Kelet-Magyarország, 1963. július (23. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-14 / 163. szám
Paplrossnnnka helyeit helyssínl segítség . A járási tanácsok a mezőgazdasági termelés állami!rá- . nyitásának közvetlen és alap- , vető szervei lettek. E -feladat eredményes végrehajtása szűk. i népessé tette a korábbi mun- ' kastilus megváltoztatását, a mezőgazdasági osztályok megerősítését, szervezeti átformálását. Mindez annak érdekében történt, hogy az osztály termelésszervezési csoportja elsősorban operatív gazdasági Irányítással foglalkozzon: Mint országosan, a megye járásaiban is mintegy 30 százalékkal gyarapodott a mező- gazdasági osztályok dolgozóinak száma. Bár jelentős mértékben kerültek az osztályokra felsőbb végzettségűek, az egyetemet és főiskolát végzett szakemberek aránya még mindig nem kielégítő. Ami az átszervezést, -szakemhereiíá- tottSágot illeti, több jár/ában jó eredményt .-hozott a jfrégre- *• hajtó bfeottságok: munkája, viszont a nagykáUói járásban a meglévő egyes murtStakörö-' ket hónapok óta nem sikerül betölteni', mert nem biztosítják a szakemberek-részére az- alapvető feltételeket. A termelés irányításának az átszervezése meghozta az első eredményeket: reálisabbak voltak az idei gazdálkodási tervek, általánossá vátt néhány lényeges agrotechnikai eljárás, mint például a tő- számnövelés, mind nagyobb- . teret kap -a csillagfürt- termesztése, nagy lett az érdeklődés a gyümölcs- és szőlőtelepítés iránt, megkedvelték az intenzív búzát. Azonban még mindig- nem kielégítő, és nem egyértelműen tisztázott a nyári talajmunkák végzése a tarlókon. A járási szakembereknek ma is azt kell szorgalma zniok, hogy valamennyi tsz-ben aratás után azonnal végezzék, el a tarlóhántást, s olt kezdjék és végezzék a mélyszántást, ahol az erők ehhez is rendelkezésre állnak. A vásárosnaményi járásban például összpontositot- iták tavaly a gépi erőket a sikeres tarlómunkák érdekében. Amikor szorgalmazták a gyümölcsösök telepítését, a nyírbátori járás több tsz-ében megfeledkeztek a telepít vé- ny^k szakszerű gondozásáról, »• (szakvezetők ennek az. ellenőrzéséről. A" terR-ie's'/tek-pro- paganda . legkevesebb eredményt, hozott az ádványos szénászari tásná 1. A következetes meggyőző segítés hiánya az, hogy a vásárosnaményi járásban az eredetileg igényelt állványoknak egyhar- madát sein rendelték meg a isz-ekben. A vásárosnaményi járásból említett jó és rossz példa érzékelteti, hogy a járások termelési irányításában gyakori a -kiegyensúlyozottság hiánya: ■egyik tennivalót „súlypontos kérdésnek’’ tartják, a másiket könnyebben veszik. Pedig a BUDAPEST, ERZSÉBET HÍD Tyúk az erkélyen Angliában az állatbarátok szövetsége, hogy fagyták „széltől óvja a lopakat, kabátokat akart varratni — és talán varratott is — a nyeritője részére, Amerikában, nadrágot húztak a tehenekre, de ezzel még nipcs vége áz. átlátok iránti jóindulatú -'jne(p$ißvä~- nulásoknak, mert' Japánban, egy szamár ' miffog.ai kapott frankhonban pedig .egy gazda, ötletéből papucsot, hordanak egyes libák. Mi kis nemzet ,vagyunk, éppen ezért keveset íehetüűk a négylábuakért, a szárnyasakért, de ■ mégiscsak teszünk valamit. Nyíregyházán, a