 hold dohányt, 52 hold gyümölcsöst, 100 hold konyhakertet tépá­zott meg a sűrűn hulló, mo­gyoró nagyságú jég. A jeges zivatar után a közös gazda­ságok vezetői és tagjai rögtön­zött határszemle bizottságot alakítottak a kár megállapí­tására. A megyében mintegy 6 kilométeres sávon vonuló zivatar csaknem 30 ter­melőszövetkezet határát érintette. A kár megállapítására min­denütt megkezdték a munká­jukat a határszemle bizottsá­gok. Az új felmelegedést elindí­tó száraz, kontinentális légtö­megre csütörtökön dél felől váratlanul érkezett szubtrópu si levegő siklott fel. A magasban kicsapódó nagy tömegű vízpára az ország nagy részén erős, helyenként felhőszakadás­szerű zivatarokat, majd csendes esőket okozott. A Meteorológiái Intézet köz­ponti előrejelző osztályára ér­kezett jelentések szerint csü­törtökön délutántól péntek reggelig a Duna-Tisza közén, valamint a Dunántúl déli te­rületein rossz eloszlással át­lagosan 9—10 milliméter csa­padék hullott. A Dunántúl nyugati szegélye, az északt hegyvidék és a Tiszántúl csak­nem teljesen száraz maradt. A zivatarfront kialakulása és a Mapadék eloszlása erősen hasonlított a vasárnapira, de Országos gabonatermesztési tanáncskozást rendezett pén­teken Szegeden a Földműve­lésügyi Minisztérium, a Ha­zafias Népfront, a MEDOSZ és a Magyar Agrártudományi- Egyesület. Dr. Petőházi Gábor földmű­velésügyi miniszterhelyettes tartott előadást búzatermesz­tésünk helyzete és feladatai címmel. Többek között elmondotta: A tanácskozás fő célja azok­nak a feladatoknak megvitatá­sa, amelyeket a második öt­éves népgazdaságfejlesztési terv előír, vagyis: a tervidőszak második fe­létől kezdve az ország kenyérgabona szükségle­tét hazai termésből kell kielégíteni. Azért olyan fontos ezzel a kérdéssel foglalkozni, meit — bár termésátlagaink a régi hét és fél, nyolc mázsás szint­ről a legutóbbi években a tíz mázsás színvonal fölé emel­kedtek — az összes termés jelentősen elmaradt az igé­nyektől. A miniszterhelyettes ezután összehasonlította a hazai és a nemzetközi búzatermesztés alakulását. ' A technikai fejlődés lehető­vé, egyes területeken szüksé­gessé tette a bőven termő, belterjes búzafajták termesz­tését. 1960-ban 282 000 holdon, 1961-ben pedig 826 000 holdon vetettünk szovjet, olasz, fran­cia és magyar származású bőven termő fajtát. Az intenzív búzafajták ve­tésterülete az elmúlt ősz­szel 1,1 millió holdra nö­vekedett, s ebben az esz­tendőben csaknem másfél millió holdon kívánunk belterjes búzákat termesz­teni. A sikeres búzatermesztés feltétele, hogv az agrotechni­kai rendszabályokat, a ter­mesztési módszereket és faj­tákat a tápanyag, a nedves­ség, talajfizikai és egyéb Igé­nyek figyelembevételével vá­lasszák meg. A bőven termő búzafaji ák csak belterjes körülmények között, megfelelő táp- anyagellátás mellett biz­tosítanak magas hozamo­kat. A fajtamegválasztásnál vegyék figyelembe az üzemi adottsá­gokat és azokat a fajtákat használják, amelyek az adott gazdaság adott tábláján leg­megfelelőbbek. A nagy ter­mőképességű külföldi búzafaj­ták közül a legnagyobb területen a Bezosztája 1-et termeljük, ezzel kívánjuk bevetni a külföldi búzafajták vetés- területének csaknem 80 százalékát. Az olasz és francia származá­sú fajtákat főképpen jó