Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-19 / 194. szám
Nyíregyháza közlekedésének • •• rr • jovoje Helikopter-járat, terelő útvonalak, autókuszközlekedés Minden adott a gyógyításhoz Háromszorosára ről: Nyíregyháza motoros járműforgalma az 1953-as forgalomszámlálás óta. Csúcsidőben telitettek a .város útjai, utcái. Mind kevesebb a hely a biztonságos, balesetmentes közlekedésre. Főként a mai központban, a Kossuth téren van sokszor fennakadás, hiszen a Nyírség közigazgatási, gazdasági és kulturális központja sajátos szereokö- réből következik: városunk hatvan kilométeres sugarú vonzáskörzetének útjai szinte egy pontba futnak össze. A forgalom struktúrája Is megváltozott az elmúlt évtizedben. Sokkal több a motorkerékpár, személygépkocsi és autóbusz, viszont egyhelyben áll a kerékpár és csökkent a fogatolt járművek száma. Ezekből a tényekből kiindulva készítette el Nyír- egyházg közlekedési hálózatának távlati fejles.. . tervét az Űt év Vasúttervező Vállalat mérnöki kolleKtívá- ja. Tanulmánytervükben megállapítják: a jelenlegi közlekedési lehetőségek közel sem elegendők a nagy fejlődés, az egyre növekvő igények kielégítésére. A terv számol a késői jövő forgalmával, hiszen a közlekedés javításának alapja, hogy az harminc-negyven év múltán is megfeleljél a célnak. Személygépkocsiból kilencszeres, motorkerékpárból két és félszeres, autóbuszból hármoszoros, tehergépkocsiból háromszoros lesz a város forgalma. Érdekes táblázat mutatja az eddigi növekedést. 1931-ben 455 motoros és S758 fogatos, 1953-ban 1601 motoros és 1414 fogatos, 1955-ben "416 motoros és 4375 fogatos, 1962-ben 9382 motoros és 2417 fogatos jármű közleKe- dett a számlálás idején varosunkban. A motoros járművek fejlődésének üteme ezt is meghaladja a jövőben. Mit lehet tenni a nagy fejlődés ellensúlyozására? A város főútvonalait a forgalomnak megfelelően lehet fejleszteni, bizonyos mértekig. Több változtatásra Is szükség van, hogy a jelenlegi főútvonalakról újakra terelődjön a forgalom. A javaslatban szerepel, hogy például az ipari körzetek körüli területeken korszerű, széles úthálózat épüljön. Ennek iránya a Petőfi utca— Vasgyár utca—Mező Imre utca—Marx tér—László út, Kert utca—Akácfa tér— Huszár sor lenne. Utat nyitnak a Kossuth utca—Sóstól út folytatásával az erdőn keresztül a Sóstóra, új utcák nyitásával terelik el a forgalmat a gyalogosokkal és kerékpárosokkal is túlterhelt Kossuth tér tehermentesítésére. Nagy jövő előtt áll a Széchenyi és az Arany János utca is, amelyek párhuzamos forgalma a jelenleginek többszöröse lt_z. A közeli jövőben tervezik a III. számú, vagyis a toic felé vezető főútvonal gyors- forgalmi autóúttá való kiképzését, amelyen rövidebben és gyorsabban lehet maid kapcsolatot tere”"'~ ai a fővárossal, mint a jelenlegi debreceni úton. A tömegközlekedés javítását is célozza az irt Mw tanulmány. A javaslat, hogy a kisvasút sorsától függetlenül a MÁV állomás, Sóstó közötti villamosközleke les helyett a célszerűbb buszjáratok bevezetését kellene megoldani. Ez persze, még nem a holnapi feladat, azonban csábító a tervezők ajánlata. Az állomás és a városközpont közötti forgalmat hat busz oldaná meg, Öt éy alatt tíz kilométer hosszú főcsatornát építettek, hatezer holdat víztelenítenek a Bodrog-znghan 15 perces fordulóval -800 utast szállíthat óránként.. Sóstóról külön szól a terv: átlagos nyári hétköznapoké" négy nagykocsi közlekedtetésével háromezer utast szállíthatnának a buszok. Kitér az UVATERV tanulmány arra is, hogy a Beloiannisz tér parkosítása, parkírozó területté való kiképzése szükséges. ..z egyre nagyobb autóbuszforgalomnak