Toldi utcában pár napja megmentéltek, egy tyúkot. A z eset előzménye, hogy a derék szárnyast ‘tulajdonosa dohányspárgával kipányvázta az erkélyre. A spárga hosszú volt, a tyúk repkedett. Délelőtt 11 óraikor már a ház elé csődűltek a járókelők és lesték, hogyan lóg a tyúk két emelet magasságban ég és föld között.A csődületben akadt leleményes ember is. A két állatbarát 'hosszúnyelú názi- 3zcrszámqt, ragadott, majd a megkötözött' Végét mégtoldot- -ta- egy éléé zsebkéssel és lié- vés biztatás közepette, hosz- scos küzdelmek, árán elvágtak a tyúkot 'tartó spárgát.. Az. életnek visszaadott tyúk estében berepüli o.z első emelet egyik tlakásának nyitott ablakán. Az emberek örültek és a tyúk nem maradt hálátlan. Mire az idegen lakás tulaj- ■ donosa hazaérkezett, a - parkettán összetörve találta a nip^péket,r A? i'yúk pedig békén trónolt a rekamíén. Nem tudom, azóta elvágták-e már a nyakúi? S. E. mezőgazdasági termelés előrehaladásában ilyen megkülönböztetések nem lehetnek, mert ha az összefüggések láncolatában egyetlen láncszem is meglazul, kedvezőtlen, káros hatással van mindenre. A járások irányító tevékenységében még mindg erősen érződnek a régi módszerek. A közvetlen segítségadást még mindig a papírosmunka, a jelentésgyártás, körlevelek had a akadályozza. Ennek következtében „kénytelenek” túl sok időt tölteni a szakvezetők az íróasztal mellett. A helyes kezdeményezések az emberek többségében fi végrehajtás ellenőrzésének az elmulasztása miatt szenvednek csorbát. Ez nem csupán a mezőgazdasági osztályok intézkedéseire, hanem a végrehajtó bizottságok határozataira is vonatkozik. Az utóbbinak az az egyik magyarázata, hogy a vb-k legtöbbje szükségtelenül tűz napirendre mezőgazdasági kérdéseket. Ha furcsán is hangzik, de ez veszélyt rejt magában. Egyrészt a végrehajtó bizottságok elaprózzák az Ilyen Irányú munkájukat, másrészt az osztályokat a gyakori jelentéstétel felületessé teszi: előterjesztéseik sablonosakká válnak, a sok határozat végrehajtása^ nak az ellenőrzése nehézségekbe ütközik. Végső soron a sok előterjesztés-gyártás leköti -az idői, emiatt is kevesebb lehetőség marad a tényleges segítségadásra. Tavaly öt járás volt, ahol egy-egy helyen húsznál több alkalommal szerepelt tsz-tárgyú napirend a végrehajtó bizottságokon, s az elsőséget a mátészalkai járás viszi, ahol az idén május végéig 14 esetben foglalkoztak Ilyen irányú témával. Ha a végrehajtó bizottságok ritkábban, és egy-egy átfogó témát tárgyalnak, akkor feltétlen megnő a határozat jelentősége, s lehetőség nyílik a végrehajtás alapos ellenőrzésére. A tanácskozásokon elhangzó és körlevelekben testet öltő utasitgatások ideje lejárt, túlhaladták a gazdálkodás, az árutermelés egyre nagyobb követelményei. A körleveleket a helyszíni tanácsadásnak, az utasítsa tusokat a meggyőzésnek, a helyes gazdasági ösztönzésnk kell felváltania. Samu András Szlovák György rajza Korszer« sütőipari üzem Korszerű tésztafoldolgozó gépsort állított üzembe a nyíregyházi Sütőipari Vállalat. A 230 ezer forint értékű gép óránként 800—2400 darab két- kilós kenyeret készít elő sütésre. Az új gépegység kiküszöböli a nehéz fizikai munkát, higiénikusabb körülmények