tala.i- és klimatikus adottságokkal rendelkező délj gazdaságaik­nak ajánljuk. Hazai fajtáink közül legnagyobb területen az intenzív Fertődi 293-ast kívániuk termeszteni. Aiánl­juk gazdasagainknak, hogy gyengébb minőségű talajaikon igénytelenebb fajtákat vesse­nek, a bőven termő fajtákat helyezzék A gyakorlatban sok hibát követnek el a területegységre jutó vetőmagmennyiség meg­állapításakor. Minden dolgozót oktassanak ki arra, hogyan állítsa be gépét, miként el­lenőrizze annak munkáját. A vetés minőségét akkor javíthatjuk meg gyökere­sen, ha érdekeltté tesszük az embereket ebben a munkában. Ennek a kér­désnek a megoldása na­gyon fontos a búzater­méshozamok növelése ér­dekében. Elérkezett az ideje annak, hogy azpk, akik tudásukkal, szorgalmukkal nagymérték­ben előmozdítják a búzater­melés fejlesztését, ezért meg­kapják a megfelelő erkölcsi és anyagi elismerést. Az előadást követő vitában számos mezőgazdasági szak­ember szólalt fel. 164 millió törpe vízműre ben. A helyszíni szemlék ered­ményeképpen megalakult a Gáva—vencsellői, valamint a tinzavasvári . vizmütársulat. Ezekben a községekben a víz­művek kivitelezési munkála­tai még az idén megkezdőd­nek. Törpe vízmüvet építenek a 8 éves távlati terv szerint 34 szabolcsi községben, ahol legkedvezőtlenebb a dolgozók ivóvízellátása. Vízműépí­tésekre összesen 164 és fél­millió forintot költenek. Az Országos Vízügyi Igazgatóság mór az idén kétmillió forin­tot adott a törpe vízművek létesítésére. Ezt az összeget rövidesen felhasználják, í Foglalkozott a végrehajtó bi­zottság ülése a nyári mező- gazdasági munkákkal is. Meg­szövetkezetek derekas munkát végeztek az idén, mert a ter­vezettnél korábban és rend­kívül gyorsan takarították be a kenyérnek való magját. Gyors ütemben halad a tarló- hántás is, azonban még to­vább kell fokozni a munka- szervezést. Már eddig 80 ezer holdon fejezték be a tarló- hántást a Szabolcs megyei termelőszövetkezetek. Említés­re érdemes, hogy a közös gaz­daságokban dolgozó traktoro­sok előtérbe helyezték a nyá­ri mélyszántást és 42 ezer holdon Ilyen minőségben fe­jezték be a tarlóhántást. A közös gazdaságok szérüs- kertjeiben gyors ütemben ha­lad a cséplés is. A kora haj­naltól késő estig dolgozó gé­pek alól mintegy 90 ezer hold termését szállították már rak­tárakba, " ■ -r Vendégül látják a gépi aratás legjobbjait A betakarító gépek — kom­bájnok, kévekötő-aratógépek rendrearatók — vezetőinek ha­gyományos vetélkedése az idén minden eddiginél szélesebb körű volt. A nagy verseny 20 legkiválóbbját a Mezőgaz­dasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöksége és a Földművelésügyi Minisz­térium az idén is családjuk­kal együtt vendégül látja a fű­városban. Az ország 20 legjobb gépállomási, termelőszövetke­zeti és állami gazdasági ga- bona-betakarítógóp vezetője augusztus 19-én érikezik a fő­városba. A MEDOSZ elnöksé-i ge és a Földművelésügyi Mi­nisztérium fogadást ad a tisz­teletükre, majd megtekintik a város nevezetességeit és 20-án egész napos hajókiránduláson vesznek részt 4000 holddal növekszik a megye dohányterülete A megyei tanáes mezőgaz­dasági osztályán már megtör­tént a tervfelbontás, a jövő évi újabb négyezer hold do­hányterület elosztása a járá­sokhoz. Ezzel Szabolcs-Szat- márban 