is új helyen, a Lenin téren kellene létesíteni állomást 16 kocsiállással — a jelenlegi kétszeresével. Az indok: ez a hely a város tényleges, de földrajzi Közepe is, s itt épül a nagy üzleti negyed a jövőben. A hetvenezresre duzzadó jelenlegi belvárosban már 2700-ra nő a személygépkocsi, amelyek 55 százalékának parkírozóhelyet kell létesíteni. A tervezett parkírozó- helyek nagysága mintegy két kilométeres területű lesz. 900 gépkocsi számára épülnek majd nagy és kis garázsok, a hármas modem üzemanyagtöltő állomást állítanak fel a Széna téren, a Marx téren és a Kistelein utca sarkán. A húszéves városrendezési tervvel összefüggő közlekedési hálózatfejlesztési terv említi, hogy a MALÉV néhány év múlva kiselejtezi a jelenleg Ferihegy és a vidéki városok, közöttük Nyíregyháza felé közlekedő gépeit. Városunk repülőtere nem alkalmas nagy gépek fogadására, ezért atz illetékes légügyi szervekkel való tárgyalást követően született a javaslat, hogy a jövő városligete (a mai Bujtos) északi részén létesítsenek helikopter le- és felszállóhelyet. A közlekedésfejlesztési tanulmány sok érdekes vita témája lesz még a jövőben. Értékes javaslatai azonban rrrris osztatlan tetszést arattak. A megvalósulás napjainkban is folyik. , (KJ) fiatalok a rekkenő nyári hőségben, a zsombos nehéz talajon olyan munkát végeztek, amelyről az örek kubikosok is elismerően beszélnek. — Június 30-tól augusztus 10-ig csaknem 20 ezer köbméter földet mozgattak meg, két és fél kilométer hosszú főcsatornát építettek, háromszáz méterrel többet, mint amennyit a vízügyi igazgatóság mérnökei erre az időre terveztek. A fiatalok öt év alatt kereken tíz kilométer hosszú főcsatornát építettek, s ezzel hatezer hold legelőt és rétet vízteleníthetnek a Bodrog- zugban. 1963. augusztus 19. A jövő kórházát avatják Fehérgyarmaton Jó a kenyérgabona minősége Foto: Hammel József Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság kimutatása szerint a Tisza és a Bodrog által határolt, úgynevezett Bodrog-zugban mintegy kilencezer hold rét és legelő az elmúlt 50 esztendőben 28 esetben került víz alá. A pusztító belvizek megfékezésére és elvezetésére a fiatalok vállalkoztak. A nagyarányú munkákat a KISZ védnökségében 1959-ben kezdték meg. Azóta a nyári szünidőkben — kéthetes váltással — egyetemisták és középiskolás tanulók dolgoznak a mezőgazdaságilag fontos terület víztelenítésén. A zalkodi Kilián György ifjúsági építőtáborban Borsod, Szabolcs, Hajdú, Heves és Nógrád megye' középiskoláiból az , idén 1200 fiatal töltötte szabad idejének egy részét önkéntes munkával. A Vár, modem üzem, kutatóintézet? Vésők faragnak, nagy kulcsok illesztik helyükre a szerelékeket.. Még néhány perc, már csak pillanat és a hatalmas épület ormán csillognak az ezüstös lémhe- tűk: „Járási kórház és rendelő- intézet”. Ki hitte, hogy a négy évvel ezelőtt szerény újsághírben tudtul adott esemény: megkezdték a fehérgyarmati kórház építését, ilyen méreteket jelent majd? Dr. Kovács László, a kórház egy éve kinevezett igazgató-főorvosa a debreceni klinika, a budapesti honvéd kórház, a kisvárdai és a vá- sárosnaményi kórház sok éves, alapos ismerője kezdi így a beszélgetést: — Szép és felelősségteljes lesz itt a munka, minden feltétel adott a gyógyításhoz ebben a nagyszerű kórházban. Azt hiszem, nem úlzck, technikailag kimagaslót alkottak a tervezők, s az í*.f- tők. . Sok város, Nyíregyháza is örülne, ha ilyen egészség- ügyi létesítmény avatása előtt állna; hiszen talán a jövő kórháztípusa épült itt fel. Hogy éppen ide, Fehér- gyarmat szélére épült, ennek óriási jelentősége van. Ez a vidék a legtávolabbi