között formálja meg a kenyereket. Két fő része van az új gépsornak: tésztaelosztó és cséveemelő. Kétkilós és egykilós kenyereket készít. Korábban egy ilyen gépsor működött megyénkben, a ven- csellői sütőipari üzemben. Az új gépsor bevezetésével a nyíregyházi egyre inkább gyár- jellegű lesz. Olasz tengerpart, Franciaország, Tiszailob Miközben csattog: az olló Dióhéjban egy falusi borbély élete Olasz tengerpart, trieszti, fiumei, francia színes fényképek ott sorakoznak a tükör mellett, a falon. Olaszul, később franciául pereg a nyelve az idős falusi borbélynak. Juhász Benjámint 1930- ban űzte el a kilátástalan helyzet a hazájából, s tíz év múlva érkezett vissza. A mesterem borotválta Kun Bélát — Diósgyőrben tanultam, itt lettem szervezett munkás még 1918-ban. Bizonyítékul az 1928-ban készült jubileumi tablót mutatja. Tizenkilencben szabadult, s 11 évig dolgozott Miskolcon. Ismerte Stromfeld Aurélt, Bokányit, Szamuelyt, Kun Bélát, — A mesterem borotválta őket. ín ott nevelkedtem a vasasok között, s bizony mikor a kohászok, vasasok sztrájkoltak, mi is szolidá- riasak voltunk, nem dolgoztunk. Lázítónak néztek bennünket, így aztán jobbnak láttam menekülni. Garanciával ment Olaszországba. Azt hazudta, hogy tanulmányútra megy. Dolgozott Triesztben, Velencében, Abbáziában. — Mikor Triesztben megalakult a Telaviv hajóstársaság, akkor hajón fodrászkod- tam, s elkerültem Haifába is. Majd egy olasz hajóra kerültem, s mikor az abesszin— olasz háború kitört, katonákat nyírtam, borotváltam. Nagy élményekben nem volt részem. Ha csak az nem, hogy az egyik fodrászverse- nyen második lettem. Olaszországból Miskolcra Osszekuporgatott líráin Franciaországban próbált szerencsét. itt azonban akkor nem voltak kívánatosak a magyarok. Nem kapott ő sem munkavállalói engedélyt. Viszament Olaszországba, s 1940 tavaszán hazaevezett. Fodrászkodoft Miskolcon a Tiszai pályaudvarin, majd Tapolcán. — Negyvenkét éves kóromban nősültem meg. A feleségemet mint vendéget ismertem meg. Tiszadobra való, s így kerültem én is ebbe a faluba 1946-ban. SZEKERES KÁROLY: Fiatalok a lejtőn IV. . Az üzemben egyet,lén munkatársnak hiányzott csak:-Marikának, a kis segédmunkásnőnek, akinek Tibi udvarolni kezdett s időnként hazakísérte, Marika előtt a gáncsnélküli lovag, a hős szerepében tetszelgett. Átlátszó hazugságokkal akart bizalmába férkőzni. ■ Marikét is kihallgatom a tárgyaláson. —• Soha nem gondoltam, volna Tibiről semmi rosszat — mondja a lány szemlesüt- ve. — S maga mindent elhitt neki, amit mondott? Hiszen oly/- n nyilvánvaló' hazugságokat tálalt fel magának, amiket ma már egy tizenhat éves kislány sem hihet el. — Néha gondoltam rá, i>gy nem mond igazat, de olyan szépen tudott/ beszélni és olyan jó volt hallgatni. Nekem a becsületessége tet- -zett legjobban.. Soha nem akart tőlem semmit. Persze azt Marika nem ‘udta, hogy Tibi már akkor hosszú ideje tartott fenn némi kapcsolatot Györgyivel, egy másik lánnyal. De ezt nem mondtam meg neki a tárgyaláson, nem akartam illúzióit szétrombolni. Ma is tűnődöm magamban, ahány hely, annyiféle arcot mutatott Varró Tibi. mindig az ' adott helyzet. követelményeinek megfelelően.