19 ezer katasztrális holdra emelkedik a dohány­termő terület. A nagykállói járás 800, a nyíregyházi 700, a kisvárdai 600, a vásárosnaményi járás pedig 450 katasztrális hold­dal termel több dohányt 1964- ben, mint az idén. Ez a lényeges dohánylerű- let-mövelés azt jelenti, hogy a megye termelőszövetkezetei, mintegy hatvankétmillió fo­rint bruttó jövedelemhez jut­nak, ami közvetlenül érinti a tagság jövedelmének növeke­dését is. Ilyen módon a még gyenge termelőszövetkezetek — mert elsősorban őket érin­ti —, alapvető segítséget kap­nak ahhoz, hogy rövid időn belül felzárkózhassanak a kö­zepes és a jó szövetkezetek­hez. A dohányterület növelésé­vel párhuzamosan biztosítva lösz a szükséges pajta építé­se is. Erre a célra 160 millió forintot nyújt államunk. Egy holdra épülő dohónypajta 31 ezer forintba kerül, amely­ből az állam 25 ezer íonn- tot biztosít. Tehát mintegy 9000 forintért, rendkívül előnyösen jutnak a szövet­kezetek egy holdhoz szükséges dohánypajtához, A négyezer hold új dohány­terület kapcsán felmerülő szükségletek is biztosítottak. Így rendelkezésie fog állni elegendő növényvédőszer, to­vábbá a műveléshez és nö­vényvédelemhez szükséges gé­pek. Erre a célra pénz is van, a szövetkezeteknek tehát é1- niök kell a lehetőségekkel. Hasonlóan biztosítva !esz a műtrágya is, mert 1964 első félévében 14 ezer tonnával többet kapnak a megye ter­melőszövetkezetei, mint 1963 hasonló időszakában, tehát eb­ből a mennyiségből a dohány­termelés műtrágyaszükséglete is kielégíthető. Dohányültetőgépek tekinte­tében is lényeges fejlődés vár­ható. Ezekből a íontos gépek­ből 100 darabot igényeltek a dohánytermelő gazdaságok számára. A dohányterület további nö­velése nagyban hozzájárul a szövetkezetek tagjainak egész éven át történő foglalkozta­tásához. Mint ismeretes, ez még számos szövetkezetben problémát jelent napjainkban. Különösen jelentős lesz azasz- szonyoknak és az idős tsz-ta- goknak a több munkalehető­ség, amely a téli hónapokban is tetemes keresetet fog biz- tosítani. ; i I A dohánytermelés fokozása természetesen újabb szakem- berszükséglettel jelentkezik. Ezért a közeljövő feladata, a dohánytermelő szakmunkás­képzés szélesebb körű kiter­jesztése. Ugyanígy a szövet­kezetek munkaszervezésében is változtatásokat igényei a dohánytermő terület növelése. Ügy kell megszervezni és el­osztani a rendelkezésre álló munkaerőt, hogy a többi mun­kák mellett kellő mennyiségű munkáskéz legyen a dohány­ápolás éa védelem számára. Egymillió fiatal teljesítette az „Ifjúság a szocializmusért“ mozgalom kulturális követelményeit A KISZ-szervezetek évről évre nagyobb gondot fordíta­nak a fiatalok kulturális ne­velésére, a korszerű tudomány és művészet ismertetésére. Ennek eredményeként 3 év alatt félmillióról csaknem ( egymillióra nőtt a fiatalok kulturális szemléje részvevői­nek, illetve az „Ifjúság a 6Zocialzmusért”-mozgalom har­l madik — művelődési — kö-i- vetelményét teljesítőknek á- száma. ' Az 1962—1963-as évadban . 135 000-ren ismerkedtek a Jó- ' zsef Attila olvasómozgalomban t a mai magyar és külföldi iro- : dalommal, 123 000-ren ne-i • veztek be és tettek alapos i felkészültségről tanúságot a • szellemi vetélkedőkön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom