Kelet-Magyarország, 1963. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

Nyíregyháza közlekedésének • •• rr • jovoje Helikopter-járat, terelő útvonalak, autókuszközlekedés Minden adott a gyógyításhoz Háromszorosára ről: Nyír­egyháza motoros járműfor­galma az 1953-as forgalom­számlálás óta. Csúcsidőben telitettek a .város útjai, ut­cái. Mind kevesebb a hely a biztonságos, balesetmentes közlekedésre. Főként a mai központban, a Kossuth téren van sokszor fennakadás, hi­szen a Nyírség közigazgatá­si, gazdasági és kulturális központja sajátos szereokö- réből következik: városunk hatvan kilométeres sugarú vonzáskörzetének útjai szin­te egy pontba futnak össze. A forgalom struktúrája Is megváltozott az elmúlt év­tizedben. Sokkal több a mo­torkerékpár, személygépko­csi és autóbusz, viszont egyhelyben áll a kerékpár és csökkent a fogatolt járművek száma. Ezekből a tényekből ki­indulva készítette el Nyír- egyházg közlekedési hálóza­tának távlati fejles.. . ter­vét az Űt év Vasúttervező Vállalat mérnöki kolleKtívá- ja. Tanulmánytervükben megállapítják: a jelenlegi közlekedési lehetőségek kö­zel sem elegendők a nagy fejlődés, az egyre növekvő igények kielégítésére. A terv számol a késői jö­vő forgalmával, hiszen a közlekedés javításának alap­ja, hogy az harminc-negy­ven év múltán is megfelel­jél a célnak. Személygépko­csiból kilencszeres, motorke­rékpárból két és félszeres, autóbuszból hármoszoros, te­hergépkocsiból háromszoros lesz a város forgalma. Érde­kes táblázat mutatja az ed­digi növekedést. 1931-ben 455 motoros és S758 fogatos, 1953-ban 1601 motoros és 1414 fogatos, 1955-ben "416 motoros és 4375 fogatos, 1962-ben 9382 motoros és 2417 fogatos jármű közleKe- dett a számlálás idején va­rosunkban. A motoros jár­művek fejlődésének üteme ezt is meghaladja a jövőben. Mit lehet tenni a nagy fej­lődés ellensúlyozására? A város főútvonalait a for­galomnak megfelelően lehet fejleszteni, bizonyos mérte­kig. Több változtatásra Is szükség van, hogy a jelen­legi főútvonalakról újakra terelődjön a forgalom. A javaslatban szerepel, hogy például az ipari körzetek körüli területeken korsze­rű, széles úthálózat épüljön. Ennek iránya a Petőfi utca— Vasgyár utca—Mező Imre utca—Marx tér—László út, Kert utca—Akácfa tér— Huszár sor lenne. Utat nyit­nak a Kossuth utca—Sóstól út folytatásával az erdőn ke­resztül a Sóstóra, új utcák nyitásával terelik el a for­galmat a gyalogosokkal és kerékpárosokkal is túlter­helt Kossuth tér tehermente­sítésére. Nagy jövő előtt áll a Széchenyi és az Arany János utca is, amelyek pár­huzamos forgalma a jelen­leginek többszöröse lt_z. A közeli jövőben tervezik a III. számú, vagyis a toic felé vezető főútvonal gyors- forgalmi autóúttá való ki­képzését, amelyen rövideb­ben és gyorsabban lehet maid kapcsolatot tere”"'~ ai a fővárossal, mint a jelenlegi debreceni úton. A tömegközlekedés javí­tását is célozza az irt Mw tanulmány. A javaslat, hogy a kisvasút sorsától függet­lenül a MÁV állomás, Sóstó közötti villamosközleke les helyett a célszerűbb buszjá­ratok bevezetését kellene megoldani. Ez persze, még nem a holnapi feladat, azonban csábító a tervezők ajánlata. Az állomás és a városközpont közötti forgal­mat hat busz oldaná meg, Öt éy alatt tíz kilométer hosszú főcsatornát építettek, hatezer holdat víztelenítenek a Bodrog-znghan 15 perces fordulóval -800 utast szállíthat óránként.. Sóstóról külön szól a terv: átlagos nyári hétköznapoké" négy nagykocsi közlekedte­tésével háromezer utast szál­líthatnának a buszok. Kitér az UVATERV tanul­mány arra is, hogy a Be­loiannisz tér parkosítása, parkírozó területté való ki­képzése szükséges. ..z egy­re nagyobb autóbuszforga­lomnak is új helyen, a Le­nin téren kellene létesíteni állomást 16 kocsiállással — a jelenlegi kétszeresével. Az indok: ez a hely a város tényleges, de földrajzi Köze­pe is, s itt épül a nagy üz­leti negyed a jövőben. A hetvenezresre duzzadó jelenlegi belvárosban már 2700-ra nő a személygépko­csi, amelyek 55 százalékának parkírozóhelyet kell létesí­teni. A tervezett parkírozó- helyek nagysága mintegy két kilométeres területű lesz. 900 gépkocsi számára épül­nek majd nagy és kis gará­zsok, a hármas modem üzemanyagtöltő állomást ál­lítanak fel a Széna téren, a Marx téren és a Kistelein utca sarkán. A húszéves városrendezé­si tervvel összefüggő közle­kedési hálózatfejlesztési terv említi, hogy a MALÉV né­hány év múlva kiselejtezi a jelenleg Ferihegy és a vidé­ki városok, közöttük Nyír­egyháza felé közlekedő gé­peit. Városunk repülőtere nem alkalmas nagy gépek fogadására, ezért atz illeté­kes légügyi szervekkel való tárgyalást követően született a javaslat, hogy a jövő vá­rosligete (a mai Bujtos) északi részén létesítsenek he­likopter le- és felszállóhe­lyet. A közlekedésfejlesztési ta­nulmány sok érdekes vita témája lesz még a jövőben. Értékes javaslatai azonban rrrris osztatlan tetszést arat­tak. A megvalósulás nap­jainkban is folyik. , (KJ) fiatalok a rekkenő nyári hő­ségben, a zsombos nehéz tala­jon olyan munkát végeztek, amelyről az örek kubikosok is elismerően beszélnek. — Jú­nius 30-tól augusztus 10-ig csaknem 20 ezer köbméter földet mozgattak meg, két és fél kilométer hosszú főcsator­nát építettek, háromszáz mé­terrel többet, mint amennyit a vízügyi igazgatóság mérnö­kei erre az időre terveztek. A fiatalok öt év alatt ke­reken tíz kilométer hosszú főcsatornát építettek, s ezzel hatezer hold legelőt és rétet vízteleníthetnek a Bodrog- zugban. 1963. augusztus 19. A jövő kórházát avatják Fehérgyarmaton Jó a kenyérgabona minősége Foto: Hammel József Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság kimutatá­sa szerint a Tisza és a Bod­rog által határolt, úgyneve­zett Bodrog-zugban mintegy kilencezer hold rét és legelő az elmúlt 50 esztendőben 28 esetben került víz alá. A pusztító belvizek megfékezé­sére és elvezetésére a fiatalok vállalkoztak. A nagyarányú munkákat a KISZ védnöksé­gében 1959-ben kezdték meg. Azóta a nyári szünidőkben — kéthetes váltással — egyete­misták és középiskolás tanu­lók dolgoznak a mezőgazdasá­gilag fontos terület víztelení­tésén. A zalkodi Kilián György ifjúsági építőtáborban Borsod, Szabolcs, Hajdú, Heves és Nógrád megye' középiskolái­ból az , idén 1200 fiatal töltöt­te szabad idejének egy ré­szét önkéntes munkával. A Vár, modem üzem, kuta­tóintézet? Vésők faragnak, nagy kul­csok illesztik helyükre a szerelékeket.. Még néhány perc, már csak pillanat és a hatalmas épület ormán csillognak az ezüstös lémhe- tűk: „Járási kórház és rendelő- intézet”. Ki hitte, hogy a négy év­vel ezelőtt szerény újsághír­ben tudtul adott esemény: megkezdték a fehérgyarmati kórház építését, ilyen mére­teket jelent majd? Dr. Kovács László, a kór­ház egy éve kinevezett igaz­gató-főorvosa a debreceni klinika, a budapesti honvéd kórház, a kisvárdai és a vá- sárosnaményi kórház sok éves, alapos ismerője kezdi így a beszélgetést: — Szép és felelősségteljes lesz itt a munka, minden feltétel adott a gyógyításhoz ebben a nagyszerű kórházban. Azt hiszem, nem úlzck, technikailag kimagaslót al­kottak a tervezők, s az í*.f- tők. . Sok város, Nyíregyháza is örülne, ha ilyen egészség- ügyi létesítmény avatása előtt állna; hiszen talán a jövő kórháztípusa épült itt fel. Hogy éppen ide, Fehér- gyarmat szélére épült, ennek óriási jelentősége van. Ez a vidék a legtávolabbi része a megyének, vonathálózata