- Mi kellett, volna ahhoz, hogy őszinte; .emberré váljon? . Mindenesetre egy bizonyos: a családi élet. ziláltsága, az apa erkölcstelensége, az anya ideggyengesége jelentős mértékben befolyásolta az amugyis gyenge jellemű, cinikus, hazudó, színészkedésre hajlamos fiút. , S akkor már nem volt megállás. Most már rendszeresen találkozik Jóskával, aki csaknem ugyanazon a napon maradt ki a • munkából, Kölcsönösen""'meggyőzik egymást, hogy tjem érdcm.és . dolgozni. Jóskának még ván pénze, ifiért' ő nemrégiben vette fel a járándóságáh Egyelőre szórakozni, fognak, aztán majd . csak kiötlenek valamit. Egy éjszaka öt szórakozóhelyet járnak végig. Mindenhová taxfh ménnek Gyorsan nyakára hágnak Jóska pénzének. Sürget az idő, mpst már. pénzt keli," sZerézp.i. De hogyan? A döntést ’későbbre halasztják, mert időközben Györgyi meghívja őket egy jó „házibulira”, Györgyi szülei ugyanis kisöccsével együtt a Balaton mellé utaztak nyaralni, A szülők a lányt bőséges é’élem- fcjel és pénzzel is ellátták erre az időre. A lány azzal bújt ki a nyaralás elől, hogy az üzemben nem engedik el. Ennek valóságáról a lány- szülei nem győződtek meg. így hát szabad volt a vásár Egy jó „házibuli” megszervezésének minden feltétele biztosítva volt. S a „kitűnően” sikerült „házibuli” hogyan folyt le? Erről Jóska és Tibi is csak igen szűkszavúan vallanak. Talán a legjellemzőbb, amit erről a házibuliról Jóska mondott el a tárgyaláson: — Ez a házibuli igen jól sikerült. Jobban nem is sikerülhetett volna. — S meddig tartott? — kérdeztem. — Három napig — vágta rá mosolyogva Jóska. Egyébként Jóska valóban nem hazudott: az aranjuezi szép napok valóban három napig tartottak, mindaddig, amíg a „házikisasszonynak” a pénzből és az élelmiszerből tellett. S vájjon Jóska és Tibi a sok földi jót, a szíves vendéglátást mivel hálálták meg Györgyinek? Már harmadnapon, amikor Györgyi a KÖZÉRT-be ment tejért, Tibi előállt tervével: meg kell szerezni a munkásőr pisztolyát, ö tudja, hogy a fegyvert az íróasztalban hol tartja, sőt azt is kipuhatolta, hogy az íróasztal kulcsai egy zippzáras aktatáskában az íróasztalon vannak. Jóskának viszont az öngyújtók és golyóstollak kellenek, amelyeket Györgyi előző nap mutogatott neki. De miért kell Tibinek a pisztoly? Ezt még Jóska sem tudja, — Ne törődj vele. Most cselekedni kell — mondja Tibi rejtélyes mosollyal. Hozzálátnak a munkához. A terv azonban meghiúsul, mert Jóska jelzi az erkélyről, hogy Györgyi már jön vissza a közértből. Mindent gyorsan visszaraknak az íróasztalba. Tibi azonban nem adja fel a tervet. Az íróasztal kulcsait zakójába helyezi, hogy később nyugodtan „dolgozni” tudjon. Még a délelőtt folyamán valamilyen ürüggyel elmennek, aztán Györgyit telefonon lecsalják a parkba. Most sikerül a tervet végrehajtani. Tibi kezében a pisztolyt tartalmazó zöld kazettával rohan a Körterét felé. Jóska alig tudja követni. A fontos, hogy megvan ä zsákmány. A zöld dobozt felfeszítik, Tibi övébe dugja a pisztolyt, magához vesz néhány tárat két tárat Jóskának is ad. Ott, a Körteréten megszületik a végleges terv is: erőszak árán gépkocsit szereznek, aztán nyugatra disszidálnak, Jóskának rokona van Szombathelyen, az majd segít. S ha ellenállásra találnának, ott van kezükben a fegyver, keresztüliövik, aki ellenszegül. S most vessünk ismét egy pillantást a két fiú otthonára. A fiúk már napok óta távol vannak. Vajon nem hiányoznak otthon? A tárgyalás adatai alapján a következő kép alakul ki bennem: * Tibi távollétét senki sem hiányolja. Anyja kórházban van. A mostohaapa pedig nőügyeit bonyolítja. Szinte jól jön neki, hogy Tibi nincs otthon. Majd csak előkerül. És ha nem?... Akkor sem történik nagy baj, legalább nem okoz több gondot. S Jóska szülei, akik pedig rendes emberek, nem hiányolják fiukat? Az apa nem ér rá ezzel a „kérdéssel” foglalkozni, any- nyira leköti a munkája. Precíz ember, nála var. bizonyos fontossági sorrend. De -nem ütemezett „problémákkal” nem tud foglalkozni. Az anya viszont egyfolytában aggódik, de sehová nem fordul. Már hozzászokott Jóska csavargásához. Igaz, ugyan, hogy ilyen hosszú ideig még sosem maradt el hazulról. Viszem s-k problémával küszködő férjét sem akarja ilyesmivel zaklatni. Az anya végül is azzal nyugtatja meg magát, hogy Jóska élelmes gyerek, biztosan nem alszik az utcán. (Folytatjuk) Ismeri mindenki. Nyílik az ajtó. Egy csoport fiú köszönti. A gyermekváros lakói. — Én járok ki hozzájuk nyírni, rendberakni őket, havonta egyszer. Most ők jöttek — s már ülteti is az egyik barna arcú fiút a karosszékbe a tükör elé. Elmúlt az idő Ütemesen csattog az olló kezében, s , hull a haj. Felnéz. — Itt akarok maradni életem végéig. Mit kezdjek már, hisz hatvan esztendős vagyok. Női fodrászként jöttem ide, de villany nem .volt. Később mikor lett, szépen kerestem. , Mert kérem nem olyan a falhsi nép már mint. az én fiatal éveimben. Később megalakult a ktsz. A vegyesipari. Négyen voltak benne fodrászok. — Javasoltam, hogy női fodrászatot is nyissunk. „Nem lesz ' kifizetődő” — érveltek. Arra nem gondoltak, hogy a dobi lányoknak, asz- szonyoknak szerzünk örömet, ha nem kell nekik a városba menni dauereztetni. Leszavaztak. Mérgemben el akartam költözni Palkonyára. Az elöljáróság emberei lebeszéltek, s kiadták az ipart. Azóta maszekoskodok, s megmutattam, hogy igen is szükség van női fadrászatra és lehet is keresni! Közben eltelt néhány esztendő. Megörgedett. De nevelt, s ahogy tudta, szépítette, göndörítette a lányok haját. S egyszer hírét hallotta, hogy megalakít! a fodrász ktsz. fesz női ré-zleae is. örült, s arra gondolt, hogy ott dolgozik. — Tudom, hogv öreg vagyok már — vallja. — De még jó! mozog a kezem! — S bizonyítja, érvel, hogy még helyt állna ott mindig Farkas Kálmán ÍH bélvegsorozat és bélyegblokk Siófokfürdő fennállása ne 100. évfordulója alkalmábó' július 13.-án, szombaton, három értékből álló érdekes bélyegsorozatot hozott forgalomba a posta. A 20 és a 60 fillére - bélyegek háromszögletűek, az egyiken vízibusz, a másikon balatoni vitorlás látható, A 40 filléres téglalap alakú bélyeg női képet, balatoni gőzöst és Tihany látképét ábrázolja. Ugyancsak szombaton adták ki a Tyereskova és Bi- kovszkij szovjet „vec-es- párós” űrrepülésének emlékére készült 10 forint névértékű bélyegblokkot. A Budapest 4. postahivatal az eseményre utaló rajzos alkalmi keletbélyegzőt is használ. 4 1063. július 14.