része a megyének, vonathálózata kiépítetlen, mentő is Mátészalkán volt a legközelebb. A lehetőség busz, vagy szekér, ha megbetegedett valaki. Legtöbbször csak a szekér. Sok községben kezel egy-egy körzeti orvos, s kevés a gyógyszertár. Ez volt eddig. Az új kórházat, s a mellette megépült, illetve készülő huszonhét orvosi lakást, a nővérszállást — amelvben 2—3 ágyas fülkék, klubszoba, televízió, könyvtár lesz — a mentőállomást együtt a veszprémi vegyipari egyetemhez lehetne hasonlítani. Kis egészségügyi város, a négy év előtti legelő helyén. Járjuk a kórházat. Fiatal, fővárosi író ismerősöm nagyokat csodálkozik. „Nem Is kórház ez” — mondja — „hanem inkább pompás szálloda és sok-sok műszer egyben, gőz és elektromosság.” A betegszobákba a nagy ablakokon át ömlik a fény. Ragyogó tisztaság, hófehér ágyak, fölöttük gombnyomásra gyúló csillárok. Az ágyak mellett kapcsolók az olvasáshoz, a rádiózáshoz és az ismert csengőhöz, a baj esetén jelző piros fényhez. Ismerkedünk az osztályokkal. — Ez a belgyógyászat — kalauzol Kovács főorvos. — Vezetője dr. Sípos József, a budapesti kettes belklinikáról. Több tudományos dolgozata van, különösen a vérképkutatásban. E napokban Lisszabonban tart e’őadást a hematológiáról. Intimitást is írhat: bátyja Síposnak, a válogatott labdarúgónak. A főorvos felesége gye: mek- gyógvász, a szakrendelőben dolgozik majd. — És ez a gyermekosztály. Dr. Strébely Gusztáv a főorvosa, a szegedi gyermek- klinikáról. Dr. Gazdag István, a röntgen-főorvos Hódmezővásárhelyről, dr. Molnár István laboratórium-főorvos a makói kórházból jön. A két nyíregyházi: dr. Nyilas György orr-fül-gége főorvos és dr. Romhányí Tibor sebész szakorvos ugyancsak Jelentős tudományos munkával a tarsolyukban jönnek a kórházba. — Valamikor úgy volt, hogy ha vidékre, főként ilyen messzire ment egy orvos, az egy kicsit leépítést jelentett. Esetleg elmaradást a legújabb eredmények megismerésétől, alkalmazásától, ök, akik jönnek, tudják, ez már nincs így. Az igazgatótól kezdve mindenki fiatal. Legalábbis fiatalos. * A lakások újak, modernek. Három háromszobás, sok kétszobás, egyszoba komfort és három garzonlakás a fiataloknak. Kovács doktor mondja: „Nekem nem jelent problémát az aklimatizaio- dás, nem idegen a falu. Dolgozni, méghozzá nyűgöd lan dolgozni csak itt lehet igazán jól. Azt hiszem, így vannak a többiek is...” Már kaptak egy tekintélyes szakkönyvtárat, rengeteg szakfolyóiratot a világ minden tájáról. Kész a terv: kéthetenként tudományos referátumokon ismertetik belőlük a legújabb eredményeket, vitát kezdenek a gyakorlati hasznosításról. A nagyterem még üres, de hisszük, rövidesen lesznek itt kitűnő viták a kliniko-pathologiai konferenciákon. A röntgenszoba mellett ideális fotólaboratórium. Három lift szállítja a .betegeket, a ruhát és az ételt. — Ezek teljesen külön vannak. Nem szabad találkozniuk. Mit nézzünk, csodáljunk? A hét holdas, s máris virág- baborult parkot. — Igen, ezt már most is lehet. De ha megérkezik oda a két szobor... Az egyik: anya, karjában gyermekével. A másik: serdülő leány. Mindkettő szimbólum. Az élet, a fiatalság, az egészség jelképe. A főszakács a hatalmas, elektromos kapcsolótábla előtt gombnyomással irányítja majd a villamos főzőüstöket. A hőközpont, mint egy gépüzem. Az egész háromemeletes ép-le', nás, mint egy tudományos kutatóintézet. Szeptemberben megindul benne a munka. Száznyolcvan orvos, ápoló, műtős, műszaki, s a többiek elkezdik benne a harcot. Szatmár, a fehérgyarmati végek nem Is olyan rég gyógyíthatatlannak hitt, vagy fel sem fedezett betegei új reményt, gyógyulást kaphatnak. Kopka János 5