ki­építetlen, mentő is Mátészal­kán volt a legközelebb. A lehetőség busz, vagy szekér, ha megbetegedett valaki. Legtöbbször csak a szekér. Sok községben kezel egy-egy körzeti orvos, s kevés a gyógyszertár. Ez volt eddig. Az új kórházat, s a mel­lette megépült, illetve készü­lő huszonhét orvosi lakást, a nővérszállást — amelvben 2—3 ágyas fülkék, klubszo­ba, televízió, könyvtár lesz — a mentőállomást együtt a veszprémi vegyipari egye­temhez lehetne hasonlítani. Kis egészségügyi város, a négy év előtti legelő helyén. Járjuk a kórházat. Fiatal, fővárosi író ismerősöm na­gyokat csodálkozik. „Nem Is kórház ez” — mondja — „hanem inkább pompás szálloda és sok-sok műszer egyben, gőz és elektromos­ság.” A betegszobákba a nagy ablakokon át ömlik a fény. Ragyogó tisztaság, hófehér ágyak, fölöttük gombnyo­másra gyúló csillárok. Az ágyak mellett kapcsolók az olvasáshoz, a rádiózáshoz és az ismert csengőhöz, a baj esetén jelző piros fényhez. Ismerkedünk az osztályok­kal. — Ez a belgyógyászat — kalauzol Kovács főorvos. — Vezetője dr. Sípos József, a budapesti kettes belkliniká­ról. Több tudományos dolgo­zata van, különösen a vér­képkutatásban. E napokban Lisszabonban tart e’őadást a hematológiáról. Intimitást is írhat: bátyja Síposnak, a válogatott labdarúgónak. A főorvos felesége gye: mek- gyógvász, a szakrendelőben dolgozik majd. — És ez a gyermekosztály. Dr. Strébely Gusztáv a fő­orvosa, a szegedi gyermek- klinikáról. Dr. Gazdag István, a rönt­gen-főorvos Hódmezővásár­helyről, dr. Molnár István laboratórium-főorvos a ma­kói kórházból jön. A két nyíregyházi: dr. Nyilas György orr-fül-gége főorvos és dr. Romhányí Tibor se­bész szakorvos ugyancsak Je­lentős tudományos munká­val a tarsolyukban jönnek a kórházba. — Valamikor úgy volt, hogy ha vidékre, főként ilyen messzire ment egy orvos, az egy kicsit leépítést jelen­tett. Esetleg elmaradást a legújabb eredmények meg­ismerésétől, alkalmazásától, ök, akik jönnek, tudják, ez már nincs így. Az igazgatótól kezdve mindenki fiatal. Legalábbis fiatalos. * A lakások újak, modernek. Három háromszobás, sok kétszobás, egyszoba kom­fort és három garzonlakás a fiataloknak. Kovács doktor mondja: „Nekem nem jelent problémát az aklimatizaio- dás, nem idegen a falu. Dol­gozni, méghozzá nyűgöd lan dolgozni csak itt lehet iga­zán jól. Azt hiszem, így vannak a többiek is...” Már kaptak egy tekinté­lyes szakkönyvtárat, renge­teg szakfolyóiratot a világ minden tájáról. Kész a terv: kéthetenként tudományos re­ferátumokon ismertetik be­lőlük a legújabb eredménye­ket, vitát kezdenek a gyakor­lati hasznosításról. A nagy­terem még üres, de hisszük, rövidesen lesznek itt kitűnő viták a kliniko-pathologiai konferenciákon. A röntgenszoba mellett ideális fotólaboratórium. Há­rom lift szállítja a .betege­ket, a ruhát és az ételt. — Ezek teljesen külön vannak. Nem szabad talál­kozniuk. Mit nézzünk, csodáljunk? A hét holdas, s máris virág- baborult parkot. — Igen, ezt már most is lehet. De ha megérkezik oda a két szobor... Az egyik: anya, karjában gyermekével. A másik: serdülő leány. Mindkettő szimbólum. Az élet, a fiatalság, az egészség jelképe. A főszakács a hatalmas, elektromos kapcsolótábla előtt gombnyomással irá­nyítja majd a villamos fő­zőüstöket. A hőközpont, mint egy gépüzem. Az egész háromemeletes ép-le', nás, mint egy tudományos kutató­intézet. Szeptemberben megindul benne a munka. Száznyolc­van orvos, ápoló, műtős, mű­szaki, s a többiek elkezdik benne a harcot. Szatmár, a fehérgyarmati végek nem Is olyan rég gyógyíthatatlannak hitt, vagy fel sem fedezett betegei új reményt, gyógyu­lást kaphatnak. Kopka János 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom